Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
..rs i< v I> í. K.' Én ugyanis értekezésembeu azt, hogy a uveivtau tauitáíáuál minden szabályt teljesen mellőzve, egyedül csak a haller/ek ápolására helyezkedem,— nem állitotum, hanem mondottam azt, hogy nem kivánom a szabályok nak gépies eldarálását, a mit alkalmazni nemtudással Ujy ér semmit, tudjou helyesen irni, a szabályokuak beemh'zietéiét elenged' m, e helyett olvastatás, gyakori fugalmaztatás közbeu fósuly fektetendő a lullérzek ápjlátta ra, ezt moudotUm; bizuuyságot tehet erről meg meg n. m változtatott értekezésem, meiynek felolvasásában liogy a sietség vagy valami más ok miatt nyelvem • gy helyen megaka.lt, azt akadozottuak csak az uyilváuilbatja, kinek, — mit a czikk iró fentebbi sora mutatja, — e külöuóseu hangzó elv uem iuje szerint, a miról azonban uem tehetek. Hs-ák a jobbat, eu leszek az el=o gratuláló. Különben bek<- ve Uuk. Délczeg Sándor, ev. ref. tanitó. Csarnok. Kossuth Lajos a londoni alkorlátnoki törvényszék elölt. Most, midóu az ország luzáuktii születésének ÜO ik évfordulóját Uuueplé, az üunepeltnek a hegyaljai ág h. ev. magyar egyházmegye elöljáróságához iuteze't leveléből a kov. passusok lettek feltüuók: „Közönségesen tudva VAU M igy arországou- hogy minő tekintetek iuditou ik eugem azou elhatározásra, hogy nem teszem lábam Magyarország fóldjere, a ki oly fejedolmet ismer el királyának, a ki egyszersiuiud Ausztria csaszátja is stb." Ilogy Kossuth ma mit ért azou „közönsegeseu tudott* indok alatt, mely miatt ó uralkodónkat el uem ismeri: ez csakugyan köztudomásu, ameuyiben ó az uralkodóuak személye közösségét az oszták császárral kifogásolja. Volt azoubau idő, midóu még ineszebb ment ó a király el nem iamerésebeu és ebbeli nézeteit érde keseu fejti ki az általunk ismertetni óhajtott per. A jogászvilág előtt ösineretes azou per, melyet 0 felsége uevebeu az öO-es evekben nagy hazánkba Kossuth Lajos elleu indítottak Londonban, az ottaui alkorlátnoki tvgzók előtt, állitölag hamis bankjegy gyártása miatt, mely baukjegyekou Magyarország czimere díszelgett és Kossuth Lsjos neve miut kormányzóé. A vádirat odairáuyult, hogy Magyarországon a szabadságharcz elnyomva s az ország Ausztriához csatolva, az osztrák császár ós kormánya alá helyeztetve levén, csak is osztrák értóktl bankjegyek ismerhetők el törvén) esekuek, és igy, mert vádolt Magyarország ter hére uj jegyeket gyártatott és azokat forgalomba hozta, ót hamis báukjegy ke.-iziteséért és forgalomba hozásáért kellett perbe fogúi. Ez a per jobban sértette Kossuthot, mint a 30-as években ellene saját hazájában „Nota íuhdelitatis" czimen indított per. Nem lehet tehát csodálkozni, ha fönnebb emiitett levelében a hivatkozott passust használta. A jogászvilág részére nem lesz érdektelen közölni azou védelmet, melyet Kossuth használt a londoni al korlátuoki tvszék előtt. Elösmerte, hogy bankjegyeket készített, azokat Magyarország czinierével ellátta, de tagadta, hogy ezen ténykedéséből Magyarországra kár káramlott és hogy azokat forgalomba ho/.ta, mert azok rendeltetése az volt, hogy Lotidonban letéve mttradjauak, várván a politikai változásokat melyek Ausztriában kiüthetnek. A vádirat előterjesztésekor kifogást tett a felperesség elleu, mely e körben vonható össze: V Ferdiuáud király megszűuven lenni, s ez áital a trón megüresedvén, a törvényeseu egybehívott magyar ország gyűlés 1849. ápril 14 éu eugem nevezett ki kormány zóvé azou ideig, — mig az országgyűlés az ország kor máuyzati alakja iráut uem határozuid. E kiueveztetésem a vele reám ruházott jogokkal ós teeudókkel együtt vissza uem vétetett s V. ik Fer dinaud óta seuki a magyar trónra meg nem hivatott; sem seuki az erre kizárólag jogosított országgyűlés által magyar királylyá uem korouáztatotr. A felperes tehát soha sem volt magyar király, most sem az. — de jure, sem de fac'o; — De jure netn: mert V-ik Ferdinánd tnég ól, az 1823. 2. t. cz. szerint pedig a trón csak a legközelebbi örökösre szállhat. De facto sem: mert csak a/, lehet magyar király, ki az előtte való király utáu, vagy aunik halála után G hónap alatt az országban megkoronáztatott. A felperesnek, ki magát helytelenül Magyarország királyának nevezi, soha sem volt és most siucs kizáró lagos joga, hogy Magyarország számára papírpénzt hoc-ásson ki. Err«- az országgyűlés jóváhagyása nélkül miut iga/.i magyar királynak sem volt joga. Az országgyűlés erre még ;egyetlcu egy magyar királyt -em hatalmazott fel de engem — igeu is — 1848-ban, miut V. ;k Ferdinánd póuzOgymini-zteret, 1849-ben pedig mint a/ ország kormányzóját.* A jogászvilág aligha ösmerte ezen védiratot mely persze ma már — a koronázás bekövetkeztével — fen nem tartható, atnenyiben a koronázott királyt, „de lege* Ko-suth is elismeri, csakhogy azért fent miradt az ó nétetei szerint e-^ másik ok még (a személy közösig! mely uem engedi hazajövetelét. Ebéd utáu. Nagy kéuyeleoiszeretó vagyok. Nincs az a munka, nincs az a szórakozás vagi élvezet, melynél ue a kényelmét keresnem Mi ame*. mit többre becstlluék. miut egy ruganyos pimlagot vagy táinlássiéket különös.mi eb 1 után Most is hosszúszárú e-ihukonui uyujtv, kelvonct helyemen élvezem a k nyelem netovábbját liodor füstfelhőket eregetve, s/övótn ábráudjninit, melyek mái ezerszer, meg ezerszer megc-altak, de ugyanannyiszor uj remény t is keltettek A betörő 'nopsugárban já'szva üldözik egymást a füstkarikák, megannyi Ciliiknek néznéd óket, melyek képzeletem képeit, alkotá-ait iparkodnak futva elérni Lerombolni vagy épiteui segiteui jönnek-e?! Egvszerre kellemesen izgató érzés, édes delejáram futja át' fajijaimat. Halkan meguyilik az ajtó és azou keresztül, mint valami leuge álomkép lép be egy nő. Szeretnék felkelni, elébe sietni, karomat nyújtani utáua, de valami láthatatiau erő fogva tart. Érzem, hogy veríték gyöngyözik ki testemeu, de uem birok mozdulni. A uó uéháuy lépést tesz felém . . . Ah, hisz ez az éu uóm. imádott feloségein angyali jóságú kedvesem! Igen az. Ébenfekete haja most is egyszerű fouatbau övezi fejet. Ábráudos kék szemeiben a szerelein tüze ég s olyau hivóu tekint felém. Kipirult arczán az üdeség rózsái virulnak, mig eperuyi ajkai csa'ogatólag mosolyoguak s csókot látszauak hinteni nekem. Sugártermetót iczi piczi lábak nesztelenül hozzák miud közelebb közelebb hozzám. Végre megáll támlányom mellett • . . Fölém hajol... Bizorytalauság látszik rajta; láthatólag küzd öumagával: vájjon megcsókoljon-e? . . . Ue ueiu haboz sokáig. Egy piilauat s forró csókot érzek ajkamon. Az eddigi zsibbasztó érzés egyszerre megszüuik; kiinou'llntatlau boldognak érzem magamat; majd erős izgatottság vesz rajtam erót; a vérem, mint gátját szakított ár, fejembe tódul! Erót kezdek érezni kat jaiinb in . . . felemelem azokat, hogy e kedves tüneményt magamhoz szoritváu, ezer.szereseu adjam vissza édes csókját — — — s erre fölébredek. Megtör.óm szemeimet, inert uem birok hinni nekik. Az álmot még mindig valónak tartom, de nem látok senkit.' Körültekintek s rideg, garszon szobámban találom magamat. Mindeu oly gúnyosan, hidegen tekint reám s csak a támlásszékeiu mellett heverő, kialudt csibukora emlékeztet arra, hogy ebéd utáui kényelmemből ébredék. B. E. KÖZGAZDASÁG. Mezórendóri törvény. Miniszterek és szakférfiúk rég óta valj.ik, hogy egy mindeu tekintetben kielégítő mezórendóri törvéuy életbeléptetésére égető szükség vau. A gazdaközöuség pedig évtizedek során siuyli sajnosau ezt a hiányt. Alig is vau javaslat, a mely annyi tárgyalás és vitatás utáu, oly soká tudua törvéuyuyé válni, mint ez. Igaz, nehéz is ezeu a téren jó jogszabályt hozni, mert követhető példák nem igeu álluak a törvényhozó előtt. Talán ez is oka annak, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésére eddigelé olyau reformot életbe léptetni nem sikerült hazánkban, a mely az igéuyekuek megfelelne, s üdvös haladás járna nyomában. Sokat tesznek ugyan ujabbau a földtnivelés fejlesztése érdekébeu, de, ügy hisszük, hogy öutudatos és szervszerü muukálkodást, sajuos, epen a vezetésben kell vala mindeddig uélkülöznünk S az évenként holott törvéuyek c<ak töredékes, s mondhatni, kisszerű segítséget uyujtauak, s az általáno; reformok keresztülvitelére hazánkban uincs ember, uiucs törvényhozás. Ezt látszik bizonyítani a mezőrendrtri törvéuyjavas lat hosszas vajúdása is. Negyedik átdolgozáson ment máikeresztül, s ki tudja, háuy fjgja még követni addig, mig végtére törvényerőre emelkedhetik Most utoljára egy kinevezett gazdatauács tárgyalta és sokat változtatott és vitatkozott rajta. A részletek még teljeseu nincsenek is megállapítva s remélhető, hogy sok változáson mennek át, azért itt elég legyen a főbb elvek közül egy párat felemlíteni. Mindenek előtt a miniszter által már régen ígért gazdi sági képviseletet létesiti a javaslat, még pedig vármegyei bizottságok által. Ez a reform helyes, s talán be is váük, mert egyöntetű és szorvszerd tnuukálkodás hama rabb várható országszerte, ha minden vidék, miuden m -gye képviselete előterjeszti a tapasztalatokat, s kivá nalraaités a vidék igényeihez képest folyik be a reformok és intézkedések menetébe Másik fontos iutézkedés a hegyközségek létesítése. Ez régente divatbau volt már nálunk is, s most az uj szervezet és hatáskör mellett még üdvösebb eredményeket, várhatunk ettől az intézkedéstől. Ezek feladata lesz a szólóhegyek igazgatása, utak, kerítések, épületek gondo zása, ptsztorok, vinczellérek elleuőrzése, melyeket az újonnan szervezett hegybírói hivatal viselője fog eszkö zölni. Fonto:; különüseu az, hogy a filoxera, peronospora elleu való védekezés iutenzitása és általánosítása is ezek hatáskörébe lesz utalva, s a védekezés közös kezelés. Útmutatás és jó példa által csakugyan több sikert igér. Továbbá a filoxera által kipusztított szőlőskertek Újonnan való ültetése vagy befásitása is, igy kerületeuként lesz ezentúl keresztül viendő állami segély mellett. A tagosításról kimondott szabály is érdekes, s a régi törvények szellemének megfelel, szemben ama fel tűnő Uj áramlattal. Mert a tago-itái feltételeit ott, hol még uem volt tagosítás, hauein közös ugirfordulós gaz lálk>Mlás dívik. Ugy állapítja rney. kogy a birtokosok birtokaránv szerinti többsége kivinhatja csak a tago sitást. Es az foutos elv, mert megóv attól, hogy az érdekeltek akarata ellenére, egyesek kezdeményezéséből, a sok költséggel járó peres és mérnöki birtokrendezésbe !>ele menjenek a gazdák, kik attól mindeddig méltán f -Inek is, mert -ok igaz-ágtalanság elégedetlenség oko /ója lett. Fontos azou intézkedés is, hogv a községi birtok kezelése megyei ellenőrzés alá helyeztetik a javaslat álul. Az ellenőrzést gazdasági felügye 6 teljesitendi, a ki magi ts kap birtokot melyet miuUgazdasággá ala kithat. Ha egyebet nem nyerhetuénk is l?y, miot azt, hogy szigorúbb lesz a város vagyoua fellet az ellenőrz-s, már ezért is ülvözöloűik kelleue ezt a reformot. ÜJ ha meggondoljuk azt, hagy végre valahára mezőgazdasági mint birtokoknak a kelló száinu felálliUsára is gondol a kormány, m -g iukább örülhet neki a gazda közönség, mert igy ut lesz mutatva mindeukinek arra, hogyan kell, hogyan lehet belterjesen és a legtöbb ha szonnal gazdálkodni. Vajha régóta többet tennének ebben az irányban' Ali" vau"intézkedés, a mely mindnyájunk hasznát s az egész ország boldogulásét jobban elómoz ditauá a mezőgazdaság felkarolásánál. Mert ez egyike a legfontosabb nemzeti termelőágnak, a mely. ha nem ad bő aratást, pang az ipar, megakad a kereskedés és le lohad a vállalkozási kedv s megzavartatik a fogyasztás és jövedelemeloszlás rendes menete. Mig ha a mezőgazdaság virágzik, nem panaszkodik senki, akkor mindeu termelő biztosítva van az iránt, hogy árui piaczot ta Iáinak. A mezőgazdaság általán felvirágzásának egyik eszközlője lesz a ínezóreudóri törvény, kívánjuk tehát hogy a/ minnél előbb a törvényhozók elé kerüljön. Számos új intézkedései elé reméuynyel nézűuk s a gyakorlat legjobban ki fog oktatni a felől, hogy mt volt helyes, s mi az elvesztendő, azért legyen vége az örökös javítgatásnak s leptessék életbe ezt az üdvös javalatot! A gabona-csarnoknál bejegyzett arak. liuza 100 kilő 6 80 ROM 100 > Árpa (uj) 10> » Zab 100 . KukoriczalOO » K. repcze 100 » KOles 100 > Szesz literenkéut I'laezi árak. 1 kiló GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1892. október 8-án. Burgonya Marha hús Borjn hús Sertés hús Juh hús Háj DiBxnó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika 5.60 4.4J 4.80 3.75 6.9U ft.80 4.50 ö.— 4.00 52'/j r3 Borsó Lencse Muud-liszt Zsemlye-liszt Buza-liszt Barnakenyér-lisst 1 —.24 —.17 -.16 —.15 -.14 1 kiló —19 1 » —.70 1 » —60 1 • -M 1 > - 04 1 . — .— 1 » —.68 1 » —.60 1 » -.32 1 csomó —.06 1 kiló -65 Írós vaj 1 liter — .80 Eczet 1 » —.In Széna 100 kiló 16' Szalma (tak ) 100 > 1.2 i Bikfa I köbmtr 2.9n Tölgyfa 1 » 2.70 Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Üzlet áthelyezés. Tisztelettel értesitem a n. é. közönséget, hogy az eddig Pavlovits-féle házban volt könyv- és papir-kereskedésemet Gzirek Edéné-féle házba, Ruzsonyi testvér urak tőszomszédságába helyeztem át. t ' ; Tisztelettel (367-2-i) Tarozali Dezsó. KLEIN ETEL Nyiregyhnia, ELEFÁNT ÁRMIN Er-8emjón, (371—1—1) JEGYESEK. A vasúti út baloldalán első szöglet föld — volt Ileismann-féle faraktár, — raktári helyiségül bérbe adandó. — Értekezhetni özv. Kubassy Arthurnéval. Photoplasticum A „SZÉCHÉNYI" SZÁLLODÁBAN, még esak néhány napig látható. Vasárnap látható Páris a legszebb épületeivel ós nevezetességeivel u. in.: a uagyszerü Diána Gallerie, Boulevard, Concordia-tér, Vendome oszlop, Bastille-tér, Versailles a Latona kúttal, parkok, továbbá: Nizza, Moute Carlo játéktermeivel. Hétfőn zárlatul London világ város, Holland ós Spanyolország. Az eddigi becses látogatást megköszönve, tisztelettel kérem, még e kiváló szép két sorozat megtekintését, s maradok különös tisztelettel Strecker János. Köszönet nyilvánítás. Boldogult ..óm, szül. Zajácz Júlia, a „Magyar-franczia Biztosító ítészvénytársaság" nál 10 kros heti dij fizetés mellett volt biztosítva. Folyó hó 13-án történt elhalálozása folytán nevezett társaság a 125 frtnyi biztosított összeget, miután a szükséges okmányokat e hó 16 án beterjesztettem, helybeli vezérügynöksége által már a mai napon pontosan és minden levonás nélkül kezeimhez kinzette. k „Í?a ,I, U' aSZ,hat0m el a ' M a^ ar fra Qczia Biztosító Részvénytársaság* uak ezen elózékenv ós gyors eljárát ">: ,lváuoss á« u tJán is köszönetet mondani ós ezeu biztosítás! nemet legmelegebbeu ajánlani -Nyíregyháza. 1892. szeptember 20. Hok Mihály, ács segéd Hirdetmény. tói dílfltT,' £ al0 U„ épUletben a kelet i oldali főbejárat. iw a lo tí vármegyei főügyészi hivatalul hó f|L n í íl^! 1 1'^ 0 helyiség folyó évi október t b 1/ n, déld 0" 11 óra k« r a főjegyzői hivaa óT kéX aQdÓ á, r. Ve ,' és u t' áu f,, |y ó évi október haÍ hérl, r 7 ^' artamr a bérbe adandó lészen. valalban » hí e ,é,ele k megtekinthetők a főjegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt tolt -auH yháZá U' 189 2' éV Í ° ktÓbtír hÓ 3 áű ,a r' Májerszky Béla, főjegyző.
