Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-21 / 8. szám

• IN II o E K-« a ia villettei vágóhíd szatnatoriumáig ólomzári al ellátott vaggonokban fognak szállíttatni, amelyekben az állatok a Francziaországba való bevitel alkalmával történő egész­ségügyi vizsgálat után azonnal berakatnak. Mindazok a juhok, melyeknek bevitele ezen rendelet értelmében meg van engedve. Franc iaországban csak a jeumentli, ancróbátilly-i. avriconoti és dellei vámhivatalokon át fog­nak bebocsáttatni. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesitem. Budapesten, 1^92. évi január hó 27-én. Bethlen, s. k 371 . K 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. á ktfz>égek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter úr által a selyem­tenyésztés előmozdítása érdekéből múlt évi 70084. szám alatt kiadott körrendeletét alkalmazkodás, további meg­felelő eljárás és közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1892. január 22-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 371/892. K. számhoz.) 7008 4• _ s z' Földmivelésűgyi m. kir. miniszter. 1891. ÍV/H. \ alatueiin\ i törvényhatóságnak, (kivéve Bács-Bodrog, Baranya, Fejér, Krasó-Szörény, Temes, Tolna, Torontál és Veszprém vármegyék törvényhatóságait.) Az 1879. évben rendszeresen foganatba vétettek azon intézkedések, melyeknek czélja az volt, hogy a köz­gazdasági szempontból fontos selyemtenyésztésnek, — mely hazánkban az utóbbi időben majdnem teljesen elhanya­goltatott — uj lendületet adjanak. E czélból állitlatott fel 1880. évben Szegszárdon Bezerédy Pál miniszteri meg­hatalmazott vezetése alatt a selyemtenyésztési felügyelőség. Intézkedés tőrtént aziránt, hogy a selyemtenyésztés főfel­tételét képező egészséges peték, továbbá kiültetésre alkal­mas szederfa csemeték elegendő mennyiségben rendelke­zésre álljanak s a termelők közt kiosztassanak. Az 1880. évtől kezdve évenként több helyen selyemtenyésztési elő­adások tartattak, petekészilésben számos egyén kiképez­tetett, a termelők folytonos felügyelet alá helyeztettek, évről-évre fokozatosan több gubóbeváltási állomás léte­síttetett, fojtókemenczék, gubórak tárak és selyemfonó gyárak állíttattak fel és a selyemtenyésztés ügyének biztosí­tása végett niegalkottatott az 188b. évi XXV. t. cz. melynek végrehajtása iránt az 1880. évi május hó 5-én 17094. sz. a. kiadott rendeletemmel intézkedtem. llogy az előadott intézkedések folytán a selyem­tenyésztés mily örvendetes és fokozatos haladást mutatott, arra nézve könnyen áttekinthető tájékozásul a következő kimutatás szolgálhat: Termelt selyem gubó az egész országban: £3 1. Sd a. f-i" 1Ö7ÍI 1880 18«1 1H8-' 1*83 1S8I 1885 1886 1887 1838 118U 189 1191 71 4 2! 413 463 557 751 88 1018 1389 1693 194? 2268 L be ~ -a. o .2 g a .2 S 6 < kilój gr. í a ; aj ! H M x 0 kiló i S« is" 1059 14 2976' 7, 3674' 6261' 9892! 13859 17782. 28145 40423 51122 665 5 27118, 11919 313836|| —1|4608 | 165|j 12 — n! 53 —17 49 216 13 104 538 16' 161 04 l|jl 7 213 005 15 290 220'16 373 225 13' 607 863"l6 746 716 14 999 5oO,!l4 997 761 13 25071 —j—| 10131 71 21 10, 41537,04 19 59 n a; o aa 24445 87,12 41 72142 122133 176337 54 257649 94 401511 27 703488 21 815659 42 104:1096 60 110814646 17 24 19 0 ">| 20 67 22 21 30 21 28 93 27 30 1 26 — 27 77, 9 56 13 95 1 6|6&: 11 12 12 14 16 17 15 15 2809 89 1106266 41816 72 26197 11 78185'n 130370 58 189503 39 271877 24 47465042 724260 61 792022 96 68'! 1016206 06 15 36 1082078,05 4826579,63 — j —»—j-1|4838230| 11 Ezen közgazdaságilag igen fontos termelési ágat, mely Franczia- és Olaszországban századok óta virágzik és százezreknek fő keresetforrását képezi, hazánknak erre alkalmas vidékein is moghonositani szándékszom. Hogy azonban az e végből rendszeres módon foganatba vett intézkedések fokozatosan és sikerrel folytathatók legyenek s hogy ezek folytán a szegény nép jólétének előmozdítására szolgáló selyemtenyésztés biztos alapon megvalósítható legyen, erre nézve okvetlenül szükséges, hogy a selyem­tenyésztés lendületének főtényezőjéül tekinthető szederfa anyag kellő időben, kellő eszközökkel és kellő módon biztosítva legyen, miután e nélkül a kormány legjobb igyekezete sem vezethet a kívánt eredményre. Ezért intézke­déseink elsősorban oda irányozandók, hogy az arra alkal­mas vidékeken minél számosabb szederfa ültetniények álljanak a selyemtenyésztéssel foglalkozó azon szegény emberek rendelkezésére is, akik nincsennek azon helyzetben, hogy a szükséges szederfákat saját birtokukon tenyészt­hetnék. Ilyen szederfa ültetvények mielőbbi létesítését s a már meglevők fentartását es megóvását a törvényható­ság különös Ügyeimébe ajánlom. Figyelmébe ajánlom pedig ezt annál is inkább a törvényhatóságnak, mert selyemtenyésztési meghatalmazottamtól arról értesültem, hogy a községek jelentékeny része a szederfák kiültetése, gondozása és megóvása tekintetében számos panaszra ad okot. Nevezetesen oámoe község a rendelkezésére álló fiatal szederfák kiültetésétől vonakodik, különféle, de több­nyire azon ürügyet hozván fel, hogy a fák kiültetésére alkalmas helye nincs. Értesültem továbbá arról is, hogy azon községekben is, a hol a kiültetés megtörténik, ez " daczára a selyemtenyésztési meghatalmazottam által ejtárgyban kiadott és ruínden egyes községnek megküldött utasításnak — gyakran oly belytelevül történik s a kiül­tetett rák gondozása is oly hibásan eszközöltetik, hogv e miatt az ültetvények nagyrésze elpusztul; sőt a nűir meglevő szederfáknak a lomb szaporítása czéljából szük­séges rendszeres csonkítása is oly hibásan hajtalik végre, hogy e miatt sok régi fa is tönkre megy. Továbbá gyak­ran tétetik panasz aziránt, hogy a községekben még teljesen ep és egészséges szederfák kivágatnak. A selyemtenyész­tesre szerfelett bénitólag ható ezen körülmények 'meg­szüntetése czéljából a kővetkező intézkedéseket tartom szükségeseknek, u. m.: I. A községeknek kötelességévé létessék, hogv a já ­rási faiskolai felügyelők altal megjelölt, kiültetésre alkalmas fiatal szederfákat a' meghatározott időn belül okvetlenül ültessék ki, még pedig a kiültetés első sorban a kozseg utczái és a határbeli utak mellé történjék. Ahol az utak szélei már bevannak fásitva, ott a meglevő fák — a gyü­mölcsfák kivételével — fokozatosan szederfákkal helyette­sitessenek : ezenkívül a községekben lehetőleg szedres ker­tek létesíttessenek. Ez utóbbiak létesítése annyival is inkább minden nehézség nélkül eszközölhető, mert alig van község, melynek hatarában ne hevernének olyan területek, melyek szedres kerteknek mégis alkalmasak s ez uton értékesít­hetők ne lennének. Azon esetre azonban, ha a községek a kiültetésre szükséges területtel még sem rendelkeznének, szükségesnek tartom, hogy ezen körülményt a járási szolga­bírói hivatal által igazoltassák s a nyert igazolványt Bezerédy Pál miniszteri meghatalmazotthoz Szegszárdra terjesszék be. 2. Utasíttassanak a községek, hogy a szederfák ki­ültetésénél pontosan kövessék azon eljárást, mely a neve­zett miniszteri meghatalmazott által minden községnek megküldött utasításban részletesen és világosan előírva van. 3. Köteleztessenek a községek arra, hogy a minisz­teri meghatalmazott által elrendelendő szederfa csonkítást a tőle nyerendő utasítás értelmében pontosan foganato­sítsák. 4. Kötességükké tétessék a községeknek, hogy erélye­sen őrködjenek a felelt, hogy az utczán, közlekedési utakon, általában közhelyeken állá szederfák, habár azok korhadt állapotban vannak is. a járási szolgabírói hivataltól előze­tesen nyerendő Írásbeli engedély nélkül ki ne vágattas­sanak Továbbá utasíttassanak a főszolgabirák, hogy az egészséges szederfák engedély nélküli kivágását kihágásnak tekintsék és ahoz képest büntessék. Elvárom a törvényhatóságtól, hogy a szükségesnek jelzett teendők foganatosítása iránt, a lakosság érdekében, megfelelő módon, kellő erélylyel intézkedni fog és intézke­déséről ide jelentést teend. Budapest, 1891. deczember 30-án. Bethlen, s. k. sertés- 9 — 10. ló- és 10—11. baromvásár). 2. Máramaros­Sziget'február 29., márczius 5., junias 6 — 11., augusztus 1—6., októb'er 10—15., deczember 19—24. 3. Sülelmed január 12 — 13., junius 7—8., augusztus 26—27. 4. Siat­már-Németi február 2—3., márczius 16—16., május 3—1., junius 28—29., szeptember 27—28., november 22—23. 5. Tasnád február 19., április 1 f., május 6„ julius 1., szeptember 9., október 21., november 11. 6. Tisza Újlak január 13 — 14., márczius 9—10., április 27—28., julius 8—9., augusztus 3—4., szeptember 28—29., november 15—16. Nagy-Károly, 1892. január 6. Nagy László, s. k., alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 327. Kórh. 1891. A járási föszolgabiráknak, Nyirgyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Háromszékvármegye alispánjának 17645/891. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy ennek eredményéről Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám 60 nap alatt jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1892. január 26. Miklós László, alispán. (Másolat.) Háromszékvármegye alispánjától 17645/91. szám. Az összes törvényhatóságoknak. Szász István maksai illetőségű lakatos mult évi február julius havában Három­székvármegye „Ferencz József" közkórházában ápoltatván, onnan az utána felmerült 61 frt 65 kr. ápolási költség kifizetése nélkül ismeretlen helyre távozott. Van szerencsém barátságos tisztelettel felkérni a tek. kartárs urat, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni s az eredményről minden esetben értesitesiteni szíveskedjék. Szepsi-Szent­Györgyön. 1892. január 20. Tompa Miklós, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 1344. K. 189 2. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai sorozó járásban a folyó évi fősorozásra ! összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét ! nyomozás és eredmény esetén a járási főszolgabíró azonnali értesítése végett közlöm. Nyiregyháza, 1892. február 15. Miklós László, alispán. (Másolat.) A kisvárdai sorozó járásban a folyó évi fősorozásra összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek név­jegyzéke : Szaniszló Pál, Balogh Károly, Gsépke János, Farkas József, (Irosz Samu, Grünvald Ignácz, Heringer Antal, Klein Gidai, Krakk, Krámer Antal, Pritnolai József, Smeiszel Károly Ferencz, Szulimán János, Tóth János, Rostás Sándor, Jakab László, Matyók Péter, Minya Mihály, Nagy János, Czidor István, Sándor János, Balogh János, Lakatos Kálmán, Hám János, Kaczán András, Újlaki György, Seidinan Mózes, Tóth József, Varga József, Weinbergér Samu, Gzidra János, Horváth István, Kertész József, Popályi Aladár, Sipos Ferencz, Szabó Ferencz. Kelt Kis­várdán, 1892. január 30. Angyalossy, főszolgabíró. j-jjy-;; Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A Szatniárvármegye területén az 1S92. évben tar­tandó országos vásárok kimutatását felhasználás végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1892. január 26. Miklós László, alispán. (Másolat a 985/892. K. számhoz.) 19147/891. szám. Kimutatása a Szatmárvármegye területén az 1892-ik év folyamán tartandó országos vásároknak. 1. Aranyos­Meggyes február 23—25., április 5—7., május 23—24., junius 28—30., augusztus 9—10., november 8—10., deczember 20—22. 2. Avas-Felsőfalu márczius 14., szep­tember 12. 3. Avas-Ujváros február 29., május 2., ju­nius 13., augusztus 15., október 24. 4. Csenget- január 22., február 19., márczius 18., április 22., május 27., junius 17., julius 22., augusztus 19., szeptember 20., ok­tóber 28., november 18., deczember 23. 5. Erdőszáda márczius 8., junius 7., augusztus 23., november 15. 6. Fejér-Gyarmat február 8., április 11., május 30., julius 25., szeptember 26., deczember 19. 7. Felső-Bánya ja­nuár 4—5., május 23—24., julius 11 — 12., október 3—4. 8. Hagymás-Lápos ápril 6., deczember 18. 9. Hosszufalu február 19., május 27., julius 8., szeptember 30. 10. Jánk január 8., november 11. 11. Király-Darócz február 4., április 7., május 26., julius 21., szeptember 8., november 10., deczember 22. 12. Krassó május 10., julius 5., szep­tember 6., november 1. 13. Kraszna-Béltek február 9., április 5., janius 7., julius 26., szeptember 13., novem­ber 8., deczember 20. 14. Máté-Szalka február I., már­czius 21., április 25.. junius 8., julius 18., szeptember 19., november 14. 13. Misztótfalu május 2—3., november 21 — 22. 16. Nagy-Bánya márczius 21—23., junius 20—22., augusztus 2 J— 24., novembsr 14 — 16. 17. Nagy-Károly január 25., márczius 21.. május 30., julius 18., szep­tember 5., október 31., deczember 19. 19. N.-Palád feb­ruár 8„ május 9., augusztus 1., október 2 4. 19. N.-Somkut márczius 16—17., junius 15 — 16., augusztus 17—18., november 9—10. 20. S irköz február 15—16., május 9 10., julius 18—19., szeptember 5—6., deczember 5—6. 21. S.iros-M igyar-B Tkesz január 22., május 6., julius 1., november 4. 22. Sz.-Váralja január 1 1 — 12., április 11—12.. julius 25 —26., október 10-11. Kimutatása a szomszédos törvényhatóságok területén eső nevezetesebb vásároknak. I. Debreczen január 11—!9„ (és pedig 11 — 13. belső-, 16 — 17. sertés-. 17—18. ló- és 18—!9. baromvásár), április 18-26., (és pedig 18—20. belső-, 21—22. juh-, 23-24. sertés-, 24—25. ló- és 25—26. baromvásár.) augusztus 8 — 16., (és pedid 8—10. belső-, 11 —12. juh-, U—14. sertés-, 14—15. ló- és 14—'6. baromvásárj oktober 3—11., (és pedig 3-5. belső-, 6-7. juh-, 8-9, Szabolcsvármegye alispánjától. 14 98. K. 1892. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Alsófehérvármegye alispánjának 821/892. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy ennek eredményéről Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási , főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1892. február 9. Miklós László, alispán. 821/1892. szám. Alsófehérvármegye alispánjától. Valamennyi vármegye tekintetes alispáni hivatalának és j valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város tekin­tetes polgármesteri hivatalának. A nagyenyedi járás fő­szolgabírójának jelentése szerint: Gulácsi Károly tövisi lakos — mostoha fia Lénárt László folyó évi január hó 7-én, éjjeli 1 1 órakor az ő honnemlétében egy szekrényt és abban levő kis ládát feltörvén, abból 65 frt készpénzt kivett és daczára annak, hogy felesége megakarta akadá­lyozni, azt késseli megöléssel fenyegetve eltávozott s azóta feltalálható aán volt. Ennél fogva az iránt van-szerencsém ! megkeresni a tekintetes czimet, hogy f'enntnevezett egyént az alábbi személyleírás alapján hatósága területén nyomoz­I tatni s feltalálás esetén őt biztos fedezet alatt — a nagy­I enyedi járás főszolgabírójához át kísértetni szíveskedjék. ! Személyleírás: Születési éve 1873. vallása ev. ref., születési | helye Vajasd, illetőségi helye Tövis, termete közép, haja fekete, szemöldöke fekete, orra rendes, szája rendes, szája rendes, homloka keskeny, szeme fekete, foglalkozása nincs, különös ismertető jele nincs, olvasni-irni tud, beszél magyarul és románul. Nagy-Enyeden, 1892. január 23-án. Csató János, kir. tanácsos, alispán. A zsidó-vallás egyenjogúsítása. Az a nyolez esztendő, mely e század életéből még hátra van, bizonyára nagyon rövid idő már ahhoz, hogy a XlX-dik század sok vésszel, pusztulás­sal följegyzett forongásainak legnagyobb eszméjét: az emberek egyenlő jogainak elismerését megvaló­ulva lássa. A nagy franczia forradalom, mely ez eszme világra kerülésének legelső hatalmas erup­ciója volt, lebo.iyolitatlanul hagyta azt örökségképen 1 mi századunkra, s ez a század nem tudta azt megvalósítani, társadalmak és államok rendjének és szervezetének alapjává tenni, mert a franczia forrada­; lom a maga őrjöngéseivel, iszonyatosságaival s XIV. Ltjos életének tragédiájával, ellene hatalmas érde­keknek az önfentartási ősztön által életre keltett reakcióját szólította küzdelembe. Az egyenlőség eszméje nagyon sokat veszített •lépszerűségébő', s akik nálunk Magyarországon is cz eszme hirccosai voltak s annak diadalaként s megvalósu'ásának alapjaiul a 48-diki törvényeket az 1 gész nemzet ujjongó lelkesed ;se mellett magalkot­t ik: bizonyára nagy álmélkodással hallanák most a hírt, hogy a század utolsó tizedében még ok forog fenn arra, hogy egy vallásfelekezet egyenjogúsítása érdekébeu mozgalom indittassék. H )gy ez az ok megvan matatja a zsidó vallás jogi iclyzetének fejlődése. A törvényhozás az 1790/91-iki országgyűlésen foglalkozott először az izraelitákkal, mikor a protestáns és gör. kel. egyházakat széles autonómiával látták el, s kimondták a zsidókra, hogy míg az ő jogállásuk szábályoztatik, maradjanak meg azon szervezetben, melyben 1 790. január 1-éto vol­tik. — Ez tartott 1840-ig, ekkor hozták a 29-ik t cz.-et. de abban csak a zsidók lakhelyeire és l írtokaira hozattak enyhítő szabályok. Csak az 1867: XLVI. t. cz. tette az orszíg izr. lakosait is Folytatása a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom