Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-06 / 45. szám
„IN Y 1 H l> í: u — Dessewff) József jóbirű vivó es tornatanárt miut I:.puukat értesíti, legközelebb váro-uukba jöu » itt tanórákat fog adui Idáig már 12 tauitványa van váró sulikból Des-etfv (Írnak,> mi fölhívják a kínálkozó alkalomra az érdekíódó közönség figyelmét. — Elfogott katona-szökevények. A cseud T-ég elfogta a napokban I'etyi Audrás leveleki ej Kozák Ferencz ó pályi illető-gü legényeket, mert kitudódott ró luk, bogv ámbátor tuár miud a ketieu tul vaunak a ka toua soron, sohasem voltak még sorozáson — Wszteu'rto. Scliitl .Sámuel szentmibál)i korcs | máros 0 frtot >dott egy csendőrnek, hogy ue jelentse ót fel amiért hamu mértéket bs.sznál a korcsmájában. A csendőr azonban bejelentette a dolgot felebbvalójá nak a ezeu az uton -Schitf Sámuel elleu megtelték a följelentést a tu-za-löki járásbíróságnál — Eltűnt llí forint. Sipis 1*41 vámos ujfalusi gépész följelentést tett a rendőrségnél, elinond\án, hogy e hó I en eljővén Nyíregyházára, beállott egy l'ali nevű ismerőséhez. Este ez a Pali összeverekedett a felesége vei, ügy, bogy ő jóuak látta a házia- /.onytól kérni ójjeli szállási. Mielőtt lefeküdt volua, felső kabátját, melynek zsebeben egy kis jegyzőkönyvben 117 frt volt, átadta megórzés végett a házias monynak. Heggel folkelveu, elő körié kabátját s eszrevette hogy a köuyvecske a pénzzel együtt oliünt. Keresték a pénzt azonual, de nem lalálták. A rendőrség azonnal megindította ez Ügyben a nyomozást * kikutatván az érdekelteket Janek 1*41, ennek neje a az említett háziasszony, Hiczola Jánosué személyében, kihallgatta őket. A vallatás azoubau semmi eredinéuyre nem vezetett. — Brutális gazda. Henzsely András helybeli gazda ember e bó 4-dikén megverte Ili éves szolgájit Kmetz Györgyöt. A szegény fiu az Utlegek elótt az istállóba, a lovak közé meuekült, gazdája azonbau ide is utáua ment » tovább Utö te. A lárma folytán a iovak megijedtek s a szegény tiut annyira összerugdosták, hogy másniip, szombaton meghalt. Heuzsely András ellen a kir. Ügyész ítéguéi megtették a följelentést. — Emlék-lap. Olvasóink ügyeimét e helyütt is fölhívjuk Hartmm Mór ujfehértói lakosnak lapunk mai tuáuiában foglalt hirdetésére. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. November 7. Kolovai György és trsai súlyos testi séclés büntette. Modoki József és trsai súlyos testi sértés büntette. November N. Lusztig Sámuel és trsai csalárd bukás büntette és vétkes bukás vétsége. Biró Imre lopás büntette. Tóth Juiids lopás büntette. Kohn Fábián sikkasztás vétsége. Fazekas Balázs és trsa tűzvész okozás vétsége. Jánószky Gyula tűzvész okozás vétsége. November 9. Salamon János és trsa súlyos testi sértés büntette. Enczi Borbála emberölés vétsége. File József és trsai súlyos testi sértés büntette. Kovács János és trsa lopás büntette. Zombori Imre és trsa súlyos testi sértés büntette. November 11). Erdélyi István és trsai lopás büntette. Szepesi András szándékos emberölés bűntettének kísérlete. Csarnok. Az 48—4í)-ki országos ereklyetár. »EI ue feledd a mezőt, Ahol érted a bátruk elestek.« Ezt a veiset dicső Vörösmartink fordította angolból tette közzé az ötvenes évek elejeu és akkor mindenki tudta, hogy kinek szól és mit jelentsen ez? Olyan sor ez, hogy keretbe kelleue foglalui, hogy miuden magyar ember szobája falára függessze fól örökös figyelmeztetőm. Mert lehet valaki a föuálló törvényes nlap becsületes híve, az uralkodó háznak, a inouarchiának legtáuto Hibátlanabb védője, lelkesedhetik a királyért, hivéu, hogy Ferenci József érdemesebb arra, mint Mátyás óla bár raelv előde; de nincsen olyan ár, a miért szabad volna föladnuuk a 48—4'J ki küzdelem emlékét, mert vi.zont ez a küzdelem képezi négy század óla lefolyt életűuk — só' ta'án egész lörténetüuk legd.cstelje.sebb korszakát. Meri illó hála és kegyelet llethleu, Boc<kiy, Tbö köly, Rákóczy neveinek, de mindezek diadalai nem voltak teije.-ek Egyedül csak a 48—49 ki mérkőzés bizonyította be, hogy erósebbek vagyuuk Ausztriáuál Es ha, mert euuek el kell következui valamikor, ián közelebb, egy uagy nemzetközi háború után, e inonarchiában ueuicsak a politikai, de a katouai vezetési? a mi kezüukbe kerül, euuek a szereucsés, természetes fordulatnak is a IS ki cselekvés tette le az alapját. Ebből a fö fog4sból indulva ki, hiszem éu, hogy euie féuyes korszak emlékének művelése egyáltaláu uílc. ellentétben a* uralkodóház iránt elvállalt kötelezettségünkkel Hizlaló tünetnek tartom auuálfogva, hogy az ifjabb neiuxedek ex idők ku tuszáuak mintegy állandó templo iuot igyekszik eun lm, összegyűjtve az erre von&lkozo emléktárgyakat. Soks/or eszembe jut egy hajdani gaxdasági .-zak lapnak remek jelszava: .Hozzunk ii.e. /dasá^unkba helyes aráujoka 1 • Helyes arányokat! Igenis ez elvet kell szeme előtt tarisuis .« leggax i gabb népek nek, de anuálinkabb a szegényebbeknek Ne -z.riuk ki a un kevés péuzüuk i fölöslegekre v.tgj 1 »ur/.s, Ttr-ju helyeefffmáiftáHl abbui uu > legtusinosabb? és sxt -xere/.xok be legelöl Jt. Egyes városok monográfiájára, egye- -zikmák leírására, amit neuki se ol»*s, imiuár sok exreket, tau sxáxezreket meghaladó össxegeket adtunk ki eddigelé hogy a jubásxnak mily u a görbe botjs, hogy a hálás, ntk milyen a voraája, pipája d liánytarto ko-iök-j; ez taUu mégis oly ága a tudásnak, melynek tnivelesevel még nem vetjük meg nemaeti lérünli, fűggetleu-é-tuk .ilapj.it, sem P "lig ri európai 'ulnnányo- világot moxgitó ungj két dések megoldasáuak dicső versenyébeu részt nem veszünk. A létért való küzdelem lázas versenyében muuKáikodó mai és későbbi ivadéknak szüksége lesz arra, hog> lótás futása közbeu olykor megállítsa a fönnebb idézett fölírat, melyet az állaudó országos ereklyetár homlokzatára véluék fölvéseudónek nagy anuy betűkkel: j „El ue feledd a mezőt, ahol érted a bátrak elestek. És erre épen olyan helv volua legalkalmasabb, a miuó epeu kérdés tárgyává "is lett a városliget elotn kiráy pavillon. Távol a város üzér zajától, sz üdülés ábrándozás e kedvelt menhelyén a szemlélődő épeu a kel ő hangulatot és időt nyeri az emlékek fölötti kegyeletes elmélkedésbe való elmerOlesre. Taláu csak fölösleges niondmom, hogy a biulapesti városligetet értem V De taláu még se; mer! kü'öuös az, hogy a teriué szeti törvényekkel merőben ellenkező j leuségekkel találkozunk ez uj órában. Hogy a gyöugébb tudja legyőzni az erő ebbet, a ki-ebb a nagyobbat, a személyes helyi érdek az országo-at, uéinet Esztergom, Budapestet Arad, Kolozsvár Budapestet. , Mert az utóbbi két \áios is gyűjteni kezdi a 48— 49-ki szabadságharcz emlék tárgyait. És ez fölöttébb dicséretes, nemes igyekezet Mindeu nagyobb környékkel biró magyar varosnak ezt kelleue tennie. Nem azért, hogy a mi ez örökké emlékezel es időből fennmaradt, mindent ö-zegyüjtseuek s összeszedett egyazonos tárgyból egé-z piramisokat állítsanak Más a személyes, családi, vagy országos ereklyetár. Egy zászló száz d ir ibra tépve, lehet ereklyéje száz családnak. Az or»zágos gyűjtemény beu eiég, ha egy tárgyból egy példány vau meg. Ha az ország több vidékének nagyobb központján alakul egy egy gyűjtő szervezet, a siker nagyobb leuue s az orszá gos gyűjtemény teljesebb lehet, mintha a gyűjtés csak egy központból indul ki. Hogy akár egy család, vagy egyes ember, akár egy város kegyelettel tartsou falai között szabidságharezunk ból föntnaradt é< kétségtelenül hiteles néhány darab emléktárgyat, fegyvert vagy ruhadar.bot, esetleg egy kis muzeumot eflélékből, a mint hogy ez így is vau, ez ellen soha senki kifogást neui tehet. De vájjon ki tar tauá helyes választásnak, ha auuak idején az alapítók a nemzeti muzeumot nem a fövárosbau, hanem például Brassóbau állítják fel ? Egyedül azon érvre támaszkodv i hogy — legyen valamije Brassónak is? Ugyau ezeu érv haugozlatása mellett az akadémiát lehetue Pozsonyba, a nemzeti színházat Temesvárra, az országgyűlést Újvidékre, a műcsarnokot Debreczeube hely. zni. S igy tovább. Agyafúrt okoskodással lehetne alkalmazni a régi gárdák amaz elméletét, hogy jobb ha szanaszét vau a birtok, inert ha a jég elveszi egyhelyütt. a többi meuteu marad. De taláu már ma uem szükséges bővebben bizonyítani hogy mi a uagy központ fontossága a nemzetek életében? Német és Olaszországot c-alc azért lehete századokon át apró darabokra szakadozottságbau és megalázó helyzetben tartani, mivel az egység legfőbb és legerősebb kapcsa — a nagy központ — hiányzott mindegyiknél. Ki-zámithatlannl szerencsés körülmény, hogy hazánknak van egy oly központja, mely most már nagyságánál fogva is kizár miuden versenyt, a többi városok részéről. Ez a főváros az egész országé, auuak minden egyes lakosa a Kárpátoktól az Adriáig ezt a magáénak tekintheti büszke lehet rá, csak ugy miut maga a budapesti lakos. Itt kell tehát központosítani mindent, a mi mind nyájunké egyaránt. Mindazt, a mit látni érdemes, tanul ságos. Enuélfogva természetesen a szabádságh;ircz emléktárgyainak csarnokát is Mert a fődolog mindenbeu az, hogy a mi országos közintézmény, a mi oly természetű, hogy egyaránt kell kihatnia, mint a nap sugarainak az ország Ö9szes tájaira, a nemzet egész egyetemére: auuak a fővárosban a helye, mert csak itt egyedül e helyen teljesítheti e fönuebb jelzett föladatát. Legyen a vidéki városba miud az, a minek eriéke mivel sem növekednék, ha itt volna a fövárosbau; legyenek ott a szorosou helyi érdekű tárgyik. A ráuki időszakos szövő forrás maradjon Hátikon, a r&duai szent szűz maiadjon meg Rodnának, Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsváruak Da hogy legsúlyosabb példákkal éljek: mi értelme volna annak, hu például a francziák a nagy Napóleon sírját nem Parisban, de valahol I'erpiguoraban avagy Coisicában építik meg? Hát néháuy ember oda is elmenne azt megnézni, de van e értelmes ember, a millióból, a ki éven át Pári-bín megfordulna, meg ne tekintené annak legnagyobb nevezetességét, legérdekesebb látványosságát, ha semmi egyébre nem jut is ideje? Példának okáért az esztergomi bazilika, a prímás pilótája, udvara, most csupán csak Esztergomé ; ha pedig az Budapesten volna, akkor az egész országé lenne, és pedu megtízszereződött értékben. A fövárosbau ina már egyszer életebeu a legszegényebb ember is megfordul ; uem jobb e, ha itt megleli mindazt együtt, a tui a uemzet szellemi, erkölcsi nagyságáról, vogyono-ságáról tanús kodik, mintha keresztül kassul össze-vissza kelleue járni a/, egész m uyai birodalmat, hogy ez elszórt mondjuk elásott — kincseket föltalálja? Ax 1818—49 ki szabadságharezra emlékezietó tár gy <k gyűjteménye is tehát cmiuenter a fővárosba való. D ' ini okból most mindezeket elmon lani? E.'yfelöl azért, mert mostanság nem egy más kérdésben is előtérbe lep a helyi érdekek követelűzése a központ jogos, esxsxerü igéuyeinek rovására Má-ré-zról pedig azért, mert a nemze i őrületre egyeneseu káros hatásáuak tartanám, ha a szabadságit írezi em ekek tárlata magán vállalattá törpülne. Legyek e bec-e- emlékek tára országos intézmény; templom, a hová mint ilyen szent helyre léphessen be mindenki. De hisxen mindez olyan természetes, világos — minek miu (ezekért szót vesztegetni ? V ijba ugy leune . . . Vtjha e fölszólalásommal nyílt ajtót törtem volua be! Vajda János. * GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1892- november 5-én. A gabona- csnruokna 1 Bu^- , kilő BIU 1 ^^ 7 - Borjú hús 1 f>() ft 90 Sertes hus 1 » r; X : -60 4.70 Juh hús Pl r ' 4 io 4 iÖ DUsuó-xsir 1 Kakor.. Ml W ' J ^ * Sxalouna I . LX 6 ' 5- Fa gyű (,,y ,' r s' ' * 1 J Zöldség C40WÓ Sxes. It renként 51 ></, £ « , kil ó Pia,xl árak. u ó _ ^ ^^ yi j , lil( r • . — Kezet 1 » b eD C.% „ • -17 Széna OJ kiló / t'-p lLí » -6 Szalu,. (Uk. i 100 , IZJiJ ! . -15 Bírna keuyer liszt 1 « -.14 ! 1 ' - 09 - .70 -«0 - fi2 -04 —.68 — <Si — 30 — 06 - 6ö -.80 — 10 1.60 : .20 2.90 2 70 Felelős szerkesztő: 1NCZEDV LAJOS. Kiadótulajdonos . JOB A ELEK . llirdetuiéiiy. Nyilt-tér. Nyilvános köszönet. Mindazoknak, kik boldogult édes anyánk özv. Nagy Sámu'.'lué szül. Maurer Dorotty a elhalálozása feiett kegyes reszve:öket szóval is kifejezték, valamint a halottashá/.i ál a temetés alkalmával részvétük nyilvánítása czéljából megjeleuui szívesek voltak, uem különbeu kik mindezekhez még privát fogatjaikat ugy a gyászoló C9alfld mint a gyászkiséret rendelkezésére bocsátani kegyeskedtik, fogadják mindannyian há'ás köszönetüuke'. Nyiregyháza 1892. november 5. Nagy Lajos s neje llankószky Júlia. Naíj Anna s férje Osztermann Pál. Nagy Irma s férje Haisinger Lajos. Eladó birtok. Nyir-Bogáton egy SO holdas fordulós birtok és két belsiiség, melynek egyike 5, másika 2 hold kiterjedésű épületekkel. Értekezni lehet özvegy Nemes Beiljáwillllé tulajdonossal Genusén u. p. Gyiire és Nemes Béla körjegyzővel Döghében u p. Kis-Várda. Dögbe, 1892. október 6. Nemes Béla, (393—3—8) kSrjegyiő. 9 K 7114. 1892." Nyíregyházi város tulajdonát képező Szeut-Mihályu'czai 20-ik népsorszám alatli ház és telek eladása elhatároztatván, auuak árverés utjáui fogauatositásara határnapul t. évi november hó 21. napjának délelőtti 10 órája a városi palota dísztermébe kilüzetik, melyre venni szándékozók ezennel meghivatuak. Kikiáltási ár 500 frt, melynek 10«/ o tólija az árverés megkezdése előtt a városi pénztárnál bánompénzül leteendő. Az árverési fellételek megtekinthetők hivatalos órák alatt a főjegyzői hivatalbau. Kelt Nyíregyházán, 1892 november 5. Bencs László, Májerszky Béla, polgármester. (2—1) főjegyző. K. 8473 1892. Nyiregyháza város tulajdonát képező nagy-cserkeszi, ujteleki, három rózsa, czédulaház, sas, Morgó, esi} lag, zsandár, szarvas, vasúti és huszár fogadó épületek folyó évi november 14-én délelőtt t) órakor a városi palota nagytermében 1893. január 1-től 189ö deczember :11-ig terjedő évi tartamra bérbe fognak adatni. Kikiáltási ár az épületek jelenlegi évi bérösszege, kivéve a vasúti veudéglót, melynek évi bőréül 1600 frt irányoztatott elő. Bánompénz a kikiáltási ár 10%-a. Bérleti feltételek a városi főjegyzői hivatalban megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, 1892. október 31 én tartott tanácsülésből. Bencs László. Májerszky Béla, polgármester. (t—l) főjegyző. — Hirdetmény. v;Nöi kalap üzlet. A jelen évad alkalmával van szerencsém a nagyérdemű hölgy közönség becses tudomására hozni, hogy raktáromat újból a legújabb divatú női es gyermek kalapokkal szereltem fel; raktáromon kaphatók mindenfele női és gyermek kalapok különböző színekben és formákban díszítve és diszitlenül is; úgyszintén alkalmi és pongyola fejkötők — Gyermek helgolandi fej lötök fehér és színesben. - Mutróz S ii pk;lk minden színben és kis fiu sapkák kazsn.ir flauell es plOschben. — Megszerezhetők még n.lam toll-ékek, szalagok és fátyolok is. Továbbá mindenféle kalapok és fej kötök átalakítását is elvállalok. Gyász megrendelések a legjutányosabb árban és legpontosabb időben eszközöltetnek. Uecses pártfogását továbbra is kérve, maradtam teljes tisztelettel (386-10-4J Miksa Jiók-üzlete, E*rópa szállodával szemben.
