Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-01-01 / 1. szám

/ ö\ szes színház kerekbe illően van szervezve s berendezkedve ? E kérdés fölvetésének alkalmát nem épen a Zoltán Gyula társu'atának szomorú sor,a adja meg (Bír — szembeállítva, ugy mint tettük ezt a , u így kudarczot a czirkusz sikereivel — érdemes gondolkodóba esnünk s leliiitenünk egy kissé a talán túlságosan vérmes reménykedést) Egészen más oka és magyarázata van annak, hogy bár idő előttinek látszik — szólunk ez ügyről Nevezetesen a következő A vármegye közönsége pénteken tartott rendkívüli közgyűlésében megalkotta, illetőleg elfogadta a vármegyei kulturális péuzalap létesítéséről szóló szabályrendeletet. A javaslatot lapunk legutóbbi számiban közöltük már. A szabályrendeletben ki vau mondva, hogy annak intézkedései Nyíregyháza városára uein köteleződ; utasittatik azonban a vá^—TÖT képviselő testülete, hogy — záros határ-idő alatt — a varos viszonyainak megfelelő szabályrendeletet alkosson kulturális p'mz alap létesítése iránt. Mi ama valószínűséggel, de legalább is lehetőséggel szemben, hogy Nyíregyháza városa a jövőben nem zárkózhatik el attól, hogy a színészet ügyét anyagi támogatásban részesítse, szükségesnek tartjuk, hogy a kepviselet, midőn a közművelődési alapról szóló szabályrendeletet megalkotja, erre a lehetőségre gondoljon s a bekövetkezhető szükséglet fedezéséről a szabályrendeletben már gondoskodjék. Az idő előttinek látszó kérdés fölvetésének ez az aproposja Fo

s'y a földbirtokos. • Nemcsak a ii rco't zivatara sodorhat el egy nemzetet, van mé,' egy ooáa, de d sztélén és aljia nemzeti hilal is: a koz'Iszegényii'és. E.tól iiaziukit meg óvni legfentebb kötelességünk « Veik Fercncz. A földmivelési raiuisz er jelentése, a mely a tavalyinál jobb iu foglalkozik a mező gazdaságot ériutő közgazdasági kérdésekkel, mindjárt az első lapokon egy felette szomorú jdlenség képit tárja eién'r, melylyel érdemes külön is foglalkozui. Isínét fogyott Magyarországon, daczára az abszolút, szaporodá-m ik, a föklmiveléssel foglalkozó nép isség száma, a mi 1870 ben míg 4 243,948: 1880 b in 3 669,117 volt; már 1890 ben 3.551,407 re apid. Ez a legszomorúbb jeleuség, a mit csak közgazda sági életünkről konstatálhatunk — Akkor, a mikor m tgyar haza lakossága rövid tiz év alatt, 1.4 millióval vagyis 10.13°,

0 kai. a városoké 15% kai, Budapesté 36.43 százalékai emelkedett, mező gazgaságí uép'sségü.k folytonosan apadőbin van. Ez apadás már 1870 tői tart s ez időtől 1890 i„ 692 ezer emberre lehaló, vagyi a csökkenés 16 3 százilék. Mit jelentenek e számok ! Azt, hogy a mezőgazdaság Magyaror-zágon, a par ~ ecxellencze földmivelő államban szűnik jövedelmezővé TTfiűí, hogy a liazi legegészségesebb, legjózanabb eleme, a földtnívelő nép elveszti biztos kenyerét, mit a föld adott és húzódik be a városok bűzhödt levegőjébe, vagy ki Amerikába, hol legalább a véletlen morzsáin íeménye van tovább tengetni életét. A helyett, hogy a sok parlagou heverő, rendetlenül éb kihaszuálatlanu' kezelt területek jobb mivelés alá megadnák, melyet most szer 'teíteljeseu bár, de teljes komolysággal kérek, sót követelek tőled. — Ah, tehát követelsz! — mondá Emi ia sértett büszkeséggel. — Uj állapotunkban első szavad követelés éa parancs! Meg kell vallanom, hogy jogodat eléggé ko rán érvényesíted. De ha követeled, meg kell Ígérnem, mit férjemeu kívül más nem merne követelni és Ígérem hogy fogadásom szent lesz előttem és habár kényszerítve dom is, biztosítlak, hogy nem fogok czivakodui. Ezzel kibontakozott keze közül ós gyorsan az ab lakhoz ment. Megsemmisülten állt meg ott. Hát ilyen a házasélet, melyet rózsás sziuben ecsetelt maga elé? íme a nászszoba küszöbén eléje áll az élet közönséges prózája, melylyel szüleinél eléggé megismer kedett. Czivakodás!? Hisz szilárdul eltökélte magában, hogy férjét sohase fogja barátságtalan szóval illetni s ő most czivakodásról beszél! Hallatlan! Eszébe jutottak anyjának intései, midőn a házas életről ábrándozott s íme — anyjának igaza volt. Aladár még egyszer megfogta kezét. Einilia nem üozdult.— Emíliám! — mondá Aladár— valóban mind _etten gyermekek vagyuuk: én, mert olyasmit követelek .öled, mit r.em teljesíthetsz, és te, mert sz'v-lyes tatul sómat rnsz néven vetted. Balgaság! Emília ferje felé fordult, szép arczán meglátszottak t könyek nyomai. Hogyan? Nem teljesúhetekV — mondá. Ily •alga ígéretet ne bírnék teljesíteni? R >sz néven m -sódat? Hit én vagyok ennek oka? Hisz oly tnig kénytelen követeléseddel e hangulatba aWodásrL

1^

Zits

sáoUnk első estéjét, első egyedülvakra hart VíU

ó ^algás töltse be ? köoyezve t«,-J

a >

s

mét felülkerekedett és széniért zaklatsz clv.tata: Nem ismerem a cmkodással ? Nem akarok cziakodást! soha életemben 'íjéb k Átfejtette és keservesen ->dár. Jó! érzé, hogy 'ni, ki legyen az úr huh ..IN Y I R V IDE K.

" \ vonatnánk, hogy a bel-terjesebb gazdasági kultura minél löbb munkáskezet foglalkoztatna, abból évről évre keve sebb jut Magyarország földjének. É< hová lett az a 692 ezer ember? Talán az ipar ban, a kereskedebmn 51 nyert biztosabb,*nagyobb kere setet? Hm állomban ringatózik az, ki ez áltanokat hiszi. Hiszen 20 év alatt 1 millió 569 ezer emberrel szaporodott Magyarország lakossága, ez a szaporulat a 692 ezer hiái.ynya! együtt 2 millió 261 ezer embert tesz ki, komi kutnnak is sok volna állítani, hogy ez mind az 1870 ik év óta ala'íull gyárakban stb. nyert foglalkozást. Dj igenis a mostoha gazdisági viszonyok, a hely telen gazdasági politika, a minden gazdasági termény ériék'.-itésénél túltengett közvetítő kereskedelem, az évről évre jobban szaporodó adó, a gizdasági szakértelem teljes hiánya s az egész ország filusi népességét szipolyozó vidéki uzsora kihúzta a falusi la kosság talpa aló' a földet, kiűzte a zsellért, napszámost, kic-iny, de biztos hajlékából: jöttek az elletni csapások, a fillox'ia, peronospira, s mi az elpusztu't szőlők, még máskép haszonvehető pirczellái is parlagon hevernek s rohamo au, feltartóztatlanul szaporodik a tönkreraeutek száma: a kik rajonként to'ulnak mind a városok felé, remélve, hogy abban a sok külső csillogásban, bóditó mozgalomban ju' nekik is egy kis vaczok, egy falat kenyér. Mi pedig hiszünk a hamis számoknak, és elvaki la vi a nagy külföldi államok metropolisaitól, elég hibásan nemzeti jólétünk hazug jeleül f (városunkból világvárost igyekszünk csinálni és helyes közgazdasági p ilitikát vélünk követni akkor, midőn a legvégsőig megfeszítjük erőnket „nagy városok" teremtésére, elfeledve, hogy biztosan csak a gazdag vidék feleslegéből, de nem száraz kenyere s verejtéke árán épülhetnek olyan városok, a melyek fényében egy nemzet ignzi élete tükröződik vissza. A városi élet abnormis fejlődésének szomorú következményeit, mely a vidék lakosságáuak felszívásában nyilvánul, tagadták minálunk. Pesszimisztikus nézetnek, túlhajtott agrarízinus rémképének bélyegezték mindenütt, ha valaki reá mert mu'atni vidéki lakosságunk csökkenésére, a mezőgazdasággal foglalkozók számának apadására, szegényedésére. Egyszerre tárul fel elénk az örvény, mely felé népünket önmagunk tereltük — S az eridmény a valóságban még sokkal szomorúbb lehet. — Mert mi nem ad hatunk igazat az országos statisztikai hivatal azon fel fogásának, hogy a nép zámlási összeírások tőleu történ vén, a mikor a földmiveléssel foglalkozó napszámosok nem dolgozhatnak az ős termeléssel, s igy más munka után néznek és hogy ez u'on közülök sokan kerültek a közöuséges napszámo ok rovatába Ellenkezőleg. Ép az -rt, inert az összeírás telen történt, a mikor a vidéki lakosságnak az a része is, a mely kora tavasztól i:óső őszig városokban, építkezések és gyáraknál dolgozik, falujaba vonul vissza, a nélkü

1, hogy azért mezőgazdasági munkás volna, belekeirült ezek rovatába. Hi az 0 szeirások nyáron történnek, ijiég szomorú >b eredményeket mutatott vo'ua fel a mezőgazdasági munkások száma Mert óriási tömegek azok, a melyek az azelő'ti gazdtságí munkások kö'.ül a főváros, só' a nagyobb vidéki városok „mob" j It. szaporítják, s az elzüllött, uep viseletét és szokásait levetkőzött alakokban, a kik a pinczeiakások, kü városi pllinkás bódék d ihos levegőjével együtt magukba szívták a uagyvárosi proletariátus mindeu szenynyét, bűnét, alítr ismerjük fel a természet gyermeket, azt az egész-eges, józan gondolkozású mez i muikást, a kiben fajunk fenmaradása és szaporodásának oly szép s oly biztos alapját birtuk. 0 lakün megélui nem képes, bejött a városba és itt bekövetkezett a munka túlkínálata. A hivatott városi munkás bérét nyomták le a faiusiak, szapuitva ezáltal is a proletariátust, a nyomort. Hallatlan az, hogy tavaszszal és őszszel, a mikor vidéf V..0, w a házban, ha nem is zsarnoki értelemben, hanem a szintírás ismert szavai szerint. . „És ő legyeu a te urad és parauciolód." azaz gondolatai, óh <j ii, akarata a tied is legyen. — Ht egy általán felreérteni akarsz és kívánságomat ily méltatlan módot megmagyarázod, ugy maradj meg a mellett. Az első lépés a szerenciétleu h !z isságra megtörtént, még pedig tőled! íme, esküvőnk napján czi vakodtunk és ht épp n ugy akarod, váljunk el haraggal egymástól. Jó éjt, Emília! Ezzel fu'ó agosan, majdnem fagyosan csókolta meg homloká' és a háló szoba ajtaja felé fordult. Nem nagyon sietett, útközben még keztyüit is lehuz'a és nézegette a c-illár alatt, vájjon nem kapott-e itt ott töltött. Emilia parázson állt. Oh, nagyon is igaza volt. Tagadta a tőle eredt crivakodást és már is cavakodott vele; eiismerte jó szindekát s azt máris meghiúsító ta Aladár az ajtóhoz ért, felemelte a függönyt; még egy lépés és tátongó örvény nyilik meg köztük s mind kettőt örökre boldogtalanná teszi. — Aladár! Csak egy szó volt, félig az ij 'delem, félig a segélykiáltás szava, de a fájdalom**}

1 tisztított valódi ara yCieugése a szerelemnek. Aladár feléje fordult, Emilia kiterjesztett karral, könyein át mo olyogva állt. Aladár nem lett volna ember, sem orvos, ha e változást észre nem vette volna, mely most kedves nején történi. Oda ugrott és hevesen keblére szoritá. — Emiliám ! Bocsáss meg A'adár— suttogá halkan és boldogan, — gyermek voltam és gyermekes gondolataim valáuak. Haragomban ígértem, a mit tőlem kívántál és most békében akarom teljesíteni. E szerint . . . nem nyugszunk le előbb, mig ismét meg nem békéltünk. — Látod kedvesem — viszouzá Aladár, miközben szenvedélyesen megcsókolta — ez volt első czivakodá-unk. K. M. J. ken a gazdasági munkás uapszámja 5 p ísti dunaparti ember börzén csak lr sabb, nélja, ugyauazért az árért kapi uyi kell. Csakis ez az oka, hogy mig az < szében a gazdasági cselédbérek 30—5( napszám ugyanannyival emelkedett a niszter jelentésében az iparról kieme hogy „a lefoiyt évben viszonyai nem v; És ezt az elvárosiasodot.t falud n sem kapjuk vissza, felér ez a kivándor ölvész nemcsak a mezőgazdaság, de a azt az erkölcseiből, szokásaiból kivetki nya tömeget népne.c ném nevezhetjük csak, a mit ugy hivuak, hogy . . . c^ö* És ha mindezekhez hozzá vessz óriási emelkedését, ma már nemcsak a dély, de az ország legma ;yarabb vidéke részének csak tavalyi éhezését; hegyi 1 cégének nyomorult tengődését : csak az önösség helyzetét kihasználó elvüek himnuszokat gazdasági helyzetünk emeli nosodásu ikról: c

jak ezek nézhetik t<« magyar uép a vidéki lakosság puszi; együtt a foiyton növekedő munkáshiány birtokos osztály mind nyomorultabb hely"

vi:

e j Pedig ezeknek az elemeknek a fele.yed évi a vagyonosodás i abpja nemcsak nemzetiösaég

1 sági életüuknek is. Soraink élére a nagy hmafinak e^dutés m dyuek igazsága felér az általa hirdetet ) összegével, irtuk. Nem magas ideák, poL, gazdasági eszmék és irányokra tanit, de a rény, de folytonos és erős munkára, népünl érdekében. I ) 1'2. i K iiidkiviili közgyűlés a vármc Deízet^é 1 A vármegyei közgyü és különböíő bizt

1^

6 és választmányainak törvény szerint való uj'/j^ czéljából hivía össze a fói-plu e rendkívüli E választásokon kivül is sok érdeme, tárgya volt a közgyű'ésuek: a ku'turális szóló szabályrendelet, a Nyíregyházán fe'álli telep ügye, az ebtartásról szóló szabályrende tásának a belügyminiszter által való megtag a szai jirás székhely kérdése stb., stb A végbement választások közül különöse E^ gatási bizottságból törvény szerint kilépő öt^ön nek betöltése keltett nagyobb érdeklődést, é™ f választmánynak, e politikai jellegű küldöttség'

2

1^ alakítása. láz A közgyűlés lefolyásáról adjuk a kővára sitá-t. ,, li| Kállay András főispán üdvözölvén a u^ /.ottmanvi tagefkat s me'gnyicvan a közgyűlést, iet tt a földmivelésügyi miniszter leirata s a'8| küldöttség jelentése a Nyíregyházán létesitendifS s a vánnegyéupk a méntelep költségeihez viií járu'ása ügyében. A küldöttség a ho/zájáru'ás J nézve azt a jaivaslatot tette, hogy Nyiregyh i advá n a telket,

1 az építési költséghez a vánneg sege 50% kai járuljon. A közg)ű'és azonban, még a kültség nagysága megállap-tva, a hozzá á nyát az építési költség megállapításáig függőbe A kereskedelemügyi miniszterhez pidig felirat fii, tetni. hogy a befektetési ö szeg 6%-áuak k adja meg. A m. kir. belügyminiszter leiratílag értesii vármegye kö -.öuíégét, hogy az ehtartási szabályrem uem hagyhatta jóvá, nem lévén ellentétben a mód eb'artási szibályrendelet hatályban levő miuiszte deletekkel, s miután a belügymiuisz er elrendelte megye közönségének egy az általa létesített alap fordítása iránt, saját autonom hatásköréhen hozott, s, kedéseit teszi illuzóriussá, s miuthogy a vármegye sége nem volt kötelezve arra, hogy a szókan lei bál)rendeletet, a küldött minta szerint alkossa vármegye közönsége a belügyminiszternek a mói szabályrendelet jóváhagyását megtagadó rendeli a végrehajtás előtt tiszteletteljesen felirat iuté¥ •ározta ei. A nyíregyházai gazdasági ós kereskedelm in'ézetnek arany- és ezüstnemüekre s éksz ri^i nyújtandó kézi zálog kölc ön üzletének engedélyi vonatkozólag észrevétel nem forogván fenn, a kc; a leteendő biztosítékot kétezer forintban, a zálof nök után szedhető kamatokat pedig 12% ba totta in Ezut ín a közigazgatási bizottságból kilépő öt I nek betöltésére került a sor. Kileptek pedig a 1 ból: Somogyi Gyula, Lukács Ödön, Hrabovszk gróf Viy Tibor és Kállay Leopold. Főispán űr őti által a szavazatszedő küldöttség elnökéül Szék d-k, tagjaiul Szikszay Pál, ifj. Szunyoghy Ber^ Killay Rudolf és Lrpthay Béla fölkéretvén, elrei a titkos szivazá1. B -adatott összesen 109 Megválasztattak: dr. M ;skó L».szló 101, Kálfij 93, Somogyi Gyula 89, Lukács Ödön 86, Hi Guidó 61 szavazattal. A sorozó bizottságok polgári elnökeiül meg tak : Nyíregyháza város és a bogdányi járási László alispin, a dad ti felső járásba gróf Poagl a dadai alsó járásba Mikecz J mos főjegyző, al járásba Hrabovszkv Guidó, a tisiaibi gróf 'v.ii a nyirbátorib i B iry B ila, a nagykállóiba Giftl] A mozgósítás esetén működő lóavató biz\ elnökül: a uyiregyháziba Jármy MIrton, a uy Gmc^y Albert, a kisvárdaiba Nozdroviczky i t. lökibe Darvas István. B^csüsökül a főispán neveztettek: a nyíregyházi bizottsághoz Székely. K rekréthy Miklós, Fráter Slndor, a nyírbátoríhis íer József, B>ry Beja, E-őss litván, s kisvárda) Folyt >táea a moHébíetfi^J ij aiei-yj rés a mi i azt, soha t uép nert jatesz -|ás .rf gy •l" •ta el jd íek da, a aok :öz izeaza 0. inak iltása lést. utos ípról nénlosi a tiigazelyé ponti üjrarűdó t birerjVsz • 'ghizott éutelep hozzá ráuyára Í város közön n lévőn i al'. agyi a. lintéz natait vén a sitott i reui várhovaintéz ítözönri szaneg: a lositott ellen lét ha hitelaűekre izésére ^gyűlés kölcsö állapihelyé.ot.tság Gu'dó, 1 tósága f B 'ueau, dr. Jehetett szavazat. I.eopold abovszky álasztat• Mik ós cz Jenő, isvárdai Tibor, Elek. tságokba ,'bátoriba iyörgy, a által kiBenedek, : Pesche.ihoz gróf i