Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 47. szám

IIII. évfolyam. 47. szám. Nyíregyháza, 1892. november 20. JVYÍ r VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdouos f oJ'dutnak'e'r UTele k ° 3a k " mert kezektö1 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A kéziratok csak világos kiváltaira illető költségére küldetnek vissza. az Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger Á. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 749. f. i. 18927 Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló törvényhatóságnál 500 frt évi fizetés és 100 frt lakbérilletinénynyel javadalm izott s Borsy János egy évre lett szabadságolása folytán ideiglenesen megüresedett számtiszti állásnak jövő év október hó 1-éig leendő betöltése érdekében, a nevezett állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni hivánókat felhívom, hogy az 1883. I. t.-cz. 17. §-ában előírt mi­nősitvényüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó hó 24-ig, mint záros határidőig adják be. Nyiregyháza, 1892. november 11. Kállay András, főispán. 10821. K 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak ós Nyiregyháza város polgármesterének. A vármegye szolgaszemélyzet ruházatának beszerzé­sére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1892. november 2. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. ^"[sg ) ~~ Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye szolgaszemélyzete részére az 1893., 1894. és 1895-ik években szükséges ruházat beszerzése czéljából a folyó év november hó 21. napján délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében szó és írásbeli aján­latok utján árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenve, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 200 forint bánompénzzel ellátva és 50 kros bélyegjegygyei felszerelve a jelzett nap reggeli 9 órájáig az alispáni hivatalban beadják, s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtés feltételei a következők: 1. A ruházathoz szükséges sötét kék s a köpönye­gekhez szükséges fehér posztót vállalkozó a gácsi posztó­gyárból köteles hozatni s eme feltételt a gyár igazgató­ságának bizonyítványával igazolni s feldolgozás előtt ugy az összes anyagot, mint a jelzett bizonyítványt a vár­megye gazdasági bizottságának bemutatni tartozik. 2. Köteles vállalkozó a szolgaszemélyzet összes ruházatát mérték szérint készíteni, a meg nem felelő módon készített ruhanemüek át nem vétettnek; a sapkák szintén mérték szerint veres posztóból viaszos vászon béléssel készítendők. 3. A főispán, alispán és főjegyző legényei esetleg a kapus részére megrendelt ruhák kettős teveszőr, zsinór­zattal, a szolgaszemélyzet többi részére megrendelt ruhá­zatok egyszerű zsinórzattal. az eddigi szokás szerint készí­tendők. A mellényeknek hátulsó része ugyanazon posztóból készítendő. 4. Az attila és nadrág jó minőségű vászonnal, a bekecs jó minőségű báránybőrrel bélelendő, a külső prém pedig jó minőségű fekete báránybőrből készítendő. 5. Köteles vállalkozó a szükséghez képest az uj csákót forgóval együtt az eddigi kiállításban és alakban egyenként 8, azaz nyolez forintért készíteni. 6. Az egyes szolgák részére járó ruha illetményt még pedig: 1 drb veres sapkái, 1 drb csatos nyakkendőt, I drb kék posztó atillát, 1 drb vitorla vászon zubbonyt, 1 drb kék posztó mellényt és 2 drb kék posztó nadrágot köteles vállalkozó szernélyenként 32 frt 46 kr aziz harminczkettő forint negyvenhat krajezárért az eddigi gyakorlat szerint bizonyos időtartamra járó bekecset 22, azaz huszonkettő forintért, a fehér köpenyeget szintén 22, azaz huszonkettő forintért tartozik vállalkozó a megrendelt mennyiségben elkészíteni. 7. A ruhanemüek mennyiségét a vármegye alispánja minden évre külön-külön rendeli meg s vállalkozó köteles a megrendelt mennyiséget a rendeletre számított 3 hónap alatt beszállitanisagazdasági bizottság bírálata alá bocsátani. A kifogástalanul elkészített s a gazdasági bizottság által átvett ruhák ára vállalkozónak szabályszerűen bélyeges nyugtájára alispáni utalványra lizetletik ki a vármegye pénztárából, ugy a nyugta bélyegét mint általában minden kincstári terhet vállalkozó sajátjából tartozik fedezni. 9. Köteles vállalkozó 200 frtnyi óvadékot készpénz­ben, vagy hitelképes értékpapírokban a vármegye pénz­tárába letenni, s ezen óvadék részére csak a vállalat teljes befejezésével adatik vissza, ha pedig vállalkozó a szerző­désben vállalt kötelezettségének egészben, vagy részben eleget nem tenne, óvadékát elveszti, s a vállalat ktrára és költségére fog teljesíttetni. 10. Ezen vállalattól eredhető mindennemű peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság ille­tékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyiregyháza, 1892. november 2. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 1140/1892. sz. Szabolcsvarmegye főorvosától­Egészségügyi jelentés 1892. október hóról. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a lefolyt október hónapról a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása ismét kedvezőtlenebb volt, mint az előző szeptember hónapban, mert a mig akkor 1000 lakos közül 3. 2 5 halt el, ami évi 39.„ halálozásnak felel meg, addig októberben elhalt 3. 3 6, ami évi 42. 7 2 halálozást jelez. Elhalt összesen 868 egyén, nem szerint 7 éven alul fi 298, nő 329. 7 éven felül fi 102, nő 139; tehát a 7 éven aluliak 72.,, a 7 éven felüliek 27. 9°/„-át képezik az összes elhaltaknak. A járások és Nyiregyháza város a következő halá­lozási arányt mutatják: Elhalt a kisvárdai járásban okt. hóban 100U lakos közül 4. 0 > szept. hóban 3., tiszai > . > > » > 3.., » » '^.5, dadai alsó » » » » » » 3.j. » » 2 5, dadai felső » » » » » » 4.,, » » S. 3, bogdányi > » » » » » 3. 4, » » 31, oyirhátori > > » » » » 2 9, » » 3-s, nagykállói > » » » » » 8. 2, > > 3.., Nyiregyh. városban » > > 1 > 3.. » » 4.2, Ragályos betegségekben szeptember hóban 41 köz­ségben 787 elhalt közül 124 egyén pusztult el azaz az összes elhaltaknak 15., u/„-a-és pedig: vérhasban 14 köz­ségben 15, hagy mázban 10 községben 12, vörhenyben 3 községben 7, kanyaró 1 községben 2, roncsoló toroklob­ban 22 községben 82, hökhurutban 5 községben 6 egyén. Október hónapban elhalt 48 községben 150 egyén, az összes elhaltaknak 17. 2°/ 0-a és pedig: Vérhasban: Eszenyben 3, Vis, Demecser, Pazony, K.-Semjén községekben és Nyíregyházán 2—2, Ajak, Eperjeske, T.-Pálcza, P.-Petri községekben 1 — 1, összesen 10 községben 17. Hagy mázban: Pátrohán 4, Kékese, K.-Várda, Gem­zse községekben 2—2, K.-Báka, Gyüre, Mindok, K.-Var­sány, Ramocsaháza, Székely, Gyulaj, M.-Pócs, Ny.-Acsád, Uj-Fehértó, N.-Kálló, Polgár, T.-Kenéz községekben és Nyíregyházán 1—1, összesen 18 községben 24. Vörhenyben: Nyíregyházán és T.-Dobon 3—3, Sé­nyő és Piricsén 2—2, Polgáron 1, összesen 5 község­ben 11. Kanyaróban: T.-Polgáron 2, Ajak, Pátroha, Bezdéd községekben és Nyíregyházán 1—1, összesen 5 község­ben 6. Roncsoló toroklobban: Nyíregyházán 34, Tímáron 13, Polgáron 9, Vencsellőn 5, N.-Halászban 4, Rikamiz, Raád, Uj-Fehértó községekben 3 — 3, Eperjeskén 2, K.­Várda, Pátroha, Petneháza, Tass, Berezel, Gégény, Kótaj, Vaja, Balkány, Geszteréd, B.-Szt.-Mihály községekben 1—I, összesen 20 községben 87. Hökhurutban: F.-Litkén 3, Ny.-Lugos és Pilisen 1—1, összesen .'l községben 5. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében elhalt: Gyomorbélhurutban 114, veleszületett gyengeségben 81, tüdőgürnőkórban 62, aggkórban 35, brightkór és más­féle vizibetegségben 31, gyermekaszály 29, tüdőmell­hártyalob, Torokgyik 27—27, görcsök 20, toroklob 19. malária 17, gutaütés 14, marasmus 10, agykérlob 7, vé­letlen esemény 5, szervi szívbaj, hörglob 4—t, gyermek­ágyi láz, pokolvar, erőszakos halál, öngyilkosság, nehéz­szülés 3—3, hashártyalob, evvér, görvélykor, veselob 2—2, tüdőlégdag, méhrák, kiszorult sérv, rezgörj, béllob, mij­sorvadás, hólyagrák, genybub, bélcsavarulat, CSÚÍ, bál­sorvadás l —1. Ösmeretlen betegségben elhalt 171, az összes elhaltaknak 19. 7%-a, végre halva született 7, tehát az összes emberi életvesztesség 868. Gyógykezelésben nem részesült 627 gyermek közül 141 az az 22. 4%, a felnőttek közül 65 az az 26. 9<>/o, átlagosan tehát az összes elhaltak közül nem gyógykezel­tetett 23. 7°/ 0. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát ugy a főszolgabirák, mint Nyíregyháza város polgármestere be­küldötték. Ezek szerint mulasztás történt: a kisvárdai járásban 7 esetben, bírságolás — esetben, a tiszai 6 1 a dadai alsó „ 2 „ „ — „ a dadai felső „ 8 „ „ 6 , a bogdányi 10 „ 1 a nyírbátori „ 15 „ „ 1 „ a nagykállói „ 1 , „ — » Nyíregyházán „ 5 — Összesen 54 esetben, bírságolás 9 esetben. Idegen ápolásba adott gyermek volt összesen 150, kik közül 137 törvénytelen és 23 törvényes ágyból szü­letett. Ezek közül 146 egészséges, Ajakon 1, K.-Várdán 2 beteg, Nyíregyházán 1 elhalt. Ápolás alatt volt: Nyíregyházán 43, N.-Kállóban 27, K.-Várdán 26, Gáván 7, Keinecsén, Balkányban 6—6, Ujfehértón 5, Bujon és Ny.-Bítorban 4— 1, Döghe, T.­Dada községekben 3—3, F.-Litke, Balsa, Bogáth közsé­gekben 2—2, Ajak, Gyulaháza, L.-Petri, Eizeny, Mindok, Polgár, T.-Bűd, Tímár, Pilis, Napkor községekben 1 — 1. A körorvosok tevékenységüket mindannyian be­igazolták. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult Anar­cson szekér általi elgázolás, Veresmarton megégés, Tímá­ron agyonütés miatt. Orvos-rendőri hullabonczolat egy esetben fordult elő Tasson cholera tünetek közt elhalt egyén hulláján. Orvos-rendőri hullaszemle Nyíregyházin szivszél­hüdésben kimúlt egyén hullája felett eszközöltetett. Látlelet kiállíttatott 7 súlyos és 23 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok számos esetben kedvező ered­ménynyel vizsgáltattak. A szabolcsmegyei nyilvános közkórházban szeptem­ber hóról ápolás alatt maradt 55, októberben újonnan felvétetett 106, ápoltatott összesen 161. Ezek közül el­bocsátatott gyógyulva 65, javulva 12, gyógyulatlanul 3, meghalt 7, összes fogyaték 87, a hó végével ápolás alatt maradt 74. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2015. Az állategészségügy állása kedvezőnek mondható. Nyiregyháza, 1892. november 10. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 1 1^892 K Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 87509/VI.-11. számú kör­rendeletének másolatát tudomásul vétel és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1892. november 15. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 87509/VI.-11. szám. Magy. kir. belügy­miniszter. Körrendelet, valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi október 30-án 84717. sz. a. kelt körrendeletem kapcsán értesítem a törvényhatóságot, hogy az osztrák cs. kir. belügyminiszter ur f. é. október 23-án 25767. sz. a. kelt átirata és a kereskedelemügyi miniszter urnák f. hó 5 én 74988. sz. alatt a közlekedési vállalatokhoz intézett rendelete szerint a cs. kir. osztrák belügy és kereskedelem­ügyi minisztériumok 1892. évi október 28-án kelettel a magyar korona országaiból származó rongyoknak, ócska ruházati czikkeknek (ócska lábbelit beleértve) továbbá használt állapotban levő ágy- és fehérnemüeknek Auszt­riába való beviteli és átviteli tilalmát illetőleg a követ­kező rendeletet adták ki: 1. Rongyoknak (beleértve a gyapjú és gyapot hulladékokat,) ócska ruházati czikkeknek (ideértve ócska lábbelit,) továbbá használt állapotokban levő ágy és fehérnemüeknek a magyar korona országaiból a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területére való be és átvitele tilos. 2. A tilalom ellenire behozott ilynemű czikkek a birodalmi tanicsban k épviselt országok területén való távolításból, illetőleg a czirruett­Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom