Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-21 / 21. szám

Melléklet a „Myírvidék" 1893. 21-ik számához. Megjelenni kötelessége minden nemünket képviselő nőnek s joga vau miuden igaz ügybarátnak. Amely családban férfiak is vannak, az ilyen család óvakodjék ezeket, a férti tkkal közölni, kikuek a ini dolgunkhoz semmi közük Különben a férfiak tartoznak otthon maradni dajkákul és házörzőkül. Gyülekezési hely a Mogyoróberek. Gyülekezési időpont d. e. 10 óra. * * * Valami kimondhatatlanul kellemes haug ütötte meg fülemet. Minthi egy rég nem hallott kedves zenét álmomban hallanék. Csakhamar tisztában voitam a dolog felől, mihelyt elhangzott a gyönge, mel mchó'ikus zene s u^aua hallottam a zenész szájából a föutí meghívót. Gyűlést c ük a hölgyek tartanak. Férfijaikuak abban megjelenni tilos. Az ügy igaz barátait szívesen látják Ezt a gyűlést a méhek imádott hö gykoszoruja fogja tartani. Megyek! mondom magamban. S el is mentem a „Mogyoróberekbe." A gyűlésen jelenléteihez jogezimem: az ügy igaz szeretete. * * * Verőfényes meleg idő volt. Megmozdult a föld fehér takarója s eltűnt annak testébe, akit addig védelmezett a hideg ellen. S éu igy gondolkoztam: a föld olyan mint legtöbb csavargó, megissza a saját ruhájáf. Márczius Idusa eleve értesülvén a történendőkröl, 14 nappal előbb jelent meg a szokott időnél, s csingilingi székeket rakott a mogyorófák ágaira, hogy legyen a gyülésuek mire telepednie. A gyűlésen teljes számban jelentek meg az érdekelt képviselők. A viszontlátás örömein tul esve, fölemelkedik az elnöknő, egy két éves gyönyörű matróna, csönget és üdvözölve Iduit, ki a gyülestermet berendezte, mely munkájából kousatálható, hogy árnyéka sincsen beune a megyei betegségnek, mit a tudósok úgy nevoznek, hogy indolenczia. S melytől azt momlják az okos emberek, hogy nem kevésbbé veszélyes a choleráuál és a pestisnél. Az is megöl, mint ezek, csakhogy akik benne fetrengenek, igeu kélyes nyavalyának tartják * maguk szegülnek ellen minden gyógyítási kísérletnek. Üdvözölve az összes jelenlevőket, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Ekkor Tűtűh asszony előadja, hogy bejirta a vár megyét s kürtszóval hivta össze minden község lakos íágát (riadalmas éljen). Ezen kürt hangja volt az a kimondhatlau szép zeue, amilyet éu mult ősz óta nem hallottam. S folytatja: kipublikáltam a gyűlés idejét és tárgyait Ehhez képest jelenti, hogy küldetésében eljárt társaival együtt a leghívebben. A mult őizszel föikerestüuk egy embert, folytatja, kiről .legszentebb meggyőződésem," hogy ügyünknek baratji s moudhatom, hogy uem is csalódtunk ben ie ; mert amint a „Nyírvidék" kez;mbe került, illetőleg éu kerültem a „Nyírvidék" cíitnü lapra, rögtön szemembe tűnt egy czim első szava. S mivel az egeszet egy tekintetre be nem láthatám, minden sorát végig gyalogoltam és ugy silabizáltam ki „Méhészlevéi" stb., hogy az egész czikk mi rólunk szól. El volt abban mondva minden, még az is, hogy mi nem vagyunk sem nihilisták, sem socialisták, nem vagyunk bankóhimisitók, de még aranykeresők sem. Hanem igenis korouagyárosok ós nem rebelis munkások vagyunk Hogy a mi pinzverdéuk a legmegbízhatóbb, mert vegyitetleu, tiszta arauyból dolgozuuk (szűnui nem akaró éljen és taps) Egyszóval hálás színben lettüuk feltüutetve einberüuk által. Ezt ősziutéu mondhatom (tetszés). Mar biztosra vettük: ho^y emancipáltatunk s r.cipiáltatuuk (nyugtalanság) s Uramfii! mi lett az ered val találkozott Megtudta továbbá azt is, hogy két éves házastársak, s hogy a féltékeny gyanakodó férj zsarnoki hatalmat gyakorol az asszonyka felett. Szeret azonban vadászni, lovagolni, s általában az aristokraticus sport minden netnét üzi, és ha emez élvezetekbe belemerült, sziveseu elhanyagolja érettök még nejét is. Mindezeket Róbert jól megjegyezte magának, mert ezekre alapitá haditervét. Most már, gondolá magában, uem szabad egy perczet sem vesztegetnem. Bjloud volnék, ha elszalasztauám az alkalmat, hogy megismerkedjem a szép asszonynyal; természetesen akkor, mikor a férj nincs itthon, s mikor „vadászatok alkalmával elhanyagolja nejét." Ilyenkor a feleség valószínűleg unatkozik, s az udvarlóra nézve nincs jövedelmezőbb, a férjre meg veszedelmesebb pillanat, mintha ilyenkor lepi meg az udvarló a szép asszonyt szórakoztatás czéljából! Most már csak a megismerkedés mikéntje adott neki gondolkozásra anyagot. — Hívatlanul betolakodni — 6ondolá magában — ez nem gentlemanhoz illő dolog, eltekintve attól a gonosz eshetőségtől, hogy tolakodó fellépésemmel elide genitem magamtól az asszonykát.. Ha valami véletlen szerencsétlenség adná elő magát, és véletlenül én is ott lennék a közelben s megmenteuém az elájult nőt? no, ez a meihodus nem tartozna a legutolsók közzé. Csak hogy kissé komplikált, s ha kisülne a turpisság, mit szólna a férj? Ah, ez sem katonához illő attaque. Hanem eszembe jutott a megoldás módja. írok nagybátyámnak a fővárosba, kivel e vidéken gyakran vadásztam, s ki sokszor előhozta nekem kalandjai mesélgetése közben e kastélyt szeszélyes és féltékeny lakójával a gróffii, s bájos feleségével, kinek ha. jól emlékszem, még nevét is emlité. Talán Anna grófnőnek hivják. Tőle, nagybátyámtól fogok kérni ajánló levelet e családhoz. S csakugyan ugy is tett. Harmadnap múlva a reményen felüli jó válasz Róbert kapitány kezei közt volt. — Tudtára adta ennek nagybátyja, hogy bátran nyithat be a kastélyba mert hiszen közte és a grófnő' között még rokonsági kapcsok is vaunak — valószínűleg ugy 37 ik fokon ! mény?! Semmi, mind ez ideig semmi, (zajos kitörés: „Fegyverre honfiak." Tisztelt ház! Nem lehet bíznunk ügyüuk jobbra fordultában és p dig azért; mert „egy fecske nem csinál nyarat' nekünk pedig uiucs több szószólón egy embernél, aki hála Zeüszuek, nem beteg: de a nagy többség abban a ... ej ... no! el is feledtem hogy hívják gyógyithatlan nyavalyában (egy csengő haug: indo leuezia!) szenved Tisztelt hölgyeim! A következő határozati javas latot terjesztem be. Mondja ki a tisztelt ház, hogy, mint az embereknél, némely vármegyében kétgyermekrendszer jött divatba (egy hang: nem ismerjük!) melyszerint tudós vén banyák kitanítják az ártatlan ifjú menyecskéket arra, hogy ne legyen több magzatuk kettőnél; igy élnek a szerelemmel: de uem engedik fijukat a nyomorra szaporodni: tehát mondja ki a tisztelt ház, hogy 1. Amely családnál, a mi nemzetségünkben, áprilisban örvendetes esemény fordulna elő: az mindegy szálig fagyjon meg. 2. Amely c-alád májusban merne ilyen helyzetbe jutni: anuak uj szülöttét mossa el az eső. 3. Akik juniusban sem átallanák tartózkodni hasonló esettől: kopjék fel az álluk. 4. Hi még juliusban is akadna családi örömet ülő vakmerő: azt fogja mog szt. Dávid ClX-ik zsoltára, (egyhang: szavazzunk! Misik hing 5 perc-.nyi szünetet kérünk!) Elnöklő a gyűlést öt perezre felfüggeszti. Amint az ajtó kitárul s tódul kifelé a képviselet; sanyarú szellő támad a folyosóu és fut végig a teremben. Fátyolt von szemeire az isteni Sói, hogy elrejtse magát s ne legyen tanúja a kétségbeesést tükröíő arc/.u képviselők panasz hangjainak. Egyik képviselő a folyosón: ne dolgozzunk. Másik: öljük meg magunkat éheu. Harmadik : menjünk Amerikába. Egy matneluk nő: ejh! hányjuk el a fegyvert., tartson bennüukel akinek szüksége van reánk. Uszszuk az árral mi is, mint az okos emberek. Mit erény? Mi. becsület, legkivált munka? Ne törődjünk mi az utódaiukkal. Igyekezzünk vigan éhi mi magunk. „Mi goudod a továbbira, világodat hogy élted?" Hm! Az volt ám csak okos ember, aki ezt mon dotla. Ne gondoljunk arra, hogy még az embereknek is hasznára legyünk; mint uem gondolnak mivelünk ők. Legyünk egoisták, (egy haug a tömegből: áruló!) Nagy moraj. A nap kiderül. A szellő elenyészik. (Vége köv). ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. Kál lay András toisptu e hó 30 ikári rendkívüli vármegyei közgyűlést hivott össze. A közgyűlés 31 poutbói álló tárgysorozatát lapunk első hflyén közöljük. — Község-jegyzői vizsga tartatott e hó 14. és 15 dikén a vármegyeházán. A vizsgára jelentkezett öt pályázó közül a bizottság csak Thoma István uagykállói és Hitfaer Gyula bezdédi jegyző segédeke- képe sitette. — A kaszinó közgyűlése a tagok igen élénk érdek Indése mellett tartatott meg a műit vasárnap, dr. Meskó Láseló elnöklete alatt. A közgyűlés legnevezetebb dolga a tervbe vert építkezés kérdésének elhatározása volt. A hozott határozit szerint a kaszinó — a Vojtovics és Barző építészek által felmutatott terv szerint az u Ivaron uj helyiségeket létesít a könyvtár, a társalgó és játszószobák elhelyezésére. Az épitkjzési költség 6700 frt, mely összeget kö'csöu veszi a kaszinó valamelyik hely beli pénzintézettől s az épületrészeket aunak idején A levél megnyitotta Róbert előtt a kastély kapuit, sőt mi tőb'o ott előre értesülve lévén jöveteléről, vára kozással eltelve, s kiváncsi.'.n néztek látogatása elé. K. gróf uagyon szívesen fogadta őt, s nem késett bemutatni nejének, ki észrevehetőleg kitűnően visslkedett az uj vendéggel szemben, be sem várva férje igeulő feleletét, meghívta a kapitányt misnap ebédre. Nap után mind sürtlbb vendég lett Róbert a gróf házánál, kiről nem mondhatta, hogy hasonló fokozat arányban tüntette volna ki szíves látása jeleivel. Ellenben a grófné minden alkalommal jelét adta iránta való érdeklődésének. Nem egyszer egész délutánokat tültötték együtt, magányban, csendben csevegve talán szerelemről, boldogságról, ugy a hogy szerelmes párok szoktak. Egy ilyen látogatás után egy alkalommal ki is fejezte a grófuő a kapitány előtt, hogy látogatásai, — a mi legalább őt illeti, — kellemesek és óhajtandók, hogy gyakran ismétlődjenek. E felhivásuak bátran vehető szózatot természete sen nem hagyta Róbert elhangzani a pusztában, hanem sietett azoun.il kinyilvánítani, miszerint a grófné óhtj tása paraucs előtte, hogy különben sem tudna élni, ha mpouként nem láthatná őt, továbbá hogy kimondhatatlanul szereti, s esedezik, hogy ne vesse el magától a grófuó . . . stb. És a grófuő nem volt oly kegyetlen, hogy elvetette volna magától a kapitányt. Nem kell sokat magyaráznom, hogy a kapitány és a grófnő között levő viszony egyes elejtett mozzanatai felköltötték a különben is gyanúval élő férj féltékenységét, ugy hogy a szerelmeseknek csak titokban lehetet ezután találkozniok A kegyetlen férj megtiltotta feleségének, hogy fogadja magánál a kapitányt. Heves szóváltás keletkezett köztük e tárgy felett. — Nem akarom, — szólt dühösen a gróf — hogy lássátok ezentúl is egymást. — Megtiltom, hogy az a kapitány, a te állítólagos rokonod, — a te szobádba járjon! — Ah, szólt a nő, s kedvesen mosolyogva, s egyáltalán nem ijjtdt meg férjének indulatos kiáltozásaitól — talán csak nem találod őt veszólyesuok? S e szavak becslés utján a háztulajdonos takarékpénztárnak adja át A mostani nagy billiárd-terem étteremmé fog átalakíttatni. A kaszinó mult évi számadásaiból érdekes tudni hogy a pénztár a mult év végén 2200 frt vagyonnal záratott le. E szég eredményt a kaszinó-tagok számának nagy szaporodása idézte elő. A b&vételek tételeinél a leguagyobb összeggel a kártya-pénz szerepel t. i. 3450 frttal. A választások a következő eredményuyel történtek meg: elnö.j dr. Meskó László, helyettese Lázár Kálmán pénztárnok Mirtinyi József, titkár dr. Vietórisz József,' igazgató-elnök dr. Taajtler Soma (utóbbi két állás Okolicsányi Géza lemondása folytán üresedett meg), választmányi tagok: dr. Baruch Mór, Bencs László, Heumiuu Ignácz, Jármy Olöu, Kerekréthy Miklós, Korányi Imre, dr. Kovách Elek, Kubassy Gusztáv, dr. Meskó Pál, Me' gyery Géza, Mikecz János, Miklós László, Péchy Gyula Somogyi Gyul i, Sütő József, Szlaboczky Imre, Sztárek' Ferencz, páltagokká: Szikszay Pál, Porubszky Pál, Mikecz Dezső. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek Fejér Imre, Porubszky Pál, Siamuely Aurél, Máthé György. — A vármegye állandó választmánya, a 30-dikán tartandó rendkívüli közgyűlés tárgyainak etőkésitése czéljából e hó 25-dikén délelőtt ülést tart. — Segély iparos-tanoncz iskoláknak. A keres kedelemügyi miniszter a vármegyei ipariskolai a alapból a nyíregyházai iparos tanoucz iskolának 100 frt, a nyirbaktai hasonló iskolának pedig 89 frt segélyt utalványozott. — Kinevezések. Vay Péter kisvárdai kir. járásbirót a király, az állami tisztviselők fizetési osztályozásáról szóló törvény alapján, a VII. oszt fizetési osztályba nevezte ki. — A pénzügyminiszter Jóna Géza helybeli pénzügy igazgatósági gyakornokot, a zalaegerszeki kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. — A városi építkezési szabályrendelet revízióját elrendelte a tanács s az erre vonatkozó javaslat megtételével a rendőrkapitány elnöklete alatt a t. ügyész, főorvos és mérnökből álló küldöttséget bizott meg. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük a hatóságnak amaz igen helyes intézkedését, hogy nádas fedelű házak javítására az engedélyt csak oly feltétel mellett adja meg, ha a javítással egyszerre a háznak esetleg nád vagy deszka kéménye tégla-kéménynyé alakittatik át. Ez intézkedésnek tűzbiztonsági szempontból van fontossága, mert — sajnos — a nád és deszka kémények száma még mindig igen nagy Nyíregyházán. — Emlékezés a honvédekre. A helybeli ev. egyházban, mint értesülüuk, nt. Bartholomaeidesz János t. főesperes ür tekintettel azon körülményre, hogy Buda várán ép a püukösd első ünnepén leplezik le a hírneves honvédhősök emlékszobrát. ez alkalommal tartandó egyházi magyar beszédében szintén emléket emel a névtelen hősökuek, amennyiben ünnepi beszédét az ő halhatatlan érdemökkel való foglalkozásnak szenteli. Az istenitisztelet kezdete 3/

411 óra. — Pályázat. A nyíregyházai m. kir. péuzügyigaz gatóságnál kinevezés folytán megüre<edett pénzügyi fogalmazó gyakornoki állomás évi ötszáz (500) forint javadalmazással betöltendő lévén felhivatnak mindazok kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I törvény czikkben megkívánt jogvégzettségüket magyar honpolgárságukat erkölcsi viseletüket és katonai kötelezettségük mikénti teljesítését igazoló okmányokkal felszerelt 50 kros bélyeggel ellátott kérvényüket ezen pályázati hirdetmény első megjelenésétől számított négy (4) hét alatt felettes hatóságuk utján a kik pedig még állami szolgálatban nem állanak az illetékes vármegyei főispán utján ezen kir. pénzügyigazgatósághoz nyújtsák be. Az elkésetteu érkezett kérvények figyelembe nem vétetuek. M. kir. pénzügyigazgatóság. Nyíregyházán, 1893, május 14 én. Borovits Károly, m. kir. pénzügyigazgató. — Értesítés. A népiskolák tanulóinak együttes majáiisi mulatsága kedvező idő esetén május hó 30 án a Sóstón fog megtartatni. után, mint a ki valami jót mondott, jóízűen elkezdett nevetni. — Eugem boszant az ő jelenléte, folytatta a gróf. Ismétlem, uem akarom többé, hogy egymást lássátok. — Jól vau, ha te ugy akarod — válaszolt erre hamisan mosolyogva a szép asszony, én engedelmeskedni fogok. Nyugodtan távozott hazulról esténként a gróf, látva, hogy a kapitány egész nap felé sem jön a kastélynak Már épen erélyes föllépésének eredménye felett akart magának gratulálni, midőn egy nap korábban térvén haza esteli lovaglásából, a kastély kapujáu Róbert kápitányt látta kijönni. Dühösen és kikelt ábrázattal rontott be neje szobájába, hogy számadásra vonja őt. Az asszonyka azonban csudálatos nyugodtsággal fogadta őt, s ugyan azzal a hamis mosolylyal ajkain, miut előbb, válaszolt most is férje szemrehányó szavaira. — Kérlek, én engedelmeskedtem múltkori parancsoduak. — Hogyan, még hazuük is asszonyom? — Nos, te megtiltottad nekem, hogy Róbert kapitány és éu lássuk egymást Ő tehát miudig este 8 órakor jött, mikor már koromsötétség volt s éu Istenemre soha nem láttam még az orrahegyét sem! Különben erre nem is volt szükség. K. gróf elgondolkozva a női találékonyságon, nem ölte meg feleségét, sem felesége szeretőjét, rniot az indulatos és prózai emberek, tapasztalat szerint, igen gyakran teuni szokták, hanem hogy kikerülje a törvénykezést, a nejével kötött házasági szerződést egyszerűen felbontotta, elvált tőle. , Igy töltötte el Róbert kapitány a képzelhető legkellemesebb módon idejét abban a kis faluban, hol máskülönben az unalomtól okvetlen öngyilkossá kellett volna lenuie! Ottó bevégezte beszédét s torkát száraznak találva, egy pohár kouyakot csuztatott be. A társaság többi tagjai hasonlót cselekedtek s kissé felvillanyozva az elbeszélt esemény által, találgatni kezdték, hogy mit tettek volna a gróf helyzetében?! C. i£i 11 • i i í i •;i t ;' > i 11 >.'.