Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-07 / 6. szám

Melléklet a „INÍyirvidck" 1892. G-ik számahoz. aztán elkeseredik ős sokszor a hódító pálinkábau keresi ketjegbeese.se orvosságát és a kicsapongó élet elszoktatja a inuukAtól vogkep s igy vagyouáuak utolsó romjii is a korcsmáros zsebébe kerüluek. És szomorú p íldájáu nem okulnak még sem, inert alig van oly kisebb gazda, ki uieg ne szorulna s annak gyors segélyt a mostani viszo uyok között c ak az uzsorás ad, kiuek hálójából menekülni uem tud, aki egyszer bele került. Ezen segiteui kell nemcsak a földet ttí'ó szegény nep, hanem a kőz érdekében is. E^y józau életű, vagyonos, erkölcsös érzületű föld művelő osztály képezheti íu i nálunk az állauii és társadalmi rend legszilárdabb alapját. Alkalmat tehát nyújtani arra, hogy a nép anyagi helyzete javu'jon, mert ez maga után vouja a gondolkozás világosságát, az érzékek és kedély nemességét is. Hí a nép Utja, hogy sanyaruságában segitik, hálás lesz. Hi munkája gyümölcsözik, helyzete annyira javul, hogy existeutiája veszélyaek nincs többé kitéve: az irigység, rosszakarat, bűnös gondolatok csirája kivesz belőle és leghatalmasabb védője ó lesz annak az állami es társadalmi rendűek, melyben látj i, hogy boldogulása lehetséges. Oda kell azért hatuuuk, hogy a népet kiemeljük az anyagi romlás ós erkölcsi métely fertőjéből. Leghathatósabb eszköz erre a hitelszövetkezetek alakitá>a, melyek népszerűvé tétele ós elterjesztése leginkább a papoknak lehet faladata. Bennök bizik leginkább a uép, ók enuek tanácsadói, vigasztalói nyomorúságában. Hivatásukkal nemcsak hogy uem ellenkezik az ügyuek élére állni, sőt joggal várhatja meg bárki tőlük, hogy bt hirdetik a boldogulás módját, ha jóra, nemesre, erkölcsösségre serkentenek a templom falain belől, fáradozzanak azon eszközök megteremtésén az életben is. melyek által az emiitett czélok elérhetők. Működésükbeu karöltve kell hiladniok a uéptauitóval, kinek szintén fiiadata az élet szamára hasznavehitő derék embereket nevelni. A m'.nt Anglia és Németország uayjai megteremtették e két állam túlnyomó többségű községeiben « hitelszövetkezeteket, ugy teremtsék meg a mieink is s ez által Ciak növelni fogják tekintélyüket, befolyásukat a uépre, mert az akkor beuuök uem csak lelki atyáit fogja látni, hanem anyagi gondviselőjüket is. Magyarázzák meg a népnek a szövetkezetek rendeltetését, azután igyekezzenek meguyerni az eszmének csak 20—30 tekintélyesebb, jellemes, becsületes embert s atiuyi taggal a szövetkezet már megkezdheti működését. A 20—25 forintos üzletrészek, melyeket a tagok i—5 év alatt heti 10 krajeztros betéteikkel befizetnek, már elégségesek arra, hogy azzal kezdeni leh'ssen. Hitelük is fog lenni, mert ha a tagok üzletrészeik kétszeres összegéig kötelezettséget vállaluak, a szövetkezet hitelezőivel szemben nem fog vonakodni egy iutézet sem ekkora összeget náluk elhelyezni H i pedig a szövetkezet élén ismert megbízható emberek állanak, a hitel ezen felül is emelkedik. Az 1—2 frtnyi beiratási dijakból begyüló tartalék .tóke pedig biztosítékot fog nyújtani arra, hogy a szövet kezet szenvedhető anyagi károk esetében is tovább fennállhasson. Juthatna még az által is pénzhez, ha az illető községben a tauitó buzdítására iskola takarékpénztárak állíttatnának fel s a gyermekek ide beadott fillérei gyürnölcsözöleg a szövetkezetnél helyeztetnének el. Az igazgatóság tagjai közül elég leune a pénztár nokot díjazni évi 100 — 120 forinttal, melylyel az a heti néhány óra, mialatt teendőket kellene végeznie, eléggé volna díjazva. Igy a kezelési költségek alig érezhető csekély összegre ruguárak. Az anyagi alap köuuyeu meg lenne teremthető és ezzel a kicsinynek látszó összeggel a jövőre uézve kiszámít hatlan eredmények éretnének el. Felszabadu'nának a tagok az uzsorások kezéből, nyereségre spekuláló pénzintezeteknek sem leunének kiszolgáltatva, hanem támaszkodhatnának teljes bizalommal a szövetkezetre, melynek czélja nem az anyagi haszon, hanem a szűkölködők segélyezése s a törekvő felvilágosítással. Mert igaz u;-yan, hogy én önt szeretem: de e szeretet csak biráti, legfeljebb testvéri lehet, mert szivem inár másé. Alfréd halálos sápadt lett. — Ne ijedjen meg. kérem, e vallomástól, mert hi nem is szerethetem szerelemmel, igazi önzetlen barátságomat ajáulom fel s hiszem, hogy ez némileg kárpótolni fogja a fájdalomért, melyet önnek le kell küzdeni már édes anyja iránti tekintetből is. Támolyogva kelt fel szegény Alfréd e szavak után s néma bánattal, szivszakgatásokkal ment haza. Végig vonult lelki szemei előtt a mult és jelenEddig uem vette észre növése hátrányá', most kétszeres súlyát érezte annak s nagyon, de uagyon szerencsétlennek ére/.te magát. Kegyetlen is a sors keze! Ha elvette tőle a külső alak szépségét, mely az életben legtöbbször vétetik zsinórmértékül, iniért rejlett érző, szivet, szerelmet az idomtalau alakba, hogy annak felébéredéje jobban mutassa meg a nyomorult testet, miutha tükör előtt állna! Elkeseredve egészen, lomondva egy szebb, boldogabb élet reményeiről, zokogva borult- anyja keblére s szak gatott haugon kiáltott fel. — Anyám, édes-kedves Anyáin! éu nagyon szerencsétlen vagyok. . . . mert sz 'retek. — Ettől féltem mondá sóhajtva a szegény asszony, mindig azért fohászkodtam a Mindenhatóhoz, hogy ez érzelmet soha, vagy nagyon későn ismerd meg; de nem lehetettt kikerülni. Szegény, szegéuy fiam ! Könyezett. — Vedd elő férfus erélyedet fiim, folytatá remegő hangon, Isten megsegít a küzdelemben s le ry iződ azt. — Oh anyám, miért adott az Lten szivet az ilyen nyomorult embernek, ha nem szabad szeretnie!? Ne káromold az Istent fiam. Ez még első szerelmed, ezt uiég le lehet s le kell győznöd. emberek buzdítása. Az által, hogy kölcsö.it csak a tagoknak ad, a falu majdnem iniuden lakóját bóvonhatja magába, kik a heti pár krajezárt szívesen megfizetik az ebből rájuk háromló haszuokért. És mivel kölcsönt csak józan czelokra ad, minők gazdasági beruházás, elpusztult házi állatok pótlására, betegségben szenvedők családjának feutartása stb., a köunyelinü kölcsönöktől visszatartja tagjait s megkövetelvén tőlük, hogy pontosan fizessenek, mert ha nem, kizáratnak a tagok közül; rászorítja adóssait a pontosságra kötelesség teljesítésre. Ha az adós tudja azr, hogy neki bizonyos időben fizetnie kell, okvetlenül igyekszik megfeszített munkával is kiteremtem a tartozást, tudva, hogy hitele megujittatni nem fog, csak kiváló méltánylást érdemlő esetben. Igy miuden tag megszokja a reudet, poutosságot, mert hetenként mindig koll fizetnie üzletrészébe, ha j igáit elveszitui nem akarja s' ezért félre teszi mindig nélkülözhető garasait, hogy kötelezettségének saját órde kében eleget tegyen. Lassanként természetévé válik a munka, takarékosság és egész léuye átalakul. Tudja, hogy bármily kis összeget elhelyezhet hasznosan, ennek folytán azt a helyett, hogy mint most teszi, elprédálná, beteszi ndi, hol még ily kiedséget is elfogadnak, sőt fizetnek utaua. M i a kis heverő tőkék, a krajezárok mind elkal lóliiak s ezer szerencse, ha uem páliukára kelnek el, hogy ez által az erkölcsi romlás, renyheség ós munkátlan >ági hajlam pénzen vásároltassék meg. Abban áll a hitelszövetkezetek kiszámithatlan becse, hogy nemcsak ártalmatlan ós gyors segélyt uyujtauak a uyomorbau levőkuek, hanem hogy a rend, takarékosság, kötelesség teljesítés és becsület érzéseit csepegtetik a tagokba, mert a ki uem ilyeu, kizárják kebjlükbol s ez által nem csak anyagilag sújtják, hanem a falu elítélésnek is kiszolgáltatják, mint olyan embert, ki uem méltó arra, hogy szövetkezeti tag legyeu. Nemcsak hogy uem törekednek nyerészkedésre a hitelszövetkezetek, de sőt azt teljesen kizárják programmjnkból. mint olyant, mely magasabb erkölcsi czéljaikkal ellenkezik. [(Vége köv.) ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 11 dikéu, csütöitökóu tartja meg rendes havi gyűlését a megyei nagyteremben, Kállay András főispán elnöklete alatt. — A képviselőválasztásokról beérkezett, jelenlések tárgyalása czeljából a vármegyei központi választináuy e hó 9 dikén, d. e. 9 órakor ülést tart. — A városi tanács a belügyminiszterileg is jóváhagyott uj szervezési szabályrendeletnek mielőbbi életbeléptetésére nézve a szükséges intézkedéseket a következőkben tette meg: 1. A katonai nyilvántartás vezetése, azon időig, inig a palota épületből a vármegyei hivatalok kiköltöznek s a városi hivatalok czélszertteu elhelyezked hetnek, továbbra is a r. kapi'ány önkéut vállalt felelő xége mellett Szűcs Gyula kezelése alatt a kapitányi hivatalnál h igyatik.2 A marhaj Irlatok kiállításával a r. kapitány javaslatához kepest Velenczey László, Liszlavik József, Muráuyi Géza és Szűcs G;ula bízatnak meg. A járlat kiállítás után befolyó jövedelem minden hétfőn reggel, pénztári napló mellett, a város házip >uztárába pintosan iieszolgáltatandó és uegyedévenkiut a szervezési szabályok értelmében és a r kapitány meghallgatása utáu a tauács által meghatározandó arányban felosztaudó lészen. 3 A városi szakhivatalok fóuőkei megbízatnak és felhívatnak, hogy egy tiszti u'asitás összeállítására nézve — kiki i maga hatáskörére vonatkozólag — terjesszeuek elő •i tanácshoz mielőbb javaslatokat 4 A városi házi ós gyámp 'nztáruak egyesítése tekintetéből szüksége merült fel annak, hogy egy mennél cz;lszerübb és egyszerűbb pénztár kezelesre uezve rendszer állapíttassák meg s a kezeléshez szükségleudó kouyvek es nyomtatványok a szerint készíttessenek el. Miuekfolytáu a városi főszámvevő, Szohor Pál tanácsos, Kovács Ferenc.z házipénztáros, Soltész Gyula gyámpénztaros, Fest László, Eördőgh Károly, Kacska Ltszló és Iíovách Győzőből alakított bizottság magbizatik ós felkóretik, hogy az uj pénzkezelési rendszerre lehetőleg sürgősen készítsenek egy javaslatot s ter jesszék be azt mielőbb a tanácshoz. 5. A rendőrségi személyzetnél az uj szervezési szabályrendelet értelmében rendszeresített uj állásoknak mielőbbi betöltésére a polgármester felkéretik 0. Ugyancsak a polgármester fel kéretik az iránt, hogy a rendszeresített 3 tiszti orvos között a város ós tanyák területének a szegények gyógyítása végett, a városi közegészségügyi bizottságot és a tanácsot mielőbb hívja össze. 7. A jelenleg működő tisztviselők közül azoknak, kik fizetés felemelésben részesültek s kiknek folyó óvi január 1-től magasabb fizetősök a képviselet által folyóvá tétetett, folyó évi január havi illet ményök február l vei lészen a házipénztárból főszámvevői kiszámítás alapján kiszolgáltatandó 8 A hivatalos órák vasár és ünnepnap kivételével az előljárósági tagokra uózve délelőtt 9—12 ig, délután 3—5-ig, a segéd és kezelő személyzetre nézve — kivéve a szolgaszemélyzetet — minden év ápril 15 tői október 15 éig délelőtt 8 órától 12-ig, délután 2 órától 5 óráig, a többi hónapokon délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 2 órától 5 óráig lévén a szervezési szabályrendelet általános rész 4 ik § ábau megállapítva, ennek szigorú betartására az erdekeltek a tanács által utasíttatnak. 9. A két közigazgatási tauáesnok és a tiszti mérnök részére hetenként a szerdai és szombati napok tűzetnek ki, a mikor a hivatalos órák alatt a közönség rendelkezésére, hivatalaikban való tartózkodásra köteleztetnek. 10. Polgármester és főjegyző megbízatnak, hogy a szakosztályok újjáalakítására uézve terjesszenek elő a tanácshoz egy javaslatot 11. A megválasztott írnokok a városi általáuos tisztújítás utáni fizetés tekintetében már osztályoztatván, ezúttal ez iránybani intézkedésnek szüksége fenn nem forog. — A vármegyei tisztviselői nyugdíj intézet válaszmánya e hó 15-dikén, d. e. 9 órakor ülést tart. — Á jegyzői nyngdij-egylet választmánya e hó 15 dikéu d. e. 10 órakor ülést tart. — Értesítés. Az ág. h. ev. iskolaszéknek január hó 23-án hozott határozata értelmében a tanyai népiskolák tanulóinak téli vizsgái következő időben és sorrendben fognak megtartatni: Február 15 én, d. e. Halmos tanyán, d. u. Súlyán tanyán, február 16 áu, d e. Nagycserkesz tanyán, d. u. Nadási tanyán, február 17 én d. e. Kiscserkesz tanyán, d. u. Ujteleki tanyán, február 18-án, d. e. Antal tanyán, d. u. Sóskúti tanyán, február 19-én, d. e. Manda tanyai iskolában. Ezen tanyai iskolák téli vizsgáiról a t. cz szülők tisztelettel értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, 1892. év február 4-én. Pazár István, ág. ev. népisk. igazgató-tanító. — Kinevezés. Vladár István mátészalkai városi írnok a helvbeli kir. törvényszékhez írnokká neveztetett ki. — .llü-trágya gyár. E^y városunkban létesítendő mű-trágya gyár érdekéhen, egy angol és egy porosz mérnök jártak a héten nálunk, mint egy angol konzorcium megbízottai, hogy a vállalat életrevalósága tekintetében tájékozást szerezzeuek. A gyár a pöeze-gödrök ürülékeit s az ibrányi turfát használná föl a mű-trágya előállítására s épen ezért nem csak gazdasági, de közegészségügyi szempontból is fontos érdekek füződaek hhoz, hogy e gyár létesüljön. Az említett megbízottak érintkezésbe léptek már a hatósággal is s ez ügyben legközelebb már létre fog jönni a megállapodás. — A korteskedés utókövetkezményeinek az egymás elleni különböző tárgyú feljelentés-tételek már megkezdődtek. A nagykállói kerületből részben választási visszaélést is panaszolva eddig már három ily följelentés adatott be. — Halálozás. Éles Lajos helybeli üveg és porczellán kereskedőt az a fájdalmas csapás érte, hogy féléves kis fia Zoltán e hó 1-én meghalt. — Az uj törvénykezési palota nagy tárgyaló termébeu f hó 8-áu lesz az első nyilváuos bünügyi végtárgyalás. — A nyírbátori vörös-kereszt fiók-egylet, saját pánziára javára, folyó 1892. évi február hó 20 án Nyírbátorban a nagyvendéglő táneztermében tombolával egybekötött közvacsorát rendez. Egy teríték ára 1 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — De utolsó is. — Azért mondtam neked akkor, mikor megismerkediél Gáborékkal, hogy Margittal lehetőleg komolyan társalogj, akkor uem értetted, most már tudod inért kértelek erre; mert hiszem, hogy őt szereted. — Igen anyám. Első látáskor szivembe vésődött képe s a növekedő érzelem oly óriássá nőtt azóta, hogy rajta uralkodni már nem tudok. — A tiszta szerelem megedzi szivedet, megtisztítja az ifjú szenvedélyektől, azért őrizkedjél e szent érzelmet szenvedélyes gondolatokkal beszennyezni, mert akkor önbecsérzeted is sirba száll. Ne mondj le róla egészen, de érzelmeidnek tudj ura lenni s majd ha erős férfiként saját indulataid ellen vértezve jösz ki a küzdelemből, megnyered általa örök időkre isinerőid becsülését s a ini fő ön magad által szilárd jellemünek fogsz találtatni, ez pelig nagy kincs. -— Köszönöm tanácsodat kedves anyám, de látod végtelenül fiíj az nekem, hogy reménytelenül kell szeretnem, mert Margit szive már nem szabad. — Meglep ugyan e nyilatkozatad, mert Margit még fiatal leány s erről mit sem tudtam, de ha úgy vau is az: tanuld meg azt fiam, hogy az élet nagyon sok csaló dásból áll, melyeket elviselni, nekünk embereknek jutott osztályrészül Szeretni tisztán, eszményien még reménytelenül is lehet, mert később ez érzelem, bará'i, testvéri szeretetté szentesül. * * A vulkán kitört, de akadályra uem, sőt egyengetett mederre találváu, lassankint, lecsendesült Alfréd keblében. Szerelme szive mélyére lejtve, himu alatti parázshoz hasonlított, mely lassan, csendesen ég ugyan, de tartósan s biztosan melegít. Margit őszintesége euyhitette a sulyo3 veszteséget, s annak birátsá;os, kedves modora, melylyel feledtetni akarta fájdalmát, jótékonyan hatottak lelkére. Elmondta Margit egész bizalommal Alfrédnak, hogy szerelmi viszonyukat levélben ós gyakran találkozásuk által teszik kedvesebbé szeretett Gyulájával, kinek mint ígérte, mondá pírral a leányka, fél év múlva kis felesége leszek. Megmutatta arczképét imidott.jának s midőn a képen elmerengve, lelkesen festé az odaadó szerelmet, a heves lángot, melylyel egymást szeretik, Alfréd csendeseu sszomoruan suttogta. — Igy tudtalak volna téged én is szeretni. Margit érzékenyen szorította meg kezét ilyenkor a bánatos ifjúnak s válaszolá : Nyilik még a te számodra is tavasz kedves barátom. — Ha az elsőt elvesztettem Margit, több kikeletre nem számitok. — Te férfi vagy Alfréd, te csalódhatol; de én, gyönge leány csak ugyan elmondhatom, hogy az első tavasz elvesztővel örök tél borulna reám. — Tehát te sem tudnád az első csalódást feledni, kedves Margit? — Nem Alfréd, azt soha! Ha egyszer eszébe jutna Gyulának az, hogy eugem megcsaljon; ha nehéz küzdelmei árán megnyert szerelmemet valaha hűtlenséggel sértené meg, vagy engem édes remáuyeim, odaadó, lángoló szerelmemből csapodárságával ábrándítana ki: óh Alfréd, érzem, azt uem tuduám tul élni, az nekem halálom lenne. Nem is gondolta szegény leáuy hogy utolsó szavaibau csakugyau halálos Ítéletét mondottaki. Gyula megcsalta. Mint annyian az életben, ugy ö is kalandvágyból hajhászott a nemes szívű, de nagyon mélyen érző Margit szerelme utáu s hogy azt külső szépségével, behízelgő modorával sikerült megnyernie: nem birt többé érdekkel előtte a tiszta viszony s minthogy annak beszennyezésére Margit ismert jelleménél fogva neíii számithatott: gazdag és előkelő házasággal vélttj