Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

\ I K V I U É It." 7 Keudes, mértékletes életmód, a pihenési időnek muakavan kellő fölváltása, dorbézolások kikerülése, reudszeres étkezés ajaultaiik. 8. Mivel tapasztalat szeiiut a cholerát gyakran jeleutekteleuuek látszó hasmenések előzik meg, a lakó sok figyelmeztetnek, hogy minden ily esetnél azonnal orvost segélyt vegyenek igénybe. A szegényebb sorsuak éitesitte:udk, hogy a városi tiszti orvosok területei kö­vetkezőkép ÍII vaunak megállapítva: dr. Trajtler városi főorvos úré: az egész Ilik kerület, dr. Ivonthy Gyula városi első alorvos úté az egész I ső kerület és a IV-ik kerület, azou része, mely a Kosöuth utcza páros számát, a város-ház és szarvas utcza páratlan házszámát foglalja magábau, dr. Sáry Sándor, városi második alorvos úré az egész III ik kerü'et és a negyedik kerület többi része. Végre pedig értesíttetik a lakosság, hogy a város rendőrségi hivatal helyiségében egy külön bejelentési hivatal létesíttetett, ahol szintén az orvosi segély ily esetben kikérhető. Az itt működő városi hivatalnok haladéktalanul fog goudoskodni orvosi segély nyújtásáról. Kelt Nyíregyházán, a közegészségügyi bizottságnak 1892. október 7-én tartott gyűléséből. ÚJDONSÁGOK. — Iskolai alapítvány. A helybeli izr. statusquo hitközség, imaháza építéséből kifolyólag 900 forinttal a városnak adósa volt s folyamodott a városhoz, hogy ez összeget a hitközségnek nevelésügyi czélokra engedje át. A képviselet egyhangúlag járult hozzá a kérelemhez, még pedig akként, hogy az igy felajánlott 900 frt Nyíregyháza város alapítványa czimén kezeltessék. — Nyíregyháza város képviselő testülete két szer is tartott ülést a hé'.eu. Az elsőt hétfőn, a másodikat pedig péuteken. A hétfői ülés 5000 frtot szavazott meg a polgármester rendelkezésére, a kolera-járvány ellen teendő intézkedések költségeire. — A vármegye virilistái. Szabolcsvármegye leg­több adót fizető bizottmányi tagjainak névsorát az e hó II -erükén tartott bizottmányi közgyűlés megállapította. A megállapított névjegyzék szerint 1000 forintnál több évi adót fizetnek a következők: Id. gr. Dessewffy Miklós 23758 frt 33 krt. gróf Dessewffy Aurél 8776 frt 77 krt, gróf Forgách László 7457 frt 42 krt, Komis Ferencz 4514 frt 24 krt (ügyvédi oklevél), gróf Vay Ádám 4010 frt 4 krt, Leveleki Majer 3763 frt 40 krt, "gróf Dessewffy Dienes 3083 frt 33 kit, gróf Dessewffy Alajos 3083 frt 32 krt. gróf Dessewffy Béla 3083 frt 32 krt. Reizmann Hermann 3073 frt 46 krt, Haas Mór 3022 frt 1 krt, itj. Csillag Béla 2630 frtot, Salamon Tivadar ál50 frt 39 krt. Mandel Ede 2115 frt 47 krt. Leveleki Márton 2043 frt 47 krt, ifj. gr. Dessewffy Miklós 2010 frt 42 krt, Bekény Péter 1921 frt 69 krt, Gencsy Albert 18G5 frt 36 krt, L. Molnár Gyula 1640 frt 4 krt, Gsengery József 1603 frt 13 krt. Kállay András 1593 frt 42 krt, Okolicsányi Meny­hért 1570 frt 65 krt. Zoltán János 1503 frt 94 krt. Ilosvay Kristóf 1473 frt 3 krt. Liptay Béla 1439 frt 12 ki i. Rochlicz Dávid 1408 frt 95 krt. báró Vay Miklós 1391 frt 97 krt, Hajós Mór 1374 frt 80 krt, Klár Dávid 1321 frt 30 krt, Fried Ignácz 1315 frt 36 krt, báró Vay Arnold 1259 frt 18 krt, Bodnár István 1214 frt 44 krt (ügyvédi oklevél). Mandel Ignácz 1163 frt 79 krt, Feldheitn Emá­nuel 1124 frt 89 krt, Ferenczy Emil 1073 frtot, Propper Sámuel 1062 frt 2 krt, Éoschán Jakab 1059 frt 77 kii, Hartstein Lipót 1051 frt 40 krt, Zoltán Sándor 1046 frt 33 krt, Oláh József 1043 frt 13 krt, Klein Mihály 1014 frt 38 krt, Gróber József 1001 frt 85 krt. A névjegyzékben legutolsó helyen Lichtman Dávid van 301 frt 33 "kr. évi adóösszeggel. — Kölcsönös nép-segélyzö egylet. Nyírbátor­ból örvendetes hírét vesszük egy „kölcsönös uépse­gélyző egylet" megalakulásának. Az egylet szervezeté­ről, czéljairól felvilágosítást ad az egylet vezetősége által kibocsátott következő felhívás: „Mindnyájan is merjük azon nyomasztó helyzetet, melyben a kisbirto kos, kereskedői és iparos osztály sinlődik, nein huuy­hatunk ,»zemet azon körülmény előtt, hogy pínzügyi helyzetünk, hitelviszonyaink a közép és alsó osztályt érzékenyen sújtják. Ezen állapotokon némileg segíteni, a takarékossági szellemet meghonosítani, s a megszo rultaknak olcsó kamatra kölcsönöket nyújtani feladata a „Kölcsönös nép- segélyző egylet u-nek. Nein pénzinté letet óhajtottunk alapítani, hanem egy oly jótékonysági,em­berszereteti intézméuyuek kívántunk életet adni, mely szá mos egyént vau hivatva az uzsorakamatoktól megmenteni. Az egylet czélja, hogy apró kötelező betétek által a leg szegényebbnek is módot nyújtson a takarításra, más részről, hogy az egylet tagjainak könnyen törleszhető kölcsönöket olcsó kamatokra biztosítson. Az egylet hat évre alakult és minden belépő tag kötelezi magát, hogy az elvállalt betéteket hetenként, vagy előre több hétre pontosan befizeti. Egy-egy betét 20 kr., de bárki több betétre is kötelezheti magát. A heti betétekből össze­gyűlt tőke az egylet tagjai között még a hetenkénti befizetések által is törleszthető kölcsönökért 7% ra ki adatik. Minden hat év leforgása után a végleszáraolás történik, a midőn minden tag összes befizetéseit vissza kapja és az egylet által a hit év alatt nyert összegből arányos osztalékot nyer. Az előleges költségek, valamint fölszerelések beszerzésére miuden tag a belépésekor minden egyes törzsbelét után 20 kr beiratási dijat fizet. A „Kölcsönös népsegélyző egyletek" intézménye Magyar ország számos helyén nagy elterjedtségnek örvend; ragadjuk meg tehát az alkalmat mi is, hogy az nálunk is \irágzásra emelkedjék Aláírások eszközölhetők Nyír­Bátorban az intézet hivatalos helyiségében minden csütörtökön délelőtt 8 — 12 óráig és délután 2—5 óráig, valamint minden vasárnap délelőtt 8 —11. óráig. Nyir­Bátor, 1892. október hó 10 Ditne Ignácz, elnök. Sz ilkai Emil, Fuchs Fereucz, igazgatók Igazgató tanácsosok: Dr Boldiz ár Imre, Bauer Zsiga, Bella György, B:uck Vil­mos, Bodnár Imre, Csákányi Győző, Divinyi János, Glück Sámuel, Kende Károiv Kende Sándor, Katz Dezső Kramer Jakab, Kóródi I'ius, K itoua Islván, Márkus Antal, Mandel Eduárd, Mikolay Lajos, Makray Pál. Murczkó Ferencz. Man del László, Milotay Gábor, l'olíttsek Fülöp, Reichenberg Simon, Sztruhár István, Spitz Mihály, Schvarcz Miksa, idősb Tóth István, Vay István, Várady József, Vasvári Sándor. Póttagok: Adorján Gyula, Csikv Elek, Euyedi Lajos, ifj. Tóth István, Weisz Emil, Weisz Sándor. Fe.ügyelő bizottság: Mandel Dezső, Dr. Schvarcz Jáuos, Csendes Jakab, Kéky László, Mikolay György. — Halálozás. Jóna Mihály Nyíregyháza város tár sadalmi és közéletének köztiszteletben alló alakja, gróf Desewffy Miklós uradalmi számvevője s a helybeli ev. református egyháznak hat éven át' főgondnoka, e hó 13 dikán élte 06 ik évében meghalt. Elhunytáról a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: — Ozv. Jó na Mihtlyné szül. Nóvák Emma ugy maga, valamint gyermekei László, nejével Marsaiké Ilonával, s gyermekével Arankával, Géza, Fereucz, Gyula, Mihály, és Emma. továbbá az elhunyt testvérei, Sámuel, Éfoa, anyósa, özv. Nóvák Györgyné, sógornéja Nóvák Fereuczné é« gyermekei, Irén és Zoltán stb, rokonság nevében is fájdalommal tudatja, hogy a legjobb férj, atya, testvér, vő, sógor, nagybátya és rokon, Jóna Mihály id. Gróf Dessewffy Miklós ur uradalmi számvizsgálója 1848/49 iki houvéd liaduagy, élete 66-ik boldog házassága 34-ik évében 1892 ki okt. 13 án délelőtt tizenegy órakor hosszú kínos szenvedés után elhuuyt. Boldogult földi marad ványai f. hó 15 éu szombaton délután 3 és fél órakor foguak Kállai utczai házából a vasúti sirkertbeu örök nyugalomra tétetni Béke és áldás lengjen emlékezetén! Jóna Mihály temetése e hó 10 díkéu d. u. 4 órakor igen uagy részvét mellett ment végbe A halottas ház udvarán, hol a gyász-szertartás végbeineut, igeu sokan gyűltek össze végtisztességtételére s a résztvevő közönség soraiban ott láttuk a többek közölt gróf Dessewffy Miklóst s gróf Pougrácz Jeuőt nejéve!, kik koszorút is tettek az elhunyt ravatalára Az 1848/49-diki honvédtegylet tagjai zászlójuk alatt, testületileg jelentek meg a temetésen. A ravatal fölött előbb a dalárda éuekelt, azután ut, Lulcács Ödön esperes tartott megható gyászbeszédet, id. Krúdy Gyula a honvéd egylet eluöke pedig a régi bajtársak nevében búcsúzott el a halottól. A dalárda gyász éneke utáu négy­lovas gyászkocsin vitték ki a koporsót a vasúti teme­tőbe s a kihűlt hamvakat nyugalomra helyezték. — A dalárda 500 forintja. A helybeli dalegylet­uek, miut azt annak idején megírtuk, az országos dal­versenyen való résztvé'el költségeire 500 forintot szava­zott meg a városi képviselet. Ama kudarcz uiáu, melyet, dalárdánk az ismeretes indokolatlan felültetés folytáu a versenyen szenvedett, a dnlárda eluöksége a kapott 500 forintot a városnak vissza adta. A pénteken tartott képviseleti gyűlés azonban, tekintettel arra, hogy dalár­dánk ö.ihibáján kivül jutott az országos versenyen ama kellemetlen helyzetbe, a már egyszer megsztvazott 500 frtuak a dalárda javára való visszaadását elhitározta. — Gyászrovat. Mikecz Erzsébet férjével Szikszay Pállal s gyermekeivel, özv. Mikecz Elekné szül. Hor váth Berta gyermekeivel, a többi rokonok uevében is, fájdalmas szívvel tudatják szeretett anyának — anyó­suknak s nagyanyának: Özv. Mikecz Györgyné szül. Ger­gelyfy Annának, élete 73 ik évébeu, f. ev október 8 áu :örtént gyászos elhunytát. A megboldogult földi marad­ványai 1892. október 9 éu d. u. 4 órakor foguak. a ró.n kath szertartás szeriut. Bujou az auyafóldnek át­adatni. Bujou, 1892. október 8. Áldott legyen emlékezete! — Eljegyzés. Szilcz Ferencz gyógyszerész jegyet váltott Fejér Etelka kisasszouyuyal, Fejér Imre vár­megyei t. alügyész kedves leányával. — Névmagyarosítás. Weisz Dezső vármegyei közi­gazgatási h. kiadó nevét, belügyminiszteri engedélylyel „Vajda" ra változtatta. — A 11ázbérjövedelem bevallására nézve, a város polgármestere hirdetményt bocsátott ki, melyet alább egész terjedelmében közlünk. S utalunk ez alkalommal ama fontos érdekekre, melyek városunk háztartása tekin­tetében ez ügyhöz fűződnek. Az a szerencsétlen helyzet, hogy Nyíregyháza városa a katonai lakbér-osztályozás tekintetében a VII. osztályba soroltatottt s ennél fogva inost tényleg 5000 frttal kénytelen pótolni a katonai lak­bér illetékeket, amiatt állott elő, hogy a házbérjövedelem bevallások igen nagy részben nem feleltek meg a való­ságnak. Az ujabb osztályozásnál hogy ez meg ne történjen, csak ugy érhetjük el, ha mindenki polgári kötelességének ismerendi, hogy a házbér-jövedelmeket hiven bevallja. A polgármester úr erre vonatkozó hirdetménye a követke­zőleg szól: Hivatalosan felszóllitom mindazon háztulaj­donosokat, a kiknek házai bérbe vannak adva, hogy ház­bér jövedelem vallomásokat legkésőbb f. év november hó 1-5-ig a városi adóhivatalban (városi palota, déli szárny, balra utolsó ajtó) pontosan kitöltve beadni el ne mulaszák, mert külömben a mulasztókra az 1883. évi 44. t. cz. következő rendelkezéseit kénytelen leszek alkalmazni, i. Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki házbérvallomást nem ad, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött legalább 8 napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszíni szemlének költségeit viselni tartozik és 1 forinttól 50 forintig terjedhető bírsággal büntettetik (1883. évi 4 4. törvényezikk 15. és 101. §§-ik.) 2. A házbérjövedelem eltitkolása és valótlan adatok bevallása jövedéki ki­hágást képez, mely az eltitkolt bérösszeg 1—8-szoro­sával büntettetik. (1883. évi 45. törvényezik 100. §.) 3. Jövedéki kihágást követ el azon házbirtokos is, ki a laküresedés megszűnését, vagy ideiglenesen adómentes házaknál az aéókötclczettség megkezdését, a változás be­álltát. követő 14 nap alatt be nem jelenti. (1883. évi 44. t. cz. 12. §.) 4. Azon házbirtokos, ki a bérvallomási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba bérösszegeket be­jegyezte volna a lakbéiiőkkel aláíratja, annyiszor büntet­tetik 100 frttal, ahány bérlőnél követte el ezen mulasztást. (1873. évi VI. t. cz. 3. §.). A házbérvallomás az 1—6. rova­tában foglait adatok helyességének elismeréseül minden egyes lakó (bérlő), nemkülönben a többi adatok helyes­ségének elismeréseül is a házbirtokos vagy annak meg­bízottja állal sajátkezüleg aláírandó. (1808. évi XXII. t. cz. 18. és 21. §§.) Megjegyzem végül, hogy a házbérjöve­delem vallomási nyomtatványok a városi adóhivatalban a hivatalos órák alatt ingyen kaphatók. Kelt Nyíregyháza, 1892. október 15-én. Bencs László, polgármester. — A városháza telkén most, hogy a városi hiva­talok ott fognak elhelyeztetni, építkezni kell, mert a rendelkezésre álló helyiségekben nem férnek el a hiva­talok. Az építkezés 20,000 forintba kerül. A pénteki képviseleti gyűlés a péuzugyi és építkezési szakosztályt bizta meg a szükséges intézkedések megtételével, elfo­gadván a tanácsnak az építésre vonatkozó javaslatát. — Kövezés. Az orosi utcza belső részének, t. i. a kis közig terjedő részének kikövezését a péuteken tar­tott képviseleti gyűlés elh itározta. E kövezés végrehaj­tása igen sürgős, mert ez ulczának a törvényszéki palota előtt való feltöltése folytán az út ott esős időben csak uem járhatatlan. — Templomi ünnepély Nagy-Kállóban. A nagy­kállói ev. ref. egyház az alkalomból, hogy temploma építéséi befejezte, ünnepélyt reudez, melyen Kis Áron püspök is részt veeud. Az ünuepet nov. 6 áu, a refor­ínáczió évfordulójáu tartják meg. — Angyal-csinálás. Gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt állott a heten a helybe.i kir. törvényszék előtt özv. Szentmiklós, Fereuczué kisvárdai asszony, Dajkaságban tartotta a Hudák Lidi csecsemőjét s olyan gondosan dajkálta, hogy a gyermek egy hónap alatt, a rosz táplálás folytán meghalt. A törvényszék hit havi fogház büntetésre ítélte el. — Tűzifa és kőszén szállítás. A nyíregyház ii kir. törvényszéki fogház részére szükséges 180 mtr kemény I. osztályú bükktüzifa és 1440 mmá'.sa I. oszt. salgó­tarjáuí kőszén szállítása végett, f évi október 0 án a kir. ügyészségnél megtartott árlejtés alkalmával, a kér­déses szállításokat a következők vállalták el, ós pedig : Kovács P. Pál a kőszén szállítását 1 frt 40 krral mázsánként és Reizmann Hermann a tűzifa szállítását 1 frt 30 krral köbméterenként. — Szőllőskertck veszedelme. Sütő József ügyvéd panaszt tett a napokban a rendőrségnél, hogy ó-szőllő­beli szőliőjéből ismeretlen tettesek — valószínűleg a kertségben lakó gyermekek — négy diófa s egy duránczai szilva-fa termését leverték s ellopták. — Uj bank. A dombrádi népbank igazgatósága értesiti a közönséget, hogy „Dombrádi népbank" czég alatt részvénytársaság alapíttatván, az üzletet megnyi­totta. Leszámol és visszleszámol a bauk váltókat és kötvényeket; előlegeket ad értékpapírra, arany és ezüst tárgyakra, elfogad betéteket 50 krt.ól bármely összegig; letét gyauáut, őrizet végett elfogad kis helyen elferő értékes tárgyakat. — Hálátlan éjjeli vendég. Brusznyiczki Júlia helybeli 15 éves leány szállást kért vasárnap este a várostól távol levő özv. Mezősy Tamásué cselédeinél s a vendéglátást azzal fizette meg, hogy a cselédek íuha­neműit magával vitte. A reudőrség elfogta a leányt s letartóztatta. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött iigydarabok jegyzéke. Október 17. Szepessi András szándékos emberölés büntette. Réz Erzsébet lopás vétsége. Drenyószky István lopás büntette. Friscliman Simon hatóság elleni erőszak büntette. Október 18. Soltész János hivatali hatalomnak visszaélés vétsége. Racskó Mihály és társa hatóság elleni erőszak büntette és sikkasztás vétsége. Bozán Sándor vétkes bukás vétsége. Botocska Rácliel lopás büntette. Október 19. Pirint András lopás büntette. Barta Péter magánlak megsértés büntette. Kovács Imre szán­dékos emberölés büntette. A közönség' koréból*) Tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapja szives volt közölni „A kolera elleni védő oltásokról" irt értekezésemet, melyben szólottam a közegészségügyről is, mint mentőnkről a mostani veszé­lyes helyzetűnkben stb stb. Szerény, de nem időszerűtlen czikkecskémért amúgy Magyar Miskáson megfizetett Rácz Gyula ref lelkész úr Hilászból, sziutén becses lapjának hasábjain. T. szerkesztő úr! Ha még a raádi lelkész úr is nekem jönue egy ilyeu agyonsújtó czikke!, csak tessék közölni azi is, mert, ennek meg saját udvarát találtam a legroudábbnak egész Raád községeben, sőt az egész rám bizott egészségügyi körbeu vizsgálataim alkalmával. És ezt is, miut a halászi ref iskola állapotát, értekezé­semben zárjel között érinteni elég vakmerő voltam. Jó lenne azonban, ha Rácz úr raádi collegáját érte­sítené, hogy ő már legalább is égimannának nyilvánítsa és írja személyem eileu irányzott czikkében azon óriási trágya halmot, meiyet kötelességem teljésitése alkalmával udvarán találtam. M-'rt, ha ő is mint ön, csak tiszta buza pelyvát fog emlegetni, melyet én Rácz úr szerint!! a szeméttől megkülönböztetni nem birok; akkor teljes haszuavehetetlenségemet a uagy közönség előtt föl uem tüntethetik. Pedig Rácz úr ezt most teljes mértékben meg­próbálta egy magábau is. Tisztelt uram ! Volt e vizsgálatom alkalmával Halászban az iskola udvarán csak egy tapalatnyi tiszta hely is? . . . Ki volt e hordva a mult évi ürüléke a gyermekek­nek, a uagy nyári szün idő alatt, akkorára, mikorára az oskolás gyermekek a jeleu tanévre össze jöttek? . . . Volt-e fertőzteleuitő szer a faluháztól hozva és az oskola árnyékszékbe öntve a most mindenki által rettegett időben? . . . Szerény személyem méltatlan megtámadása helyett, csuk ezekre a kérdésekre kellett volna a „Ny ír vidékben" válaszolni tudni „igennel" és alaptalan felszólalásom be lett, volna bizonyítva. De igennel, sem akkor az általam felkérdezett tauitó u", sem c/.ikkébeu Rácz úr nem bir szolgálni. Haszonta­*) E rovdt alatt közérdekű fiiszólalasokat dijttlanal közlüuk a békíti dó felelőssége mell< tt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom