Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-06 / 45. szám

XIII. évfolyam. 45. szám. Nyíregyháza, 1892. november 6. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. ; Jl- 1. -i ­Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Megjelenik: lietenbint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzelt, megrendelések lap szétküldése tárgyában leendő felszó lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézeudök. s a A l al' szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor eqyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­A kéziratok csak világos kivAnatra s az I detés után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza. | A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr "— *"" " «• nyiii-ujri KoziemonyeK aija soronmnt au Kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 11106. K. — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei központi hivatalok részére az 1893. évben szükséges tűzifa beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1892. nozember 2. Alispán helyeit: Mikecz Jáuos, főjegyző. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalai részére az 1893. évben szükséges mintegy 500 köbméter tűzifa beszerzése czéljából Nyiregyhizán, az 1892. év november hó 15-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében zárt és nyilt versenyajánlati tárgyalás fog tartatni. melyre vállal­kozók oly figyelmeztetéssel hivatnak ineg, hogy a kitűzött helyen és időben megjelenve a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy pedig zárt ajánlataikat 200 frt bánom­pénzzel ellátva s 50 krajezáros bólyegjegygyel felszerelve az árlejtés napjának reggeli 9 órájáig az alispáni hivatal­hoz beadják s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési föltéleleket ösmerik. Az árlejtés feltételei kővetkezők: 1. Vállalkozó köteles Szabolcsvármegye központi hivatalai 1893. évi tűzifa szükségletének az alispán vagy helyettese által megrendelendő mennyiségben való beszál­lítására. 2. A tüzelésre szánt anyagnak száraz, legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bükk, vagy fürészelt varga testfának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén, redves fa, továbbá vizén szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. Köteles vállalkozó a faszükségletet 40 méterenként amidőn ennek behozatalára felszóllittatik, a felszólítástól szállított 48 óra alátt a vármegyeháza udvarára. saját költségén beszállítani, ott ugyancsak saját költségén ke­resztrakás nélkül 1 méter magasságban és 1 méter szé­lességben kirakatni. A hasábok 1 méternél rövidebbek nem lehetnek. Ha a felvállalt famennyiségnek a várme­gyeháza udvarára való beszállítása nem szükségeltetnék, köteles vállalkozó az összes famennyiséget saját költségén a vármegyei faraktár helyiségébe beszállítani s az elrendelt módon kirakatni. 4. Minden beszállított s a gazdasági bizottság által átvett fáért az árlejtés eredményéhez képest a kijárandó összeg a vármegye pénztárából fog kifizettetni a vállalkozó bélyeges nyugtájára. 5. Vállalkozó által a zárt ajánlathoz, vagy a nyilt árlejtés megkezdése előtt 200, azaz kettőszáz forint kész­pénzben vagy óvadékképes értékpapírban leteendő, mely biztosíték a vállalat teljes befejezése után fog vállalkozó­nak kiutaltatni, ha pedig kötelezettségének részben vagy egészben eleget nem tenne, a letett óvadékot elveszti s a vállalat az ő kárára s költségére szabad egyezkedés utján is teljesíttetni fog s a felmerülhető árkülömbözetet fizetni tartozik. 6. A szerződés, nyugták és mindennemű kincstári illeték költsége a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. j bíróság illetékessége s a sommás perut köttetik ki. J0816. K. 1892^ Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Miután az 1892-ik év október hó 10-ik napjára kitűzött árlejtés vállalkozó hiányában eredménytelen volt, a Szabolcsvármegye közönségének tulajdonát képező Nagy-Kállóban lévő régi székház-épületen eszközlendő sa kir. állarnépitészeti hivatal által 2947 frt 61 krajezárra előirányzott javítási munkálatok felvállalása végett árlejtés hirdettetik. A szükséglendő javításoknál a kőműves munkája az előirányzat szerint mintegy 835 forint 88 krt, a cse­repező munkája 1266 frt 71 krt, az ács munkája 185 frt 60 krt. a bádogos munkája 63 frt 42 krt, az asztalos munkája pedig 591 frt kiadást igényel. Pályázni kívánók felhivatnak, miszerint ajánlataikat zárt levélben a felvállalandó munka összege 5°, „-áriak banoinpénzüJ való letéteményezése végett hozzám a f. év cser november hó 15-ik napjának d. e. 9 órájáig annyival is inkább belerjesszék, mert a később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az árlejtés foganatosítására határidőül ez év no­vember hó 15-ik napjának délelőtti 11 óráját a vármegyei uj székház kistermébe Nyíregyházára kiLűzöm s egyide­jűleg tudatom, miszerint a felvállalandó munkálatokra vonatkozó részletes feltételek és költségvetési iratok a vármegyei lll-ík aljegyző hivatalos helyiségében a hiva­talos órák alatt bármikor megtekinthetők, a munkálatokra vonatkozó szakértői felvilágosítás pedig a kir. állarnépi­tészeti hivatal főnökétől szerezhető meg. Nyiregyháza. 1892. október 27. Miki ós László, alispán. 1070/1892. sz. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1892. szeptember hóról. A lefolyt szeptember hónapról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek Berkesz, Beszterecz és Raád, összesen 1735 lakost számláló községek kivételével a vármegye többi 131 községéből 'J420ti8 lakosról pontosan beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása vala­mivel kedvezőtlenebb volt, mint az előző augusztus hó­napban. Mert míg augusztus hónapban 1000 lakos közül 3., 3, addig szeptember hónapban 3., s halt el, ami évi 39 pro mille halálozásnak felel meg. Elhalt összesen 787 egyén. Nem szerint 396 fi és 391 nő. Ezek közül 7 éven alóli fi 313. nő 276, összesen 589, az összes elhaltaknak 74. 8"/„-a. 7 éven felüli fi 83, nő 115, összesen 198, az összes elhaltaknak 25. 2°/ 0-a. A járások és Nyiregyháza városa a következő ha­lálozási arányt mutatják : elhalt a kisvárdai járásban szí pt. hóban 1000 lakos közül 3. 4, i.ug. hóban 3., lisz&i > » » > » » 2. s, » » 3. 0, dadai alsó • » • » » » 2 s, • » 2. 9, dadai felső » > > > » » 3 3. » >39, bogdányi » » . » • > 3. 4, » » 3.,, uyirbátori » > . » > » » » 3 3, nagykállói • » » » » » 3.», » » 2. s, Njiregyh. váro.-b n » » . » » 4 2 » » 2 Gyógykezelésben nem részesült az 589 gyermek közül 15. 2 u/o, a felnőttek közül 20. 7%, átlagosan 16. 6°/,. Járványnyá fajulható ragályos betegségekben aug. hónapban elhalt 30 községben 86 egyén, azaz az összes 759 elhaltaknak l]. 3"/„-a és pedig: vérhasban 11 község­ben 20, hagymázban 8 községben 8, vörhenyben 3 köz­ségben 3, kanyaróban 2 községben 2, roncsoló torok­lobban 14 községben 4 S, hökhurutban 3 községben 5. Ilynemű betegségekben szeptember hónapban elhalt 41 községben 124 egyén. Az összes elhaltaknak 15. 7°/„-a, és pedig: Vérhasban: Nyíregyházán 2, Ajak, F.-Litke, Eszeny, Buly, Demecser, Sényő, Hugyaj, Kálló-Semjén, Bogát, Nyír-Bátor, P.-Petri, Polgár, B.-Sz.-Mihály községekben 1 =— 1, összesen 14 községben 15. Hagymáéban: K.-Várdán és N.-Kálióban 2—2, Ajak. K.-Apáthi, Cs.-Kenéz, Demecser, Nyir-Acsád, Encsencs, T.-Ladány községekben és Nyíregyházán 1—1, összesen 10 községben 12. Vörhenyben: Sényőn 4, Nyíregyházán 2, Polgáron 1, összesen 3 községben 7. Kanyaróban: teégény községben 2. Roncsoló toroklobban: Nyíregyházán 18, Rakamazon és Polgáron 11 — 1!, Pátrohán 7,'N.-Halászban 6, Ven­csellőn és Ujfehértón 4—4, N.-Kállóban és Vaján 3—3, Karász, Geszteréd községekben 2—2, Tass, Eperjeske, Berezel, Paszab, Tímár, Demecser, Gégény, Oros, Nyír­Bátor, M.-Pócs, B.-Sz.-Mihály községekben 1 — 1, összesen 22 községben 82. Hökhurutban: Pillisen 2, F.-Litke, Lövő, Nyir-Lugos, Piricse községekben 1 —I, összesen 5 községben 6. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gya­koriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: gyo­morbélhurut 120, veleszületett gyengeség 66, tüdőgömő­kór 61, torokgyik 54, gyermekaszály 29, brightkór és másféle vizibetegség 24, görcsök 21, tüdőmellhártyalob 18, agykérlob 15, aggkor 12, marasmus 9, malária, vé­letlen esemény, jtoroklob 8—8, gutaütés, szervi szívbaj 6—6, öngyilkosság 5, pokolvar 4, hörghurut, veselob 3_3. gyermekágyi láz, méhrák, görvélykór, bujakór, nehéz szülés 2—2, szövetközi májlob, gyomorrák, májrák, kiszorult sérv, elmebaj, erőszakos halál, hashártyalob, evvér, nona, elvérzés, gyomortágulás, tályog, bélfekély, napszúrás, tüdővizenyő, csuz 1 —I, ösmeretlen betegség­Mai száit'útikhoz egy Ív mell/klet va » c«fvlol ben elhalt 148, az összes elhaltaknak 18. 8°/o-a, végre halva született 8. Az összes emberi életveszteség tehát 787. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát úgy a loszolgabírák, mint Nyiregyháza város polgármestere be­küldötlék. Ezek szerint, mulasztás történt: a kisvárdai járásban 10 esetben, bírságolás 1 esetben, a tiszai 5 — a dadai alsó „11, „ 2 „ a dadai felső „ 13 „ „ 10 „ a bogdányi 6 „ l a nyírbátori „ 13 „ „ 2 „ a nagykállói 2 — Nyíregyházán 7 „ 4 „ _ összesen 67 esetben, bírságolás 20 esetben. Idegen ápolásba adott gyermek volt összesen 146, kik közül 21 törvényes, 125 törvénytelen ágyból született. Ezek közül egészségesnek találtatott 137. Nyíregyházán 2, K.-Várdán 2, Ajakon l és Balsán 1 beteg. Nyíregyházán 3 elhalt. Felügyelet alatt állott Nyíregyházán 44, N.-Kállóban 27, K.-Várdán 25, Gáván 7, Balkányban 6, Kemecsén 5, Buly, Ny.-Bátor, Ujfehértó községekben 4 — 1, Döghe, T.-Dada, Balsa községekben 3—3, Bogáton 2, Ajak, F.-Litke, L.-Petri, Eszeny, Mándok, Polgár, T.-Bűd, Tímár, Pilis községekben 1—1. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beiga­zolták. Törvényszéki bonczolat tudtommal 4 esetben esz­közöltetett, u. m. Berencsen, Nyírbátorban és Bogáton agyonütés és Kenézlőn agyonzúzás miatt. Orvosrendőri hullaszemle 7 esetben történt, u. m. Nyíregyházán 2 és Bogáton 1 öngyilkossági, Nagyfaluban agyonzúzás, Bujon önakasztás, végre Nyíregyházán 1 vé­letlen és 1 hirtelen haláleset miatt. Látlelet kiállíttatott 13 súlyos és 20 könnyű testi sértés miatt. Tápszerek és italok számos esetben kedvező ered­inénynyel vizsgáltattak. A szabolcsmegyei nyilvános közkórházban augusztus hóról ápolás alatt maradt 71, szeptember hónapban fel­vétetett 94, ápoltak száma 165, ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 82, javulva 20, gyógyulatlanul 5, meghalt 3, összes fogyaték 110. A hó végével ápolás alatt maradt 55. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2156. Az állategészségügy állását a beérkezett jelentések nyomán kedvezőnek mondhatom. Végre örömmel jelentem, hogy mai napig ázsiai cholerának esete vármegyénkben elő nem fordult. Heveny gyomorbélhurutban hányszékelés tünetei között augusztus 8-tól 5 felnőtt egyén halt el, T.-Dob, Rakamaz, Demecser, N.-Kálló és Tass községekben 1—1. A tassi eset bon­czolás alkalmával cholerára gyanúsnak tűnt fel, a dr. Pertik Ottó egyetemi tanárhoz górcsövi vizsgálat meg­ejthetése végett felküldött ürülékben azonban komma­baczillusok nem találtattak. Az óvintézkedések mindenütt megtétettek, hullaház, szükségkórház mindenütt berendezve. Nyiregyháza, 1892. október 13. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. ' 'j'ggó ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 40390/VI.-9. számú rendeletének másolatát, a tarczali m. kir. vinczellér iskolában a f. évben megnyitandó egy évi kiképzési tan­folyamra leendő felvétel tárgyában kibocsátott pályázati hirdetménynyel a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1892. november 4. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 4093 0. sz. VI.-8. Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. Szabolcsvármegye közönségének Nyiregyháza. A filloxera vész, s az ujabban fellépett szőlőbeteg­ségek szőlőmivelésünknek uj, az eddigitől sok tekintetben eltérő alapokra fektetését tevén szükségessé, kívánatosnak, sőt elkerülhetlennek mutatkozik oly, gyakorlatilag képzett vinczellérek tömegesebb neveléséről gondoskodni, a kik a védekezési, — az újra telepítési — s az ujabb cultura igényeinek megfelelő munkálatokban gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom