Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-06 / 45. szám
„IN Y 1 R V I D É K.' r Irányi Dániel. ipar és kereskedelmi bai.k tartozásaira lém köteles a lötveuyszékuél a hat havi határ idó hirdetmény kibocsátása iráut folya.nodui s a taWékpiuztár c-ak az ezeu hn:ár idő alatt bejelentett tartozásokat figjd kiolégitcni A be nem jelentett, de a könyvek és mérleg szerint f'11114110 tiitozásokat pedig n törvén* értelmében biröi kézbe leteeud > takarékpénztári betétkönyv c kével fede/i 111 azonb.n a biidetniépyi eljárás alatt bejelentett tartozások a könyvek szerinti összeget felülmúlnák, n fe.Uleg összeget az ipír é- kere kedeliui bauk ez ezen egyezuiöoy II pontja szerint a takarékpénztár áltil oerebe adandó hJját részvényeinek kiadása elótt fedezui köteled 4 Az Átvétel napjától az ipar es kereskedelmi bank D/.leteből belolyó jövedelem a takarékpénztár f évi mérlegébe nyereményül nem vétetik fel, de átvitetik a j ivó év számlájára. 5. Az ipar e^ kereskedelmi bsn't ö-sze fölszerelése nz Iö92 juaius "JO diki uierleg-zerint értekelve aditnak s vetetnek át. t>. Az ipar et kereskedelmi bauk hivatalnokai közül senkit átveuui vagy bánni igényükét kielégíteni a taka- I rékpénztár uem tartozik. 7. Az ipar éi kereskedelmi baukuál fólinerü t SZÍ- | bilyUlanUgok vizsgálatára kiküldő t bíz jttság eljárásából n tak.irekpinztár sem haszuot nem vár, sem az átvitel njpjáu a mérlegben fölvetteken kivül más terhet uem viiel s igy sem a költséget uem viseli sem a multakra i.ezve felelősséggel uein tartozik 8. Átvételkor leszámolás alapjtul a már eddig is együttesen leltározott váltók és egyebb értékek vétetnek » uj adós felett vagy uagyobb összegű váltók az eddigieknél uetu szerjpjlhjtueü. 9. A takarékpénztár az ipar és kereskedelmi bank összes ügyleteit a törvény által is aláirt hat hónapig kulüu könyvvezetés mel ett kezeli s csak hit hó u'áu történik a végleszámolás. 10. E'.eu végleszámolás után miudeu kéts 'get ki zárólag ki kell derülnie anuak, bogy az ipar es keres kedelmi bauk 100,000 forintnyi alaptőkéjét teljes egész ben, c-tonkitatlauul adta át a takarékpénztárnak, vagyis az össz-vagyou nz ős,z tartozást 100,000 forinttal meg lu adta az átadái alkalmával. Ili ez kevesebbuek talált itnék, a vagyout az ipír és kereskedelmi bauk 15 uap alatt kiegészíteni köteles, ugy hogy euuek hiáuytalau teljesítéséig a takarékpénztár az alább következő p)ut >z.'rint kicserélésre kötelezett saját részvényeit az ipír bank részvényeiuek kiadni vagy bárminő fizetést telje fiteui n">m tartozik. 11. Az igy konstatált 100,000 frt ipar és kereake delmi bank tőkéje ellenébe a nyíregyházi takarékpénztár saját 1000 darab részvényéből, tehát többi részvényeivel egyenértékű 225 darab részvényét adja a nyíregyházi ipar és kereskedelmi bauk részvényeinek akkéut, hogy miudeu 4 és '/ 2 iparbanki részvényért 1 takarékpénztári részvény fog az érdekeltekuek kiadatni, s az ipar és kereiki'delmi bank részvényesei ily módon a takarékpénztár ré-<zvéuyeseivé lesznek s 1893 január 1 tői a takarékpénztár jelenbeni részvényeseiuek jogai s kötelezettsebeiben lészesü'nek. Miigyatország politikai közéletének egyik legn inestbb alakja: Irányi Dániel. Nyíregyházán. <* hó 2-ikáu meghalt H'tvenepy esstendót élt: s egész élete a put itáus igig tiszta, a szigorúságig következetes igaz ctnber élete volt. Ötven évet töltöttel nyilvános p ilitikai közszolgálatban, s most, hogy meghalt, róla elmondhatjuk igazán, hogy példányképp valódi szemílyesi'.ője volt az elv-hűségnek. titkoJás és félszegség nyílt bevallása vegyült. E'surraul.ik tnellettom s én tágra nyilt szememmel ugy láttam, hogy a h ány nak felém vetett tekintetében vau valami esdő, kérő, hallgatást piranc,o!ó. A mióta az öreg uruak megvolt tiltva a járkálás a szabad,JU való sé'áiás, ugy elvezte a levegőt, hogy kinyitotta a parányi kis kertre uyiló ablakot s kerekes székét a melle tolva tőle tüdővel szívta magába a má ju»i ba'z<»iuo< levegőt 1 A tétleuseg, a kor és a fájdalra»k nehezebbé tették modorát leányával szembeu, az a rémkép üldözte. Ingy leánya, kiért élt, elhagvji őt: az a gondolat bjuióült lelkében, higy leánva rijti kivi: mást szeret s uem ragaszkodik liozzá tiiár nuuvira. NyOgöv beketlen volt, báutotta mindeu csekélység s gáncsoló, sa'yrihus szavaival cak sérteni tudta leányá*. Ma különösen rosz napja volt A darabok sem tet i/ettek neki, tniket leánya szórakoztatá-ára eljá'szott, vuenyŐ4ue'v talá ta 11 thoveut tul sentimen: ilisnak M > zartof, Bachra p'ane azt mondta, hogy gyarlóságában csak sz előadás, az interpretáció gyengesége múlja felöl A leány arabiczióját sértette a megjegyzés s lelke sej tőimének megfelelően igyekezett visszatükrözni a nagv H/ellem Alkotását: játeU alatt megelevened tt a h»ng s < futamok ejymásba filyö gördülékeny-ége simi \í: Q kör volt, melyen a «zv andalgott, ábrándozott — Elli, te szerdaié* vagy!? — e hang rezzeutföl mélázásából s maga elótt látta apját. szemeit reá szegezve. A leány hallgatott, m e zontotu kezet miuths aail akarná auuak lieve- d> ogá-.it ellenvi v„ui | e au tötte két szemét: a hallgaUs nyilt bevallás roli. Az öreg ur másodszor c<s odnt életében de a ma-odik c-a lód ás uem békített.- ki több a sorssal. K.blömk (o) vajnak is képes lett volna elt,evezni azt a f,-rti ki az ó leánya szivét megnyerte - netn akarta belátni hogv kell lenni virágfakadásnak, kell lenni ifjú leáov arivében ábrándnak, szerelemnek is Sem per. Az ő politikai meggyőződése valóságos hitvallás volt Irányi Diniéi soluse tántorodott meg. Ifjú kora nemes idealizmusát megőrizte a sírig, s niucs az o életének akár a nyilvános politikai pilván, akár nemes egyszerűséggel betöltött magán-életének egyetlenegy momentuma sem, amely nem lenne a legteljesebb összhangzásban az ő elveive! • * Nyiregyhiza városa és Szabolcsvármegye a mélyen és igazán érzett gyásznak impjzáns módon tdott kifejezést. Irányi Dánielt nem az a pilitikú pírt siratja melynek ő a hazában első harezosa, vezére volt, mert közösnek érzi a veszteséget a magyar haza minden polgára, a kicsak azokat a uagy erényeket, melyeknek ő olyan fenséges képviselője volt, becsülni 'udja. Irányi Dániel halálát az egész Magyarország gyászolja s ez a gyász az igazi fájdalomnak a gyásza. * * * Irányi Dániel, mint 15 év óta minden évben, az idén is vendégül jött Nyíregyházára dr. Meskó Lászlóhoz, bevégezvén a fürdő-kúrát Koritnyiczán. Beteg volt már mikor idejött szeptember végén, de — megpihenve itt — a szerelő családi körben — egészsége napról-napra visszatért. Betegsége csiráit azonban magával hozta, rosszabbul lett - az orvosok: dr. Meskó I'ál. dr. Saáry Sándor és dr. Jósa András konstatálták a vérhasl. S a 71 éves öreg ember különben is meggyöngült testszervezete nem tudott ellentállani a veszedelmes kórnak. A mult hét végén már orvosai, kik a legpontosabb kezelésben részesítették, látták az elkerülhetetlen katasztrófát. Hiába volt minden, hiába az önfeláldozó gyöngéd ápolás, melyben dr. Meskó László családjánál részesült: se tudomány, se az önfeláldozó szeretet nem tudott úrrá lenni a halál fölött. Szerdán reggel beállott az agónia, s Irányi Dániel délután 1 '/, órakor csendesen elaludt. Temetés előtt. Nemcsak mint annak mint annak a politikai pártnak az elnöke, amelyhez Nyíregyháza város nagy közönsége túlnyomó részében tartozik, nemcsak amint a tüggetlenségi párt nagy tekintélyű vezére volt Nyíregyházán ismeretes Irányi Dániel, de ismerte őt úgyszólván.mindenki, mint gyakori vendégét e városnak. Igaz őszinte voll tehát az a mély részvét, melyei a világleguioralisabb, legbecsületesebb emberének elhunytát kisérte a város közönsége. Es ez a részvét valóban imposans módon nyilvánult a nagy halott iránt. A halottas ház kora reggeltől valóságos ostromnak volt pitévé a legmélyebb tisztelettel és igazi meghatottsággal közlekedő látogatóktól, kiket nem a sablomos, érdektelen kíváncsiság vezetelt oda, de a hazafias fájdalom őszinte érzete. Irányi Dániel személye iránti feltétlen tisztelet, fogadhatatlan nagy érdemei és magasztosai) tiszta idealismusa iránti hódolat kifolyása volt az, Nyíregyháza város, Szabolcsvármegye közönsége méltóan rótta le nagy halottja iránt a kegyelet adóját. S ha ezt ismetelten hangsúlyozva emeljük ki, azon ritkító ellentétet akarjuk ezzel megvilágítani, mely az országos függetlenségi és 48-as párt kegyeletének lerovása és az itteni kegyelet nyilvánulása között létezik. A függetlenségi és 48-as országos párt egyszerűen semmit seui tett feledhetlen, tiszta jellemű, általánosan szeretett elnöke és vezérének méltó gyászszertartása érdekében. Az a néhány távirat, melyekkel e megyei képviselőket Nyíregyházára rendelte be, épen elég ahhoz, hogy ezen kijelentésüket jogosulttá tegye, annál is inkább, mert azontúl aztán nem is tett semmit még azt is elfelejtvén, hogy a nyíregyházi gyászszertartáson hivatalosan képviselve legyen legalább egyik alelnöke által. De ne kutassuk a hibákat a fájdalom e pillanataiban. Az emberek kényelem szeretete az ok csupán, s ez még nem a legnagyobb bűn. Hanem legalább egy koszorút elkeltett volna helyeznie. Megtette helyettük más! messze, az örökké derült olasz ég alatt lakik egy agg remete, nem is magyar honpolgár, nem is oly kis szellem hogy a valódi lelki nagysága tartalmas hazafiúi működés önkénytelen elismeréseként benső sugalatból kényszerét érezhette volna külső kifejezésre juttatni hódolatát az elhunyt elvbarát Irányi Dániel iránt, de jöt a legnagyobb mindenek között egy szent, állandó imádat tárgya. Kossuth Lajos az, ki elhelyezte mélyen érzett bánata jeléül koszorúját arra a ravatalra, melyen az eszrnék egy tántorithallan bajnoka piheni a hosszú, eseményekben gazdag élet fáradalmait. Ha semmi külső pompa, a részvétnek minden oldalról oly megható nyilvánulása nincs is, ez a/, egy koszorú is teljesen elég lett volna ahhoz, hogy Irányi Dániel temetését hozzá méltóvá tegye. Kos-utli Lajos M éves bujdosása alatt első izben küldött t.ivol hónába koszorút .... és talán utoljára i>. Nem lesz kinek többé. A díszes ravatal dr. Meskó László városi tiszti úgy—z. s nz elhunyt közeli rokona házában állíttatott fel. A fekete posztóval bevont szobába dísznövények voltak elli 'ly.-zve. Mintegy symboluma gyanánt Irányi Dániel I'-Iki ti-ata-.igának, nemes ideálisam.-.inak. Ugyanezért voltak letéve a koszorúk is. Mig • •-ik .i koporsót künn u Pazonyi utczán felállított fekete piwtm.d bevont ravatalra ki* nein vitték, a halottas szoba folytonosan telve volt. résztvevő közönségi vármegye legtivohbs részéből is. Hágható volt, "" u elhunytnak **-as bajtársai jöttek utolsó földi t.<. isr.L Nem egy zokogva borult a kettős koporsóra, .1 vi-szaemlékez fájó érzete által facsart könnyeivel ' 1 • ' fuldokló zokogásból oly •km^tféKossuth részvéte. Első, kinek Irányi halála táviratilag tudomására lőn hozva Kossuth Lajos volt. A nagy bujdosó mihamar elsőnek meg is küldte válaszát. Érdekes, hogy Kossuth vol az első. r kifejezte dr. Meskó Lászlónak részvétét, s ugyaniak az ő koszorúja helyeztetett el legelőször a koporsóra. Kossuth távirata szószerint a következő: Meskó László Xvire-'vháza. Magyarország. Kit'ejezhetlen fájdalommal vetI tein tudósítását Irányi haláláról, kinek elhunytában leghivebb lxiratom. nemzetünk jogai legszilárdabb bajnoka elveszlését gvászolom. Kérem gondoskodjék, ne hiányozzék -zemélyes es hazafias bánatom jeléül a morális jellemű ember," rendithetlen hazafias hű barát ravataláról egy koszorú, szalagján e szavakkal „Itt hagytál bajtárs, — követlek- Kossuth. A költségeket köszönettel megtérítem. Kossuth. Természetes, hogy a közfigyelem a sok részvétnyilvánitás közül Kossuthnak ezen távirata felé fordnlt. Kézről-kézre adták egymásnak, s aki csak elolvasta, ennél a -zónái: .követlek", önkénytelenül is könnyet törült ki szeméből. Ennek az érzésnek még nem találták fel a delerminusat! Benn a szívben fáj valami véghetetlenül, nincs annak alapja, nincs annak neve. nem hasonlít az egy érzéshez sem, mely könnybe borítja a szemet, de emeli a lelket, valami fenséges nyugalom a következménye, amely egész az imádásig fokozódik. !>v megmagyarázhatlan varázserő fogja el az ember valóját 7- aztán látja ijesztő ridegen a saját kicsinységét párhuzamban egy fényes, dernisztikus ködbe borult csodás nagysággal. . . . A koszorúk. Hogy mily nagy volt a részvét, mi sem igazolja jobban, mint a mindenfelől érkező koszorúk nagy száma. I'edig a tulajdonképeni gyászszertartás nem itt, de Budapesten volt, ahol az innen elmaradt koszorúk csak megtöbbszörözték az ugy is tekintélyes számot annál is inkább, mivel itt csaknem kizárólag család tagjai és a szabolcsmegyeiek által küldöttek voltak, tehát a politikai vonatkozásúak csak a budapesti gyászszertartás fényének emelésére fognak közrehatni. A koszorúk szalagjairól a következő feliratokat jegyezhettük le: Forrón szeretett országgyűlési képviselőjének — Békés város közönsége. Az uj fehértói függetlenségi és 48-as párt — Irányi Dánielnek. A Nyíregyházai függetlenségi és 4 8-as párt — Irányi Dánielnek. A nagy hazafinak — Pártos Béla (Budapestről). De Gerandó Atlilla és neje — A feledhetlen buráinak (Pálfalva). Gerandó Attila — Őrök hála és szeretet jeléül. Gerandó Ágostné gr. Teleki Einma — Az ingatlan hazafinak. Nyíregyháza város közönsége - Irányi Dánielnek. Nyíregyháza város ifjúsága -- Irányi Dánielnek. A nyíregyházi polg. olvasó egylet — Kegyeiele jeléül. A nyíregyházi szabadelvű párt — Irányi Dánielnek. Tisztelete és részvéte kifejezésül — Szabolcsvármegye központi tisztikara. Tisztelete jeléül. — Konkoly Jenő (Békés) Itt hagytál bajtárs, követlek — Kossuth. Szeretett nagybátyánknak — Ifj. Irányi Dániel és családja. Szabolcsvármegye 48-as és függetlenségi pártja — Irányi Dánielnek. A haza rendületlen bajnokának, — a békési polgári közdisztagjának. A nagyrabecsült s feledhetlen hazafinak — Mez»i Lajos és családja (Békés) Irányi Dániel, a hon szeretett elvtársainak — A békési ts-as és függetlenségi párt. A békési Kaszinó. — Disztagjának. A vall ás szabadság és egyenlőség bajnokának a nyíregyházi izraelita hitközség. Szeretett rokonának — A Meskó család. Nyíregyháza minden testülete lerótta a Kegyelet adóját, de a Kaszinó, ez az érzéketlen inobilis testület most is rész vétlenséggel, indolentiával tünt ki. Pedig elnöke, kinek annyi érdeme van jelenlegi rendezett viszonyai megteremtésében, megérdemelte volna ezt a kis ügyeimet a Kaszinó részéről. A temetés. Délután három órára volt kitűzve a temetés ideje, s tekintettel a nyilvánuló részvétre a pazonvi utcza jelöltetett ki a gyászszertartás színhelyéül. Még jóval 3 óra előtt kezdett a közönség kisebbnagyobb csoportokban összeverődni, ugy hogy mihamar tengernyi nép lepte el a széles utat. Az erővel fenyegető komor őszi idő bus keretül szolgait a szomorú alkalomnak s a fájdalmas hangulatot meg jobban fokozta, annélkül azonban, hogy a közönseget legkevesbbc is visszatartotta volna kegyelete gyakorlötlek csoportonként a különböző testületek és egy1' telt arezukon mély kinyoniatával a nagy ember halála '"'"It érzett őszinte fájdalomnak. Legelőször érkezett meg a varos képviselő testülete élén Bencs Lwtzló polgármesterrel, ide csatlakozott M ág. evang. egyház presbyteriumának küldöttsége és Májerszky Béla egyház felügyelő vezet.-se alatt. A törvényszék és járásbíróság nagy számú tagjai Megycry Géza törv. elnök vezetése alatt jöttek el, kik-1 rövid ido közben a pénzügyigazgatóság hivatalnokai követtek Boroacs Károly p. ü. igazgatóval élükön. A varmegyei tisztikar tagjai között volt Kállay András fól,pj n. l'i adóhivatal, JuricsÍMy Rezsó vezetése mellett, a -zaboicsinegyei honvéd egylet is Krúdy Gyula, az ipar,.' l. ul e: l >, M 'Páros ifjúság zászlaja alatt dr. Ferlicska A•Uunn elnök, s a polgári olvasó egylet Leffler Sámuel vezet. mellett állottak fel a zsúfolt pazonyi-utezán. i'-ljes díszben kivonult a tűzoltóság is, kiket Sztárek ' "<••><> vezetett, hanem a rendfenntarláí iránti kötelezett• K I j,.",!..II &„,.,'.:*" komoW .„S? 1 1, 6? 6™, 3? úriás i közönség méltóságteljes • K .. „ l r ' Komoly magatartása folytán, mintha a lesújtó esemény nyomasztó hatasa alatt állott volna, nem kínálkozott alkalom
