Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

..N It V I, <0 Ií." amaz indítványt, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiát a közgyűlés 90 ilik születése uapj t alkalmából üdvözölje. Az iuditváuy azouüal való tárgyalása kimondatván, a közgyűlés egyhingulag elhatározta, hogy Kossuth Lajost, a uemzeti egység és felelós koriuáuyzati rendszer megteremtőjét, a szabadiig, testvériség és egyenlőség fenkölt szellemű apostolát, a nemzeti függetlenség kivi vásának és az önkormányzati jogok biztosításának öuzetleu bajnokát 90-dik születésnapja alkalmából hálával es szeretettel üdvözli s kéri az egek urát, hogy ót féuyes múltjának érdemeként s magasztos eszmeinek érdekében, az önzetlen hondui erények magas példájául lelki és testi erőben még sokáig tartsa meg. Előterjesztetett ezután és elfogadtatott a vármegye 1893. évi közigazgatási és gyámhatósági és 1893—94. évi közüti költségelőirányzata, az előbbi Vidovicb László főszolgabírónak ama módosításával,Jhogy a főszolgabirák lakbér-illetuiáuyének 100 forinttal való emelése helyett a 100 frtuyí emelés a szolgabírói hivatalok lakbére cziuie állott szavaztatott meg A Megyery Gábor lemondása és nyugdíjaztatása folytán megüresedett fópénztárnoki állás töltetett be ezutAu, megválasztatván az egyedüli pályázó Bánit Zsigmond, ki ez állásra idáig a főispán által helyettesítve volt. A kereskedelemügyi miniszter értesítvén a várme g?e közönségét, hogy a vásáros-namőnyi tiszai hidou gyakorolt vámszedést nem adhatja föl, — a közgyűlés ezt tudomásul vette. A tárgysorozat rendjéu az első napon a 33 dik pon tig haladt a közgyűlés, másnap 12 dikén folyiatváu tanácskozásait. Az elintézést nyert néhány általánosabb érdekű ügyről beverető czikkunkben már számot adtunk. Elemi iskoláinkról. Századunkban, főleg auuak második felében kultu rális intézményeink a haladás stádiumába léptek Nagy haladás törtéut a nevelésügy terén, ugy, hogy mai uap ság már jóval közelebb álluuk e téren a műveltebb nyugoti nemzetekhez. Komolyabban kezdte belátni a uemzet, hogy boldogulásának alapköve a népnevelésben gyökeredzik; hogy a mely nemzet nevelésügye pang, az a nemz t egyenesen ki van téve a pusztulásnak, el vérzésnek. Neinzetüukuek hála Isteunek voltak s vaunak nagy emberei, kik belátváu e téren a uagy hiányt, fáradoztak s fáradoznak szellemi és anyagi áldozatok meghozá-ával a nevelésügy fejlesztésén, — iskolák alapításán, virágoztatásáu. — Mai uap^ág már sokszor olvashatjuk, hogy egyes — a uevelés iráut előszeretettel viselkedő egyének uagy áldozatokkal járulnak a nevelésügy oltárához, ala pitváuyokat tesznek, hagyományoznak iskolák építésére, berendezésére. Maga az állam számos iskolát építtetett már é.s tart fenn. Nyomában vaunak az egyes egyházak, ugy, hogy minden éleire való egyház iskolája építésére vagy anuak czélszerüeu való berendezésére vonakodás nélkül meghozza a szükséges áldozatot, tudván, bogy a népiskolában veszi kezdetét a tudomány. Szóval elmond hatjuk, hogy elemi iskoláink szaporoduak egyre-másra, ha jól vesszük csak számbau, mert ez iskolák nagy részé Dél még most i? sok a hiányosság. Világos lévén, hogy fejlődésünk s ismereteink alapköve az elemi iskolában van letéve, ezúttal legyen szabad egyet-mást rövideu elmondani elemi iskoláink hiányairól, illetőleg hátrányairól. Elemi iskoláiuk — kevés kivétellel — a paedagógiai elvekkel sem külsőleg, sem belsőleg uem egyezuek meg. Egyiknek a külső, másiknak a belső, harmadiknak sem külső, sem belső reszen nincs kellőleg berendezve; egyikm k az udvara, másiknak a tanterme szűk, s hány vau olyan, mely inkább beillenék egyébnek, mint iskolának Általáuosau hangoztatják, hogy a mai nemzedék satnyul, vész; valósziuü. hogy ez a satnyulás és veszés uagy részben a szük, reudezetlen iskolákban veszi kezdetét. Azt moudhituá erre valaki: ha most sem elég Ténynek szólt, melyet taián nagyobb szenvedélylyel szorongatott magáh >z, miut felesége karcsú derekát. „Euyérn vagy végre

4, cu:togá Pazary ur, uem tudni kihez, mihez Puskalövés fénye világitá meg e perczben a sötét erdei utat, követve a dörrenéstől, melyet százszorosan vert vi. sza a leugeteg belseje. A nyerges felbukoit, sa kocsi hirteleu megállt. Négy Alczás rabló állta körül a remegő utasokat. A rablóvezér fegyvert szegezve kiáltá Pazary ur fü'ébe: „Pénzedet vagy — feleségedet." Remegve minta galamb húzódott keblére a feleség. „Adj neki mindent, csak életünket ne. Minek o-künk a péuz, a mi boldogságunk szivüuk szerelme, azt nem veheti el tólUuk senki." Jó szereucse, hogy az éj sötétje Alarczc.al látta el hósöm vonásait, mert ha a szerető feleség azokban olvashat, ugy habozás uélkül ugrik a rabló ny.ikibi. Pazary ur egyik kezével az értékes scekrényt, másikkil hü hitvest ölelve át, töpreng, .tne.yikel sze retem, melyiket szeretem* . . Vegre halálos lemondAs-al bontja le mtgiról felesége karjait, a egy végső csókot lehelve ajkaira, a rabló karja:hu taszítja ót . . A vezér arczárói lehull az álarcz, a meglepetés kiáltása hallatszik a rémült utasok ajkairól. A nigybácti volt a rablóvezér s siolgái voltak tArsai. Mondani sem kell, hogy Pazary ur feleség és pénz nélkül maradt. Az esetés szertartása csak komédia Joli, melyet a nagybácsi gyanúja rögtönözött, miu Au a fókö ő utAn vAgyó leány szemeit felnyitni ékes sió á«a nem volt elég Pizary ur agglegény maradt Pénzt kereső vőlegények hasonló esetben a felelget válasszátok ! jók az isko'ák, ezelőtt még iukább uem voltak jók s mégis az emberek fejlódöttebbek, egészségesebbek voltak miut ma. Igen ám! de az ilyen neui goudolja meg, bog) ezelőtt a gyermekek voltak a szabadb.au, játszottak annyi ideig, mint a rneuuvi ideig voltak uaponta abban a szük tauiereuibeu, melyben 25—30 gyermek kileie.:zese elviselhetetlenué tette" a levegőt s utóljára mondjuk meg az igaz»t: kevesebbet is foglalkoztak szellemi munkával. Heteuként legalabb két délutáu kimozoghatták. kiugrál hatták es kijátszhattak magukat. Md már ezt sem tehetik, hisz ez alatt az idő alatt is sokat tanulhatnak?I Nem tehetik ezt és pedig ott, ahol a legszükségesebb volua: a felekezeti iskolák nagy reszéuél, ahol részint a tan terem szük volta, résziut túltómottsége miatt legiukább szükséges a gyermekekuek minél több ideig való tartózkodása a szabadban. A gyermekek délelőtt 8 órától 11 óráig, délután 2 órától 4 óráig szakadatlanul az iskolában ülnek mindennap, legyen a Uuterem bármilyen. Az pedig aztán igen sajn ilatrauiéltó dolog, hogy akadnak oly egy házi elöljárók, kik rossz szemmel nézik, ha a gyermekek délután 4 órakor már meuuek hazafelé, taiáu igy goudolkozváu : ha délelőtt tauulhatnak 3 óra hosszáig, miért nem tehetnék ezt délutáu is i\ Kiszaladgálui, kijátszaui egyszóval kimozogni magukat nem tudják Oraközbcn, uem lehet, mert az az idő legfeljebb természeti szükség létük kielégitásére ha elég. A test életében két fómoz/anatot külöuböztetüuk meg: a növést és fejlődést. A növésnek tényezője a táplálkozás, a fejlódésuek pedig a mozgás. A moziás téuyez3i az összes testgyakorlatok, elsó sorban a játék, ezutáu a torna. Igaz, hogy te^tgyakorlatra elemi iskoláiuk nagy lészébeu fordítanak hetenként legalább két órát, csakhogy ezt is a testgyakorlatuak inkább az elengedhető, miut az elengedhetetlen tényezőjére fordítják. A test gyakorlatnál pedig az az elv, hogy a gyermeknek akkor sikerei a testgyukorlat, ha őt mulattatja és hogy ót mulattassa, legyen játék alakja. A toruábau a gyakorlatok kifárasztják a kart, a lábgyakorlatuk a lábat, de a kezzel-lábbal, sőt az egész testtel való játéknál a gyer mek nem fáradságoi érez, hauem megújhodást, A nagy udvar, illetőleg játszótér a gyermekeknek igazi üdülő helje, mert ott miudeu perczben beteljesedik a költő szava : • Virággá lesz mind o gyoir, S mo:olyo^ a fijd lom.« Nem volna e tehát helyesebb, hogy a gyermekek inkább rövidebb ideig volnának az iskolában, de többet a szabadban. Igaz. hogy igy kevesebbet is tudnának vala mivel, de az is igaz, hogy egészségesebbek lenuéuek. Már pedig az egészség többet ér a sok tudásnál, ez tiszta igazság. Mit ér az a folytouos sok táuulás, ha mikor tudás válik belőle már útban vau s tudását magával együtt a sirba pakolja. Ezelőtt kevés szamban voltak az oly egyéuek, kik — hogy igy szóljak — éltettek valamit a tauitás uies terségéhez. Igen, mert a tanitó képzés is igeu alacsouy fokon állott, Ma már a kor igényeihez képest es is uap ról napra fejlődik, úgy, hogy már is magasabb fokon áll, mint eddig- Ma már vauu:k e pályára a korhoz képest e éggé képesített ifjak, habár még miudig keveseu, s igy vau kinek tanítani. A tantervek, melyek a tudomáuyu.ik úgyszólván uiiudeu ágát felölelik és elég bőségesen s elég tapintatlanul is kijelölik az elemi iskolák számára a szellemi táplálékot s igy van mit tauitaui, csak az a kérdés, hol s miféle taneszközök segélyével? Legtöbb helyen — mint már emlitém — a tanterein szük s azok a tantermek, melyekben ezelőtt összegyűlt 25—30 gyermek, ina már részint a szaporodás résziu' a törvényes iskoláztatás miatt befogadnak 80—120 gyer meket. Lehetséges e vájjon ily iskolákban a tantervben kijelölt órarendet betartani, a tantervben kijélült tan anyagot elvégezni anélkül, hogy a gyermek fejlőd 'sére, egészségére veszélyeztető befolyást ne gyakorolna? Bizo uyára uem. Számosak aztáu az oly iskolák, melyekben uii.c ennek meg a szükséges taneszközök, ami pedig szin téu u igy befolyással van a tanitás sikerére. Háborúban fegyver uélkül, iskolában szemléltetési illetőleg tauesz közök nőikül czélt érui nem lehet. Némely iskolában még ma sincs egyeb, miut a régi időből egy egy falitábla vonal, vagy auélkül, egy számológép ós egy-két elavult térkép. S ha az ilyen a törvényes létszámon (ültömön s belsőleg is rendezetlen iskolába kerül az ifjú ueuizedek egy tauitó. csak elcsudálkozik mindazon amit lát s később tapasztal. Megállapítja a tanteiv szeriül a tanórákat, beosztja a tananyagot s hozzá fog a tanításhoz, amidőn elér oda, hogy a megértetéshez szükséges taneszközöket elóvenué, látja, hogy nincs Mit tegyen? Bele kell uyu godnia, mert hiszen némely egyházuak inkább teiik egyébre, mint iekolája b' rendezésére, felszerelésére. Sok helyéu, — hogy a tauitó reudes tantereinben-é, tauesz közök segítségével e, avagy azok uélkü>, vagy inert a gyermek nem ért ineg egyet mást ré zbeu a hiányzó szemléltetési eszközök miatt — érzékeltetési eszközzel (pálczáva) igyek-zik megértetni, elég helytel. ndl, hogy vilaini eredményt elérhessen — keveset törődnek, csak a gyermekek a tantervben előirt tananyagot tudják éi a vizsgán fújják. Kétségtelen, hogy elemi iskoláiuk nagy részét ki kell emelni mintegy sQlvedéséböl. Igyekeznek is e baj >u "cgiteni. Segítenek részben ügy hogy a régi. -zük. romlófelben lévó iskoák helyet ujakat, tullön.ött iskolák mellé talán egy ináíik tantermet Alii" 'nik, ré«zben pedig .községi" vagy .központi iskoli* czim alatt a régi, szok, tultömött iskoláknak czentrili/Alása állal I v czentr.i lizAlt iskolák vanuak fő- és sz^kvArosunkbin Budapesten nagyobb szAmb.io, melyek palota számban is elkelnének, -zép*n berendezve s ilyen iskola épü t az ág ev. egyhAz részéről megyénk székhelyén Nyíregyházán is. mely Nyír egyháza nevezetesebb épületei kázt méltán foglalhat helyet. MindazonAltal 1> hetetlen, hogy kisebb-uagyobb tévedések el ne követtessenek. Budspest elemi iskolái inkább kaiUny.tk, mint tanintézetek s s legtöbbje 1600, 1800 gyermeket képes befogadni A legfőbb hibájuk amire ezu't.il utalhatok az mint mAr emlitém is. bogy az udvarok felette kicsinyek, uav. hogy annyi gyermek rendes léiegzetet »era vehet rsjtuk. Ez a esentralisztikus reudszer nem népiskolának való A deczentralizáczió jobban megfelelne a czélnak. S un j.ry a légi szük iskolákat uem egyesíteni kelleue, hanem mé - inkább kisebb arányban, nagy u Ivarral, ős helyes territoriális elv szerint a város külömböző helyein kellene építeni, elhelyezni. I^az, hogy idők multán a sok külöu álló épül tnek évi fentartása és javítása az államnak, •iva.'v egvháznak sok pénzébe kerülne. D3 ha tekintjük, ho 'y' elemi iskoláick helyes szervezésétől nagyban füg

t a jövő nemzedék fejlődése, valamennyivel nagyobb áld) z it uem sajnálandó, hiszeu a ki egyszer igazán ad, ké'.szei ad Az ily szervezés által meg volnáuak a növendékek óva a legtöbb esetben azoktól az utazásoktól, melyeket 11 iponként teuniök kell és életök veszélyeztetésétől, melyuek a uagy szekér és kocsi forgalom miatt ki vannak téve. E^eu — bár taláu csekélységnek látszó — körül méuy olv fontos, mely elemi iskoláinknál kiváló figyel, met érdemel. Nyíregyházán a még létező szük, régi i<ko ákat illetőleg egyesek részéről azon óhajtás helyett, hogy mi::él hamarabb felépíthesse az egyház második paíotájit. részemről iukább az volua óhajtandó, hogy a mé" letezo régi, szük iskolák helyett minél hamarabb állilsanik két vagy három uj iskolát a város különböző részein. Nyíregyházán ezeu uj közpouti iskola minden szóuál ékesebben hirdeti, hogy a nevelésügy a polgárság szivéu fekszik Ezen iskolának féuyeseu berendezett tantermei iniutegy uiiutául szolgálhatnak még a legkisebb község iskolájának újból való építésénél vagy újból való berendezésénél is. Ajánlatos is volnhogy legalább megyéukbeu mindazon egyháznak iskolaszék elnökei, mely egyházakban uj iskolák épüluek, vagy a meglevők ujouuan rendeztetnek be, ezeket megelőzőleg megtekintenék ezeu központi iskola tantermeinek alakját, berendezését s miutegv irányadóul szolgálna az iskola építésénél vagy berendezésénél. Itt volna már az ideje auuak, hogy mindazon helyeken, hol az iskolai épület, főleg a tanterem nem felel meg a kor kívánalmainak, alakíttatnék át s rendeztetnék be, láttatnék el a szükséges és czélszerü butrok és taneszközökkel. Ha iskoláink nagy része minél hamarabb ily gyökeres átalakuláson esnék át, akkor nevelésügyünk uagyobb lendületet veuue. Tudjuk, hogy a mily mértékben halad valamely nemzet nevelésügye, oly inértékbeu fejlődik maga a uemzet is..így áll a dolog ellenkezőleg hisz az irás is azt mondja: „elvész az a nép, mely tudomány uélkül való.* 6—cz. Intézkedések u kolera ellen. Lapunk legutóbbi számában adiuuk már jelentőst a városi közegészségügyi bizottságnak a kolera járvány hehurczolásának megakadályozása érdekébeu hozoit liatá ruzatairól, ezek között arról a fölhívásról is, melyuek publikálását a bizottság sziutén e határozta A lölhivás igy hangzik: Nyiregyháza váró a közönségéhez l A nyíregyházi közegészségügyi bizottság a fenforgó choleraveszély szempontjából a következőkre figyelmezteti Nyiregyháza város lakosságát. . 1 srő" Miutáu az ürülékek (áruyékszékek és peCí.egödrokj ferióteleuitése, hivatalosan, a rendőrség meg bizottai által már rendszeresen eszközöltetik, a lakosság ez iránybau csak arra kéretik, hogy a halóiági megbízottakat eljárásukbau támogassák, valamiut az esetleges mulasztásról a rendőrséget, illetve az itt, a cholera idejére létesített külöu bejelentési hivatalt haladéktalanul értesítsék. 2 szor. Azon nagy befolyásn il fogva, melyet az ivóvíz gyakorol a cholera terjedésére nézve, a következőket tanácsoljuk: a) A házi kutak vize egyáltaláu sem ivá-ra,nsem főzésre, de ínég a konyhai edény mosogatására sem használható. b) Azou közkutak, a melyeket a város most készíttetett, a Széchenyi terea, a szilfa utczáu; továbbá a debreczen utczáu, végre az erdőben, a szólíókbeu. a bujtósou és az er alatt levő kutakból merített viz elég jó és használható, de erre 1 ézve is uagyou ajáuljuk, hogy a víz előbb forraltassék fel, aztáu hütessék le és csak ily elózeteseu felforralt vl< haszuáltassék italul. Megjegyezzük, miszerint az edeuyek mosogatása is ily felforralt ví/.zel történjék. c) Az ásványvizek (minők például a Szolyvai, LuhiMargit, Bikszádi, Mohai, Bánfai stb.) reneszeres használata igeu ajáulatos. 3 or Hideg ételek élvezete egyáltaláu mellőzendőA lej például csak felforralás után has-zuálhaló, vala miut miuden a piaczról hozott élelmi czikk elózeteseu felforralt vízben jól lemosandó. 1 er. Nagy gond forditaudó a kéz és szájmotásra, tv. azonban csak oly vízjel eszközöihetó, mely elózeteseu lel lett forralva. Miudeu étkezés előtt a kezeket

1' ily vizze, le kell mosni és a szájat kiöblíteni. 5 úr. A taláuosau el vau isinerve. hogy a cholera erjedése ,zoros összefügésben áll az illető város köztisztasági viszoiiyaiuak állásával. Es ezért Nyiregyháza •árosa rendőr- ge (

t közegészségügyi bizottság teljes elismerése mellen) már több het óta szakadatlanul tel{ f * ••"üks-gea intézkedéseket. — A lakosság azou, Ieltu

vatik, hogy saját házában, illetve lakhelyén ' • ^szigorúbban teijesirse a tisztaság követelményeit. ^ ziaiiatot konyhában vagy lak zobajáb au ue lűrjöu. •-vo.uk naponta szellőztessenek. A kouyh ledéuyek ha.szelőtt és u án öblitessenek ki meleg vízzel. Ak; .-Tfthv Y'£'

e valime

|y hái!b

a» vagy auuak udvarán ua, I0l{

u "^'átalanságot. bűzös hulladékot, p:c olyát s 0 e.«/re vesz, tekintse polgári kötelességének ezí. & város, ri iidyi séguek bejelentem. A közegészségügy, bitsag l

U.iji ugyan, hogy az ily feljelentés, általános u' ,^' bizonyos árulkodás színezetével bír, de vi '.^^Otil szemben, minő az ázsiai cholera, ''

H1

1 , llle v<í valamennyiünk egészségi érdeke süra Jeteit hogy miudeu la os a hatósági intézkehaz .1, .1 K;

r

e 1 f"^"ito,itásához hozzájáruljon. És ezé.t iráuvhan "

a' kérjük a Város lakosságát, hogy ez uáuyban a városi eljáró közegeket tanio.a'ni szive=kedjók. 6- A nyers gyümölcsevés egyáltalán kei ülendő.