Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-18 / 51. szám
„N Y It D É K. dijaknak egy fix-össze*ben való megállapítását, s lia ebbe a közig, bizottság és a miuiszteriu n b.-lenyugszik, vegyék fel azt a községi költségvetésbe s fedezzék sajíi MzjövedeltnQkbó'. vagy ha tetszik, vessék ki pótadó alakjában s a közadók módjára fizessék be a kir adóhivatalba; ezzel a közs-gi jegyzók birak, sót az adóhivatalok nyaltáról is végtelen nagy teher fog levétetni: az erőszakos behajtás kellemetlensége; — más részről a legszegényebb nép meg lesz a tehertől kiméivé s nem fogják az ehezó'.ől miatta a falat kenyeret is elveuui, — végre p;dig az igazságnak és a törvény humáutn czélzutának is elég lesz téve, mert a teher megoszlik az összes lakosságra s egyre egyre alig erezhető semmiség fog jutni s igy az ősszeg biztosan befoly." Ev. ref. lelkész. Kráter Sáudor Úrról iíineretes, ó ina^a 13 tudja, s ciakuein közmondáiszerü dolog az egész várraegyébeo, hogy a közéletbeu való szereplése igeu szereucsétleu, lévén az a sikertelenségek egész lánczolata. Tudjuk róla, hogy geuiális einher, sok tanultsággal és tudással, kitűnő és előkelő szónok s hogy — amit eoilitenűuk is felesleges — teljesen tisz a karakter s gentleman, ennek a fogalomnak a legtiouyásabb értelme szerint. É« — bár ilyetéuképeu igazán rátermett ember arra, hogy nemciak a vármegye szűk határai között, hauem uevezetesebb és jeleutőségesebb fórumain is a köztevekenyeégnek, számottevő tényező lehessen : csodálatos képen és épen ellenkezőleg nem tudja magár, fényes tehetségeit — a közjó javára érvéuyesiteni, magára marad fólszolalásaival, indítványaival, igazi szerenc-étlen kezű ember — mint mondani szokták —, kinek uevéhez a sikertelenségnek, kudarczuak szinte babona-szerű hiie fűződött. E jelenségnek a megmagyarázásához bizonyára e^y terjedelmes biográfia megírása volua szükséges. Ennek azonban nincs ez idő szerin' aproposji. üir uem le.ine miuden tanulság nélkül való dolog föltárása amaz okoknak, melyek egy fényes tehetségekkel megáldott férfiúnak a közéletbeu való s mindig nemes és közjóra irányzott tevékeuysége fátum szerű sikertelenségeit megmagyaráznák. Bizonyára hasznos kézikönyv leuue ez az életrajz a közélet küzdelmeire készülő fiatalság számára, mert sokat okulhttna belőle, s ta>án vármegyénk közéletének törtéuetéhez is érdekes adalékokat szolgáltatna; de mi iokább eugedelmol kérünk Fráter Sán lor úrtól, hogy a nyilvános életben való szereplésével ilyeu röviden is foglalkozni bátorkoduuk. Hogy nem ok nélkül tesszük ezt, ki fog tűnni a következőkből. S egy haszna okvetleuül lesz e soroknak. Az tudniillik, bogy ha csakugyan akadna valaki, aki — föltűnvén előtte egy tehetséggel, tanultsággal, csupa uenies törekvésekkel, belső es külső jeles tulajdonságokkal gazdagon megáldolt férfiú nyilvános életének csoda szerű sikertelensége — a Fráter Sáudor élete törtéuetéuek megírására vállalkozni fog, hogy megfej'se ezt a látszólagos nagy elleuuioudást: kutatván adatok után. följegyezve találja itt, hogy e sikertelenségnek oka uem a korszak hálátlansága, mely e férfiút megérteui képes nem vala. Ez is valami! Komolyabb hangon kivánuuk azonban szólani s nem fö jegyzést tenni a jövendő történetirój 1 számára. Egy látszólag jeleutékteleu dologról van itt szó. * * * Ciü'örtököu délu'án nagy értekezlet volt Nyíregyházáu a városháza nagytermében abból a czélból, hogy A NY1UVIDÉK TÁUCZÁJ A/ A Matkó urain lova. Hiába kiabált, lármázott, káromkodott Mitkó uram, bizony csak az lett annak a vége, hogy ki kellelt fogni a fakót a deres mellől. — Matkó uram, e biz igy esett, nem teheiüik róla. A törvény cuk törvény, — vigisztalta a végre híjtó a megszomorodott szivü p ilgártársat. Bebizouvo sodott, hogy lopott ló a fakó, Timári Mihály az igazi gazdája a Kuuságból Yívza kill.su 1 neki küldeni, de hát ac sok költséggel jtr; igv aztán dobra kerül. Az árát majd elküldjük Tnuári Mihálynak. — No mar uram megkövetem, de ez meg is furcsa egy törvény, ha ugyan törvény! Hetveuö: ezü t firiuto adtam a tóért, olyau igaz, intu' élek. Mig vau róla az írás is, a k t a nemzetes vásárbiró ur adott a mult vásárkor Igazi josaágom, nem lop am, nem találtam, sokszor megizzadtam az áráért! Ét mist itt vau ni: most azt moudják, hogy nem az enyém, hogy lopitt jószág, minek vettem meg V llszen uram nem volt arra ráírva hogy lopták! O yau bee ületes levéllel adták azt el, mint a legigazabb jószágot. — A'. rAiu nem tartozik: nekem a végzés szerint kell eljárni Fölszólítom azért kegyelmedet, ho^v ne akadályozzon kiküldetésemben, mert uem szeretem a hiábavaló beszedet. Különbeu p -dig — tette hozzá a végrehijtó, — ha auoyira szerelmes a fikóbi, htt raj a áll maga is megveheti. A híj'iu elkezdett dobolni, mire nagy c-ódület verődött össze a \égrehajtó asztala körül. Egy párszor dr. Wekerle Sándort mily módou üdvözóje a város közönsége (kizárva miudeu pártpolitikai sziuezetet) abból az alkalomból, bogy ő felsége a király által uiiuisztereluökké kineveztetett. Az ertekezleteu — meg lévén álla pitva már előzőleg az üamplés módjára uézve, hogy az uj miniszter-elnök egy egybehivaud) uépgjü és által feliratilag Odvözöltessék — több ilyeu üdvözlő felirati ja vaslat terjesztett elő elfogadás végett. Nevezeteseu három A harmadikat M kecz Jo/.sef 11,íratta be az értekezletnek, jeiezvéu előre, hogy az köz éieiüuk egy előkelő férfiáuak a muukáji s hogy ó aunak a megbízásából terjeszti azt elő. Közéletünk ez előkelő férfi 1: Fráter Sándor út ! Fráter Sáudor és Mikecz József! Az értekezleten uagy lóu az ámulá^ és bimulási Hogy kerül össze ez a két név ilyeu uexusban!? E- azután kisül, hogy Fráter Sándor ür az ó üdvözlő menioraudumát megbiráLís végett adta á Mikecz Józsefnek Fráter Stndor és Mikecz József. Letehetnénk a tollat, mert ezzel megmondruu k mindent, s akik a mi városuuk közéletének viszouyait csak egy kic<it is öimerik, azoknak nincs is szü';ségök semmi további magyarázatra. UJ mi igazán szeretnéuk tudni, hogy meggondolta-e Fráter Stndor űr, mit Cselekedett? Mert most cs kugyau .cselekedett" valamit Euuek a — dátum szerint — legutolsó nyilváuos szereplésének kivételképm Ciakugyau van pozitív eredménye! DJ bizonyára uem olyan eredmény, amilyenre ó gondolhalott. Sokkil jobb és nagyobb véleuiéuynyel vagyunk feló!e,semhogy gyanúsítsuk törekvései tisztaságát. Tudja mit cselekedett? Jöjjöu lu Kótajból Nyíregyházára s aztáu — egészeu tetszésére bízzuk — keressen föl néhány olyan embert itt, akiket illetékeseknek tart arra, hogy ezt a szereplését megbírálják, s kérdezze meg őket, mi a véleinéuyök ? Meg fogják mond-ini őszintén ! Megmondjuk mi is, de uem e helyen, mert ez a lap a közérdek szempontjából megtette már máskor a kötelességét, s uem got:dolt akkor bizonyára arra, hogy Fráter Sándor, az ő egyénisége és politikai kara tere tiszta-ágának súlyával — ha öntudatlauu 1 is — be fog állani rehabilitálónak. Egyetlen egy mentsége lehet: az, hogy nem tudta, mit cselekszik; hogy teljesen istneretleu előtte Nyiregy háza város közviszonyai. Nem értjük azonbiu akkor, hogy ilyen uagy tájékozatlansággal, Nyíregyháza város közdulgai iráut való ilyeu teljís érdeklődés nélkül (mert ez a nagy tájé kozatlanság csakis az érdeklődés hiáuyáuik a következ ménye): micsoda ötletből kifolyólag jutott eszébe.Fráter Slndor úrnak, hogy egyszerre csak aktív szerepet kivánt a miya részére e város polgárainak egy közdolgában? Igazán szereucse, hogy— ilyeu előzméuyek után — az ő föllépése nem keltett gyauut s ne:u hatott zavarólag a szóban levő ünnepSly rendezésére a tekintetben, hogy az, e város összes polgárainak — pilitikai ptrt szempoutok kizárásával — ünnepe lehessen. E tekintetben közbelépésének — taláu ino3t először, nem következett be közmondásszeiű eredménye. A következménye egészen más. Mi tudniillik azt hiszszük, hogy akit Fráter Smdor úr vezet be egy társaságba, azt ott akceptálui kell. Hisonlóképm meg v.iu az értéke a/, ó bizalminak, barátságáuak a küzdolgok intézé-ének zöld asztalánál is, mint miiidenü't, ahol a tiszta jellemet inegbecsUlui s/.ok ták, s ahonuau (nemcsak a társaságból, de a zöld-asztal mellől is) a mi nem az, azt kizárni kell ( körül vezették a fakót a veuunivaló szándékkal lévők előtt mely mintha tudná, milyen kitüntetés érte most . olyan vigau trappolt körül, h igy Mitkó urain ak majd megszakadt a szive, mikor eszébe ju'ott, h igy milyen istenteleu módon akarják megfosztaui ettól a gyönyörű állattól. — Húsz forint! — kiáltotta a végrehajtó — k ad löbbet érte,? Matkó urain csak nézte, nézte, bogy verik fel lassanként negyven ötven foriutra az ó igaz jószágát Kóvér ujjaival mérgesen pödörgette a bajuszát, s mikor az ö'.veu foriutnál már majdnem leverték a háromszori dühösen közbe kiáltott. — Micsoda!? — O venöt foriut! de iszen uem v szik el iunen azt a lovat! Egv lengyel zsidó, ki az ötvenet ígérte, meg egy '•er IIIÚ -r ól -g végigvizsgálta a lovat. Megnézte a fo gáiól a patájáig s aztáu odakiáltott a dobosnak. — Hatvau forint! — Hatvanöt! válaszolt rá Mitkó umra daezosau. A másik vállat vont s aztán elfordul' az asztaltól — Hatvanöt ? . . . hatvanöt ? .. . senki többet ? . . háromszor, hagyta 1 a végrehajtó, mire a dob meg pördült s a lovat Matkó uram elé vezették. No Mvkj u--ain, rao-l mir csakugyan kegyeimede a fakó. — Megmondtam én azt urain, hony igaz jószig neiu vész el. Az igszság is rávitte . . Hinem ugyan csak megijesztett tekintetes uram. Ttyhü. ds bale melegedtem Ezzel kötőféken fogváu a lovat, a szekérhez vezette, hogy mellé fogja a deresnek. A öreg czivis befogta a lovat, elővette az os tort s fel akart ülui a szekérre, hogy haza híj'son A Meskó-bankett. A nvire 'vházai kaszinó — mely tudvalevőleg nem valami mozgékony apparátus - abból az alkalomból, ,oLv dr Meskó L'iszló város, usztiügyészt s a kaszinó eliiökét B dkés városa országgyűlési képviselőjévé választotta f hó 10 éu bankettet rendezett. 'Ez a bankett igen alkalmas volt arra, hogy a város, öt 1 m^ve intelligens elemei tüntetőleg kiiejezzék dr. M .LA László kimagasló egyénisége, kiváló képességei ez feddhet len jelleme iránt általánosan érzett tiszteletüket. F mintha a mi szerencsétlen társadalmi tagoltságunk edóuthetetleuuek látszó választó falai egy varázsütésre oorba hult.k volna, érintkezési, találkozó helye lett a számottevő társad ilmi tényezőknek minden, csupán a szűkkeblűség által kiélesitett különbség nélkül. jjjy latszik, dr. Meskó Ltszló érdemn és egyém-ee mfudeuüit kellő méltánylásra találnak, s tiszteletbeli reszesüluek. És a inig ez a ritka jelenség teljes elégtételül szolgálhit az ünnepeltnek a mult eseményeiért, addi" a mi intelligens-közönségünk józau, sót emelkedett "oudolkozásáról tesz kétségtelen tanúbizonyságot, hogy akkor midőn nehéz mu ika és elismert tehetség iráuti tisztelet adójáuak lerová-áról vau szó, nem helyezkedik a politikai differentiák egyjldalu állá p htjára, bár a társadalmi traditioktól meuikülui itt sem tud, s egyesül egy czél elérésében. I)r. Meskó Lászlónak ez a legnagyobb dicsérete. Váljon u jin nyilatkozik-e ebbeu dr. Meskónak praedestináit hivatása? I)j hagyjuk a baukett sikerének abstrakt taglalását Ebben az náuyban inondhatuáuk sok keserű igazságot is, általános felttiuént okozott jelenségeket konstatálhatnánk, de e szép bankéiról szóló referádt körébe nem akarjuk bevonni a 1 ekriminatiók egész sorát. C-upá 1 annyit még, hoi/y a magyar társadalom ön magát hazudtolja meg, midőn a ' seholsem létező demokratia kigondolt győzelme feletti örömében szemérmetlenül ujong. M.ntegy 120 au vettek részt a banketten, alig férve el az Európa szálloda éttermiben. 0 t voltak közeletüuk kitűnőségei közű : Kállay András fóispáa, Miklós László alispán, Bencs László pilgárin ster, Mikecz Jáncs megyei füjigyzó, Fejér Imre 111. alügyész, Kállay Leopold orsz képviselő, Májerszky Béla v. fijegyző, Martinyi József fógymn igazgató, Nagy Lajos 'orv. biró, Lázár Kálmán kir ügyész, a ki a bankett rendezésének élén állott, Okolicsányi Géza a kaszinó tevékeny igazgatója, Farbaky József ág. evang. fóesp ;res, dr. Meskó Fái, az ünnepelt i'des atyja, Ibrányi Ferencz, llaas Mór, Fráter Sándor, Dr. Baruch Mór, Somogyi Gyula, Kovách Gerő, Siitö József, ltján János, Szesztay Károly, Blaliunka Gyula, Porubszky Pál, dr. Trajtler Soma stb. stb. A felköszöntők sorát. Mikecz János megyei főjegyző nyitotta meg. a következő szép és nemes h Wvel előadott beszéddel: .Uraim! Köztudomásu dolog, hogy a kaszinó választmány kezdeményezése folytán, egy örvendetes é.s megnyugtató esemény megünneplése véget gyűltünk ma össze itt; és padig megünnep'ése végett azou örvendetes eseménynek, hogy kaszinó egyesületünk szeretve tisztelt, tevékeny, mindnyájunk bizalmával és rokonszeuvével rendelkező elnökét, Bikés város igeutisztelt választó kő zoasége országgyűlési képviselőjévé választotta meg, üuueplése végett azou megnyugtató reménységnek, hogy közéletünk egyik legkiválóbb férfit, fáradságot nein is merő közhasznú tevékenységének legszebb polgári ju talmát immár megtalá'ván, eddig c<ak törvéuyhatósá guuk, városuuk, egyháza és társadalmi intézményeink jivára érvényesahjtett fényes tehetségeit jövőre szélesebb körben, szeretett hazánk jogainak megvédésében és kivívásában, érdekeinek előmozdításában is hasznosíthatja, s végül megünneplése végett azon megnyugtató tauulságnak, melyet a vele történt dolgokból levonhatunk, mely mindnyájunkat, a közélet harezosait, látszólag kedvezőtlen viszonyok és körülméuyek mellett is megóvhit az elcsüggedéstől, fellelkesít és megerősít a további küzdelemre s mely ujabban is bizonyítja azou sokak részéről, egyes esetekben bizonyára általunk is kétségbe vont, pildabeszéddé vált állítás igaz voltát, hogy az érdemesek méltó jutalmát, elvégre is kiparancsolja az Isten. A Békés város választó közönsége által nyújtott mandátum azoubau, minket a nyíregyházi kaszinó egyesületet is, kiváló megtiszteltetésben részesít, s mai ünneplésünk jogosultságát ezen egy körülmény is teljesen — No hát isten áldja meg, tekintetes uram! Jó egészséget kívánok , ~ Megálljon csak kegyelmed, válaszolt a végreh<jtó, - va'amint el ue felejtsünk, mert még majd engem vesznek érte elő. — No csak mondj 1 tekintetes uram, mert sietős a dol.otn, várnak a munkás emberek. — Még egy kis leszámolni valónk volna. — Micsoda leszámolni valónk? kérdezte Matkó uram uagy szemeket vágva. — Hát csak a hatvanöt foriut. — Miféle hatvanöt forint? — A mennyiért a lovat megvette. bArni 7 .. Uuu m raég D a«-obb szemeket meresztett s körül nézett jobbra, balra, hogy neki s/ól e ez a beszéd. - Már hogy én fizetnék hatvanöt forintot? Éu ?! — Bizony hogy nem is én ! az űrT , (, at k; D e'", e' tr bolou d gombát! Hát nem látta a árát - S/6 tTK' b" gy még a ,,lultko r megfizettem az áráU Szóit Matkó uram egyre ueki mérgesedve. rám nemilw^ 0, ^^ ^ m e6 ÍQ t dttlő, az ón Innak "z TrT J Imed megvett e g; lovat. fizetni 1' k' k e" s /' urko 1"'- Ht pedig nem tud ^ teszé vér' A?" " l ef te ,J Uk a 'lobot a maga kárára veszélyére. Azt mondj 1 a törvény Ezzel me .fiíii majd bfíszélek éu a törvéuynyel! r./.zei me-foidult hogy szekérre üljön Szólt a_vté^eÍS e£: UÖm tréfi d j'° g 4m e Z" - csak íemíitl^.7 ki á' t0tt Matk ó uram felpittanva, bogy még egyszer 0 mftpfi Zt aZ IsteU ellen val0 do l« o t' 4^vo g.„:Tr"aiTo f iír:;! aB8j4t ioviun árát! ?
