Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
„IN I IC V I I> £ K-" Nyíregyháza — a mi \ iszonyaink szempontjából - a legelső sorban van a kolera-járrány beliurczolása veszélyének kitéve, amaz élénk közlekedés szerint is, melylyel a fővárossal, Budapesttel áll Ebből következik, hogy uagy elővigyázattal kell lennie a hatóságnak, és ezenkívül el kell követni és meg kell tenni mindent, hogy az esetre, ha a járvány még is u at találna és bejutna (ami majdnem bizonyos), lehetőleg megszüntessenek minden vonalon a járvány terjedésének föltételei A tanácsnak esetleg a képviseletnek meg kell adni az eszközöket arra nézve, hogy a közegészségügyi hatóság előre is meglehesse a legmesszebb menő intézkedéseket. Őszintének kell lenui — maguukkal szemben is — egész a kíméletlenségig s megtenni uiindeut ugy, ahogy az viszonyaink szerint szükséges. Ferde gégék a családi nevelésben. Kurunkbau, az izgaln.as és lelket megrázkódtató események napi reudeu vauuak Hírlapjaink hasábjait, a sikkasztás, kózvagyou elkallódása, egy egy szomuru családi katasztrópha, papi botrányok, politikai merényletek auuyira eltöltik, hogy olvasóközönségünk megszokván ez izgalmas olvasmáuyokat, azokat korszerű eseményeknek tekinti, s taláu a szellemi élvezetek közé sorolja. A Ilii lapukban tömegesen, de reudszer nélkül inegjeleut eiue szomorú esemeuyeket a statisztika csoportosítja, ez a rideg számító oly cinikus a civilizáuó iráu', hogy az öngyilkosok számaráuyáuak leg inagasabbjiit épeu a cultur államokta helyezi. De vájjon honuau ered társadalmi életünknek ily sötét kepe? Hiszen épeu a mai kor az, mely a művelődés szá/.adauak ueveztetik és nem jogtalanul. 6 aztáu az igazi vallás-erkölcsi alapon álló műveltséggel nem egyeztethetők öszze az e lele cselekedetek. Valahol olvastam, hogy midőn egy gonosztevőt bitófa alá állítottak, e szavakat haugoztatta a körülte zsibongva tolakodó tömegűek: , Atyák és anyák! Lássá tok az éu szomorú példámon, hogy hová visz a család hanyagsága. Igen eu bűnös vagyok, de bűneim súlya szüleimet terheli, kik gyermekkoromban magamra hagytak, támasz és ueveles nélkül." E mondás — bárha az erkölcsileg elsülyedt lélek keserű kitörése is — koiuukban sem hagyható figyelem nélkül; uem azé.t, mintha az észeu alapuló művelődés utáni odaadást vonuám kétségbe, de igenis ama ferde nevelés miatt, mely a családi körből kiiudulva az egész életvoualou, mint sötét árny húzódik keresztül. Ha valahol égető szükség van a reformra *. akkor a családi nevelés az, mert itt a mulasztás és tévedés nem csak a jelent bosszulja meg, de lassanként jövőbeli létünk sirját is ásogatja. Társadalmunkat a családbau gyakorolt nevelési rendszer uralván: a milyen a család, olyau a társadalom. Minden erkölcsi jó, vagy gonosz, a mi a társadalomban volt és van jelenbeu: a családi nevelés mintázata és kifolyása. Hangoztatván a családi nevelés miatt rendszerének ujjitását: szükség föltüntetni legalább rövid körvonalai bau ama hibákat és szokásokat, melyek csáládi nevelésünk fájának életgyökerein rágódnak. Nem jó orvos az. ki beteglátogatáskor a betegség káros következményeiről dőetrinár beszélgetéseket tart, de az alaposau megvizsgálni elmulasztja. Tekintsük meg tehát azou rosz szokásokat, melyek családi uevelésüukben fel-feltünnek, s romboló hatásukat nem egy gyermekkel szemben gyakorolják. A példa leg jobbau eligazít. A gyermek élete hajnalán pusztán érzéki lény lévén, miut bármely állat teugéleti életeu él, s egyedül A franczia irodalomban elért sikere miatt átvették a többi uemzetek is ; mert Paris nem csak a divat teréu dominált évs/.ázadok óta, hanem ép ugy szab törvéuyt, ad irányt a szépirodalomnak, mint hajdan a görögök. E uép szellemi örökét a francziák vették át. Birjak a szellem elragadó szabadságát, a képzelem kecses mámorát, fölfogásuk huom es íteletek határozott, ízlésűk nemes és egyszerű; világos ág szeretők és gyűlölik mindazt, mi hnUrozotlan, elvout, homályos, mi uagy, borzasztó: haiá rozottság , szabatosságra törekvők ós a tiuom árnyalatok kifejezesére termeszetökben rejlő készség sarkalj i. — Étért oly a 11 világos, szabatos, a gondolat miudeu áruvá latát tiuoinau színező a frauezia stíl is. — Hanem epeu eaért más a többi nemzet tárczája; az az uincseu is tirczájuk, a magyal t kiveve. A uéineteknél Bórue és Heine valódi feuilletonisták, a többi mind franczia iskolában nőtt fel. A koráu elbuuyt Kei ne r Bertalan tárcsái tudással, költői hévvel es tiuom ízléssel irt tanulmányok s kivált .Magyar Kn tnrképek* je hú másolata a régibb Magyarország egyes, már kihaló specifikus alakjaiuak. Föntebb azt irtaui, hogy a magyar tárcza egesz eredeti alkotása a magyar geniusinak: uem vettük át a francziától, nem utánzata a frauezia f ibliauxuak sem a causerieuak. Az ősi adomázá*, a régi, JÖ áblabirói huiuor volt megteremtője a mi tárcsánknak: u a humor, mely Jókaival Tallérosy Zebulou alakját teremtet talált szenvedése re ^yó méreghez, sem kötélhez, a leguj.tbb kötet eloii/e tárcsával miut a régi. látjuk őket az utc/áu, velők évek hosszú soun észre. hogy uiá- lett arr Az éjjeli kalandok, hetku le, mely a* élet miudeu bajában gyulást és nem fordult seui >eiu golyóhoz, sem fólszolitáshoz lésére llgy vagyunk a magyar |ó ismeréseinkkel: minden nap tatereD, k ivéhátbin, találkozva át uap nap mellett, uem vessük uk, járás kelésók, magatárta ,uk. zuapi tréfák elósorolás* helyett a magyar tárcza. tán fianczu hatás alatt, de minden esetre elóuyére.elfiuomodott, teljesen modernné,curópáivá, kozmopolitává lett, megtartva eredeti ungyaros izet, levetkőzve miud axt, mi a kényesebb ízlést sérthetnél fölvéve mindazt, mi a legfinomabb ízlést is képes ki! érzéki szükségleteinek kielégittetésében határozódik minden vágva. A/onbau alig villan fel lelki élete fenyéuek első sugara: miudjárt megtanulja, hogy az édesanyai eiulóu kívül más tárgy is vau, mi izlesi idegeit ingerelheti, erről az anyai szeretet ideje korán gondoskodik. A miut az érzéki tárgyak iráuti ismeretköre tagul, a szerint foglalódnak igényei' is folyvást szélesebb keretbe. Nagyobbak lévén íz igények, az édes anyai vakszeretet mindent elkövet azokat kielégíteni. Nem ritkáu szorgos munkáját hagyj i f-lb?, hogy auyai szeretetét, a még azt mérlegeim nem tudó előtt, bizouyitgassa. S mi történik ezutáu ? A gyermek most már igéuyeinek féke vesztett lován, árkon bokron, tüzöu vizén keresztül ro liauváu: állomását a „lehetetlenségben* tartji meg De már ezt az anya is — ki a .megtörténhető" *és„ lehe tetlen* fogalmak közt külöubséget tud tenni — észreveszi, s talán s első pillanatra szeretue akár Herschelhez folyamodni; de nemsokára kijózanodik, rákiált gyer mekere: ,./« követelődző, hiszen a csillagokat csak nem hozhatom el számodra!" Persze, ha ez egy jól vezetett gyermekhez vo.ua moudva: elégségesnek '.arthatuók az elhallgattatásra, de egy elkényeztetett előtt feltüuést kelt az édesauyáuak eme látszólagos gondatlansága, s mert megszokván miudeu kigondolható vágyát teljesítve látni: igyekszik önm igához következetes leuui, sírással, ordito/ással, avagy ru^dalódzással is. Ekkor az auya száuváu gyermeke kiuos vergődését igyekszik ót — a helyett, hogy magára hagyuá — czukorral, kűlöuféle tárgyak odaadogatásával, be nem váltható Ígéretekkel lecsilap tani, s maga iránt kibékíteni. S mi ez a nevelés már a gyermeki lélek természe tebeu? Valóban uem más, miut a kényeskedós követelód7és, elkéuyeztetetés, akaratosság, harag, uralomvágy, s a szülék szavábaui kételkedés alapjáuak megvetése, mely rosz tulajdonságoktól az élet későbbi szakában, az Ouálló gondolkodás korában sem lesz képes magát fól szabadítani, s melyek miatt az életben számtalau össze ütközéseknek és keserűségeknek lesz kitéve. S mi ra kosgatta a köveket eme alap szilárdításához? Felelet: az anyai szeretet, mely csak addig jó nevelési eszköz, mig előrelátó, s addig előrelátó, mig melegével enyhe naphoz hasonlít, de romboló hitásu azonnal, mihelyest forróvá válik. Nagyon helyes tehát a szeretet hevét a hideg eszélylyel mérsékelni: épen azért a családatyának, ki — elleutétben a uő szivevei — a család eszét kép viseli, a nevelésben kikerülendő egyoldalúság és hely teleuség is parancsolja, hogy figyelmes szemlélő legyeu, s ha a szükség ugy kívánja: helyt álljon. Azoubau a vakszereteteu kivül, a családi környe zetbeu sajátságos behatások is vannak, melyek szintén hív szövetségesei a téves gyermeknevelésnek. A iniyeu a hatás, olyau a visszahatás, különösen a gyermeki lélekre nézve, mely a leghlvebbeu fogadja el s tükrözi vissza a környezetnek mindenféle sajátságát, jó vagy rosz tulajdonságát. Egy filubau történt, hogy az orvos beteg leánykát ment látogatni; a leáuyka már ekkor az udvaron játszott az egész család gyönyőrteljes szem lelete alatt. Mikor a családfős — kik a kedélyes tréfák űzésében gyakran tülozuak — az udvarról észreveszik az orvos közeledését, egyet gondolnak. A családatya a szobába megy, s rögtönözött jajgatásával ügyesen játzva a nagy beteg szerepét. Az auya bánatos hallgatásra fi gyelineztetí a családi kört. Betoppan az orvos; kérdést intézett a leányka hogy létéről. A leányka virúló arczczal eléáll s megköszöni a hűséges ápolást. A mama is nagyon megvan elégedve, de szomorú arc/c/.ai hlvji fel az orvos figyelmét férje betegségére. A családi kör lopva tekint egymásra. Az orvos figyel, kérdezősködik, s már a betegséget akarja osztályozni, midőn az egész, gyülekezet hangos nevetésben tör ki. Ugyan ezen család más alkalommal gyermekei erkölcsi értékét ueveleudó, haugzatos szavakkal ostromolja az alakoskodást,{ kétszínűséget, s nagy garral hirdeti gyermekei előtt az őszinteség és nyiltszivüség uagy becsét. De nem jut eszébe, hogy erkölcsi oktatása csak szóbeli, példája minden szavának ellent mond. Valóban a családi nevelés sarkköve a pílda; oly nevelési eszköz es, melv az igaz, jó és szép követésére a legbiztosabban oktat. elégíteni. — Nemcsak nyelve más: más tartalma is. Egé-z sora van tárczairóinkuak, kiket a hír, a jólét rég tenyerére vett volua, ha müveik a Figaro, a .Journal des Débats" -ban vagy valamelyik más franczia előkelő lapban jelennek meg — Kozma Audor Budapast életé nek van olyan croniqueurje mint Wolf a I'árisénak; Sipuluszbau több az eredetiség, találékony vidámság mict Párisban; Bársony van olyan finomin észlelő megfigyelője a természetnek, mint a leghíresebb franczia roinanczier. És aztáu az elbeszélés művészete mindeniké ben milyen tökéletes. Bizonyára ismerősebb asszonyom a Figaro .Le Ma?que de Fer'jének szellemes satirájával, kegyetleu psrsitl ige jávai, mint Tóth Bi'la „Tárc/.a levelek- jével. — Pedig e busz tárczaczikk remeke annak, mit tnagiar nyelven írtak. — Minő keleti poinp.lja a színnek, a festésnek szókkal, milyen ritmikus miuden mondata, mily végtelenül finom a gondolat árnyalatainak kifejezésébeu ! És nem lehet meghatározni, hogy nyelvének sziuezé.e uagyobb e, vagy mint elbeszélő művészibb. Mert ha ezelőtt harmiuez husz évvel nagyanyáink csodá lattal élvezték Vajda Péter keleti tárgyú, fantasztikus elbe-zéléseit és -zingazda?, festői nyelvet és hs Kuthy mint leíró plralau a magyar irodalom történelemben, Tóth BMa sein kisebb virtuóza a nyelvnek; tehetségé hez még alapos tudás, filozotiii készültség, végtelenül finoman érző és minden hatás iráut fogékony kedély zegódik. Olvassa el a .Halál* vagy a .Porszem* tárczá lit az spotheozisa az életnek, ez fantazmagória, mely goudolatot ébreszt az ember lelkében, vágyat, a tudá-. xt ismeret után. É< milyen hangzatos minden mondata, hangosan olvasva a zene hatását teszi lelkemre s egy-egy mondat.* meg vissz.ir engjlelkembeelhslózeueként.— (Névy s Dengi sti.isztikáji helyett olvastassa el a Miczi kis•isszouynyal hangosan e könyvet). . . Nem tudom, asszonyom, szívesen veszi e pár sort? - Nem volt szándékomban az idegen rovásári agyba fóbe dicserui a magyar tárczát. — Jó bornak nein "kell czégér, de a mikor saviczkát iszuuk a maguuké helyett ? Miért égni az idegenért? A viszontlátásig híve C Sok ily apró mozaualai vannak a családi nevelésuek Irigység, bosszúvágy, makacsság, uralomvágy, hiúság, félénkség hazugság, káromkodás, hibás beszédmodor, figyelmetlenség stb. a környezet alanyi sajátsága szerint, mind a család helytelen nevelésére vihetők vissza. Nem kevésbé veszedelmes megrontója a gyermeknevelésnek korunk ama veszedelmes áramlata, mely külöuöseu a a városi delnőket ragadja magával. S ez •ibbau áll hogy az illetők szabadulni akarváu a súlyos, de áldásos .gyermekápolási muukától: ismeretlen dajkának adják (Tda gyermekeiket, kiknek sem szivök, sem eszok nincs az „árvák* nevelése iráut, s igy minden lépésükkel egy-egy méregcseppet öntenek a külbehatásokra oly természetes hajlammal viselkedő gyermekek elkeibe Nem ama nőket értem én, kik a dajkára a legszűkebb kötelmeket bizzák, de azokat, kik szívesebben időznék a szórakozást uyujtó közhelyeken, inml ártatlan gyermekeik vonzó társaságában Megtörtént, hogy a berlini állátkerlben egy koldus asszouv csecsemővel karjáu alamizsnáért kö iyörgölt egy ott sétálgató delnő előtt. Az űrnő a kisded vonásait vizsgálván, saját gyermekére ismert, kit a gondatlau dajka — nehogy a .légyottnál* alkalmatlankodjék — rendesen át szokott neki adni. Ily háládatlan és szívtelen sok dajka a gvermek iráut; igy tagadja meg némely nő saját vérét Hajlandó vagyok hiuui, hogy az igy nevelt gyermekek tudósokká válhatnak ugyan, de jószívű, jellemes és nagylelkű emberekké ritkáu. Az elmoudottakbau igyekeztem feltüntetuí, hogy a családi uevelés sikereit a túlságos szeretet, párosulva a gyeugeséggel, a helytelen példaadás, s a gyermekeknek avatatlan kezekre bízása törik meg. Épeu az eme fogyatékosságok eloszlatását kell sürgetnünk. A törekvés már fél siker. Családi nevelésünk ily viszonyai közt javításra van szűkség. Eunek ugyau az ovodák ós népiskolák is hivatva vaunak segédkezet nyújtani, de muukáukat legbiztosabban akkor koronázza siker, ha a társadalomul anyákat nevelünk. Mig leányuevelési iutózetüuk tantervre oda megy ki, hogy a leány művelt no legyen, addig nem felel meg egy sem a várakozásnak. Azt hiszem helyesebb c/.élzata volna tautervüknek az, hogy a leány müveit auya legyeu. Ha valahol éleseu meg kell különböztetni a fogalmakat: akkor, a „uó* és „anya* fogalmai azok. Óhajtandó tehát, hogy a felső-leányiskolák, továbbá a leánynevelő intézetek az állattan, csillagászat stb. tantárgyak helyett, iukább embertant, iólektaut ós neveléstant tauitanának, általábau leányaink ovodauókké képez tessenek, uem pedig a női emancipátió tudákos híveivé. Éu azt hiszem: ha a leányok és nők ideje koráu megízlelik a neveléstannak édes méz t: akkor nevelésügyünk oly talajt nyer, melyen édes hazánk testi, szellemi és erkölcsi életének csemetéi — a gyermekek — a legbiztossabban indulnak növekedésnek és egyenessé fejlődnek. Igy a uők nemcsak szaktudósok, de oly tekintélyek is leszuek. hogy mindegyikbeu egy-egy Szilágyi Erzsikét, avagy egy Festetich Júliát látunk ós tisztelünk. Sikolya Antal. Lapunk e száma második lévén az uj évnegyedben, tisztelettel és bizalommal fordulunk a közönséghez, kérve lapunk részére a további támogatást. Előfizetések vidékről legczélszerűbbcn postautalványon, helyben pedig a lap kiadó-hivatalánál vagy a „Nyirvidek" rendes kihordója utján eszközölhetők. Hátralékos előfizetőiuket az elmaradt előfizetési dijak mielőbb való beküldésére tisztelettel felkérjük Lapunk előfizetési ára: Negyed évre .... 1 forint. Félévre 2 Egész évre 4 A tanító urak fél dijért rendelhetik meg lapunkat. A „Nyirvidók" szerkesztősége és kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — 0 felsége a király uevenapjáu, e hó 4-dikén üuuepi mise volt a helybeli r. kath. templomban. Az Ünnepien isteni tiszteleten a vármegyei, városi és a kü.önbözo állami hivatalok és a közös hadsereg és honvédség tiszt.kora testületileg jelentek meg. A hivatalos testületek tagjain kivül a közönség és igen nagy számmal vett részt. ,7. f Tár megye őszi közgyűlése, mint azt már jc.eutettűk e hó 11 dikéu kedden az uj székház nagytermében fog megtartatni A közgyűlés 66 pontból álló tárgysorozatát lapunk e számának első helyén közöljük. -- Október (l-dlkát, az aradi vértanúk gyászos ki végeztetésének évforduló napját, kegyeletes módon Ünnepelte meg városunk közönsége. Az ünnepély, a szabolcsvármegye. 1848/4!. diki honvéd egyesület kezdeSSí e a z ev templomban tartatott meg, A S Z ?"r pélye n. a honvé d egyesület tagiai testületileg jelentek meg. A dalárda éneke nyitotta meg az eSír 4' Bartholomeulésl S érd sül! la d í m! g h? tÓ i,n4 t- A kegyeletes ünnepélyt 1 ,lalár(Ja a' kalm i éneke rekesztette be. tósá f fa~0/üw et,eS Hi <S s; KdU ay Andrá s föl páu úr őrnél. zámtHzt iiil^'a 1' l?' be,i lakost a vármegyei pénztári szám tiszti állasra ideiglenes minőségben helyettesit*. oosta ^ •oT? 2* 8- Á H! l f! r Endr e< városunk szülötte, 53 S8géd f° gal 1"0. segéd-felügye• .•> •dik7„ Ac7uíöS e d k^H ayi* 81 bizot,sága e b ó hivi üles-t , e" 9 órakor ti mí* meg rendes ülését, az uj vármegyeháza kistermében. 'lelte, hogy e'a tSa án r;stíó, m. belügytniuiszter elren ahol megszáMuak íU n érkeZ0 utaso k' az0Q a he |y e Q< A miui^er e,lÍ t na pi alá helyeztessenek.
