Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

XIII. évfolyam. 46. szám. Nyíregyháza, 1892. november 13. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Igg"" Megjelenik lietenltint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eleit kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára (Jáuószky ház) iutézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Ilérmeiitetleu leveled csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetáben 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten

, valamint Németország és Svcicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 11106. K. Hivatalos közlemények, 1892. Szabolcsvártnegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei központi hivatalok részére az 1893. évben szükséges tűzifa beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közliirré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1892. november 2. Alispán helyett: .llikecz János, főjegyző. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalai részére az 1893. évben szükséges mintegy 500 köbméter tűzifa beszerzése czéljából Nyíregyházán, az 189 2. év november hó 15-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében zárt és nyílt versenyajánlati tárgyalás fog tartatni, melyre vállalkozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a kitűzött helyen és időben megjelenve a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy pedig zárt ajánlataikat 200 frt bánompénzzel ellátva s 50 krajezáros bélyegjegygyel felszerelve az árlejtés napjának reggeli 9 órájáig az alispáni hivatalhoz beadják s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtés feltételei következők: 1. Vállalkozó köteles Szabolcsvármegye központi hivatalai 1893. évi tűzifa szükségletének az alispán vagy helyettese által megrendelendő mennyiségben való beszállítására. 2. A tüzelésre szánt anyagnak száraz, legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bükk, vagy fürészelt varga testfának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén, redves fa, továbbá vízen szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. Köteles vállalkozó a faszükségletet 40 méterenként amidőn ennek behozatalára felszóllittatik, a felszólítástól szállított 48 óra alátt a vármegyeháza udvarára saját költségén beszállítani, ott ugyancsak saját költségén keresztrakás nélkül 1 méter magasságban és 1 méter szélességben kirakatni. A hasábok 1 méternél rövidebbek nem lehetnek. Ha a felvállalt famennyiségnek a vármegyeháza udvarára való beszállítása nem szükségeltetnék, köteles vállalkozó az összes famennyiséget saját költségén a vármegyei faraktár helyiségébe beszállítani s az elrendelt módon kirakatni. 4. Minden beszállított s a gazdasági bizottság által átvett fáért az árlejtés eredményéhez képest a kijárandó összeg a vármegye pénztárából fog kifizettetni a vállalkozó bélyeges nyugtájára. 5. Vállalkozó által a zárt ajánlathoz, vagy a nyilt árlejtés megkezdése előtt 200, azaz kettőszáz forint készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban leteendő, mely biztosíték a vállalat teljes befejezése után fog vállalkozónak kiutaltatni, ha pedig kötelezettségének részben vagy egészben eleget nem tenne, a letett óvadékot elveszti s a vállalat az ő kárára s költségére szabad egyezkedés " utján is teljesíttetni fog s a felmerülhető árkülömbözetet fizetni tartozik. 6. A szerződés, nyugták és mindennemű kincstári illeték költsége a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyiregyházai kir. jbíróság illetékessége s a sommás perut köttetik ki. ^ ^89

2 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Miután az 1892-ik év október hó 10-ik napjára kitűzött árlejtés vállalkozó hiányában eredménytelen volt, a Szabolcsvármegye közönségének tulajdonát képező Nagy-Kálióban lévő régi székház-épületen eszközlendő sa kir. állatnépitészeti hivatal által 2947 frt 01 krajezárra előirányzott javítási munkálatok felvállalása végett árlejtés hirdettetik. A szükséglendő javításoknál a kőműves munkája az előirányzat szerint mintegy 835 forint 88 krt, a cserepező munkája 1260 frt 71 krt, az ács munkája 185 frt 0 krt, a bádogos munkája 68 frt 42 krt, az asztalos munkája pedig 591 frt kiadást igényel. Pályázni kívánók felhívatnak, miszerint ajánlataikat lári levélben a felvállalandó munka összege 5%-ának bánompénzül való letéternényezése végett hozzám a f. év november hó 15-ik napjának d. e. 9 órájáig annyival is inkább beterjesszék, mert a később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az árlejtés foganatosítására határidőül ez év november hó 15-ik napjának délelőtti 11 óráját a vármegyei uj székház kistermébe Nyíregyházára kitűzöm s egyidejűleg tudatom, miszerint a felvállalandó munkálatokra vonatkozó részletes feltételek és költségvetési iratok a vármegyei Ill-ik aljegyző hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, a munkálatokra vonatkozó szakértői felvilágosítás pedig a kir. államépitészeti hivatal főnökétől szerezhető meg. Nyíregyháza. 1892. október 27. Miklós László, alispán. A 10321. K. 1892. járási 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A vármegye szolgaszemélyzet ruházatának beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1892. november 2. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 10821. K. o , , Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési h irdctiuénv. Szabolcsvármegye szolga személyzete részére az 1893., 1894. és 189"i-ik években szükséges ruházat beszerzése czéljából a folyó év november hó 21. napján délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében szó és írásbeli ajánlatok utján árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenve, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 200 forint bánompénzzel ellátva és 50 kros bélyegjegygyel felszerelve a jelzett nap reggeli 9 órájáig az alispáni hivatalban beadják, s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtés feltételei a következők: 1. A ruházathoz szükséges sötét kék s a köpönyegekhez szükséges fehér posztót vállalkozó a gácsi posztógyárból köteles hozatni s eme feltételt a gyár igazgatóságának bizonyítványával igazolni s feldolgozás előtt ugy az összes anyagot, mint a jelzett bizonyítványt a vármegye gazdasági bizottságának bemutatni tartozik. 2. Köteles vállalkozó a szolgaszemélyzet összes ruházatát mérték szerint készíteni, a meg nem felelő módon készített ruhanemüek át nem vélettnek: a sapkák szintén mérték szerint veres posztóból viaszos vászon béléssel készítendők. 3. A főispán, alispán és főjegyző legényei esetleg a kapus részére megrendelt ruhák kettős teveszőr, zsinórzattal, a szolgaszemélyzet többi részére megrendelt ruházatok egyszerű zsinórzattal, az eddigi szokás szerint készítendők. A mellényeknek hátulsó része ugyanazon posztóból készítendő. 4. Az attila és nadrág jó minőségű vászonnal, a bekecs jó minőségű báránybőrrel bélelendő, a külső prém pedig jó minőségű fekete báránybőrből készítendő. 5. Köteles vállalkozó a szükséghez képest az uj csákót forgóval együtt az eddigi kiállításban és alakban egyenként 8, azaz nyolez forintért készíteni. (i. Az egyes szolgák részére járó ruha illetményt még pedig: I drb veres sapkát, 1 drb csatos nyakkendőt, 1 drb kék posztó atillát, 1 drb vitorla vászon zubbonyt, 1 drb kék posztó mellényt és 2 drb kék posztó nadrágot köteles vállalkozó személyenként 32 frt 46 kr azaz harminczkettő forint negyvenhat krajezárért az eddigi gyakorlat szerint bizonyos időtartamra járó bekecset 22, azaz huszonkettő forintért, a fehér köpenyeget szintén 22, azaz huszonkettő forintért tartozik vállalkozó a megrendelt mennyiségben elkészíteni. 7. A ruhanemüek mennyiségét a vármegye alispánja minden évre külön-külön rendeli meg s vállalkozó köteles a megrendelt mennyiséget a rendeletre számított 3 hónap alatt beszállítani s a gazdasági bizottság bírálata alá bocsátani. 8. A kifogástalanul elkészített s a gazdasági bizottság által átvett ruhák ára vállalkozónak szabályszerűen bélyeges nyugtájára alispáni utalványra fizettetik ki a vármegye pénztárából, ugy a nyugta bélyegét mint általában minden kincstári terhet vállalkozó sajátjából tartozik fedezni. 9. Köteles vállalkozó 200 frtnyi óvadékot készpénzben, vagy hitelképes értékpapírokban a vármegye pénztálába letenni, s ezen óvadék részére csak a vállalat teljes befejezésével adatik vissza, ha pedig vállalkozó a szerződésben vállalt kötelezettségének egészben, vagy részben eleget nem tenne, óvadékát elveszti, s a vállalat ktrára és költségére fog teljesíttetni. 10. Ezen vállalattól eredhető mindennemű peres kérdések elbírálására a nyiregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyháza, 1892. november 2. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1892. évi október hó 11-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 318/392. Bgy. 8479., 10251/892. K. A vármegyei szabályrendeletek felülvizsgálatával és a netalán szükséges módosítások javaslatba hozatalával 107/892. Bgy. sz. alatt megbízott küldöttség jelentése vétetvén tárgyalás alá, Határozat. Küldöttségnek, az állandó választmány által is elfogadásra ajánlott javaslata folytán a vármegyei közgyűlések száma, ideje és ügyrendjének megállapítása tárgyában 208/881). Bgy. sz. alatt, a vármegyei személyzetnek fizetési előlegben való részesítése körül követendő eljárás szabályozása tárgyában 15/885. Bgy. sz. alatt, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivatalától lemondott választott tisztviselővel szemben követendő eljárás tárgyábau 5/887. Bgy. sz. alatt, a betegségben vagy szellemi fogyatkozásban szenvedő s munkaképességét egy év alatt vissza nem nyert tisztviselővel, segéd és kezelő személyzeti taggal szemben követendő eljárás tárgyában 4/887. Bgy. sz. alatt, a Szabolcsvármegye tiszti, segéd, kezelő és szolga személyzete, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyában 3/887. Bgy. sz. alatt, a községi jegyzői, s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása czéljából nyugdijalap alapítása tárgyában, a megyei pótadók kivetése, behajtása és kezelése tárgyában 180/881. Bgy. sz. alatt, s végül a katonai beszállásolás terhének arányosabb megosztásáról szóló 1879. évi XXVIII. t. cz. értelmében a megye lakosaira kivetendő pótadó kivetése és kezelése tárgyában 227/8S2. Bgy. sz. alatt alkotott szabályredeletek változatlanul meghagyatnak, ellenben a vármegyének szolgabírói járásokra való beosztása és a járások székhelyeinek megállapítása tárgyában 00/833. Bgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet akként javasolt módosítása, hogy a dadai felső járás székhelye Gáva községből Nyíregyháza városába helyeztessék át: ez alkalommal érdemi tárgyalás alá nem vétetett, hanem részint az érdekelt járás akaratának nyilvánítása végett, részint a kérdés nagyobb jelentőségére való tekintetből felhivatik vármegyei alispán, hogy ezen kérdésnok elintézését, a következő közgyűlés tárgyául vegye fel és a közgyűlési tárgysorozatba a kérdés főbb ismérveinek kitüntetésével sorozza be. A tiszti segéd és kezelő személyzeti tagok ügykörének megállapítása és az ügyviteli szabályok körvonalozása tárgyában 2/887. Bgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet a következőkben modosittatik: Az 5. §-ban ezen szó után „főügyész" még a következő szavak veendők fel „vagy ennek akadályoztatása esetén az ügyészi hivatal egy tagjának." A 6-ik §. első pontja következőleg modosittatik: „minden törvényhatósági tisztviselő egy havi szabadságidőre, minden évben igényt tarthat, e szabadság idő igénybevételének időpontját azonban vármegyei alispán határozza meg. A 37. §. következőleg modosittatik: „a pénztárnok legalább egy évi fizetésének megfelelő összegben biztosítékot tartozik letenni, e biztosíték letétele elfogadható minősége és mennyisége változatlanul való fentartása és visszaadásának feltételei tekintetében a gyámpénztárnok óvadékára vonatkozólag szabályrendeletileg megállapított utasítások mindenben kötelezők." Az ellenőr által gyámpénztári ellenőr minőségben letenni kötelezett óvadék összeg a közigazgatási pénztár ellenőrzésére vonatkozó kötelességei pontos teljesítésének biztositékául is szolgálván, közigazgatási és gyámpénztári minőségben egy évi fizetésének megfelelő együttes biztosíték letételére köteleztetik, illetőleg a közigazgatási pénztárra vonatkozó ellenőri minőségben külön óvadékot letenni nem tartozik. Mni számúakhoz egy iv melléklet és Grieder Adolf és társa selyem-gyártmányainak kivonatos árjegyzéke van csatolva.