Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-14 / 7. szám
Mellékl et a „ IVy ír vidók" 1892.J7-ik számához. Ai ejjyh47. az a szervezet, melynek roiuden kis falubau ertelmes, inllvelt, jellemes közegei vauuak, kikre ezeu tulajdonságaiknál fogva biztosan lehetne bizui az Ügyet. TVjai behálotzák az ország legutolsó zugát; eszök s erkölcseik folytau legtöbbet ők tehetnek a nép erdekében s egész bizalommal ez csakis irántuk viseltetik. Az államtól, megyétől nem lehet várni ez tlgy sikeres felkarolását, mert bár tisztviselői neki is vannak mindenütt, de ezek legtöbbször egy külöuböző értelmiségi!, felfogású, egymással gyakran viszálkodó testületet képeznek a legkissebb községbeu is, kik hivatalos teendőikkel is auuyira el vauuak foglalva, hogy a kormány, vagy megyei hatóságok felhívására nem szívesen vállalnak díjazás uólkűl még több teendőt magukra. De meg a nép is inkább bizik oly intézmény üdvös voltában, melyet papja által lát kezdeméuyeztetui, mint az olyanban, melyuek élén a végrehajtásról, adószedéstől kelletlenül megismert politikai elöljáróságot lát. Ezért vegye az egyház kezébe a községi hitelszövetkezetek ügyét, mert igazi hivatását az által teljesítheti, ha közegei nem csak szóval hirdetik a jó erkölcsöket, h mem a gyakorlati kereszténység elveit követve, az életben is igyekeznek megalkotui oly iutézményeket, melyek az anyagi jólét megteremtése mellett a keresz téuyi erények felébresztésére szolgálnak: józan életűvé, munkássá, takarékossá és erkölcsössé téve a uépet. Neveljék már az egyházi tanintézetek is oly irányban növendékeiket, hogy azok a hitelveken kívül azou tanokat is megismerjék, melyek gyakorlati alkalmazása a népnek anyagi és erkölcsi üdvére szolgál, hogy midőn apostolokként az életbe kibocsátják őket, ne csak a szószék és kathedráról kirdessék a magasztos elveket, ha nem azokért a gyakorlati téren is tudjanik minél többet tenui. Dr. (xidol'alvy István. ÚJDONSÁGOK. — Állami óvoda Nyiraesádon. Velkey l'al kir tanfelügyelő ür, a közigazgatási bizottság tagjait egy örvendetes jelentéssel lepte me^ a bizottság legutóbbi ülésén. Jeleuté nevezetesen, hogy a közoktatásügyi miniszter által felhatalmazást és megbízatást nyert arra, hogy Nyiracsádou állami költségen óvoda létesitessék. A bizottság örvendetes tudomásul vévéu e jelentést, utasi.totta a tanfelügyelőt, hogy az óvoda létesítéséhez *zük séges intézkedéseket sllrgóseu tegye meg, s a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülés elé jeleutést tegyen. Ez óvoda létesüléséhez fűződő fontos érdekek köztudomásúak, s valóban kívánatos lenne, hogy a közoktatásügyi kormány ez érdekek védelmére Nyiradouyban és Szentgyörgyábráuyban is létesítene állami óvodát, ellensúlyozásául ama hazafiatlan törekvéseknek, melyek e közsegekben a magyar uemzeti érdekeknek már is megcsorbulását eredményezték — Érdekes illetékességi kérdéssel foglalkozott a vármegye közigazgatási bizottsága e hó 11-én tartott rendes hivi ülésében. Az eset a kővetkező: Miklós László alispán a vármegye közönségének képviseletében kérvényt adott be Nyíregyháza város tanácsához, kérve a vármegyei székházra vonatkozólag az építési engedély megadását. A tanács — bizonyos feltételek mellett az eugedélyt természetesen megadta. A kikötött feltételek azouban olyan természetűek voltak, hogy a tanács határozatát az alispán megfelebbezni volt kéuytelen. Nevezetesen a tanács netn akarja megengedni, hogy a teleknek egyházutczai részén istálló épitessék, s hogy ez épület az utcza szabályozási vonalán tül 4 méterre kiepitessék. Az alispán felebbezés > >, az ügy másodfokú elbírálásának törvéuybeu megállapított fórumához, a vármegyei törvényhatósághoz, illetőleg az alispáni hivatalhoz került, s az alispán a fójegyzót, mint helyettes alispánt bizta meg, hogy a másodfokú határozatot meghozza. Az Így létrejött határozat ellen a városi tanáes a vármegyei közigazgatási bizottsághoz felebbezett s a közigazgatási bizottság, csütörtökön tartott ülésében, a másolfokű határozat föloldásával így határozott, hogy a belügyminiszterhez főiirat intéztessék az iráut, miszerint ez ügy másodfokú elbírálására egy más vármegye alispánját delegálja. a törekvésed, hogy a magad vágyait elégítsd ki az ő fájdalma árán Í3 . . . no hát akkor önmagad oltod ki házi tűzhelyetekei a melegítő láugot s nincs okod panaszia, hogy hideg van! . . . Emlékszel-e még arra a kedves jelenetre, midőn nálatok létemben, édes tejbe áztatott darával étetted a fürge malaczkákat. Piros pipi kendővel volt hátrakötve félig homladozó hajad. Leguggoltál, a malaczok körülted rajzottak, mint a Csik s te ugy beczérgetted, dorgálgattad a tolakodókat s elragadó jókedv kőzött magyarázgattad nekem a neveiket, tulajdonságaikat s ugy elfoglalt a kedves gond, hogy észre se vetted, midőn valaki befogta a szemedet, de a mint a kezét végig simítottad, hiába volt befogva a szemed, a bizonyosság örömével kiáltottál fel: látlak! látlak!! S aztán ? . . . Hogy örültetek egymás örömének! S most már gondold el, hogy a te uracskád nagyon szereti a malaczokat, te pedig ügyet sem vetsz rá s a gondatlanságod miatt leromlanak, hát ... hát .. . emeli talán ez a kicsi, prózai körülmény a te értékedet uracskád előtt?! Ilyen apróságokból van összetéve az élet. Ezen apróságok, magokban véve, mint a színes prizmába rakott üvegdarabok — a női kedély fényétől nyernek szint és életet. Ugy, ugy kedves hugocskám! a te figyelmes szerető szived melegsége áradjon szét házatokbau és házatokon kivül! így aztán nem lesz okod elhagyatottságod miatt p maszkodéi, mert a hálás férj, nem hazulról de haza sietve, boldog elégültséggel mondja a költővel: •Iliből vagyok, haza játlem valahára, Lelkem ezt az édes ór&t alig várta . Megpihenni, kedvei otthon, hú öledben, Jöttem, mint a aietó bab, hogy jöhettem « Az öregem azt izeni, hogy a jó gazdasszonyunk már Ql & kotlója, mert a korai ráütött csirke után különösen jól esik a csók! Maradok szerető nagybácsid Péter l'ál. — Községi Iskolák. IC -Semjénben, hol különösen a r. kath. és ev. ref. népiskolák egyáltalában nem felelnek meg rendeltetésüknek, községi iskola van folyamatban. A tárgyalások a hitközségek és a kir. tanfelügyelő úr kőzött o tekintetben már megkezdettek. A/, ev. ref. egyház hajlandó 22 holdnyi földbirtokát a községi iskola c/,óljaira átengedni. Kállay Elek ottani földbirtokos ingyen telket ajánlott az iskola czéljaira s tervbe vau még véve a törvény által megengedett 5°/ 0 os iskolai pótadó kivetése. A vármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozván ez ügygyei, utasította a kir. tanfelügyelőt, hogy a községi iskola fentartására szolgáló fentebb elősorolt alapok biztosítása tekintetében a szükséges intézkedéseket megtegye. A Kótajban létesítendő községi iskola ügye is — hosszú vajúdás után — ügy látszik, kedvező megoldást nyer, araeunyibon — mint azt a kir. tanfelügyelő úr a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén jelenté — a közoktatásügyi kormány hajlandó oly összegű évi állami segélyt uyujtani ez iskolának, mely elegendő volna arra, hogy az iskola létesítéséhez még szükséges pénz kölcs'junel beszerezve, az államsegély évi összegéből törlesztessék. — A régi fogház épület helyén emelendő nagyvendéglő epitésének ü^ye, mint a legközelebbi jövő enyik megoldásra váró feladata, mindinkább élénkebben foglalkoztatja a városi hatóságot s társadalmi köreinket is. Az épület létesitéséuek módjai felől, hogy váljon a város épitse e vagy vállalkozás utján létesítse, korai dolog lenne ma még szólni, de a városi tanács igen helyesen cselekedett, hogy városunk uj szabályozásának folyamatban levő űgyéuél első sorban gondoskodott arról, hogy ama teleknek formája, méretei, hol a uagyvendéglő épülni fog, a belsőtér szabályozási tervével egyöntetűen megbatároztassanak. Lukács Iguácz budapesti főmérnök, kit a város a szabályozási terv kidolgozásával megbízott, el is készítette már az általáuos szabályozási tervnek a belsőtér rendezésére vonatkozó részletét s annak azt a részét, mely az építendő nagyveudégló helyének szabályozását tartalmazza, a városi képviselet építési szakosztálya már el is fogadta. — Városunk egészségügyi viszonyai igen kedvezőtlenek voltak a mult hónapban. Mert — mint az a vármegye főorvosának lapunk elején közölt hivatalos jelentéséből kitüuik, ha a halálozás az év minden hónapjában oly nagy lenne, mint a mult hóuapbau, akkor az egész évi eredméuy az volna, hogy minden 1000 emberre 61 halálozás esnék. Ez pedig hallhatlan magas szám az egészségügyi statisztikában — Tisztviselők felebbezést joga. Roehlitz Dávid mándoki szeszgyáros gyártelepén Vidovich László jirási főszolgabíró e hó elején szemlét tartott, s minthogy több, a közegészségügyre felette veszélyes dolgokat talált, elrendelte a megfelelő intézkedéseket, kimondván egyszersmind, h igv e tekintetben hozott határozata csak birtokon kioül felebbczhető. Az érdekelt szeszgyáros e határozat ellen az alUpíuhoz fordu t. aki nem bocsátkozván bele az ügy érdemleges elintézé ébe (mert a főszolgabíró határozata elleu a felebbezés még uem adatott be), a főszolgabírói határozat végrehajtását — a bejeleutett felebbezés elintézéséig — rendeleti utou felfüggesztette. Az alispáu e rendelete ellen a főszolgabíró felebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz, maly ezt a felebbezést azon elv alapján, hogy tisztviselő felsőbb hatósága hatá rozataival szemben (kivévén azt az esetet, ha a határozat az ő személyes ügyében hozitott) felebbezéssel nem élhet, a főszolgabíró felebbezéset visszautasította. — A nőegylet bálja el g zajos farsangunk eleven képéből messze kimagasló pmtou egyesitette magában mind,ima jó tulajdonságokat, melyek egy előkelő s mégis végtelenül kedélyes táuczestély rendezéséhez szükségesek. Hogy a szép sikerből mily ré.-zt követel magának egyrészt az a kiváltságos helyzet, hogy a nőegylet öszekötéseiuél fogva a legáltalánosabb érdeklődés felköltésére képes, másrészt az az önzetlen áldozatkézség, melyet a tagok a csinosság és fény előállításában tanúsítottak, de különösen az a fesztelenség, mely a iiöegyletnek lady patrouesse nélkül, úgyszólváu köztársaságszerüleg rendezett mulatságait mindenkire nézve kiváuatossá s kellemesen emlékezetessé teszi: mindennek fejtegetését ez alkalommal nem tartjuk szükségesnek, mert annyi mindenesetre bizonyos, hogy ez a bál volt a farsang legsikerültebb mulatsága. Minek említsem föl, hogy a kaszinó termei, különösen a japáni stílben kiváló ízléssel díszített tánezterem kényelem és csinosság dolgában a legkövetelőbb igényeknek is megfeleltek. Azt is tudja mindenki, hogy az egylet bu/.gó eluöknői Korányi Imrém és Bástliy Barnáné úrnők mennyire nem kíméltek időt és fáradságot úgy a szép közönség összehozásában, inint, különösen abban, hogy mindenki otthonosan érezze magát. Ily körülmények közt alig volt szükség a rendezők tevékenységére, bár ezek is mindent elkövettek, hogy érdemes viselői legyenek azou igazán művészi kivitelű, szép rendező jelvényeknek, melyekkel ,i nyíregyházi hölgyek kötelezték le őket. E jel vények mindegyike széles vörös moirée-szalag volt, se lyemmel és geuiliával hímzett havasi gyopár díszítéssel. A hölgyek viszont csinos tánezreudet kaptak az est ernlékeül. Az első négyest mintegy 50 pár tánczolta s még a reggel öt órakor rendezett negyediken is 10 pár élvezte a dallamos zenét. Jelen voltak: Asszonyok: Blsthy Bar náné, Bencs Ltszlóué, Berend Miklósné, Fejér Imréné, Fráter Sándorné, Greksa Ignáczné, Horváth Gyuláué, Horváth Márt.ouué, dr. Jósa Audrásué, Kállay Andrásué, Keresztessy Istvánné, Korányi Imréné. dr. Kovách Elekué, Májerszky Béláné, Márky Elekué, Mirsalkó Gusztávné, Mikecz Miklósné, Miklós L^,szlóné, N így Lászlóné, Orosz Gáborné, özv. Paysoss Jánosné, Ketzer Mariska, Raksányi Ignáczné, dr. Rosenberg Emilné, Sütő Józsefné, Szeszich Lijosné, Szilágyi Jánosné, Tessik Jánosné, Tóth Lajosné, Veljáczky Gyuláué, özv. Waltuer Jánosné. Leányok: Bencs Mariska, Berend Margit. Doleschall Ernesztiu, Fejér Jolán, Felföldy Malvin, Fráter Anikó, Fráter Zsófi, Greksa nővérek, Horváth Mariska, Jármy Férni, Jármy Panna, Jósa Mártha, Jósa Vilma, Kállay Sirolta, Kerekréthy Margit, Király Anna, K'rály Nelike, Korányi Margit, Marsalkó Boriska, Mikecz Emma, Mikecz Erzsike, Nemes Antónia, I'etráss Margit, Riksányi Emma, Szeszich Ida, Szeszich Emma, Szilágyi Mariskt, Vay Gabriella, Vértessy Sarolta, Waltner Mariska. — Czóbel Minka most megjelent „Ujabb költeméuyek czimű kötetéről a következőket írja az „E-s:" Terjedelmes kötet, mely tartalmával is figyelmet kér. Nem első könyve Czóbel Minkának, kitől nemrégiben hagyta el a sajtót egy verses kötet s talán — ha jól emlékszünk — elbeszélések is. Ez utóbbit azért is hisszük, mert Czóbel Minka költeményei is utalnak rá az elbeszélő elein iránti előszeretettel. Nemcsak szereti a természetet, hanem kedvvel foglalkozik vele. Leírások gyakran szövődnek költeményeibe, ugy hogy ezek sokszor korlátozzák is az érzelmek, a gondolatok szabad nyilvánulását, rontják a költemény hatását, a külső formát hosszadalmassá teszik, a hang pedig bele csap a terjengősségbe. A részletes leírásokban van szin, alak és tartalom, képpé is olvadnak, de a költőnek, fegyelmezettnek kell lenni, mert csak tömörséggel és szigorú formával érvényesülhetnek gondolatai. Költeményeinek nagyobb része elmélkedés. Van eszméje, gondolata és filózófiája. Alaphangja komoly, olykor komor is. A kifejezések ereje rendelkezésére áll, mondanivalója sok, elég gyakran az olvasó is érzi és szeretné, ha kevesebbet mondana. A nöi gyöngédség sem hiányzik nála. Kötete általában jó benyomást tesz s oly tehetséget ismertet meg, ki költészetünkben tisztességes helyre emelkedhetik. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Sient. Iinrey Gábor maga ós kiskorú gyermekei: Gábor é« Menyhért, valamint testvére, Szent Imrey Kálmán, sógora Elek Mihály, sógornője Lónyay Sándorné, szül. Elek Terézia, ennek gyermekei. Lónyay Ferencz dr. és neje Kende Nándin, Lónyay Ilona, férjezett Kállay Leopoldné ; Szent lmrey Eőrs. és ueje Várady Juliska, Szeréna, férjezett Buriáu Pálué, József, Erzsébet, férj. Farkas Vilmosné, Etelka és Emma, ugy nemkülönben a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel je.euti, hogy legkedvesebb gyermeke, kimodhatatlanul szeretett testvérük, ilietve unokatestvérük, s rokonuk Csik-szent-imrei és Krasznyik-vajdai Szent-Imrey Endre szép reményekre jogosító munkás életének 22-lk évében, kéthavi kínos szenvedés példás keresztény megnyugvással való elviselése titán a haldoklók uti eledelével elátottan folyó hó 9-én délutáu '/jő órakor visszaadta angyaltiszta lelkét Teremtőjének. Földi maradványai folyó hó 12 én délután 3 órakor fognak a katolikus anyaszentegyház áldásával a családi sírboltban a boldog feltámadás reményében eltemettetni. Szeplőtelen lelke üdvéért a mindenhatónak az eugesztelő szent-mise áldozatok Oroson f. hó 12-én reggeli 8 órakor, Nyíregyházán 13 áu 11 órakor, Kemecsén 15-én 9 órakor fognak a róm. kath. szentegyházban bemutattatni, Túrán, 1892. február 9-én. Az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében I — Ipartestületi ház. A nyíregyházai ipartestület elöljárósága felhívja a közönséget egy részvénytársaság alapítására, melynek tervezete a következő: Az alapítandó részvénytársaság czélja az ipartestületi helyiség felépítésére szükséges 10,000 írtnak ezeu testület részére való kikölcsönzése, s ez által az ipartestület czéljainak előmozdítására az anyagi eszközök szolgáltatása; a társaság miudaddig fentartandő, a meddig az ipartestület az ekként reudelkezése alá bocsájtani tervezett 10,000 frt kölcsöntőkét visszafizeti, s ezen visszafizetésre való készségét hiteles alakban bejeleuti. A részvények száma egyezer, névértéke egyenként tlz forint. Az alapitónak azon előny biztosíttatik, hogy az egész alaptőke az alapító részére határozatlau időre kiadatik akként, hogy azért évente uégy egyenlő részben 5°/o kamatot fizet, s hogy a kölcsönt csak az alapító mondhatja fel, esetleg tetszés szerint annak ezer forintnál nem kevesebb részét is. Az aláírások záros határideje febr. 5 dikétől számítva 4 hétben állapíttatott meg, s a j ;gyzett részvények névértékének 10% a alájegyzéskor ki fizetendő. Megalakulás esetén a betizeteudő összeg 3 részletben lesz fizetendő Az alapítási költségeket az ipartestület fedezi. — Árvák pénze. A vármegye közigazgatási bizottságának legutóbb, csütörtökön délelőtt tartott ülésén kérdés tetetett az iránt, hogy a nyíregyházi városi árvaszék kezelése alatt levő s egyeseknek kölesönkép kiadott árva péuzek kamat befizetésénél meuuyi a hátrálék. Ez összeg 7892 frt. S miuthogy a közigazgatási bizottságnak nem állottak rendelkezésére adatok a tekintetben, hogy e kamathátrálékok régibb vagy ujabb keletüek-e, elhatározta a bizottság, hogy utasíttassák a város hatósága, miszerint a kivánt felvilágosítást a városi árvaszékről szóló legközelebbi évnegyedes jelentésben adja meg. — Kevés a rab. A helybeli kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén mindössze csak 189 rab volt. E szám a régebbi 280—300 fényi rendes rab-létszámhoz képest igen tetemes és miudeu esetre örvendetes apadást jelent. — A korcsolya-egylet jégpályáján, a melegebb idők miatt, korcsolyázni délelőtt 10 óráig, délután pedig 4 órától kezdve lehet. — Arvaszékek munkássága. A vármegyei árvaszékuél a mult évról átjöttt 757 elintézetlen ügydarab, ehhoz érkezett január folyamán 1405, elintézendő volt tehát 2162, elintéztetett, 1432, hátralékban marad 730. Apadt a hátralék 27 ügydarabbal. A Nyíregyháza városi árvaszéknél a mult hóban 276 ügydarab intéztetett el, hátralékban maradt január végén 76. — Nyilvános számadás. A nyíregyházai jótékony uőegylet által f lio li án megtartott bál alkalmával íelülfizettek: Káilay András főispán 45 frtot, Miklós László, Egy tűzoltó, Keresztessy István. Somogyi Gyula, dr. Biruch Mór, Ibráuyi Ziigmi.nl 5—5 frtot, May Adolfné, 4 frtot, dr. Meskó Lts/Jó, Bencs László, Verzár István, ifj. Bodnár Istváu, Nóvák Gyula, Groák Ödön, J. J., Tester Lajos 3—3 frtot, Fejér Imre, Szeszich Lijos, Haas Emil, Greksa J.. dr. Gara L;ó 2—2 frtot, Sütő József, dr. Rosenberg Emil, Jóbí Elek, özv. Waltuer Jánosnő 1_1 frtot. Összesen 117 frt Fogadják a t. cz. felültizetők a nőegylet hálás köszönetét. A bál alkalmából bevétetett 409 frt, kiadatott 236 frt 17 kr, tiszta jövedelem 172 frt 83 kr. A nőegylet elnöksége. — Influenzában a mult hó folyamán 22 ember halt meg a vármegyében. A kutya-adó. Az ebtartás rendezéséről szóló vármegyei szabályrendelet életbe léptetése czéljából a vármeg ve alispánja megtette a szükséges intézkedéseket. A védjegy bárczák elkészültek s a napokban fognak a