Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-23 / 43. szám
.IN It U K K.' — Hyiuen. Cséesy Sámuel kir adótiszt a közelmúlt napokban váltott jegyet Hozmán András aba szántói birtokos kedves leányával Vilmával. — Útonállás. Muriuka Márton napszámos ez évi február hó 26-dikán Anaresból Kisvárda fele menvén, összetalálkozott az uton Förster Leib Dáviddal s szembe állva velf. pénzét követelte. A megtámadott szegény Esidó nem ijedt meg, mire Muriuka előbb a kezére ű'ött, azután meg a csizma-zárából kést riutott elő. Szeren ekéjére Dávidnak ekkor kocsizörgés hallatszott Muri oka Márton erre a késsel elvágta a Leib Dávid batyujának tartó szijját » elszaladt. A sz"kér azouban akorr.i oda érkezett s a rajta levő emberek .Murinkát lefülelték A helybeli kir torvényszék pedig a héteu rablás bűntettéért 2 és '/» évi fogházra itélte el. Nem mulaszthatjuk el a mostani kolera járvány ideje alatt ama körülményt felemliteui, hogy a cognac a legalkalmasabb óvszer ezen betegség elleui védekezésben Különös figyelemmel legyUnk arra hogy olyan cognacot vegyQuk, melynek miuósége elösmert jó, mert c-ak ugy érhetó el a"kívánt eredmény. Tekintetbe véve, hogy a Gróf Keglevich Istváu féle promontori cognac már az 1886 ik évi ko era járvány idejében sikereseu használ tatotr, és eddigelé csakis díszoklevelekkel lett kitüntetve, ezeu gyár termékeit kiválóau ajánlhatjuk, miutáu ez Ausztria Magyarország legnagyobb és legrégibb coguac gyára. A nyíregyházái kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke Október 24-éll. Mtkola József és társai hatóság elleni erőszak büntette. Nagy János és társa súlyos testi sértés büntette. Bodnár János tűzvész okozás vétsége. Antalóczi Sándor sikkasztás vétsége. Október £.>-én. Mitrusko József és társai lopás büntette. Bodnár Miklós és társa hatósági közeg elleni erőszak büntette. Visnyuzki Miklós és társai lopás büntette. Halász István magán lak megsértés bűntettének kísérlete. Október 26-&n. Koi Pál és neje hatóság elleni erőszak büntette Szecsku Sándor és táisa lopás büntette. Banacsi Sándor nyilvános rágalmazás vétsége. Bacsó Andrásné emberölés vétsége. Markovics Ignácz és társa csalárd bukás büntette és vétkes bukás vétsége. Csarnok. Mért lett beteg Klein Dávid? Mikor Klein Dávid iniskolcíi Ügynök lehjrgasztott gondterhes fóvel, szomorúan haza ment, három levél várakozott reá. Az egyikben Glanzgold Efraiin budapesti kereskedő bizza meg, járua utána lelkiismeretesen, váljon a mis* kolczi fóutezában lakó Ilotfmanu Móritz nagykereskedő „jó'-e? és tudja meg poutosau, mennyi hozományt ád Száli uevtl leányával ? A második levél is a budapesti G1 mzgold-házból kerUlt ki, ebben azoubau a tiatal Glanzgold igér ueki 10 pofont arra az esetre, hi jó jelentést mer küldeni, Hotfmauu Itóziról akkor, ha ez is olyau csuuya lenne, miut a miuó parthiekat az apj t eddig számára keresett! Ellenben dupla honoráriumot igér az esetre, ha az ő kezére játszik, aki „vagy szépet fog elveuni, vagy senkit!" A harmadik levelet egy helybeli kis kereskedő irta, figyelmeztetve Klein Dávidot, hogy semmi áron sem vár tovább a még hátralékos 100 forint tartozásra, de uem is várhat, mert oly rosszul megy az üzlet, hogy megélni is alig bir, kit űzeti hát az árverést, ha Klem Dávid rögtöu uem fizet! stb. A leveleket mérgesen az asztalra, — fiát pedig pofon vágta, mert ez is épeu azt tette, amit a kis keres kedónek most olvasott levele, t. i. péuzt mert kérni, mely dolog reudkivul dühbe szokta hozui Kleiu Dávid urat. Gondolkozva járt kelt egy ideig a szobában, majd egyszerre földerült az arcza, egy uagy baraczkot nyomott a fia fejére, (ami uála a kedélyesség jele szokott leuni,) azzal mosolyogva lépett az asztalhoz, hogy válaszoljou a levelekre. Az öreg Glanzgolduak könnyű volt feleletet adui. Az egész Miskolcz tudta, hogy, Hoffraann Móricz nagykereskedő „tisztáu áll',jó üzleteket csinál és 100.000 frt, nez Szálikára, akiról viszout uem épeu szükséges azt megirui, hogy sánta is, kancsal is, és százezer foriutja mellett is csak behunyt szemmel lehetne megcsókolni! . .. Megírta hát a Hoffmauu ház elöuyös oldaláuak hű referádaját, a hozomány nagyságát es biztosságát Az ifjú Glanzgolduak is irt. de „poste restante.' Ctak annyi volt benue, hogy. — .Ha olyan biztosan a zsebemben volua már az a pár száz forint, amit én magától kiérdemelui fogok, mint a mily biztos az, hogy én magától egy igazi jóakaró vagvok : akkor már vigan fütyülnék! Csak bizza iám magát!' Ahelybeli kiskereskedőnek szigorú felszólító levelére végül a következóleg felelt: .Magának ép olyan igazsága van, mint amilyen igaz az, hogy nekem uiucs most 100 forintom! Hanem tudja mit: mondok én egy jó tanácsot! Adjon maga nekem még 300 frtot, éj éu férjhez adom a maga leányát hozomány uélkül, egv előkelő firmához a fővárosba !' Nem sok kra megjöttek a ríszonválaszok Klein Dávid válaszaira Mintha miud a hármat egy kéz irta voln.\ mindenikben ei volt: — Jól van! . Az öreg Gl auzgold >zemélyeseu akart leu'azui Miskolcira, de mivel előfonta az astma, fiát küldte le leánynézóbe, aki az apai utasításhoz képest a hi: miskolci i ügynöke: Klein Dávidhoz áUi'ott be, hogy vezesse a kijelölt házhoz. — Veiessem?! . . Hogy én vezes-ein ? . . Jaj édes nagyságos úrfi, engem magam it is vezetni kell, sót még ugy sem tudok járni, anuyira gyötri lábamat a kösz vény! . . H mern azért megnézzük a szép ki<»sszonyt Mi'g ! (Jaj Istenem! az áin csak a gyönyörűség! Talán oda se adják magának!) — Ne bolondozzék maga Kleiu! Már mért ue ad nák oda? Hogy egy kicsit görbe a vállam? — No-no edes uagvságos úrfi hisz — éu uem mondtam semmit! Samu tel Samu! Figyelj ide fiam! Isint-red te a fóutczábiu a Hoffmaun kereskedő urat ? . . No már hogy is ue ismernéd! Hát elmégy a nagyságos urfival és fogod mondani, hogy ez az a budapesti hires Glanzgold utód', és kiváuju elviuui az üvék kisasszony kát. Érted? — Hogy ue érteném ? Persze hogy értette! Elvezette a fiatal G'anzgol dot a — kiskereskedő Hoffmauu Móritzhoz, a ki szin tén a fóutezában lakott, (az ellenkező irányban! s mi kor ez euuek kiváuatos szépségű, üde, ragyogó szemű lá uját megpilantotta, oly dühös szerelmes lett bele, hogy eí sem mozdult, míg az esküvő napját is ki uem lű/. ték, sót rövid idóu meg i* tartották azt a beteges tilam gold háta megett. Persze, hogy hamar kitűnt a turpisság. Az öreg Glan/.goldot a gu'aütes környékezte, mikor megtudta, hogy 100000 frtos parthie helyett egy krejzler leauyt csempésztek a házába, és hozzá minó furfauggal, lefó zéssel! Először a fiát akarta agyonlőni, ez azouban adta az ártatlant, hogv his/.en az információkat az öreg sze rezte, ó csak inent ahoz, akih"Z vezettek! Hoffmauu Móriczhoz küldték, Hoffmauu Móriczhoz vezetlek, ó tehát azt gondolta, hogy jó helyen jár! . . . Ekkor aztán Klein Dávidra került a tor; följe lentették csalás miatt Klein szépen beismerte, hogy bizony ó más Hoffman Száliról referált, miut akihez a fia a kérőt elvezette, de hát „képzelhette ó azt*, hogy az a szamár kölyök a krajzlerhoz vigyen egy pesti nagykereskedő fiút? . ! Nem ő tauácmlta neki! . ő ueki bizony eszébe sem jutott, hogv még egy Hoffmann kereskedő is van a fóutezában! Ó beteg volt, ó nem mehetett! Klein elleu szépen beszüntették a vizsgálatot, mert ó csakugyan uem tehetett sem a fia fatális tévedéséről, sem arról, hogy ó veletlenűl éppeu akkor beteg lett, mikor a kérót a jobbik parthienál kellett volna bemutatni! Mikor azoubau a vizsgáló biró végleg elboc&ájtotta Kleiut, meg uem állhatta, hogy meg ne kérdezze őt: — Mondja csak édes Klein, mitől szokott meggyó gyúlni a köszvény? Klein mosolygott és köszvóuymeutes, ruganyos léptekkel távozott. Morál: Az egész világot meg lehet csalni csak ugy csiuálja az ember, mintha — semmi köze se volua hozzá ! Aktából böngészte: Szaladó. A kolera és a félelem. Ez az ezópusi czim kitűnően illik ahhoz a törők meséhez, melyet Türr tábornok mesélt el a minap egy budapesti társaságban. Beszélgetés közben — mi ter mészetesebb ennél? — szóba került a koleraveszedelem. Néhányan vitára keltek, hogy mi a baj legbiztotosabb orvossága. — Az, hogy ne féljünk tőle — vágott közbe a tábornok. — Hogy ne feljüuk tőle? — kérdezte egy fiatal asszouy. De hol vannak a Koch baczillusai ? Azoknak csak nem lehet személyes bátorsággal imponálni? — A bátornak semmi sem lehetetlen. Hallják csak ezt a török regét. Ha nem is történt meg igazában, sok beune az igazság. Mindenki feszült figyelemmel hallgatott a tábornokra, a ki az ő szokott zamatosságával a következő képeu mondotta el meséjét: Egy szmirnai müzülmán egykedvüeu nyargal a sivatagban s egyszer csak észreveszi, hogy háta mögött valaki fölkap a lovára. — Hogy mersz a lovamra ülni? — rivalt rá az ismeretlenre. Ne hetveukedjél, mert mindjárt te leszel az első áldozatom. — Ki vagy te, hogy igy mersz beszélni velem? — kerdé a müzülmán. — A kolera vagyok s éppeu a te szülővárosodba tartok. — No ha csakugyan az éu szülővárosomra vetetted szemedet, hát legalább alkudjunk meg, hogy ennyi meg ennyi embert ölsz meg és nem szeged meg az alkut. — Itt a kezem reá — felelte a kolera, a kinek nyilván megtetszett a török ember bátor beszéde. Együtt koezogtak tovább a sivatagban. A mikor megérkeztek a városba, nyomban megkezdődött a nagy pusztulás. Az emberséges müzülmán egykedvűen nézte polgártársai veszedelmét. Csibukkal a szájában kiült a háza elejére és csöndesen számolgatta magában a halót takat Százával ezrével dőltek ki az emberek, mig végre betelt a kialkudott szám. De a vész csak nem szűnt meg. A kolera még mindig ezrével csinált halottat az életből. Mire a kolera megszűnt, ötször annyi ember pusztult el, mint a mennyit a müzülmán kialkudott a kolerával. A jámbor törököt felháborította a hitszegés s a mikor egyszer utazás közben újra összetalálkozott a kolerával, kérdőre vouta érte és kemény szemrehányásokkal illette. Ik> a kolera tiltakozott a szó<ze,'és vádja ellen. — Szavamra mondom, hogy egyetlen egy emberrel sem vittem el többet, miut a mennyiben megállapodtunk. — Öt annyi ember pusztult el! — kiáltott a muzulmán. — Nem az ón hibám Mert valahányszor elvittem égy embert, a másik elvitt négyet. — Miféle másik? — A félelem. Bizony, bizony, végezte szavait a szellemes tábornok, jó ha megtartjuk az orvosok rendeleteit, de a fő dolog mégis csak at, hogy ne féljünk a kolerától. KÖZGAZDASÁ G. Az idei termés — Aa alispáni je eutéiból. — A dadai alsó járás területén kisholdauként a buza s rozs 5'/. mm termést adott. Dohányból kat. holdankéut 7'/,—8 mm míg tengeriből 4'/. s burgonyából 20 mm. átlagos termés várható kisholdauként 1 dadai felső járás teiületéu kisholdauként a buza 7 mm" a gabona 6 mm átlagos termést adott; teugeri ból 6 mm a burgonyából 20.25 mm. szénából 9 mm. s mestersé-es takarmányból kisholdauként 15 mm. átlagos termés várható Dohányból kat. holdanként 6—7 mm. átlagos termésre lehet számítani. i bogdámji járás területén a buza 5 mm., a rozs 6 mm átlagos termést adott kisholdauként. A dohányból kat holdankéut 5 mm., a tengeriből 4 mm., burgonyából 15 mm. mesterséges takarmányból pedig kisholdankéut 12 mm. átlagos termés várható. .1 kisvárdai járás, területén a rozs kisholdauként 5 mui., a buza 6 mm., átlagos termést adott. A doháuyból kat holdanként 7—8 mm, a tengeriből kisholdankéut 7 mm és a burgonyából 35 mm. átlagos termés várható. A mesterséges takarmluy kisholdankéut 7 szekér, a széna 5 szekér átlagos termést igér. <ts.'a» járás területén kisholdankéut az őszi buzi 5—7 mm , az öszi rozs 4—7 mm. termést adott. Dohányból kat. holdauként 6—8 mm., a teugériból 4—6 mm. várható. A széna termés 10, a mesterséges takarmány 15 mm becsülhető, mig a burgonyából kisholdauként 15 minra lehet számítani. A nyírbátori járás terűletéu az őszi buza 5, a rozs 4 50 min. termést adott kisholdauként" A dohányból kat. holdauként 6 ram., a burgonyából 24. a szénából 8. a mesterséges takarmányból 6 75 mm. átlagos termés várható. A nagy-kállói járás területén a rozs 4, a buza 4.5, a tengeri 3, a burgonya 115 mm átlagos termést adott kisholdauként. Dohányból kat. holdanként 5.8 mm. termés várható, síénából 9 mm kisholdankéut, mesterséges takarmányból 10 8 mm. átlagos termés várható. Nyiregyháza város területén az öszi rozs kisholdauként 5, a buza 5'/, a tavaszi árpa 4, a zab 5 mm. átlagos termést adott. A tengeriből kisholdankéut 3, a burgonyából 20 mm. átlagos termés, a dohány és a széuából pedig 7 ram. átlagos termés várható. Magyarország iparosainak és kereskedőinek legújabb czinitára-egv több miut 300 nagy nyomtatott ívre terjedő két és háromuegyed kiló sulyu diszes kötésű óriási muuka jelent meg a .Magyar kereskedők. Lapja" kiadásában (Budapest kerepesi ut 32) E czimtár teljes inértékbeu bírja az ily müvek három fökellékét, t. i. adatai ujak, teljesek és megbízhatók, mert a népszámláláskor begyült hiteles adatok alapján az ország összes ipiriés kereskedelmi vállalatait, neveik, szakuk és lakhelyük szerint feltüutetve foglalja magában. A uagy czimtár használhatóságát tartva szem előtt, abba nemcsak a szoros értelembe vett ipar-és kereskedelmi vállalatok vétettek fel, hauem egyébb oly intézetek ős vállalatok (pénzintézetek, bánya vállalaton stb.), a melyeknek felvétele szükséges volt. Hogy e nagy czimtár minél szélesebb körben elterjedhessen és külföldön is használhitó legyen, a magyar szövegen kivül német, horvát és franczia nyelvű felírások is alkalmaztattak. A mi az anyag részletes beosztását illeti, a munka két főrészből áll, úgymint a szorosabb értelemben vett a) Magyarország és 6) Fiume, valamint Horvát Szlavouország kereskedőinek és iparosainak czím-és lakjegyzékéből. A munka végén magyar, nőmet, horvát és franczia betüsoros tárgymutató alkalmaztatott. Az egyes kereskedők és iparosok uévszerint, betű rendben s városokban az utcza és házszámnak, valamint a megye és a legközelebbi posta és távírda állomás neve feltüntetésével közöltetnek. Gyárak és egyébb iparvállalatok, a melyek több mint húsz segédszemélyt alkalmaznak, megkülönböztetés végett vastagabb betűkkel nyomattak. A uagy c/.ímtár bolti ára uagy terjedelme miatt (3000 oldal) kemény vászonkötésben tizenöt frtbau vau megállapítva. A „Magyar kereskedők Lapja" kiadóhivatala (Budapest kerepesi ut 32) azoubau abban a helyzetben vau. hogy a nála megrendelt példányokat tizenöt frt bolti ár helyett tiz forintért szállíthatja a megrendelőknek. Megrendelések közvetlenül a „Magyar Pénzügy" vagy a „Kereskedők Lapja" kiadóhivatalához (Budapest keiepesi ut 32) czimzendök. A muuka szétküldése m ár folyamatban van. GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1892. október 22-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Kaxa ROII 100 Árpa (uj) ÍOU » /.ab 100 , KukuruzalOO > 100 kiló 7.00 7.20 5.85 ft 95 4.6J 4.70 4.90 5.— 2.80 3.00 K repeze 100 Kölei , Sieíz I terenként 52'/, 53 Pia' zt árak. Borió i kiló — 24 Leocie i , —.,5 Muad-liizt 1 , 17 Ziemlye-liszi 1 > —.6 Buza-liizt | , ]5 Hirrnakenyér-liut 1 > _'u Burgonya 1 kiló -.09 Marba bús 1 > — 70 Borjú bús 1 > —.60 Sertél hós 1 » - 02 Juh hús 1 > -.04 Háj 1 > — Disznó-zsir 1 > —.68 Szalonna 1 > — fi2 Faggyú (nyers) 1 > —.30 Zöldség 1 CSOU1Ó — .06 Paprika 1 kiló —.65 Írós vaj 1 liter -.80 Eczet 1 » — '0 Széna 100 kiló 1.60 Szalma (tak.) 100 > 1.20 Bikfa 1 köbmtr 2.90 Tölgyfa i i • 2.70 K. 7753. 1892. Felelős szerkesztő7INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Hirdetmény. város tuluidonUhn* év. iduUrumrV*h "T ' uIi lÍ d° n"oz tartozó .mintákért. 12 k-JÍS ár "é"^.Urn k,a d, aí Ü Í ."^oltauiii, euuek dáteiAtt II oráia a I 1 h*t*rnapul t. evi november 10-ik napjáiak bére.ni fP&^X^JKlZSai m'-steri vagy 1 föiV/vrl' 'k'"' 61 6" a blvata l'» 3 alatt a polgárKeU Svl'i 5 hl Tfi alba n ütésén >» megtekinthetők, táii t&^ciuféíben. ' 89 2' oktob M 'ártott kozigazgaMájerszky Béla, főjegyző. Bencs László, polgirmesti(397-3-1)
