Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-27 / 13. szám
VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE ."Mosr.jeleniU lietenUint egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak: tlolizetési teltételek : . nénr.el- mporpudeUtek c íj a , al> a'-ellcmi részét kéue/.íi küldemények, postán vagy helyben házhoz hordva : , A/ e lT?. e t™ P en z^> m e9>enaelesele s « a szerk e3 Z tő czitne alatt kéretnek beküldetni. M. , l-Véir évre 4 forini í aP szétküldésé tarquaban leendő tetsző- ... , . ,,,.., Minden nenyszer hisabozolt petit sor eqvszer " " lamldsok Jóba Klek kiadó-tulajdonos fJSSES!**? ^ ^tg I 5 kr.; kMM. esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-ute/i 8. szára Kél évvé 2 Negyed évre I „ A községi jegyző és tanító uraknak egéiz évre csak kél forint. (Jánó-zky ház) iutézendók. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liirA kéziratok csak világos kivítiialru s az | dőfcíi^itán 30 kr. fizettetik, illető költségére , iildelnek vW.m. j ^ nyilt-téri közlemények dija soronkint, 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Ha.i«enstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 2533. K. 18927 Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló törvény végrehajtása tárgyában mult évi 3789-'. szám alatt kiadott rendeletet módosító 14837 1892. számú körrendeletét oly utasítással közlöm, hogy azt a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré. Nyíregyháza, IS92. márczius 15. M iklós László, alispán. . Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 14i37/ 1892. sz. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. törvényezikk 3. §-a alapján 1891. évi julius hó 1-én 37892. szám alatt kiadott rendeletem 1., II.. III., IV., V.. VI. pontjai alatt foglalt határozinányoknak hatályon kivül helyezésével az időközben szerzett tapasztalatok alapján azon iparneineket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent-István király napján is végezhető lesz, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és a fatdm ívelés ügyi miniszter úrral, illetve a horvát-szlavondalmat bán úrral egyetertőleg a következőleg szabályozom. Végezhető lesz az ipari munka : I. mert az üzem félbeszakikísa lehetetlen: 1. az agyag-, porczellán-, majolika- és kőedény iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, ezement- és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák ; 2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig ; 3. a czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák; 4. az eczetiparnál a föltöltési és az erjedési müveletek körül Yégzendő ipari munka ; 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig; (i. a kender-áztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál: 8. a kőolajfinomitó iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő müvelet természeténél fogva félbeszakítást nem tür; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka; 10.' a malmoknál az őrlési müvelet; 11. a kertészi iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos félbeszakithatlan és sürgős munka; 12. a papir-, papirgép- és cellulose-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka; 13. a pótkávé és katángszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa, vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetlenül szükséges; 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámi-gyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka; 1G. a selyem-iparnál; aj a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyeingubók átvétele s továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete készítés által igényelt munka; 17. a serfőző-, maláta és Irt. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek ; 20. a tészta-gyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. az üveg-gyártásnál — amennyiben az regeneratív fűtő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási es üvegfuvási — félbeszakítást nem tűrő munkák ; 22. a vas- és aczélgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és csőforrasztó pestek, hengerelő müvek munkái az ezekkel kapr.olatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokszégető, f»aszaló, pörkölő és öntőüzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes müveleti-i, melyek félbe nem szakithalók, pl. az izzó-, láng- és olvasztó kemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb.; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zoinánczozoll vasedény-iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák ; 2i>. borkereskedőknél, illetve raktároknál és pinczészetnél a házilag végzendő sürgős javítási munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik: A) Vasárnapokon é- pedig: 1. egész napon át: a) a ezukrász és mézeskalácsos iparnál; b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések előállítása és szélhordása; c) hírlapok elárusitása és szétbordása; d) a szódavíz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása; e) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a hatóságilag szabályozott kőitözködési időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy-egy hétben : g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhoz szállítása: li) természetes virágok árusítása; i). a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását; k) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló egyéb gyülekezeteken az úgynevezett bűcsuczikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása; I) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vásártéren, hanem a vásártartó város, illetve község egész területén; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás; m) a kofák üzlete amennyiben az áruk üdülő és mulatóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kivül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak ; n) élő állatoknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállítása; o) az izraelita húsvéti kenyereknek előállítása és árusítása; 2. délutáni 5 óráig: ' oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az e rendelet 11. Aj 1. pontjai alatt nem emiitett minden ipari és kereskedelmi elárusitás ; 3. délután 2 óráig: a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásba, színházakba, vagy hasonló előadások alkalmából házhoz híva; 4. déli 12 óráig: aj a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák; b) a kisiparnál a sürgősen rendelt javítási munkák; c) a pékiparnál az áru elkészítése és szállítása; dj a mészáros, hentes és kolbászkészitő iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás; ej minden a jelen rendelet II. A. 1. és 2. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és a házhoz szállítás; f) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája; g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása; h) s"rtéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása. A jutiius és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a J0,000-et meghaladja, a jelen <l-ik pont a) —fj alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók; '>. délelőtti 10 óráig: a) a jégnek szállítása és h) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás. II) Szent-István napján : csakis az A. 1. a)—e) g)—k) m)—n), továbbá a 2., 3. és a 4., b)—d) pontok alatt felsorolt ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon: az ipari munka megkezdhető : 1. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállítása és szálliLására nézve, amennyiben azt az illető iparág természete indokolja: 2. reggeli 5 órától: a) élelmi szereket és italokat áru sitó és kimérő üzleteknél; b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. III. Mert a közforgalom, vagy valamdy hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos illemben tartást feltétlenül követeli'. 1. A vasúti és hajózási üzemek, valamint a postaláviida és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési, vagy szállítási ipari munkák; 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására, vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 6. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczásipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. Ila valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. XIII. törvényezikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll. Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szivarkapapir, pipa, pipaszár s közönséges fa- és papirszipkák árusítása is meg van engedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve általam külön engedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. XI. A jelen rendelet 1892. évi márczius hó 20-án lép életbe. Budapest, 1892. évi márczius 5-én. Baross. Olí 1 ] 17" —Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter urnák 14503/892, szám alatt kiadott körrendeletét, melyben megengedi, hogy az izraeliták húsvéti kenyereit a folyó évben vasárnapokon is előállítani és elárusítani lehessen, másolatban oly felhívással közlöm, hogy azt kellő módon tegye közhírré. Nyíregyháza, 1892. márczius 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 2611/92. K. szhoz). 14503/VI. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Értesítem a hatóságot, hogy addig is, mig az izraelita hutvéti kenyereknek vasárnapokon is előállithatása és elárusitása iránt az 1891. XIII. t.-czikk 3. §-a alapján rendeleti uton intézkedném, a f. évre megengedem, hogy az említett húsvéti kenyereket vasárnapokon is és pedig egész napon át előállítani és eladni lehessen. Felhívom a hatóságot, hogy erről a hatósága alá tartozó rendőrhatóságokat, valamint az érkedelteket is mielőbb értesítse. Budapesten, 1892. évi márczius 3-án. Baross, s. k. . Mai számunkhoz egy iv melléklet és Hoffmami Adolf árjegyzéke va-» c*alolv».
