Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-22 / 4. szám
*„N Y I R I D É K. még nem gondoskodván, e hiány pótlására az egyházi főhatóság felhívatott f. é. 99. sz. a. 20. A ramocsaházi ev. ref. iskola egészen uj épületben van elhelyezve, a tanterem hossza 1 l m., szelessege 6'/ s m., magassága 3 m. 10 cm. a beiratkozott 39 mindennapi és 6 ismétlő tanuló számára elég tágas helyiség, ámde e községben 120 tanköteles gyermek van s ezek közül ezen uj iskolában csak 60 gyermeknek jut hely, a többi helyszűke miatt ismét nem lesz elhelyezhető. Az uj iskola tanterme még padozatlan, bútorzata s felszerelése azonban elégséges. , 21. A székelyi ev. ref. iskola tanterme a teljaro 64 mindennapi és 22 ismétlő számára elégséges tágasnak mutatkozik, csakhogy alacsonysága miatt nem egészen megfelelő helyiség, felszerelése hiányos. 22. A bogdányi róm. kath. iskola tanterme 5', s m. hosszú, 3 m. széles és 2'/» m. magas. Összesen feljár 30 mindennapi és 8 ismétlő tanköteles gyermek. A bútorzat s felszerelés elégséges. A tanitás eredménye jó. Az ev. ref. iskola 7 rn. 10 cm. hosszú, 6 m. 20 cin. széles és 3 m. 10 cm. magas tantermébe feljáró 58 mindennapi és 16 ismétlő tanköteles gyermekek kellőképen megférhetnek, csakhogy az iskola padozatlan, ablakai roszak. A, tanitás eredménye elégséges. Az izr. iskolában 33 mindennapi és 8 ismétlő tanuló nyer rendes oktatást, az iskolázás s az iskolai tanitás elég szorgalommal gyakoroltatik. Mindezen jelentésem után meg kell jegyeznem, miszerint fent elősorolt iskoláknál alkalmazott tanítók általában véve ügy buzgók és szorgalmasak, mindazonáltal a jelzett iskolák tanügyi viszonya még sem az. minőnek annak lennie kellene, részben azért, mivel az iskola fentártók a szükségletek fedezésére kellő gondot nem fordítanak, részben pedig mivel a községek elöljárói az iskolamulasztások megakadályozása czéljából a kelló intézkedédéseket megtenni több helyen elmulasztják. A fentiek szerint deczember hóban a kir. tanfelügyelőség részéről megvizsgálva lett 41 iskola 44 tanteremben. Az e f. iskolai évben (szeptember hótól deczember hó végéig) pedig összesen 126 iskola lett megvizsgálva. Mely jelentésem után mély tisztelettel vagyok Nyíregyháza, 1893. évi január hó 12-én. Yelkey Pál, kir. tanfelügyelő. Kimutatás az 1892. évi deczember hóban megvizsgált iskolákról: Kis-Kálló gk. iskola, 1 tanterem, 42 tanköteles. Kálló-Semjén községi isk., 1 tant., 38 tank., rk. isk., 1 tant., 99 tank., gk. isk., 1 tant., 99 tank. PócsPetri rk. fiu isk., 1 tant., 89 tank., rk. leány isk., I tant., 81 tank. Mária-Pács gk. fiu isk., 2 tant., gk. leány isk., 1 tant., összesen 234 tank. Gyulaj gk. isk., 1 tant., 84 tank., ev. ref. isk., 1 tant., 69 tank. Ó-Fehértó rk. isk., 1 tant., 145 tank, ev. ref. isk., 1 tant. Besenyőd ev. ref. isk., 1 tant., 59 tank. Magy rk. isk., 1 tant., 56 tank. Levelek rk. isk., 1 tant.. 55 tank., gk. isk., 1 tant., 5t tank. Apagy rk. isk., 1 tant., 69 tank., ev. ref. isk., 1 tant., 62 tank. Napkor rk. isk., 1 tant., 157 tank., gk. isk., 1 tani., 106 tank. Oros rk. isk., 1 tant., 94 tank., gk. isk., 1 tant. 12á tank., ev. ref. isk., 1 tant., 55 tank. Uj-Fehértő rk. isk., 1 tant., 116 tank., gk. fiu isk., 1 tant., 103 tank., gk. leány isk., 1 tant., 76 tank., ev. ref. fiu isk., 2 tant., 163 tank., ev. ref. leány isk., 1 tant., 118 tank., izr. isk., 2 tant., 128 tank, Pazony gk. isk., 1 tant., 34 tank., ev. ref. isk., 1 tant., 77 tank. Tura ev. ref. isk., I tant., 67 tank. Sényő ev. ref, isk., 1 tant.. 35 tank. Téth ev. ref isk., 1 tant., 53 tank. Ibrony ev. ref. isk., 1 tant., 66 tank. Kércs ev. ref. isk., 1 tant. Ramocsaháza ev. ref. isk., 1 tant., 45 tank. Székely ev. ref. isk., 1 tant., 86 tank. Bogdány rk. isk., 1 tant., 38 tank., ev. ref. isk., 1 tant., 74 tank., izr. isk.. 1 tant., 41 tank., összesen 41 isk., 44 tant. Nyíregyházán, 1893. évi január hó 12-én. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. A NYÍR VIDÉK TÁKCZÁJa: A farsang. Felolvas! tott a kereskedő ifjúság f. évi január hó -0-ikí esélyén. Poétikai alapszabály, hogy a szépirodalom körébe tartozó szellemi produktumok csak akkor támaszthatnak mély és állandó hatást, ha a szerző egyénisége, érzelmei, de poétikus emelkedésben és tisztaságban érvényesülnek, tehát ha azokban az én nyilatkozik meg. Nekem ugyan az egyéniségem sokkal csekélyebb, énem sokkal jelentéktelenebb, semhogy előtérbe merném tolni a szerénytelenség vádja nélkül . . . épen ezért nem is szulök szellemi teremtményeket,^legfeljebb o yanokat, amiknek az elolvasásához állandó szobafogság vagy életuntság kell.Érzelmeim pedig, amiket érdemes volna gúzsba kötött alakban megénekelni, . . . szavahihető állítás szerint nincsenek, az az semmi sincs bennem, ami valakit i 1 le tékeseu e, nem-e? poétává, vagy íróvá avathat. Hanem daczára annak, miszerint uem érzem magamat sem iró nak,sem költőnek, amár megtanult költői szabályt érvényesíteni fogom. L-sgilább látni fognak Ö,iök egy tor/, alakot, amelynek a bajusz a a talp m burjánzott fel, orra pedig a feje tetején hajtott ki, s szimetria legfeljebb a két szemében van, bár az is rövid látó. Hogy aztán egy ilyen uiiuta irodalmi egyéniség fel mer önök elótt lépni, annak három oka v.in; először a farsang alkalomszerűsége és Karneval herczeg sajátszerű uralmában rejlő szabadalom, amely sok bolondot megenged, sőt egyvneseu csakis ez tartozik hatalmi körébe, másodszor hozzám hasonló monstrum elég vau a magyar irodalom kontár egyéniségei között,e tekintetben szigorú rendszabályok még nem hozatván meg, harmadszor pedig önök jóakarata hozott ide, a lelkiismeret mardosó fulánkja tehát legfeljebb az önök oldalát infestálhatja, bár vigasztalhatják magukat azzal, hogy . . . firsang van, a vegyék ugy, mint egy meggondolatlan fars ingi cselekményt, amely minden enemü jeleggel bőven fel van szerelve. Az ódium aztán logikai következetességgel csakis az önök vállaira nehezedik mindenekelőtt abban, hogy ezt az ón farsangi felolvasásomat végig fog kelleni habár Szabolcsvármegye alispánjától. 462. K. Í893. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Kálló-Semjén Pál András ottani lakos kárára egy drb tehén lépfenében f. hó 5-én elhullott. Nyíregyháza, 1893. január 13. Miklós László, alispán. 397/893. K. Körözvény. Szentmiklóssy László szakolyi lakos kárára mihálydii gazdaságából a f. év és hó 9-én l drb 5-öd éves széllyel álló szarvú, tiszta szőrű tinó az itatáskor elszaladt. Nagy-Kálló, 1893. január 14. Zoltán, főszolgabíró. Közegészségügy és népnevelés. II. — Kis koporsók. — Hatszáz gyermek halt meg difteritiszben a mult esztendő háromszázhatvanöt napján a vármegyében. Az egész országban — kerekszámban — harminczezer. Inkább több, mint kevesebb valamivel. A hatszáz kis koporsó tehát, amit igy öszs/eróni s egy-egy korán megszakadt kic-.in.yke emberi élet terhével elföldelni kellett, nem kivételes, nem túlságos numerus. Ez a statisztikai adat egyáltalában nem zavarja meg, az e tekintetben való, az egész országra szóló statisztika összhangját. Kerek számban hatvan vármegye megszorozva hatszázzal: kijön a harmincz és egy néhány ezer gyermek — a difteritisz áldozatainak mult esztendőről följegyzett száma Magyarországon. De azért akár a hatszáz kis kop >rsó Szabolcsvármegyében, akár a harmincz és egy nehiny ezer az egész Magyarországon: megdöbbentő ! Mert : h >gy és miért pusztul el ez a sok gyermek Magyarországon ? Nem a 36,000, vagy a 600, egyetlen egy nyavalyának: a difteritiszuek áldozatai, hanem az a sokkal nagyobb szím, amit a hivatalos statisz tikák ugy fejeznek ki ( hogy: „hét éven alul elhalt az ÖSZJS elhaltaknak 65—70 százaléka." Ilogy hal meg ez a rémséges sok gyermek? A mi hivatalos egészségügyi statisztikánknak van egy rovata — természetesen a halálozásokról szóló fejezetben — amit.ugy neveznek hogy „vele született gyengeség.' E rovatba sok mindent lehe'ne följegyezni; és — ha ez a sok minden hűs-ígesen följegyeztetnék, szörnyen megszaporodna a dolguk — — a büntető bíróságoknak is, a bűntettekről és vétsé gekről szóló törvény ama paragrafusai alapján, melyek a „gondatlanságból származott emberölés"ről szólnak, meghatározván e fogalmat s kiszabván e bűn vagy vétség büntetését. Ha — amit a hivatalos statisztika jelent — igaz lenne, a valóságnak megfelelő, hogy a megcsak udvariasságból is, buffet nem lévén, kézzel fogható közelbe élvezuiök. Ami ismét egy . . . farsangi állítás. Sietek a vigasztalásukra, s ezennel kijelentem, hogy nem fogom követni a franczia forradalom egyik ostoba alakját, a Dür&nszét, a ki azalatt, míg a korszakalkotó talál mányt képező gilottin ezrével expediálta az embereket a túlvilágra deszka kereskedést nyitni; két és fél napi; beszólt a Lát felesége kiváucsi természetéről — lévén a természet vallásának behozatala szőnyegen, raig végre az erre nem kíváncsi természetű Convent buzgó tagjai rövidesen kilökték az ablakou. Még ott is folytatta a beszédjét, s az esésben meggörbült hátára, s a couveut méltánytalanságára hivatkozással, egész határozottsággal kijelentette, hogy ő még mo at is el venné feleségül a Lót néhai feleségét, annyira hisz jó tulajdonaiban. Amiért aztán az utcza nőnemű hallgatósága még jobban elverte. Hanem mig ez afranczia csak kétésféluapi beszéd után jutott a vázolt megtisztelő szerencséhez: addig nekem kilátásom van arra, hogy idegeik onkénytelen hullámzása engem néhány perez múlva fog — brevi manu, — az ablakon keresztül közelebbi érintkezésbe hozni, a nagy gonddal kiméit utczai mesterséges jégpályával, ez a mon d isom ismét kelló okot szolgáltatván a megsértett rendőr ségnek. hogy átvegye a hiu pírisi asszonyok folytatólagos szerepét. Ha ugyan akadna egy is, inidőu szükség viu rá. De ez már nem farsangi állítás. Tartozom még egy magyarázatai. Nevezetesen meg fejtésével annak, hogy az eddigi desperat hang mivel indokolható meg, midőn ime kétségtelen tények bizonyítják, hogy nem csak elfogadtam az öuök megtisztelő megbízását . . . egy estélyöket, tönkre tenni, de sőt be is váltom azt. Ez mindeuesetre nagyobb bűnöm, habár nem is farsangi cselekedet. Biz ennek története van. Gy.inutlanul végeztem el napi reeudőimet, e^y elég fergeteges délután, s még gyanutlauabbul tettem postára a recomandirt felteendőket. Míg akkor sem volt okom semmi gyanúra, midőn az önök érdemes alelnöke szeretetreméltó előzékeny égével megszólít. Azt miskor is megszokta tenni. Szóval nem volt alkalmas jelenség gy.inum fel költésőre, meglett psdig akadályozva azzal, hogy aleluökűk in medias res minden előzmény nélkül egyenesen annak az óhajának adott született gyermekeknek olyan jelentékeny százaléka, a velők született gyengeség miatt pusztul el, akkor igazán kétségbe kellerie esnünk az ember-fa, vagy legalább a magyar ember-faj jövendője iránt. Nálunk Szabolcsvármegyében az egészségügyi statisztika adatai szerint, ha egy hónapban meghal hét éven aluli gyermek 500, ez 500 gyermek közü l 80 — 100 „vele született gyengeség" miatt pusztul el. Hát notórius dolog, hogy egészségügyi statisztikánknak ez a följegyzése nem felel meg a valósálnak. A hivatalosan „vele született gyengeség" miatt meghalt 100 gyermek közül jó nagy rési elpusztul azért, mert nincs a faluban baba, vagy ha van is, hát „jobban tud ahhoz komám-asszony szomszéd-asszony." Ha egészségügyi statisztikánknak lenne rovata ra, hogy 3—4 hetes gyermek hány hal meg ar , egy hónapban, egy esztendőben, az a szam, ami így kikerülni, igen-igen nagy lenne bizonyára. S ha föl lehetne jegyezni, /hogy — nem hét éven, de hét héten alul elhalt e gyermekek miért pusztultak el, akkor igen nevezetes és tanulságos adatok állanának rendelkezésünkre a tekintetben, hogy a nagy gyermek-halandóság egyik nevezetes okát ne a „vele született gyengeség "-ben, hanem a gyermek-ágyas anyák tudatlanságában, babonaságában, komám-asszony, szomszéd-asszony bábáskodásában, no meg abban keressük és fedezzük föl, hogy kilencz malacz közül egynek elhullását csak épen a dekórum kedvéért nem siratja jobban a mi piraszt népünk, mint egy-egy gyermeknek halálát. Talán ez az oka, hogy malacz, borjú igen kevés pusztul el náluuk „vele született gyenge ség"-ben. Egy másik numerusa a mi egészségügyi statisztikánknak: „gyógykezelésben nem részesült az összes hét éven alul elhalt gyermekeknek 25—30 százaléka" Ez a 25 — 30 százalék, minden kommentár nélkül is igen nevezetes és figyelemre méltó nagy szám, ha meggondoljuk, hogy van nálunk olyan törvény, amely szerint a hét éven aluli beteg gyermeket orvosi gyógykezelésben kell részesíteni, s ha akik ezt elmulasztják, megbünteteudők. Ezt a mulasztást természetesen csak a halállal végződött megbetegedéseknél szokás konstatálni. És föltéve — bár igen nagy kérdőjel fér hozzá — hogy csakugyan konstatáltatik, ha őszinte, igaz adatát akarjuk birui. ; tekintetben is a közegészségügyi statisztikának, hát akkor — legalább a „Jegyzet" rovatban igtassuk oda, hogy a hetven, hét éven aluli gyermek közül —• száz között, mely orvosi gyógykezelés daczára pusztult el, legalább is ötvenet havonként kétszer való megjelenésekor a községben látott véletlenül a körorvos, s rendelt nekik orvosságot, melyet vagy megcsináltattak vagy sem a szülők És azután még nagyon figyelemre méltó körülmény az is, hogy az ezeknek a hét éven alul, orvosi gyógykezelés daczára is elhalt gyermekeknek jó része — szülőinek kifejezést., hogy tarlsak egy felolvasást az önök egyletében. Nem vagyok mester. Tehát uem szoktam magamat instáltatni sokáig. Az alku meglett kötve. A levét önök iszák meg. Ezt hansulyozom előrelátásból, hogy ha majd elég okot adtam már e teremből való természet ellenes uton történő kiakolb ilitásra, hogy mindjárt az alelnökükön kezdhessék. Legalább megpuhítja előttem a talajt. Elismerem, elég meggondolatlan cselekmény volt tőlem. Csak a főbb indokaimat hozom fel. Miért épen én? aki rendszerint vezércz kket szoktam irni, ez a zsanér legalkalmasabb lévén arra,"iogy az ember örökre ismeretlen nagyság maradjon. Vagy ha már ón? mi jusson? Vigasztaltam magamat azzal az öntudattal, hogy elég egészséges ember vagyok és mindenek fölött elég feltűnt ... a czylinder kalap kezdeményezése és buzgó terjesztése folytán, a szerencsémet tehát mi hamar eltul jdonitottam a czylinderemnek. Meglehet a hatásával elégedve. Haneni ekkor egy nagy kérdőjel tűnt fel agyam láthatárán. Sötét, és viharral fenyegető. Első pillanatra azt hittem, hogy uem fogok tudni vele megküzdeni úgy hogy győztes gyanánt én kerüljek ki a harezbol 'íme javábau áll a küzdelem! Logikám ez volt. Felszólítottak, hogy egy felolvasást tartsak. Eu megígértem, hogy elvállalom nyilvánvaló tehát, hogy ennek a kötelezettségemnek eleget kell tennem, ez pedig csak ugy lehetséges, ha valamit megírok, ami alkalmas a felolvasásra. De hol vegyem én ezt? Miről írjak istenem? Elismbrem, a valuta rendezése elég alkalmas thema volna, _ de hát ehhez nemsokat értek A kereskedelem köréből is vehetném a felolvasásom tárgyát hanem ehhez meg önök értenek jobban. Beszélhetnek talán ajkifli eredetéről ? No ezt a geueologiát nem tartottam elég érdemesnek, bár éreztem, hogy elég régi származása van - ha nem is dicsekszik vele minden kedvező és kevésbé kedvező alkalommal, 8 biztosan többet ér mint sok őssel biró kiflivé görbült' emberi áb í atú w V*r U7/ Í 1 VOlua aztáa a több i köpött, mint igen aktuális kérdés a napi politikai életből, a polgári házasságjíttől ,s elestem, mert egy élelmes coUegál elcsente Folytatása, a mellékleten,
