Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-06-25 / 26. szám

,,N T I R V I D É K.« közönségnek nem csak a Friedmann ur tanitási módsze réhez fűzött remények megvalósulásáról volt alkalma meggyőződni, de különösen a haladottabb növendékek játékában igazi műélvezetet leltünk. Már a piczi, hege ­dűjét csak fél év óta kezelő apró müvészjelöltnek is szép vonővezetóse és ujjgyakorlata meglepte a hallga­tóságot, a boldog szülőknek pedig Paganini sem nyújt­hatott volna nagyobb gyönyörűséget. Komoly előadás számba persze csak a két utolsó szám jöhet, hol már a magasabb technika és önállóbb felfogás jutott érvényre. Jósa Vilma kisasszony tavalyi nyilvános fellépése óta igen sokat haladt. Előadása határozottabb, hangja tömö­rebb, technikáj a fejlettebb. Őszintén kiváunók a kedves megjelenésű hölgynek, hogy a hegedűvel, a kezébe oly jól illő s a zongoránál sokkal nőiesebb hangszerrel le­hetőleg sokat foglalkozva, a legközelebbi fellépte alkal mával már nagyobb szabású művel gyönyörködtetné zenekedvelő hallgatóságát. Gara Zoltán is már a Par­massusra vezető uton vau. Darabját biztos kézzel, meleg érzéssel adta elő. Vonó és ujjgyakorlata & legjobb reményre jogosit. Csak előre! A közönség lelkes hangú latbau volt s a tapsból minden növendéknek kijutott. Elismerés illeti a fiatal kísérőket, Bottó ós Pazár ura kat. Friedmann urnák gratulálunk az elért szép ered­ményért. X. — Ney Dávid hangversenye. Szokatlan érdek lődés mutatkozik közönségünk körében a f. hó 27-diki hangverseny iránt. Nemcsak Ney Dávid felé fordul a közérdeklődés, mert hisz őt ezelőtt két évvel hallottuk már egy hangverseny alkalmával, hanem a bájos opera­énekesnő Semsey Mariska, továbbá a nagyhirnévnek örvendő jeles hegedű művész Liedl Fértem iránt is ki válóan érdeklődik közönségünk. Pichler Elemérről, ki bizonyára ismeretlen közönségünk előtt, csak azt jegyez zük meg, hogy méltó partnere a művésztársaságuak, az ő diserét zongora kísérete nélkül alig képzelhető egy egy hangverseny sikere. Azt őszintén elmondhatjuk, hogy bár számtalan élvezetes hangversenynek volt már részese műértő közönségünk, de a milyenuek a keddi hangverseny Ígérkezik — aligha. Már ez élvezetek ne­továbbja Ney-től hallani Erkel Ferencz hatalmas alko­tását a „Magyarok Istenét" vagy Schubert remek „ Ván­dorait; és ha még ezek mellett felemlítjük, hogy Leon­cavalló híres operájának a „Bajazzók" nagy kettősét fogja Semsey Marriska ós Ney Dávid énekelni, eleget mondtunk. Már ez az egy pontja a műsornak oly ki emelkedő és magas színvonalon álló lesz, hogy méltó a közérdeklődésre. Ám a műsor többi számai is ép oly érdekesek; a magyar dalokat egy olyan bájos magyar énekesnő mint Semsey kisasszony és egy olyau énekes ajkairól mint Ney, csak a legnagyobb fokú érdeklődést kelthetik fel a közönségben, nem is szólva arról a művészi hegedű játékról, melynek a hallgatók részesei lesznek. — Zongorázok figyelmébe. Maretka Manó kassai zougoragyáros és hangoló a folyó hó 27-ón tartandó hangversenyre városunkba érkezik. Felhívjuk az érde keltek figyelmét e körülményre, az illető hangoláson kivül bőrözést stb. elvállal. Jelentéseket szívességből el­fogad Tarczali Dezső könyvkereskedése. — A Budapesti Hirlap uj háza. Pár hét múlva a Budapesti Hirlap, a magyar intelligeucziáuak ez a kedvelt lapja, mely, minél több versenytársa van, annál győzedelmesebben bontogatja ki hatalmas szárnyait, át­költözködik uj házába, a népszínház mellé, Rök Szilárd utcza 4 ik szám alá. Á ház, ha már külső diszével meg­lepi a nézőt, belül, a belső berendezésével valóságos csudálatot kelt. A gépészek ós épitőmésterek ízlése és leleményessége versenyzett egymással, hogy csinosan, elegánsan oldjon meg egy nehéz feladatot: egy ujság­háznak építését. A feladatot az tette uehézzé, hogy a belföldön egyáltalán semmiféle minta nincs erre nézve, s a külföldi lapok palotái uem feleltek meg a Budapesti Hirlap szükségleteinek. Teremteni kellett tehát valami ujat, s ez most meg van. Az ujságház, mely magában foglalja a nyomdát, a szerkesztőséget, a kiadóhivatalt, az expedicziót, szóval mindent, a mi egy lap megirásá hoz, kiszedéséhez, kinyomtatásához és szétküldéséhez szükséges, Rökk Szilárd utcza 4-ik szám alatt van. A ház másik kapuja József-körut 5-ik szám s igy a szer­kesztőség és kiadóhivatal két oldalról könnyen meg­közelíthető. A nyomda egyik nevezetes része a vasvázu üvegház alá foglalt, mélyen kiásott udvar, melyben a Budapesti Hirl.np két uj hatalmas iker-rotácziós gépe foglal helyet, két óriás, mely a lapot, még ha három ívnyi tartalmú is, felvágva és összehajtogatva dobálja ki magából óriási mennyiségben. Megjegyzendő, hogy e gépek nemcsak felvágják a Budapesti Hírlapot, hanem egy végtóben, folytatólagosan nyomtatják, egészen huszon­négy oldalig, de épen ugy a 20, 18, 16, 14, 12, 10 stb. oldalas lapokat is, s az olvasó az egymásután megszá­mozott oldalakon a legnagyobb könnyűséggel eligazodik. Ez a változás rövid idő múlva bekövetkezik; s a közön­ség jóformán észre se veszi, egyszerre csak a saját otthonából kikerült Budapesti Hírlapot kapja a kezébe. A Budapesti Hirlap előfizetési ára: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetési összeg vidékről legczélszerüb­ben postautalványon küldhető a Budapesti Hírlap kiadó­hivatalához Budapesten, Kalap-utcza 16. szám. — Kutya-krónika. Kellő közepén a „Nyir 0-nek van helye Szakoly községnek. Azért kezdem pedig ezen, mert onnan szól az énekem. Furcsa eset, de megesett, bár tóditok egy keveset hozzá, mégis úgy történt az. Ki nem hinné, hogy ez igaz, vegyen egy kis fáradságot s keresse fel azt a falut s kérdezzen meg bírót, jegyzőt, papot, rektort, hitöst. Egytől-egyig mind azt mondja, hogy igaz a história. Lakik itt egy becsületes szatócs, ki most neveztes ember éppen ez által lett, mit tartalmaz e gyász ének. Vala neki két kutyája, mely a konezot nem hiába rágta uála, mert személyét s háza-táját künn vigyázta. Min? min nem? — azt nem tudhatom — egyike az állatoknak rég busula, — pedig, mondom, bőségesen mindig kijárt porcziója, — egyet gondolt, és . . . beugrott az udvaron levő kútba. Ámde rögtön észrevették a mentők és ő kegyelmét nyakou fogva, egy horoggal kimentették. Nem lett neki kutya baja! De most jön a dolog java! Tudni való, a ki egyszer meg­próbálja, máskor is uíáu csinálja. Most szedik a kutya­adót. Nem is tudom mi a manót akarhatnak minden évben szegény kutyáktól s én hiszem, hogy ez volt leg­főbb oka, hogy őkeme beleugra másodszor is az udvaron levő kútba. És a végzet ugy akarta, hogy végképen ott marada. Ma is lent piheu a vizben, nyugtassa meg a jó Isten! Morál: ebből tán az sül ki, kutyának, sem jó most lenni. Cs—s. — Agyonvert gulyás. Mészáros József nyirbélteki gulyást Tóth András juhász e hó 18 dikán verekedés közben agyonütötte. Azonnal letartóztatták. — Összeütközés. 21 dikén este 10 órakor a vas­úti uton egy taligás meg egy fiakkeres egymásra haj­tottak. A taliga egyik rúdja belefúródott a fiáker nyer­ges lovának a szügyébe, még padig oly erővel, hogy a szegény állat dögölve összeesett. — Veszett kutya garázdálkodott e hó 22 dikén Nyíregyházán. A megdühödött állat, mielőtt lelőtték volna több kutyát megmart s ezért a rendőrség — e hó 22-tól számítva, a városbeli összes kutyákra 40 napi zárt rendelt el. Miért is figyelmeztetjük a kutya-tartó lakosokat, hogy e 40 nap alatt kutyáikat az utczára ki ne ereszszék. A veszett kutya által megmart ebek szintén lelövettek már. — Zsebmetszők jártak a szombati hetivásárkor a piaczon s fölhasználva a sokadalmat, több uri asszony­ság zsebóból kilopták a tárczát. A rendőrség két gyanús czigány asszonyt azonnal letartóztatott. — Prok testvérek hentes-üzletében friss disznó­hús kilónként 48 krjával, mindennap kapható. Erre vo­natkozólag lapunk mai számában foglalt hirdetésünkre utalunk. — Guttman Samu táneztanitó e hó l-jén táncz­tanitási tanfolyamot nyit városunkban. A tánezórák a a főgimnáziumi tornacsarnokban fognak tartatni. meg. Részletes leirását ta'áljuk ebben a füzetben a nép­iskola felszentelése alkalmából tartott ünnepélynek s egész terjedelmében azt az érdekes fölolvasást, melyet ez alka­lommal Májerszky Béla felügyelő tartott az iskola törté­netéről. A füzet többi részei az iskolai év történetére, a taoitó-testületre s a tantervre vonatkozó szokott adatokat tartalmazzák. A füzetet az uj népiskolai palota cinko­grafált képe diszesiti. — Ezred-gyakorlatok. A 14. cs. és kir. huszár­ezred a jövő hó 21 én kezdi meg ezred-gyakorlatait. — A gyakorlat 10 napig fog tartani. — Halálozás. Szopkó Alfréd helybeli gyógyszerész urat és családját mély és fájdalmas csapás érte: 9 éves kis fii Gyula e hó 20-án hosszas szenvedés után meg­halt. Másnap délután 5 órakor nagy részvét mellett temették el. — Évzáró vizsga. A Kunike Anna-féle leánynevelő intézetben az évzáró vizsgák következő sorrendben lesznek a központi evang. népiskola IV-ik osztályában megtartva : Hétfőn, junius hó 26-án d. e. 9—12 óráig a három felső miniszteri engedélylyel fenntartott u. n. ismétlő osz­tály. Szerdán, junius hó 28-án d. e. 8—10 óráig az alsó négy osztály ugyanakkor 10—12 óráig az 5 és 6-ik osztály. Csütörtökön junius 29-én. d. e. 9 —12 óráig a franczia és német nyelvekből valamennyi osztály vizsgálatai. Ezen vizsgákon úgy a szülőket mint a tan­ügybarátokat szívesen látja: az igazgató tulajdonos. — Gyászrovat. Fájdalomtelt szivvel értesítjük rokonainkat, barátainkat és minden jó emberünket édes leányunk, unokánk, dédunokánk, hugunk: Soltész Irén­kének a folyó évi junius hó 20 án délutáni 6 órakor, 1 éves korábau, roncsoló toroklobbau bekövetkezett ki­szenvedése felől. A megboldogult drága teteme a folyó hő 21-én délutáni 2 órakor fog az ág. ev. egyházi szer­tartás szerint a vasút melletti sírkertben örök nyuga­lomra elhelyeztetni. Az örök világosság terjeszszen ál dást ós békét hamvai felett! Ifjabb Soltész Gyula és neje Somogyi Aranka édes szülők. Somogyi G ;ula ós neje Nesweibik Magdolna anyai nagyszülők, leányaik Lenke és Koruéliával együtt, özv. Nesweibik Katalin anyai szépanya. Idősb Soltész Gyula és neje Nikelszky Zsuzsánna apai nagyszülők, özv. Nikelszky Mityásné apai szépanya. — Rajz-kiállitás. Főgimnáziumunk rajzkiállitása ma szombaton uyilt meg és látható a nagy közönség számára naponta reggeli 9 és esti 5 óra között egész a hó végéig. A kis tárlat diszitő stylusok szerint van fel osztva s e csoportok elfoglalják az első emeleti nyoleza dik osztály mind a négy falát. Legbecsesebb részét képezik a munkáknak az építészeti rajzok, melyeket a görög pótló tárgyakat tanuló növendékek rajzoltak, ókori oszloprendek megismerésóveljkárpótolva magokatja classicus nyelvért. Ily rajzokkal dijat nyertek a Groskánó léle rajzalapből Lenkei Géza, Spiegel Sándor és Szametz Ferencz. A modern díszekkel borított falon S-mhi József ueve van kitüntetve a jutalmazottak között. Ablakfestósi mintákat Deák János és Szokol Károly készítettek juta lomra méltókat, mig Tóth Gyula egy középkori iuicziále rajzával nyert dijat. Dicséretet nyertek még Berzeviczi Béla és Neumaun Ignácz. Fiaink szorgalmának erediné nyét melegen ajánljuk olvasó közönségüuk figyelmébe mint érdekeset és tanulságosat; a jutalmazott ifjaknak padig kitartást és szerencsét kivánunk. — A nagykállói állami főreáliskolában e hó 14-dikén fejezték be az érettségi vizsgát, melyen két tanuló jeles, négy pedig jó osztályzatot kapott. Egy tánuló két hónapra visszavettetett. A vizsga után közebéd volt Debreczeni vendéglőjében, melyen a nagykállói intelligen­cia számos tagja vett részt. — A termény és áruraktár részvénytársaság ma azaz vasárnap d. e. 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését városi iroda helyiségében. — Hegedtt-vizsga. Friedmann Samu zenetanár e hó 22 én tartotta az ag. evang. népiskola dísztermében növendékeinek vizsgáját. A szép számmal megjelent — Szónoklat és intelligenczia. — És akkor miért nem tették meg mindjárt elnöknek? — Közeli elhunyás miatt több mint bizonyos. — Az elnök beteg? — Nem mondható, de megrendült egészségnek örvend. A borivás okszerütlenségét sinyli. — Sokat iszik? — Inkább gyakran, de sokat. Egy idő óta Jobbadán a szokottnál tovább várakoz­tatott a kapu előtt. Máskor se siet a nyitással, de sohase szóltam neki, mert tudom, hogy fáj neki a kapu­nyitás. Az utóbbi időben azonban Jobbadán vasúti vonatnak kezdte magát érezni s csak a harmadik csen­getésre indult el. Egyszer aztán megszólítottam: — Jobbadán ur, nagyon sokáig várat magára. Hogy lehef olyan mólyen aludni ? Jobbadán végig nézett, s felelt: — Alvás a tőke öröme. — Hát maga nem alszik? — Jelenleg kevoset. Éjjel soha. — Hát mit csinál ? — Fejtörést folytatok. — Valami baja van ? — Nincs, de lesz. — Váltója jár le ? — Mellékes gond. Más bántalmaz. — Mi az? — Mondani nem lehet. Mutatni igen. Holnap bátor lesiek. Másnap beállit hozzám, s oda ád egy táviratot. A táviratot a háziúr küldte fürdóról. Rövid, de megdöbbentő volt: Jobbadán! Készüljön fel az útra. Pár nap múlva indulunk Amerikába, a ehikágói kiállítás megtekintésére. Perthey. Jobbadán feszült figyelemmel leste vonásaimat Nem árultam el meglepetésemet. — Nos hát felkészült? — A kezdetlegen tul vagyok. — Mennyiben. — Két pipám tisztázva van, tiz pakli dohány együtt. Nőm esernyőm megvarrását végig eszközölte. Komótsipkám bojtja felvarrva . . . Itt megakadt. — Jobbadán ur, ez nem elég, — mondám neki komolyan. — Nincs tudomásom a többletről. — Vagyis nem tudja, mi kéne még egy amerikai útra ? — Zajos helyeslés, — felelt Jobbadán, a mi any­uyit tett, hogy fejőn találtam a szöget. — Ösmeri Amerikát, vagyis hallott már róla vala­mit — kezdém az examinálást. — Nem vagyok oda járványos s ezért túlnyomó bennem a Marikára vonatkozólag az ismeretek távolléte. — De azt tudja, hogy az egy egészen más világ­rész? — Tudom. — Hogy roppant messze van ? — A tekintetes ur kilépésétől függ. — Én uem léptem ki, Jobbadán ur, de vanuak sokan, a kik ott jártak. Jobbapán arcza hirtelen kiderült, s bátrabban nézett a szemembe. Ugy van! — mondá, — Kolumbács Kristóf. Olvasmányok utján őszleltem. — Helyes, igaza van, Jobbadán ur. Ha Kolumbács históriáját tudja, azt is tudja, hogy sokáig kell tenge­ren utazni, mig odaér? — Viz nem baj. Úszás segit. — Igaz, igaz. (Minek ijesztgessem, mikor a Kolum­bustól ugy megjött a bátorsága? Ugy fogta fel Kolum­bust, mintha az neki egy amerikai ismerőse volna, a ki ott várja a parton.) Elővettem a földglóbust s megmutattam neki, hogy a liliom utczából hogy lehet Amerikába jutni. — Furfangos elme munkája — jegyzé meg Mihály gazda a glóbusra — de a Merika távolsága nincs mesz­szebb három arasztnál. — Azért megtart két-három hónapig, a mig kigyel­metek megjárják és megnézik. — Két három hónap ? Nagyon huzamos. Nőm bá­nata erős lesz. S Jobbadán elsiontyolodott. A mi már napok óta gyötörte, ismét erőt vett rajta: valami homályos sejte­lem, hogy ez az utazás sok kellemetlenséget és vesze­delmet fog rá hozni. Nőt, hunyadiakat, alelnökséget, tekintélyt, pozíciót: mindent itt kellett hagyni, s föl­mászni arra az ördöngös földgolyóbisra. Leírtam neki, hogy mit vigyeD magával s ő eltá­vozott. Másnap láttam, hogy kifordított Ferencz József­kabátban söpri az udvart. Jobbadán ugyanis, mióta al­elnök lett, sohse mutatta magát ingujjban, sőt annyira ünnepélyes lett, hogy csak Ferencz József-kabátban lé­pett a nyilvánosság elé. De most jónak látta kifordítani; spórolt vele az amerikai útra. Ugyanaz nap beállított hozzám Jobbadán ós köny­veket kért a Merikáról. Ránéztem s szólók: — Jobbadán, maga sirt. Egy kÖDyet látok még a bal szeme csücskében. — Meghatottság gyümölcse. — Meg van hatva? — Meg. Rátabucsuzás elsejétől. — Maga búcsúzik valakitől rátákra? — Nőmtől. — Miért nem az utolsó napon egyszerre? — Nőm szivgyengesőge, melyet az orvosok gyó­gyászati bizonylattal konstatáltak. Egyszerre nem bírná ki, megrepedn* a szivburok kamarája, billentyűstől — mint a doktor mondá. Ma törlesztettem az első bucsu­részletet. — S a neje sirt ? — Kezdett, ekkor befejeztem a jelenetet. Könyem azután támadt. Férfi nem árulja el magát Jobbadán megrakodott a könyvekkel 8 eltávozott..

Next

/
Oldalképek
Tartalom