Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-09-25 / 39. szám

— A nagyváradi Ui. kir. bábaképezdén az 1892—98. téli tanfolyamra a behatások oktober hó I —10 ig tartatuak. Felvétel végett sztlséges okmányok : Houosigi s krresztlevél, valamiut erkölcsi és orvost bi­zonyítvány Kelt Nagyváradon. H92 sieptember 20 áu 7>r. Konrád Márkus. — Felül özet és az l»Vá-ik év szeptember 17-én tartott .iskola felavatás* hangversenye alkalmával. Thie­szen Hermán 10 frt. Haas Mór 10 frt, Zelenka Pál püspök. Ihász Lajos. Farbaky József főesperes 5-."> frt. Czukor Henrik, Gyuresány Ferencz, Pilisv Géza V t irt. Baltik Frigyes püspök, Kimer, Gyurátz Ferencz, Dianiska Andor, Fizeíyi Frigves, Bognár, Halassy János. Hendel, Inczédy Lajos, Tan zali Dezső, dr. Haas ügy ved, Mácsánszky Sámuel 2—1 frt, Egv asztaltársaság i Irt +H kr. Rabitz András. Gara Leó, Fehér Imre, Moesz Béla, .Szilágyi János, Járossy Sándor, Kubassy Gusztáv, Menyhért János. Hibján Lajos, l.'jág. Virág. Szilagyi Gyula. Ferlieska Kálmán. Itatta Ignácz, Nádassy Dezső. S.igy Sándor, Moravszky Pál 1 1 frt, Moesz Adolf .'j»> kr. Oszszes felüllizetés 90 frt 7t> kr. A szíves adakozóknak ez uton fejezi ki köszönetét az elnökség. — „Kossuth-emlék*' czimmel Clair Vilmos hír lapiró emlékkönyvet adott ki, mely 18 képpel illuszt rálva, behatóan ismerteti Kossuth életét és szereplését a szabadságharczbau. Az emlékkönyv tartalma a követ kezó: 1. Kossuth Lajos élete (4 képpel). 2. Kossuth Lajos a szab idságharczban (4 képpel) 3. Kossuth ott buna (1 képpel). 4 Kossuth családja (5 képpel). 5. Kos »uth és az angol diplomáczia (2 képpel) 6 Kossuth nótája. 7 Adomák Kossuth Lajos életéből 8 Kossuth a nép ajkán. 9. Kossuth gyermekei a fogságban. 10. Kossuth keze:risa Ezenkívül hazafiam költemények lesznek a könyvben: Iuczédi Lászlótól, Virág J. Bélá tói, Szabolc-ika Mihálytól, ltudnyánszky Gyulától, Kul csir Ernőtől, és I'ósa Lajostól. A képek sorozata a kö vetkőző: Kossuth L jos legújabb arczképe, Kossuth író­asztala előtt, Kossuth szülőháza, Kossuih auyjj. Ihá-z Dániel ezredes. Kossuth arczképe 1848 ból, Kossuth fegyverre szólítja a népet, Kossuth kormányzóvá válasz tátik,, Kos.-uth diadjl-utja Pesten, Kossuth Lajos kéz­írásinak fénykép másolata, Kossuth dolgozó szobája, Kossuth L íjos felesége, Rutkayné Kos-uth Lujza, Kos suth Ferencz, Kossuth Lajos Tódor, Kossuth Vilma, a szabadságharcz katonai jelvényei és érdemkeresz'jei, Kossuth fogadtatása Angliában, Kossuth bucsuzása az angolokiól. Az emlékkönyv igen díszes kiállításban, gyönyörű czimképpel jelent meg, mely Heisler J. buda­pesti könyvnyomdájában készült. Az emlékkönyv három féle kiadásban kapható: 1 frtos, 50 kros és 30 kros uepies kiadásban s mint Kossuth emlék, kiválóan ajánl ható Meerendelhetó Clair Vilmos hírlapíró cziraén, Bu­dapest, Üllői-tlt 22 sz. alatt. — Fizetés-képtelenség. I'alaticz János helybeli rőfös-kereskedő fizetés kép eleuségét jelenti a bicsi „Kreditoreuvereiu." A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályónál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Szeptember 2l> -áu. Kalenda János e. u. k. bűn­tettének kísérlete. Tóth Bertalan vallás elleni vétség. llacskó Mihály cs neje hatóság elleni erőszak büntette. I)edk Mihály és társa orgazdaság büntette. Szeptember 37-én. Tóth Lászlóné és társa sú'yos testi sértés büntette. Király Nagy Bálint és társai súlyos testi sértés büntette és lutajdou elleni kihágás. Gönczi Lajos és társai súlyos testi sértés büntette. Edtberger Ferencz tü/.vész okozás vétsége. Szeptember 28-án. Fuchs Ferencz tűzvész okozás vétsége, hl. Oláh András és társa súlyos testi sértés büntette. Makula Iióza és társa rablás büntette A kolera elleni védő oltásokról. Ha Európa térképére egy pillantást vetek, lelki sze­meim előtt a halál fekete alakját látom az Orosz birodalom határvonalai között, mely a kolerának nevezett betegséggel kezében rémületes képpel tekint a cultur nyugati államok területén szelid arczezal várakozó őrangyal felé, mely a tudomány és műveltség nemzette két mellette álló gyenge magzatával, bizonytalan küzdelemre készül az emberiség érdekében az irtóztató halállal. Az egyik gyermek nagyobbacska mar. kopott ruhács­káján a hányódás-vetődés, szenvedő arczán a mellőzés látszik; hiába creszté őt az emberek közzé égi anyja, hogy ő lenne a most fenyegető halál ellen „közegészségügy" képében mentője a művelt emberiségnek, nagyon hiába . . Kigúnyolva, esik némileg és némelyütt részben befogadva hagyták bolyongani a gyenge gyermeket az emberek, most szégyenkezve siinul az érettünk rettegő őrangyal anyjához, ki biztatva, őt szelid hangon e szava­kat -ugja gyermeke fülébe: _»*• félj gyermeken nagygyá leu hennai, kitől szármától, az a rctílis orvosi tudomány, (tak rárj, mig mcgumosodol". A másik gyermek uieg csecsemő, ez lenne a másik védője az emberiségért rettegő szelid anyának, a tudomány nemzette ezt is, neve azért a „kolera ellem tcdolUis", erről a csecsemőről kívánok pár szót szólani. Ilyen formán kezdené értekezését valami poetaféle ember meg a mostani nehéz és rettegett kolerás világban i.. De én egyszerűbb -zav.ikkal annyit mondhatok, hogy jó lenne, még ha a v. - |y teljes mertékbeni elérkezéseig mindenkinek egyöntetűen észébe jutna és szent köteles­ségének tartana. hogy közegészségügy néhánv szolgáját hivatásában nemi Mkerre juttasson. A papok jó p iával előlmenre es szóval inthetnék híveiket a Uzelgő vészre, a tanító a gyenatfaft, nemkülön­ben a gazda cselédeit, különösen a gazdatisztek a cselé­deket, a szomszéd a -lonumlokit >tb. stb Hogy tisztán a hivatalos közegek, tegyenek mindent a veszély elhárita ira, az lehetetlen. Minek hozattuk el a fertőző anvagokat - hogy a községházánál álljon- . . . Minek az ások jegyxőkönyv. rendelet, ha scinmit sem tesz maga a lakosság, olvan ügyben, hol első sorban a tu-p az érdekelt. Elborzad az ember az indolentian! . . . Vérhas szórványosan, de azért ereden dinnye a früstök„ koleráj világban. Többszörös doboltatás, rendelet a községben, de azért legpiszkosabb az udvar a papnál (Haád). Beáll az iskola, össze jönnek a szegény gyermekek, a mult évi ürülék várja őket a közös árnyékszéken (a fertőző anyag a községháznál!), az udvaron szétszórt trágyatelep a játszóhelye a gyermekeknek (ref. iskola Halász). Igy vagyunk áthatva a közegészségügy egyedül bizto­sító voltától. így csakugyan várhatjuk a már a szomszédos Leinberg és Krakkóban fellépett kolerátt. különösen mi itt a 2-ik megyében a határszéltői számítva. Mig mi itt a magunk jóvoltáért sem teszünk sem­mit vagy csak igen keveset, addig az emberiség javáért tudományos kutató fők az életőket szentelik egy-egy álta­lános, hasznos tény felderítésére a kolera és más hason­neuiü félt. retteget pusztító betegségekkel szemben. Hogy az ázsiai kolerát minden kétséget kizárólag a Koch-féle komabacillus hozza létre, e felett már napi rendre tért a tudományos világ, ezen tény azonban, azon oknál fogva, miszerint a kommabacillussal állatoknál nagyon nehéz volt olyan hasonló betegséget elő idézni mint az emberi cholera, sokáig nem fogadtatott el. Jelenleg azonba HafTkinenek a párisi Pasteur-féle intézetben sikerült nyúlból vett vérsavóban termelni és tenyészteni kolera bacillust. melyet ha állat viszeréb* juttat, kifejezett kolerás lesz az állat is bizonytalan idő múlva. Elő állatból élő állatba tovább oltva fokozta a kolera bacillusok hatását annyira, hogy ebből már a kísérleti állat belébe vive 6—8 óra alatt feltétlenül meg ölte azt. De ha nem a beleibe jut az állatnak az ilyen biztosan ható és feltétlen halálos kolera anyag, hanem a bőre alá fecskendeztetik be, nem hal el az állat, sőt nem csak hogy el nem hal, de ha azután kapja a beleibe az előbb halálosnak bizonyult kolera anyagot, már nem döglik meg tőle; tehát a beoltás által mentesítve van. Némi módosítással, feltaláló odáig jutott,|hogy minden kellemetlenség nélkül, veszély nélkül saját magának és még 7 egyénnek fecskendett bőre alá gyengébb majd erőssebb kolera vírust, a physikalis tünetek, a hatás ugyan az volt mint az állatoknál észlelt oltás után és halált nem okozott embernél sem, természetes hogy már most nem, válalkozhatik ember arra, hogy gyomrát előbb mester­ségesen elrontva, bevegyen egy kanállal a biztos halálos cholera vírusból, csupán azért, hogy már ő be levén oltva, tehát mentes a beleibe jutott öldöklő anyag hatásától. De mivel a gyomorba vitt kolera anyag hatástalan a már előlegesen be oltott állatnál, a védő oltást pedig éppen ugy el tűri az ember mint az állat veszély nélkül és az oltás okozta tünetek meg egyeznek az állatokon észlelt tünetekkel, ok nincs a biztos jó hatás felett kétel­kedni embereknél sem. Én részemről látván a Pasteur-féle veszettség ellen végzett védő oltásokat, mely ma mindenki által kell hogy üdvös hatása miatt megbámultassék, a jelen közlemé­nyemben tárgyalt oltásokban is feltétlenül bízom. Ha már most ezen tudományos és szaklapokban is tárgyalt tény direct bizonyítékot nyer és ez az índolentia, mely a közegészségügygyei szemben ma még sajnos fenn áll, de el tűnik, kell az általános mávelődéssel nállunk is, akkor majd nem fog a magyar földről 200,000 lélek el­vándorolni kolerában az égiekhez, mint 1872. és 73-ik évben. Dr. Horváth József. hoz semmivel hozzá nem járuluik. tanköteles gyerme­keik utáu 2 frt beiratási dijjat fizetnek az iskola pénz. • irha a szegényeknek azonban, kik fizetni nem képesek, ez elengedhetik Azt hiszem, ez jogosés méltányos határozat. S felekezeti súrlódásra egyáltalán nem szolgálhat okul, amennyiben ez mindenütt bevett szokás. Anazv 1892. szept. 20 Teljes tisztelettel v Szabó Aladár, apagyi tJ ref. lelkész. A közönség koréból *) Az iskolafelavató ünnepély rendezőségéhez. Bárkinek is feltűnhetett, hogy az ág. evang. di<zes uj népiskola felavató ünnepélyéről a gazdaközönség, tehát a lutheránusok zöme teljesen távol volt. Nem volua szíves ezen körülményt megmagyarázni a tisztelt ren­dezőség ? Nos én megmondom! Nem érdemesítette ez a tisz­telt rendezőség arra, hogy egy meghívót küldjön neki. Pedig t.alán sokkal jobb lutheránus a kifelejtett közönség a rendező bizottságuál,— pedig taláu az egy­ház nemes hivatásának teljesítéséhez anyagi áldozatokkal még inkább hozzá járul, mint a m tisztelt rendező bizottság, — pedig talán az is tud érdeklődni egyháza ügyei iráut, jobban, mint — kivévo talán ünnepélyren­dezéseket — a rendezőbizottság, — pedig taláu ennek a közönségünk is vannak jogai, ha kötelezettségekkel dúsan megterheltetik, s végül talán enuek a mellőzött közönségnek is vau joga ahhoz, hogy örüljön egyházi intézményeinek fejlődésén. Avagy taláu azt hitte a t. rendezőség, hogy ez a közönség meghívása esetén rusz­tikussá teszi megjelenésével az ünnepély utáu követ­kezett baugverseuyt és tánczmulatságot ? Errare humá­num est. Egyébiránt azt hiszik öuök, hogy ez minden ? dehogy, — mondhatnék én ennél különbet is. Lutheránus. Tisztelt Szerkesztő Ur! A .Szabolcsi Szabadsajtó" f. évi nzept. hó 11 ikén megjelent Dráma ujdonsigi rovatiban aláiia'lanul jelent nieg egy közleinéuv. ine ybeu az előttem ismeretlen be kubló, azon. nem helyes alapokon nyugvó nyilatkozatot teszi, hogy Téth községében, az ev. ref. egyháztanáes iskoU'igybeu hozott határozata következtében felekezeti súrlódások uralkodnak, melynek megszűnését a kir. tan­felügyelő bölcs intézkedésétől várja. Éu, mint a tétbi ev. ref. egyház felügyelő lelkésze, akinek elnöklete alatt bozatot ai említett határozat, kije­I üthetem, hogy tudomásom szerint Téthen egyáltalán nem uralkodik felekezeti surlótág. A amennyiben ae általunk iskoLQgyben hozott határozat van feltüntet ve úgy, mintha ./. t léire volna elő *t állító agos fjlekexeti súrlódást, fWvilágositá> s uyilváuu* elbírálás sze.i p mtjából köz o u löviilen ama határozat tartalmát, mely c»«k Annyiból áll. hogy m.ts felekezetűek, anmuuyibeu i>koláuk feutartisá­*) K rovat al.tl Uierd <u fr:»«la!..aokai d taUnul k&aldi.k * IK-Wú• J i CeielÚMéjF mcll.-tt Csarnok. Virág Laczi. Elbesaélés. Irf: ifj Kiss ReasS. V. Mikor Lsczi meghallotta az üzenetet, ugy sirt örömében mint a kis gyermek. Ennyi őröm egymásután! Sohasem hitte volna, hogy valaha édes anyját keblére ölelhesse, hogy Erzsikét feleségül bírhassa. Kabay Ferencz, uram meg felesége Sára, osztozni akarván együtt a Laczi örömében, rögtön neki foguk az öltízködéshez, hogy ók is meuuek Gelsére. Kabay uram azt a pitykés dolmáuyt vette magára, 'amibe a hitet mondotta el Sára asszonnyal Ezt a dol­mányt pedig csak üuuepélyes alkalomkor szokta felvenni. Elővette a fiatal kori pörge kalapot is. Oly délczegül nézett ki, hogy sok legény nem különben A Sára asszony is kicsípte magát, ahogy csak telt, mint mondani szokták .hat rétre*. Erzsike csak kendőt váltott. Egy babos kék selyem kendóvefkötötte be a fejét és olyau csiuosan nézet ki, hogy a piktor M fest külömbct azzal felültek a szekérre és vágtattak Gelsére. VI. Elvira szivében eugesztelhetlen gyűlölet támadt Vadász Jóska iránt, amiért olyau rútul rászedte. El is határozta hogy annak az embernek vagy veszni kell, vagy a végrendeletet visszaadni. — De hogyan kerítse meg a végrendeletet? Még egyszer alkuba bocsátkozzék? Nem! azt nem teheti! Nem engedi a büszkesége! Meg aztáu Vadász Jóska ismét rátalálja szedni. Nem! Alkuba nem bocsátkozik többé ezzel az emberrel, ezzel az ördöggel. Elvira agyában gonosz goudolat villant meg. Magához hivatá egyik erdő-kerülőjét. — Maga szegény ember ugye? — Az vagyok, kegyelmes grófnő mondá az erdő kerülő, — Ezer forintot adok magának, ha megtud érte szolgálni! — Parancsoljon kegyelmes grófnő ! — Maga tudja, hogy erdőmben valami Vadász József nevü egyéu, a volt erdészünk vadászik s ezt ne­kem még sem jelentette! Tudtam, kegyelmes grófnő, hogy vadászik, Je azért nem jelentettem be, mert mi úgy tudtuk, hogy a ke­gyelmes grófnő engedelméból vadászik. — Rosszul tudja. Én seukinek sem engedtem meg, hogy erdőmbeu vadásszék! . . . Tud-e maga hallgatni? — Mint a sir, kegyelmes grófnő! — Ugy legyen! Ezer forintot adok magának, ha Vadász Jóskát orvadászata közben lefegyverezi s meg­kötözve hozza elém! — Amint kegyelmes grófnő parancsolja. Ha pedig ellent állana . . . akkor . . . akkor Fegyver miudig van magánál ugy-e? — Igen! kegyelmes grófnő. — Ha pedig ellent állana, akkor maga önvédelmi szempontból fegyverét használhatja! Érti? . . . Maga jól tud czélozni . . . — De . . . kegyelmes grófnő, ez . . . Maga fél, miga gyáva! Elmehet! Még ma el­bocsátom a szolgálatból! — Nem vagyok gyáva, de feleségem van s négy neveletlen kis fiam, akik . . . — Családjáról mától fogva gondoskodni fogok Itt van ezer forint! S Elvira nyombau átadta az erdőkerülőnek az ezer forintot s ennyit mondott: — Most elmehet! Amit rábíztam, elvárom! Ha jól végzi, kap tőlem még egy ezrest! Az erdőkerülő eltávozott. Elvira átadta magit gondolatainak. Ez a szegény ember elvakittatva a pénztől, megrettenve a fenye­getéstől, végre hajtja azt a tervet, amit ó hosszú, ál­matlan éjszakákon gondolt ki s akkor ő megvan mentve. Mint fog ó gyönyörködui annak a nyomorult em­bernek a rmiáükodásáu, ha megkötözve hozzák elébe . . . és milyen nyugodt, milyen boldog lesz ő ha az a hit­vány ember kilehelte páráját ... ha az erdőkerülő ke­resztüllövi. Igy gondolkozott Elvira. Óra hosszakig foglalkozott SSESS3f L Ue M m • A bosszú elvakította! » L&cziék megérkeztek Gelséré , a.vof n b r t«tf ere Dax de m ée i n^ Sára asszony 1 s^jT 00 Eüdre juiiát bemut a" a- — * sarr? -=iws volt illetődve 8Zen,r e- SZÓlB1 Dem is tud 0". ^ tuiaokoiva, csak ennyit tudott mondani: megtaláltalak! Csönd volt a a, D,«MK 0k4Íg tartottá k egymást átölelve, sűüdjolt a szobában, mintha templomban, csak a zo­^olyt^tA.a ,i lőlapon. r*»

Next

/
Oldalképek
Tartalom