Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-04 / 49. szám
„RS Y 1 it v i> É it.' liou ugy Imzakazalt felgyújtottuk, 8 az ebből támadt túz a védetlenül álló szalmás épületeket sokkal hamarább hamvasztotta el, mintsem a lakosság az oltásra hazaér kezbetelt volna. Egy nagy rom lett az egész falu, uem maradt beüt épen a templom é, paplakou kivul, melyek egy magaslaton álltak és cierépp.l voltak fedve, egyetlen épület sem Gabna, takarmány, élelem, rubauemüek miud megsemmisültek, a kis gyermekeknek >/«-ede a lángok kOzt találta sírját, s az elébb jólétnek örvendő , lakosság koldusbotra jutott. Okos embernek nem uehéz kiszámítani, hogy a túz martalékává esett holmik egv századrésze elegeuló lókét képezhetett volua. egy olyan óvoda alapítására, melyet a falu kisdedei örök időkön ái ingyen látogathattak volua. A gyermeket odahaza igeu sok veszely környezi. Egyik kútba esik, a másik a folyóba ful, a harmadikat bika döfi fel, a negyediket ló tapossa el, az ötödik megmérgezi magá>, a hatodik játékközben kiszúrja a szemét, eivágja kézé', lábát, másokat más veszedelem környékez, s/órai olyan bajok közt nevekednek gyermekeink bogy egyáltalán nem csoda, ha felerészük idő előtt elpusztul, pedig miud e bajoknak nagy részt elejét vehetjük, ha gyermekeink óvodába adatnak, hol biztos ügyelet alatt seui magukban, sem társaikban bajt uem okozhatnak Csak nem rég emlékeztek meg a lapok egy eset ról, midőn a konyhában főző anya mellett 3 éves gyermeke a vízzel telt dézsába fult. Egy másik esetbeu a vasúti ór 3—400 forintot örökölvén, péuzét számlálgatta, miközben az égő tűzhelyről papírral gyújtott pipájára. Jútt a vouat, az ór kiszaludt, pénzét az asztalon hagyva, A gyermek, miután elóbb látta, hogy apja papírt gyuj tolt a tOzOu. az egész csomó baukót a lángok közzé csapta. Midőu az apt bejött pénzéuek hült helyét ta álta, a kis gyermek kifecsegte, hogy tűzbe dobta, mire az apa oly haragra gyúlt, hogy gyermekét fejenél f°"„ va földhöz vágta, s az szörnyet halt. A gye'^^e^ie"^ sikoltására beszaladt a mellékszobából "" , ' kisebb gyermeket fürösztötte. A a° , a' , nem jutott eszebe, hogy kis > mikorra visszametsz „^/-'nekét veszélyben hagyta, kai szaladt az istállób^' 1'' viz b« ful t- , ekko r, ff idő múlva az apa ho 1 , m^ át fela kff Zt0tt a; rum s midóu tervén, az anyát meut Keöuinigát vei>- hllva talált a. e8.V "így éles késsel E( r.^ezte ki. taWHf&W és e8y títle u gyermekük uevelése H ,r* t vitáztak. Az auya óvodába akarta adui, az apa -ajuálta a havi egy forint dljjat, mifőlött összeszólalkoz tak. A gyermek otthou maradt, s szórakozásból felmászott a inagas kőfal oszlopára, honnan a kövezetre zuhant s fejét széthasította Az apa kétségbeesetten szaladt orvosért. Az orvos kijeleutette, hogy nincs segít séfc. Az nem lehet, kiáltá az apa, hogy egyetlen gyermeke meghaljon, ha felevagyonába kerül is, meg kell maradnia. Költekezett is, de gyermeke belehalt. • Egy másik apának az az oktalau gondolata támadt, hogy gyermeke az óvodában kiüthető himlőnek áldozatul eshetik, kivitte magával a tanyára. De persze bár mily óvatosságot tanúsított az óvodával szemben, gyer mekét ínég sem tartotta ölében, hauem engedte a saját lábáu is járni. — A gyermek járt kelt a tauyákon, uem félt sem kutyától, sem marhától, egyszer aztáu egy el szabadult vad tehéuek állt útjába, uiely kiszúrta bal szemét. A himlőtől, mely külöubeu sem uralkodott, iné; .lett meutve, de meg lett mentve egyik szeme világától is. ü A testi bajokon kivül más veszélyes bajok is vauuak, miktől a gyermeket csak az óvoda ineutheti meg. Ilyenek a rosz szokások, trágár beszédek, miket a gyermek otthou a, cselédségtől, kiút az utczáu rosz társai tói elsajátít. Az óvoda vagy elveszi az alkalmat attól, bOgy » gyermek az ilyeneket eltanulj i, vagy ha ez mégis megtörténik, azokról leszoktatni törekszik. , li De az óvoda uem csak arra törekszik, hogy ineg<JKja a gyermekeket minden testi és lelki bajtól, hanem ót reudre, tisztaságra, pontosságra szoktatja. Bitorsá (Jot öut a gyermekbe, felébreszti ügyeimét, fokozza tud Vagyát. Tisztítja nyelvezetét, gyakorolj t beszédképessé gót Megtanítja helyesen gondolkozni, s a szemléleti tárgyak játszi bemutatásával gazdagítja ismeretkörét. Munkaszeru gyakorlatai által Ugyesili tagjait, fejleszti érzékeit s bevezeti az írás első elemeibe, szóval arra törekszik, hogy a gyermek kellemesen és hasznosan töltse idejét, . veszélyektől megmenekedjék, s az elemi tauitásra u 4) legveu előkészítve, hogy a tanítónak ue kelljen drága idejít az előleges gyakorlatokra pazarolni Az óvoda egy kerthez hasonlít, melyekbeu a gyenge csemetéket óvjuk a vihar ós veszély ellen. Vau-e drá gább uövény, kedvesebb csemete a gyermeknél? Nincs. No, ha nincs, ápoljuk és védjük óket, mint leendő polgárokat. A hazának ép, erős muakeképus polgárokra vau I szükség-, ilyeket csak gondozás mellett nevelhetünk, Ha birmaink, libáink őrizetére pénzért fegaduuk embert, ' talán gyermekeink is megérdemelnek ennyi figyelmet | és áldozatot. ÚJDONSÁGOK. A vármegye hétfői rendkívüli közgyűlésén | több választás is lesz. Nevezésen néh. Kállay Jenő helyére egy tagot foguak a közigazgatási bizottságba választaui s ugyau csak Kállay Jeuó e hunyta folytán szükségessé vált a lótenyésztési bizottságba, a kórházi, tisztviselői nyugdij-iutézeti. a közpouti választmányba s a közegészségügyi bizottságba egy tagsági helynek, vala | miut a Nyíregyházán múköió lóavató bizottság eluöki székének betöltése. — Kinevezés. Kállay Atulrás fóispiu *r ó mél tós.tga a vármegyei igtzoló választmány eluökéül — uéii.-, Kállay Jenő helyére — ut^iaf-^ioloinjui^líiiM^r^r-Y.^y beli ág. ev. leytígi-jKvMte ki. - Tíiklós László alispán e hó 1-sejéu a főváros JKT- visszaérkezett s szombaton már — résztvevén az állandó választmány ülésén is — átvette hivatala vezetését. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendem ülését, uem a hóuap második csütörtökén, hanem az utána következő napon, 0 dikén, pénteken fogja megtartani. — Bankett dr. Jleskó László tiszteletére. A nyíregyházi kaszinó tarjai, érdemes elnökük: dr. Meskó László ur tiszteletére, országgyűlési képviselővé törtéut megválaszlása alkalmából, e hó 10-én este 8 órakor az Európa szállóban társas lakomát reudeznek. — Gyűlések a vármegyénél. A vármegyei igazoló választmány a legtöbb adót fizető vármegyei bízottminyi tagok jövő évre érvényes névjegyzékének átvizsgálása czéljából e hó 5-én d. e. 9 órakor ülést tart. — A köz igazgatási bizottság árvaügyi felebbviteli küldöttsége e hó 9 dikéu d. u 3 órakor ülést tart. — Képviseleti gyűlés lesz a városnál deczember hó Gdikáu, s a tárgyalásra kitűzött ügyek közül külöuösen kettő: nevezetesen a fogyasztási adók és a szeszkimérés jövőbeu való kezeléséuék kérdése, s a jogügyi és pénzügyi szakosztályok javaslata az állaudó színház létesítése tárgyában, igazáu megérdemli, hogy a képviselet tagjai e gyűlésen mentül uagyobb számban vegyeuek részt. A tárgysorozat a következő: 1. Polgármesteri jelentés a folyó év harmadik negyedéről. 2. A városi leg;öbb adót fizető képviseleti tagok 1893-ik évre ki igazitot névjegyzékének kimutatása. 3 Tanácsi előterjesztés a vasúti veudéglő, huszár, zsandár és Morgó korcsmáknak bérbeadásáról. 4 Tauácsi regálé bizottsági javaslat a magas kincstártól kivett fogyasztási adók és szesz kimérés jövőbeni kezelésére vonatkozólag. 5 Jogügyi és píuzügyi szakosztályi javaslatok egy állandó színház letesitése tárgyábau. G. A város éjszaki oldalán a „Hiineskert" mellett lévő terület kiosztására vonatkozó tauácsi határozat. Esetleg más tárgyak. — A vármegyei árvaszék személyzetének szük ségessé vált szaporítása ügyében az állandó választmáuy azt a javaslatot terjeszti a hétfői rendkívüli közgyűlés elé, hogy szírveztessék egy ö'ödik ü uö'ii állás s hogy külön kiadói és külön igtatói állás rendszeresítessék. — A donibrádi népbank igazgatósága felkéri mindazokat, kik e részvénytársaságnál részvényeket jegyeztek, hogy az esedékes befizetéseket deczember találni uem lehet, mig a kereső nem köti hurokra. Azt is tudja, hogy a Gessler kalapja uem azért volt gyűlölt a svájeziftk előtt, mert Svájczbau állott, hanem azért, mert azzal a czélzással tűzette pózuára Gessler, hogy előtte kalapemelve meujen el miuden svájezi. A „Gott erhalte" -t se hallgatuá a hyuiuusz helyett, de magyar ember fejéu a cziliudert sem nézi „augs'röhréuek!" Daczára, hogy Jeauu&k és ném Tuhutumuak vagy TöhOtömuek u ja magát! És Jean, ámbátor Gall és Lavaler urakat kicsiuyelui nem akarja a Paut-Biquet család meséjét sem hajlandó elfogadni. Ép azért uera várja a cziliudertól, hogy aunak űrtartalma at agyvelő űrtartalmára bármi befolyással bírjon, báré tekiutetbeu a puha kalaptól többet lehetue reményleni. Azt mondják ugyau, hogy némelyik kis székelyközség azt teszi meg bírójának, kire a bírói-zeke ráillik, de olyan meset még uem hallott Jean, a melybeu azt az embert teunek meg bírónak, a kinek knponyájt legnagyobb térfogattal rendelkezik, szóval, a kinek legnagyobb kalapja volna! Jeau tehát a cziliuder célszerűségét nem ebból a -tempómból vizsgálja. Hogy a cziliuder tényleg a legelegánsabb kai ip, azt elOsmeri luiudeukit, kivéve taláu azokat, a kik a fátyollal bevont lamptk fjlett csak mosolyogui tudtak. És igy Jeiuuak uem is az volt czelja, hogy de gustibus dispu áljon; csupáu izetlenuek éa senki dicső segére nem válhatónak jelezte azt a viccet, melylyel a felbutdult magyar virtus a nemzetiség elleni merénylet nek nézett támadást visszaverni akarván, többet ártott az ügynek, mit használt volna siker esetén: mert nevetségessé tette magát a ctélt uem válogatva meg az eszközöket. És Jeau fentartja az általa elmondottakat mindéuekbeu s még ma sem hajlaudó elfogadui, hogy a ruha teszi az embert. És Tuhutum ? Tuhutuin, ki nemzetgazdasági elveihez annyira ragaszkodott, ma már számításokat tesz: mennyibe kerül egy cziliuder s meuynyi ideig tart. Jeau pedig, a nélkül, hogy a cziliuder viselés eszébe jutna s a nélkül, hogy a cziliudert imáduá, marad — itt — továbbra is Jean. Cseveg a telefonról. A napokban egy kedves társaságban azt mertem I állítani, hogy egy egyén fel telefon, két egyén egy kész telefon, egy társaság már telefon hálózat. Kinevettek! pedig hát ez az éu állitásom koránt seiu olyan fából készült vaskarika, s épenséggel nein nevetseg tárgya. A telefon magyarul .halló," nagyon egyszerű valami, kevés kellékbói áll ki. Nem is kell hozzá egyebb, mint egy köuuyen hajlítható, selyem szálakkal gondosan körüle savart vékony drót, egy hang adó, hang fogó cső, a hmg továbbítását eszközló telep, végül jó hallá-u fül. Az élet halló ja másként van összeállítva. Vezető drót it' a levegő, hangfogók a fü ek, hang adók a száj, az ajkak, a telep inaga az ember, a ki beszél, a ki hallgat Vegyük ugy, a mint van az életben. Két egyénnek tár-algása, beszélgetése uem egyébb, mint halló-zás. A világ egyetembeu ez az összekötő kapocs, ennek segit ségével jutunk közelébb egymáshoz, ezzel intézzük el dolgaiukat, ezeu közöljük gondolatainkat, eszméinké:. A halló nak többféle nemeit birjuk. O.t van péld.ul a/. írásbeli, a nyomtatásszerü hitló zás, a melynek segítségével szintén közlekedhetünk, és közlekedünk is egymáisal, a melyek által egybe szedjük, és világgá bocsátjuk gondolatikat, eszméinket, a melyek által me ismerjük másoknaa gondolatait, eszméit, "tetteit, a melyekkel végre megörültjük az idők eseményeit, a kort. melybeu éltünk, mozogtunk, hogy ugy aztáu átad hassu< azt az utó korúak, amint ezt nekünk is az eló dók átadták. hó 31 i" eszközölui szíveskedjenek. Megjegyzendő, hog< az alapszabályok 5. § a értelmében az időntúli befizeté sek G°/o késedelmi kamat alá esnek. Ha a befizetés határ idóu túl egv hónap alatt sem teljesíttetnék, s bank azt behajtatui uem kívánja, az igazgatóság az ideig leues elismervényt megsemmisítheti, s az ilyen részvé nyes mindeu további igényei megszűnnek s befizetése a tartalékalap javára esne^ — Nyilvános köszönet. Özv. Uugár Lipótué urui oly szives "volt 16 méter barchetet az árváknak téli ru hákra adományozni, fogadja e uemes tettéért az egyle hálás köszöuetét. Az elnökség. — Kifosztott pénzes-tárcza. Szakácsy Barn gazdatiszt e hó 2 dikán délelőtt bejött Pazouyból Nyit egyházára s betért a „Hárs* kávéházba. A kávéház béi lője, mint régi ismerősét, meghívta ebédre, aminek aztá igeu víg múlatás lett a vége. Múlatás közbon — igy bt s/élte el az esetet a gazdatiszt a rendőrség előtt Sziibersteiu Sámuel, a kávés, megtudván, hogy sok pén vau veudégénél, elkérte a tárczáját, szives gondoskodássá nehogy valami baj törtéujeu. Ez alatt a mulatság továb folyt s húzta a czigány. Vagy egy óra múlva Szilberstei visszaadta Szakácsynak a tárczát e szavakkal: uesze pa, tis, tedd el a czigaiett-tárczádat. Szakácsy átvette; uagyo laposnak találváu azonbau ugy tapintásra, kiment n udvarra, hogy megnézze belülről is. S szörnyű ijedelem mel látta, hogy a tárczában volt 2300 forintjából 130 forint hiáuyzik. Visszament s kövelte a pénzét A kávd szörnyön dühbe jött. hogy az ő becsületességét ig s tanúsítják s uem akart semmit tudni a pénzről. Szakács erre "fíÜSÍt""gyeueserKa^_rendőr?éghez Itt Bisthy Brrc reudőrtauácsos kihallgatta s ezután magához vévé Kulcsál József rendórbiztost, haladék nélkül megjelent kávéházban, s elrendelte a motozást. Legelőször is eg kis előszoba-féle helyiséget kutattak föl, s fölemelví ott a földről egy asztalnak oda lefektetett tetejét, ócsl léczdarabok között egy csomó pénzt találtak, még pedí kileucz dm ab százas és egy ötös baukót. Szilbertstein helyzetbeu is megmaradtállitása mellett, Bisthy rendőrtani csos azonban rögtöu letartóztatta. Érdekes, hogy Szilbe stein, bizonyosau megártván neki a túlságos mértékbe élvezett bor és pezsgő, mikor átvette Szakácsytól a duzzai tárczát, kimeut többi vendégeihez, s markában tartva e{ csomó pénzt, 100 frtot kínált egy czigánynak, majd 5 frt< adott a pinczérjéuek, s kijeleutette, hogy akik ott vanna az ő veudégei. Ez a dolog már ekkor föltűnt az ott idő; Boduár Jáuos hentesnek, aki mikor neszét vette, hoj valaki keresi a pénzét, egyeueseu a cseudőrséghez sz. ladt s ounau a rendőrségre utasíttatván, ott is megjelel de Básthy reudőrtauácsos ekkor már ott járt a helysz uén. A Szakácsy állítása szeriut hiányzó pénzösszegi négyszáz egyuéhány foriutot a hozzátartozók külöubeu m kifizették s egyébként is kezességet vállalván érette, rendőrség —dr.Hartsteiu Sándor közbelépésére — Szilbe stein Sámuelt szabadlábra helyese, áttévén az ügyet kir. ügyészséghez. — Nyilvános köszönet. A „uyiregyházi vadás társaság* a helybeli vadász urak tarsaságábau, mult 20 án a kótaji határban vadászatot tartván, ez alkaloi mai ugos Ibráuyi Zsigmond ur által, — iskolánkb járó 2 izraelita és 2 ev. ref. szegéuysorsu és szorgalm tauuló felruházására 8 frtot, uyolez frtot, volt kegy juttatui. Midőn ezeu összeget nyilvánosan nyugtáztátju egyszersmind — a szegény jutalmazott gyermekek r vében — leghálásabb köszönetet monduuk ugy a nem nyíregyházi „vadásztársaság* uak, miut a helybeli vadá uraknak. Kelt Kótaj 1892. november hó 30-áa. Józ József, Vas József, községi tanítók. — Szegény ember szerencséje. A disznóvásárb történt a mult h 'teu. hogy egy vidéki szegény aty keuyérhéjjal, korpával s több efélével hizlalt egyetl malaczkáját áruba bocsátotta. Csakhamar el is kelt, n nek az atyafi uagyon megörült, mert a „téli fertál alkalmatosságára vadonat uj gúnyát szándékozott ven Az irányában jóakarattal viseltető „körülállók" váltig tették, hogy ne adja kilóra, inkább rszemre". ugy tö esik érte. Rájuk sem hallgatott. Eladta kilóra 25 k „élettel", s miután a malacz csak harmincz kilót nyom Hanem hát én ezekről most nein beszélek, lév az éu csevegésemnek tárgya a beszédes hallóról mondi egyet-inást. Amint feuutebb is emlitém, két egyénből áll ki f kész halló, egy társaság már telefon hálózat, az emb társadalom pedig, kedves olvasóm! egy óriási ho battéria, a mely aztán, miut ilyen, az egyének iudividuc szerint lesz jó, becses és tartós. E telepeknél a ló nemessége, goudolkozása, a nyilvánulási modor az, m a hallónak tar.ósságot, becset biztosit, s tagadhatatlai ez a halló a művelődésnek fő tényezője. Abban a kis társaságban, melyben én erről csevi tem volt egy kis szőke fürtü, eleven kedélyű leány a ki mindezekre a fejét rázta, s a ki végül azt is m jegyezte: hogy másféle „halló" is van még, a melyi segítségével közlekedhetnek az emberek, a rokon 1 kek, a szivek. A kis hamis folyton incselkedett velem, hogy tal jtm ki, miféle halló lehet az, a melyet ó gondol. — Nem bírja kitalálni?! fakgatott a kis hau ... Nem én ! feleltem — ha miudjárt kerék törnek. — Pedig nagyon egyszerű! — volt rá a válasz — Elhiszem! még se találom ki. — Olvassa csak kérem — folytatá tovább incselkedést a szőke fürtök gyermeke — az éve visszafelé, hatványozza, s nyitjára fog jönni. Elváltunk. Egész éjjel nem hunytam be szemeimet. Megford agyamban ezerféle gondolat, nem bírtam a kis ha találós meséjét megfejteni. Reggelre aztán megoldtat gord.us. csomót. Heine egyik szép költeménve kezen ? a ku, c* o t- A gyönyörű költemény végsoraiban ha,eztérre távozó kedves, egy néma ölelésben, a viss maradó leányka könybe lábadt szemeinek fájó tekinte ben, búcsú csókban adják tudtul szívok érzelmeit, I dal mait, a hűség fogadalmat.
