Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-21 / 21. szám

\ .NYIRVIDÉ K.' — Gyászrovat. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök urat és családját mély veszteség érte: legidősebb gyermeke- Ferencz, a helybel

: ág. ev. főgimnázium Vdtk osztályának növendéke e hó 19 dikén reggel meghalt. Elhuuytárói a következő gyászjelentést adta ki a gyászoló család: Bégáuyi Ferencz és neje született Szmre csáuyi Ilona saját, valamint gyermekeik Ilona és Kálmán, Bégáuyi Gizella hőn szeretett nagynénje s a számos rokonok uevében is, bánatos szívvel jelentik, hoiy kedves feledhetlen fiik, testvérük s öcscso: ifj. Béganyi Ferencz V-dik gimnáziumi tanuló, folyó 1893. évi május 19-én hajnali 'A4 órakor, életének 15 ik évében, hosszas szenvedés u'án elhunyt. A kedves halott por részei folyó évi május hó 20 án délután 5 órakor íoguak az ev. ref. vallás szertartása szerint, a uagy kállói 14 dik számú lakásból, a pazouyí utczai sírkertben örök nyugalomra tétetni Nyíregyháza, 1893. május 19 Á'dás ós béke poraira! A uagy reményekre jogosított, korán elhuuyt gyermek temetése szombaton délután 5 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A főgimnáziumi ifjúság — koszorút is téve elhunyt társuk koporsójára — testű letileg vonult ki a tanári kar vezetése alatt a temetésre, s ezen kivül igen nagy közöaség. A gyászbeszédet Lukács Ödön ev. ref. esperes mondotta s a gimnáziumi dalárda gyászd ilok.it énekelt. A koporsót ezu'án hosszú menetben' kisérték ki a Morgó temetőbe, hol a kihűlt hamvakat örök nyulalomra helyezték. — Felhívás. A népnevelők budapesti egyesülete lelkes felhívást intézett Magyarország uéptauitóihoz, hogy hálájokat ős elism?résöket mutassák ki azon önzetlen, ügybuzgó tanférfiu iránt, a ki évek során küzdött a tanítóság élén a hazai néptanítók erkölcsi tekintélyének emelésén ós anyagi helyzetűknek javításán. Esen jeles tanférfiu Likits Vendel fó és székvárosi igazgatótanító s a magyarországi tauitók országos bizottságának elnöke. Legjobb akarattal küzdött szóval és írásban a tauitók méltányos kiváu ágáért s netn rajta mult, hogy legközelebb a képviselőházban a néptanítók óhajtásai csak részben teljesültek; mert ő ügyünket az igazságba vetett erős bizalommal vitte és vezette s annak kedvező megoldását a magas tanügyi kormánynál sürgette. Az elismerés adóját róják le iránta a hazai néptanítók, ha őt szerény anyagi értékű ajándékban részesitik ós arany tollal tisztelik meg. E',eu megtisztelő ajándékra a népnevelők budapesti egyesületének tisztikara gyűjtést eszközöl s felhívja a vidéki tanitóegyleteket és kartársakat adományaik beküldésére. A szabolcsmegyei ált. tanitóegylet választmánya is részt kiván venni ezen adományok gyűjtésében s ugyanazért az elnökség felkéri az egylet t. tagjait, hogy a jelzett czélra kegyes adományaikat f. é. május 28 ig alólirotthoz beküldeni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1893. évi május hó 20 án Pazár István. — A helybeli kir. adóhivatalnál történt sikkasztás ügyében ' ujabb fordulat állott be. A Juracskay Rezső adópánztárnok letartóztatása utáu, a pénzügyminisztérium által elrendelt ujabb vizsgálat terhelő bizonyítékai alapján ugyauis Csécsy Sámuel VI. oszt. adótisztet, pénteken, e h) 19 dikén letartóztatták s a kir. törvényszók fogházába kisérték. Csécsy Símuel az adóhivatalnál az egyenes adók könyveléiének ellenőrzésével volt megbízva s a még most is folyamatban levő vizsgálat terhelő bizonyítékokat szolgáltatott arra nézve, hogy a közvetlen adófizetők által történt nagyobb fizeté seknél már konstatált hamis elkönyvelések az ő tudtával és hozzájárulásával voltak lehetségesek. — A Nyirviz-szabályozó társulat érdekeltségét a jövő hó végén közgyűlésre fogja összehívni Meczner Gyula kormánybiztos, amikor is az érdekeltség határozni foga 14dikén tartott értekezlet ama megállapodása fölött, miszerinta visszaszámu[ás, a haszonarányositási munkálat megkezdésének évétől, azaz 1891. évtől számított, s ez év végéig terjedő 3 évre korlátoztatnék, azonban az oly területek, melyek az osztályozás folytán meg nem terhelendőknek minősültek, összes befizetéseik iránt, kamatok nélkül, a társulat egyeteme által kárpótoltassanak, ezekre nézve a visszaszámolás a befizetések kérdésétől eszközöltessék, s a vissza fizetés mind két esetben az uj kulcs életbe léptével kezdődő 3 egymás utáni éven át, egyenlő kamat nélküli részletekben eszközöltessék. — Az emiitett értekezlet a társulat csatornáinak jövőben való tisztításának kérdésével is foglalkozván, foglalkozott a társulati kölcsön konverziójának ügyével is s a kormánybiztos indítványára gróf Károlyi Tibor, gróf Mailáth József, Gencsy Béla és Propper Samu és Szeszich Lajos urakból álló küldöttséget kért meg, hogy a konverzió kérdését tanulmányozzák. Végül elismerését fejezte ki az értekezlet a társulat közegei iránt azért, hogy több mint 39 ezer forintot takarítottak meg a pótcsatorna és erőzsilip munkálatoknál. — Színház. Kevésbbé élvezetes műsor, alig látogatott ház, ez a lefolyt hét signaturája. Az első a társulat hibája, mely uj darabokkal akarja a közönséget az előadasai gyakoribb és sűrűbb láttogatására megnyerni, de uj darabjai vajmi kevés kivétellel semmilyen hirben sem allanak közönségünk előtt, s igy az első hibának természetes következménye az aréna tátongó üressége. A részletekbe félünk menni, mert itt még több és nagyobb fogyatkozasokat is kénytelenek volnának fölfedezni Pedb — ugy hisszük — élhetnénk a kritika szigorúbb mértékevei is, mert alkalmunk volt a Tiszay társulatától oly eloadast is lathatni, mely határozottan magas szinvonalon állott, s nagyobb színpadon is számot tett volna Értjük a szerdait Csiky Gergely „ Vas emberét". Az a föltevésünk tehát, hogy tudna a társulat igen jó előadást is produkálni ha ambitióval dolgoznának minden nap a tagjai; teljesen jogos. Már pedig ezt csakugyan megkövetelheti a közönsé" annelkul. hogy túlzott igények emelésével volna vádolható! Hogy csak egyet említsünk, ott van a „Szultán" második előadasa. Micsoda égbekiálltó volt ugy a zene, mint az énekkar, mintha csak összebeszéltek volna, ho^y azért sem hallgatnak egymásra, csinálja kiki ahogy" tudja s amit tud. Ilyen esetek ismétlődése mellett letehet Tiszay I a remenyről, hogy közönségünk különben is nehezen megszerezhető rokonszenvét megnyerje. Az egyes tagok onerzetes igyekezete és buzgalma hatástalanul vesz el, s niní%Tw

0t é

lT

3z

t' üy

e

n karral kell kooperálniok. Szombaton, t. hó 13-án Verő György gyönyörű zeneju operetteje a „Szultán" került szinre^zsífoíT^áz előtt. Ez alkalommal lépett fel először a társulat primadonnája: Sugár Aranka s bátran mondhatjuk, hogy teljes sikerrel járt bemutatója. Szépen csengő .hangja különösen a felső regiszterekben érvényesül, s itt intensiv, kellemes. Játéka is megfelelő, bár a Tisza^néé közvetlenebb, talán öntudatosabb is. Ha a kar nem rakonczátlankodik, az előadás egyike lett volna a legjobbaknak. Jók voltak Püspöki és Krémer, a rettenetes és kellemetes pasa szerepében, Andorffy a főenuch szerepét kitűnően ábrázolta, Stoll Károly játéka fogyatékos, mig Stollné Gizella kedves jelenség a színpadon. Vasárnap másodszor került szinre a „Próbaházasság" minden különösebb esemény nélkül, csak Krémer szertelenkedett ismét. A ház eléggé megtelt. Hétfőn „Pont Biquette család" összhangzatos előadásban került szinre, s ugy a darab mint az előadás több közönséget érdemelt volna. Annálkevésbbé áll ez „Az ezred trombitás" keddi előadására, amely hogy minek köszönheti németországi közkedveltségét, csakugyan érthetetlen. Szerdán „A vasember" igazán jeles előadása sok élvezetet nyújtott annak a csekély számú közönségnek, mely Csiky alkotó szellemének hódolva, érdemesnek tartotta elmenni a színkörbe. Sándor Emil excellált, játéka folytonosan emelkedett, s különösen a III.-ik felvonás nagyjelenetében művészi magaslatot ért el. Méltóan sorakoztak hozzá Lubrincz Júlia és Bogyó Ilona. A férfiak közül Klenovics és Püspöki, valamint mellékszerepeikben Tapolczai és Krémer is nagyon jól megállták helyüket. Csütörtökön a „Szultán" adatott elő másodszor, csak félig telt ház előtt. A véleményünket fentebb mondottuk el róla, annyi tény, hogy első szinrehozatala sokkal jobb volt. Honnan van ez? Szombaton f. hó 20-án a „Király szöktetés" Kerner jónevü operetteje került szinre, erről azonban jövő számunkban referálunk. — A Széchenyi (Bujtos) liget útjait a város kihomokoztatta s kényelmes padokkal látta el. — Megégett gyermek. Tegnap delu'án a serház utc/.a egyik házábau, Sztanek Jáuos talyigás lakásán uagy szerencsétlenség történt. A gazda 6 éves, nyomorék, járni nem tudó András fii s ennek 3 éves leinytestvére együ t j ttszottak s a kis leány csupa játékból tüzes üszköt adott a nyomorék fiu kezébe. E

r,től a ruhája tüzet figott s mire észrevették a szerencsétlen gyermek veszedelmét, egész jobb oldala szörnyen összeégett. Még nem halt meg ugyan, de nincs remény életben maradásához. — Elcsuiitott lovak. A hétfői orszlgos vásár alkalmából, vasárnapról hétfőre virradó éjjel, kint a vá sártéren vagy 30—40 darab lónak farkit, sörényét le vagdalták. Rísz tréfából e vagy haszonért, nem tudni, mert a tettes még nem került kézre. — Vásári tolvajok. A hétfői orszlgos vásáron igen rosz nipjuk volt a tolvajoknak. Ejész csomó vásári tolvaj

r. tartóztatott le a rendőrség, részben tetten érve őket. — Elcsípett tolvajok. A rendőrség elfogta Jauócsík Mihály csavargót, ki vásárkor L mhorn városház palotai boltja ajtajáról a kiakasztott kendőket ellopta. — Bilog G^ula 17-dikén éjjel betört Hummszki Antal asztalos műhelyébe s ellopta onnan Ákáp Gyula segéd óráját s 2 frtját. A rendőrség másnip kinyomozta s letartóztatta. — Tót Lajos mii certész rózsatöveket lopott az úgynevezett rabkertből és Sehulz György k ertjéből. A rendőrség elfogta. — A nyaralás tíz parancsolatja. Egy praktikus angol tíz pontban összefoglalta azokat a teendőket, miket nyaralásra, fürdőbe való utazásainknál foganatosítanunk szükséges, h i azt akarjuk, hogy a nyaralás és fürdőzés valóban erőnk megújítására, testünk edzésére, kedélyünk f jlfrisitésére, szóval minden tekintetben hasznunkra szol gálj ni. E pontok közt leguagyobb fontossíggal bír a következő: „Hagyd otthon minden goudidat es bajodat, de vidd magaddal az idő viszontagságai ellen megvédő ruhíidat s gondosan lásd el migad tniudizoa tárgyakkit, melyek nyugalmadat, kényelmedet és kellő szórakozáso d it biztosithatják.

8 Án ej) tanács mailé okvetleuül szükséges tudni, hogy mely dolgok kép:zik fmti szük ségleteinket s mely forrásból szerezhetők be legj >bb minőségben és legjufányosabban. E tekintetben sok évi tap isztalat u áu, legmelegebben ajánlhatjuk Kertész Tódor ismert fővárosi czég műipiri áruházát (D jrottya u'cza 1 sz.), melynek „nyaralási és fürdö-czikkek" külön osz tálya mindrzt magában figlalja, amit a hiladó ip ir e téren ujat és j >t produkálui képes. Tájékozásul legyen szabad a czég ide vonatkozó gazdag árjegyzékéből néhányat felsorolnunk: indiai hintaágy fák közé vagy szobába 4 50—6.50 frt, faléczczel kifeszíthető 7—14 frt, laposra összetehető szék (sótabot) 2 70 frt, japlui napernyők 80 krtól 14 frtig, kerti legyezők 10 krtól felfelé, kuglibábok gyertyáufából 2.50 frt, liguun sanctum golyók 1 15—3 frt, orosz kuglizó készlet 5.50 f t. Flaubert-puskák 7—20 frt, uj vacum pisztolyok a czéllövés begyakor lására 1.50 frt, Ariosa zenélő szekvény erős hanggal, 6 kottával 15 frt, horgászó eszközök 10—80 kr, horgászó botok 1—15 frt, rákfogó háló 1 frt, kerti gyertyatartók üveggel 1—2.30 frt, kettős vivókészlet 23—59 frt, teljes tornakószlet 8—50 frt, tornaczipő 90 kr, gyermekhiuta 3—10 frt, gumilabdák 15 krtól, karikajáték 12 pár 1 60 frt, Croq nt-játék 9 20 frt, L'Wi Tenis telj a 45—10) frt (labdák, rake'tek külön is), Foot-bals (mgol marhabőr labda) 7 frt, u„'ró zsiuór 30—50 kr, úszó övek 5—7 frt., kerti kézi f-cskendő 3 —10, uti koffu- ős kézi tá^ka 2.40 — 10 frt, toi'ett terkercs 6 frt, zsebrevolver 4 frt, hegymászó bot 1 —15 frt, ivópiliir birbíl 40 kr, vizhatlan turisti táska 2.80—4.50 frt, zseb gyógyszertár u'azók, turisták részére 75 kr, frotirozó készülék 1 frt, tus-ké szülék 6 frt, diva'o-i sótabo'.ok 60 kr:ól 10 frtig, női bőrövek 1 frttól, toilett szappiuok, illatszerek, uj, c ,iuos és sz»p aluiniuiu n czikkek, szines lampionok 15--60 kr.j papirlégli ijók 50 krtól, Ciermmt szállóernyő uj nyári játék 50 kr, in ignesium fiklya 1 20 frt stb. Videiti megrendelések gyorsan és pontosin telj isittnek s a meg uem felelő tárgyat a czég készséggel kicseréli. — Az Athenaeum Képes Magyar Irodalomtörténetéből (szerk. B ;óthy Z olt) megjeleat a 4 ik füzet. Eobea Higelüs Istváu befejezi a Jiuus Paioniuiról és hu nauistákról szóló tanú nViyát, aztán Kózép'tori kö.iyvtáraink és a Cirviua czim alatt dr. Sebestyén Gyula közöl egy na*y>n érdekes erikket a köiyvirásés díszítés mu íkájáró a régi köiyvgyüjteményekről, főkép Mátyás király nagy ^írü könyvtáráról, a Corvináról, végül a Corvin-códex ismertető jeleit a az elkallódott példányok visszaszerzésének tor éne ét mondja el A következő czikkben Horváth Cyr.l középkor, költészetünk czim alatt az e korbe i legendákat és egyház énekeket s a legrégibb históriás^ énekeket ismertet, vonzó előadásban. A

z utolsó cikkben &;mony. z-sigmonu A kódexeknek, mint nyelvemlékeknek ismertetését kezd, meg. A gazdag tartalmat husz szövegbe nyomott kisebbnxgyobb illusztráczió díszíti: arczképek a konyvirás éa díszítés jellemző példái, a középköri koavtárak .képe! kódex szövegek (Margit- és Katalin-legendák, Szabács viadala, a beszterczei szójegyzék stb.) A nyíregyházai kir. törvényszék büntetó osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 23-án. Kóródy István gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Lusztig Sámuel és társai csalárd bukás büntette. Torna János és társa halált okozott s. testi sértés büntette és 2 rendbeli s. testi sértés vétsége. Május 24-én. Siket Abris Ferencz és társa lopás büntette. Kohn Fábián sikkasztás vétsége Popovics András és társa lopás büntette. Rosko György és társa súlyos testi sértés büntette. Csarnok. Orosz törtenetek. (Golosine »Arisztokraczia Ruszkaja< ciimll munkíjábál.) Korupatkin gróf esete. II ik Sándor czár megöletése után valóságos terrorizmus uralkodott Oroszországbin, mely sokban hasonlított az 1789 iki franczia forradalom lázas jeleneteihez. A tettesek azonnal megkerültek ugyan, de az orosz rendőrség tulajdon gyámoltalanságát azzal akarta takargatni, hogy a börtönöket színig megtöltötte mindenféle emberekkel, kiket aztán néhány hét múlva ismét szabadon kellett bocsátania. De gyakran roppant bakokat is lőttek, és túlbuzgóságukban még az udvar leghívebb embereit is bebörtönözték. A legnagyobb feltűnést azonban Korupatkin gróf nyugalmazott tábornok esete okozta, kit Odessza melleti jószágán egész családjával együtt csakis azér^ fogtak el, mivel azelőtt husz évvel házánál valami Perow.ki nevü ember, mint kertész szolgált, miből aztán a bölcs odesszai rendőrség erőnek erejével az elfogott Perow kaja Zsófiival való rokonságot akart elsütni, holott jól tudták, hogy a szerencsétlen nő atyján, Parowsky ezredesen kivül a család többi tagjai rég elhaltak. Korupatkin gróf a merénylet elkövetésekor véletlenül Sz. Pétervárott időzött, hol a testőrségnél szolgáló legidősebb fiit meglátogatta. Köztudomás szerint a czár halála után mintegy három hétig, az ég madarain kivül semmiféle élő lény Szent-Péterváiról el nem mehetett a nélkül, hogy bőrig kikutatva, személyazonosságát útlevéllel, s tudja isten még miféle okmányokkal nem igazolta; de még az utczákon járó kelő embereknek is igazolványnyal kellett ellátva lenni, mert a számtalan czirkáló őrj Iratok minden embert feltartóztattak, kinek külseje ellen valami kifogásuk volt M ndezeket tudva, Korupitkin gróf teljes egyenruhában, mellén számtalan rendjelekkel, a kormányzóság által láttamozott utilevéllel, nyugodtan várta a vonat minden esyes kocsiját átkutató csendőröket. — Útlevelét kérem, tábornok ur! — kezdő a ko csiba lépő csendőrtiszt. — Tessék — feleié a tábornok készen tartott igazolványát odanyújtva, — de siessen, mert még ki akarok menni a coupé ból, mielőtt a vonat elindulna. — Síjuálom, de azt nem engedhetem meg, — volt a csendőr válasza, — az útlevelek megvizsgálása után seukinek sem szabad helyét többé elhagyni. — Hogyan, nem szabad? — kiálta fel a tábornok, — de én reggelizni akarok, ön pedig át fogja látni, hogy az valami természetes dolog. A csendőrtiszt katonásan tisztelegve, elhagyta a kocsit, de midőn Korupatkin tábornok utána szintéu ki akart szállani, a coupé ajtaját zárva találta. Minden dörömbölés ós lárma daczára, senki sem akarta az ajtót felnyitni, mire aztán nemsokára a vonat el is robogott. — Hallatlan dolog — orditá Korupatkin egyik útitársához fordulva — hát ki látta, hogy az embernek még az evést is megtiltják! Ez már több a soknál: mihelyt Odesszába érek, panaszt teszek a kormányzónál, s majd meglátom, nem kapok-e elégtételt? Hasonló d.örmögósek közt eljárt az idő, s mire a vonat a reggeliző állomáshoz ért, az öreg az útitársával, ki őt fi om bordeauxival és hideg sülttel megkínálta volt, élénken megbeszélte a szt.-pétervári szomorú eseményeket s többek közt felemlité, hogy egykori kertészét szintén Perowskinak hivták. Néhány ó:a múlva a kedélyes útitárs, ki mint S. orvostudor Kievből mutatta be magát, kiszállt és Kuropitkiu nagyon is ingerlékeny hangu'atban a hosszú utat Odesszáig megtette anélkül, hogy valakivel c-ak egy szót is váltott volna. Mir előre örü't a kényelmes otthonnak, mely őt az unalmas s annyi bosszúsággal járó ut fáradalmaiért bőven kárpótolni fogja. Az állomásnál nagyon feltűnt neki, hogy útlevelét azounal elvették, mig a többi utasokét a megérkezés órájával röviden látamozták. Házához érve, mindent zárva talált, többszöri csengetésére a kaput senki se nyitotta ki, mig véletlenül közelebb lépve, azon három pecsétet vett észre, melyen rövid megszemlélés után a reudőrség fatális köriratát ismerte fel. A tábornok hamarjában nem gondolt egyebet, mint azt, hogy távolléte alatt valami szerencsétlenség történt, s azért rögtön sógorához, P. államtanácsoshoz hajtatott, kinek a történetekről bizonyára tudomással kellett bírnia. Midőn a lépcsőn felsietett ós sógora lakosztályához ért, az egész család sirva nyakába borult. Az első meglepetés után végre nagy nehezen megértette, hogy