Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-09-25 / 39. szám

„IN Y I R V I) FC IC. kűlöuösen az intelligentia szép számául jelent meg Görömbei Péter, ref. lelkész tartott lélekemelő imát s hatásos beszédet; ékes szavakban fejtegetvén, bogy a magyar prot. egyház, bár elvi állás poutjáuál fogva embe rekét sohasem tett és nem is fog tenui kultusza tárgvavá, de másrészről mindig szívesen ragadta meg az alkalmak it, midőn a történelem nagy alakjainak példájából ember és hazaszeretet tanulhit Ez elvekből kifolyólag, Ezsaias LXL rész 1—2 verse alapján elmélkedett a férliuról, .kit az Úr kuldö't, hogy a foglyoknak szabadulást, s az Ur jókedvének esztendejét hirdetné,' vizsgálva 1 a czélt, mit kitűzött, II az eszközöket, melyeket ha-zuáit és III. az eredményt, mit elért. Tervben volt még egy körmenet tartása i t város kivilágítása, de ezeket a kitört uagy zivatar megakadályozta. Farkas Lajos. • * A tállyai Kossuth-templomi ünnepélyen városunk közönsége is igen nagy számban volt képviselve, sőt dalárdank is részt vett abban, ugy az ünnepies isteni tisztelet, mint az este rendezett liangverseny alkalmából. Az isteni tiszteleten az egyházi szent-beszédet nt. iurbaky József főesperes mondotta. A remek beszéd nem állván rendelkezésünkre, közöljük annak rövidke kis kivonatát a következőkben: .Midóu az Isteu szolgája az üdvösség örökérvényű igéjét hirdeteudó, a szószékre fellép, gyarlóságának tudatában, miuekelótte ajkait meguyituá, leborul, megemlé kezve az Urnák tauilvauyaihoz mondott eme szavaitól (Luk. 12—1'2) .mikor pedig vieudenek titeket a zsinagógába, ne legyetek szorgalmasabbak, mert a lélek azou űrábau tanít titeket, mit kelljen mondanotok,* felfohászkodik Isteu sz. lelkének segedelmeért, ajkait illesse sziveket bódító ihletével. Megteszem ezt mindig ón is, Itten szolgáiuak legkisebbiké; itt teszem ez alkalommal is, hogy ide felléptem. De ne vegye nekem isteuuek áldott szent lelke büuómül, ha ó rajta kivül segélyt, ihletet keresve, gondolatomban másfelé is fordultam. Igeu más felé is. Lelkem a gondolat gyors szárnyait felkeresve, a túriul remetét, a varázszavut, ki ma kilenczveu év terhevel vállán, de lelkébeu ifj-in, testben ugyau a Pó kies partján, távol —igen távol — tőlüuk, de lélekben itt vau közöttüuk s igy szolott hozzá sóhajszerülug esdekelve : ,Te kiuek ajkait istennek szent lelke itt e szent falak Között a sz. keresztseg alkalmával ezernyi sziveket lángra lobbantó tűzzel ihlete meg. kinek riadó varázsszavára ellenségverő hadseregek támadtak a földből, öldöklő fegyverré egyenesedett ki a békés füvágó kasza, a harczbau gyakorlatlan, de ajkaid varázsa által erős, bátor ós avatott népfelkelő kezében, anyjok karjaiból megszökött gyermekifjak szórták a sz. egyházak harang jaiból öutött ágyukból az ellenség fegyelmezett hadsorait, kiknek lelkesültségükből folyó hősiességük bámulatba ejtette a szaladó osztrákokat s a hatalmas Albiont és az Atlautitól a Csendes oczeáuig hozta lázas, ámuló lelkesülésbe a szabad Amerika népét: te, kiuek ezüstharang csengésű szava most is ott rezeg fülemben, szivemben, hová magát három évvel ezelőtt, 1889. évi julius 5. — oh! hamarabb el tuduám felejtem atyám, anyám drága uevét, miut azt a uapot, ott az Italieusis kilenczedfel száz lelkesedéstől ittasult magyar viharos éljeuzését, szászorosau visszbaugoztatott termében bevevé, ób kölcsönöz ajkaidnak mézéből, gyújtó tüzéből egy csekélyke parányt nekem most, midóu ily feuyes nagy közönség, a hara sziue-java előtt kellene e mai nagy nap jelentőségét gyenge akadozó a|kaimtnal tolmácsolnom. Hisz elérhetlent óhajluk, ő nem ruházhatja át ajkainak varázsát másra, teáin, és elnézéstek az, a mihez e szent helyen kü'önöseu folyamodom. S megalázódott gyarlóságom e tuditában még fokozz.i elnémulásomat a szó, mely felülről csendül: ,0 d le a te saruidat, mert a föld, melyen állsz, szeut föld." Igen e fóld, e hely, melyen állok szeut a vallásunk, mert Isten iuiádásáuak, mely czélra e százados romjaiból uj stylben kiemelkedett épület ma újra átadatik, szent, mert magyarnak, mert a magyar haza egyik legdicsőbb fiának, Kossuth Lijosuak etnlékéhéz vau kötve." Villamos világi tűs. Lapunk mult heti számának a város jövő évi költségvetéséről szóló czikke eróseu kifogásolta a költségelőirányzat azon tételét, inely a város közvilágításával járó kiadásokat iráuyozta eló igen csekély ö zenben. libegett, a düh és borzadály egy neme foglalta el, mia latt a nőre rohant. Azt sem tudta mit cdnál! A szörnyű teremtés elkészülve várt a támadásra, pisztolyt ragadt föl s fejére irányzá. A lövés eldördült s a báró a földre rogyott. • * Ougy.lkosságot ak írtam elkövet ni, vallota a lakásán megjeleut rendőrtisztnek, de a golyó uem talált hilá losan — u^v e megbocsájiasz ? — kérdé nejétói, ki ágya mellett állott. — Hallgass! oh hallgass — rebegte törede etten a nó. A remlórtiszt eltávozott. — Es most távozzék elólem. ne lássam soha, — moudá a báró, mély gyUOleltel nézve a nőre. A uó uem mozdult! Átalakulva, mereven bámulta férfira. — Parancsolom! akarom! azonnal hagyja el a palotái! Ne várak<<z issa Narcis herczeget. Az asszony a megbánás töredelraével borult ai ágy elé. — BocaAsMin meg — — Nem, te nem lehetsz oly kegyetleu. ED uetn tudom mi történt velem, érzelmeimmel, de énem, hogy sxeretlak, itt akarok inat adni, ue Qzz el . . — Kerülje a botrányt! ismétlem, távozzék. A nó egy darabig mereven nézte férjét, mulatt keblébeu egy egé i forral alom támadt s egyszerre miut kovács Ütésre ugrott fel helyéről a kisietett a teiubó:. Mtoó változáson ment át. Peretek alatt éveket élt, uein gondol semmire, csak azt tudja, Uogy a .bárgyú férj*, kit 6 majd megölt, nemes, uagyou nemes lélek! Legyen meg hát az elégtétele Egy lövés dördült el újra s aa jól talált. Evelin öokexeból vette el büutetését. Az előhívott orvos, halálát állapíthatta me^ csupán! Kifogá-oltuk pedig, rnivul azt hitluk, hogy az illetékes tényezők elejtették, vagy legalább a messze jövőfelada'ai közzé toltak a jobb, s a moderu városia-.-ág legelemibb kívánalmai között elsó helyet elfoglaló közvilágítás jelentőségei ügyét. ü.ziutén örülü k, hjgy ezeu aggodalmunk al.ip uélküli s tárgytalanná lett. S habár a költség előirányzat realitá-a szempou'j.ibol előbbi véleményünket kéuytelenek vagyuuk továbbra is feun tartaui; az illetékes tény zók abbeli készségét, hogy ezeu akuttá vált kérdés mielőbb a kedvező megoldás stádiumához vezetessék, szívesen elismerjük. Tudjuk, hogy Bencs László polgármester lelkesedéssel viselittik ezen űgy iránt. 0 euuek a mozgató tényezője, s rojta, illetó eg akaratán fordul meg mindeu. Erdeme az első, az ügy szerencséje a második, s mgy felelősséget ró reá a harmadik, de a mellyel aránybm fog állani törekvése tárgyának perf' ctuálása esetéu a szerzett érdetn mindenki által való feltétlen elismerése és méltánylása. S ez jutalma lesz. Meglehetős tág keretben indult meg majdnem két évvel ezelőtt a városuak villamos fénnyel leendő világi tását czélzó mozgalom. A/, előmuukálatok annyiban mutattak fel positiv eredményt, hogy a további lépésekhez alapul szolgálhattak, s alkilmasak voltak arra, hogy a mult év deczember havában e Mrgybsn, külön összebitt bizottság beható (anulmáuyozás és unnak idején szak vélemény előterjesztése végett kiküldje SzoJior Pál adóügyi tanácsost. Ez idó óta aztáu csendben folyt a munka. Nem vett, uem vehetett róla tudomást senki, mert az ügy iráut igazi előszeretettel viseltető tanácsos mindeu zaj nélkül felelt még megbízatásának. Elméleti szakismere teit kibóviteudó, elutazott Szathtnárra, majd két izben Budapestre, s ott praktikus oldaláról igyekezett a meg oldandó kérdés mindeu részével megismerkedni. S hogy mily sikerrel, bebizonyitá a mult hátén csütörtökön össze bivott bizottság elé terjesztett szakvéleményével, mely amellett hogy kimerítő, s a villamos világítás kerdésóuek ugy elméleti mint gyakorlati részére alapos részletes séggel kiterjeszkedő, egyszersmiut a uagy foutosságu ügy szerencsés megoldását egy uagy ugrással vitte előre, mit egyáltalában nem ellensúlyoz a bizottsági tagok nagyobb részének indokolatlan, s azt intestaló távolléte, hogy helyüket a legkevésbbé sem érdemlik meg. Fő érdeme ezeu jelentésnek, hogy az ügyet a leg* jobb mederbe tereli, az által, bogy pirhu/samot voi vu a gáz ós villamos világítás között s mindkettő előuyeiuek és hátrányának ugy a tudomány mint a gyakorlati élet szempontjából való szakszerű felsorolásával a villamos világítást fogadja el, miut egyedülit, mely a mai kor igényeihez képest combiuatióba jöhet. Szilárd alapokon nyugvó számításokkal igazolja, továbbá, bogy a villamos világítás feltétlenül olcsóbb, mint a gáz, s jelentéktelen az a külöinbség, amely a mostani szánandó petróleum, s a villamos világítás között az árra nézve létezik, sőt fel tételezésével auuak, hogy a város jövőbeni fejlődése a villamos Világításnak a magánosok részéről való igénybe vételét nagyban foltozni fo^j i, kétségtelen szá nadato .kai igazolja be, hogy ez esetbau a közvilágítás, épeu nein fogja a város anyagi erejét igéuybe venni, daczára hogy a magánosok által felhasznált villamos világítás uem fogja meghaladni a petróleum világítás árát. A város mostaui miserabilis világításánál ugyanis egy petróleum lámpa égési órája 109 krba kerül. Az ország najyobb városaiban pedig a gázvilágítás l'/

2 — 4 kr között váltakozik óra és lángokkéut. Ezeknek elle uében Temesvárott i villamos vilápitás 16 gyertya erejil izzó lámpákként 127 krba, Karáusebeseu és Sztthmáron pedig még eunéi is jelentékenyen olcsóbba kerül. Mint hogy pedig teljesen elég 10 gyertya erejű lámpa, uyilváuvaló hogy a közvilágítás olcsóbb lesz még a mostaui petróleum világításnál is. Természetesen az e czélru szánt vég összegűek miud amellet is uagyobbuak kell lenni, mert hiszen uem 190 lámpa fogja teljesíteni az éj sötétjének eloszlatását, s uem az idő, meg a hold járáshoz alkalmazkodva, hauem legalább is 400, évi 800,000 égési órával. Minthogy pedig a Ganz féle világhírű budap sti czég ajánlara, illetőleg tervezete szerint az egész berendezés legfeljebb 150,000 frtba kerül, s minthogy a magá uosok, testületek és közintézetek által igénybe veendő lámpák száma minden valószínűség szerint elfogja érni az 1800-at, tehát éveuként 1.260,000 órát,minthogy végül a magáuosok óránként és lámpánkéut 2 krt fizethetuek, mert még ez esetbeu is olcsóbb a petróleum világításnál, misein bizonyosabb, miut az, hogy a berendezés 150000 friot kitevő összegével járó 25000 frt regie és amortisa'io teljes fedezetét fogja találni a tnagáu világításból befolyó összegben. Szohor tanácsos jelentésének ezen igen plausibis, tetszetős, de ketsegbe vouhathu adatokkal és számításokkal bizonyított része igeu alkalmas arra, hogy a köz világítás ilyetéu rendezésinek uem elvből és néha érdekből ellenségeit is meghódítsa a czélnak. Fó kérdés az, hogy a villamos világitás berendezése uiikéut eszközöltessék? Vállalat utján-e, avagy házilag? Kényelmi szempoutok, va amint a város képviselő tes tu.ete által követett eiv a vállalat általi berendezést és Özemben tartást javasolják, s ezen iráuy nyert — habár c-ak hallgitag, kifejezést a 22 ón összehitt bizottságból is. CzéUzeiűségi, s külöuöseu pedig utilitarius indokok ellenben határozottan amellett szólauak hogy a város házilag kezelje, illetőleg reudezze be a villamos vílájiás'. Ezt az elvet protegeálja Szohor tanácsos több-zör éria telt sztkvéle uéuye is. Hanem a bizottságnak a vállalat felé hajló hindulata szerintünk téves alapon nyugszik, az legkevé«bbé sincs megindokolva, s a vállalat tárgyainak általános természetéből kiindulva, szem elól téveszti a szóban forgó ügy speciális viszonyait, és a vállalni ke/elés általános előnyeit ezen kulönöt esetre is alkalmazni akarja, anoélkül, hogy a közelebbi téujezőkct, mik a házi kezelés mellett, s a vállalat ellen bizonyítanak, kellő figyelemben része aitette volna. Igaz ugyan, hogyahtzi kezelésnek is megvanuika maga hátrányai, s fokozódni látszaunk erek a hátránvok, mert a villamos világítás technikai és tinaiicialis kezelése terraincognita, de tekintetbe véve azt hogya villamos világítás berendezése csak akkor eszközölhető, ha a befektetéssel járó kiadások legalább nagy részbeni fedezésére kellő alap lesz, — enuélkül egyetlen vállalkozó setn menne bele - tekintve tehát, hogy az alap szilárdsága conditio sine qua uon, — tekiutve továbbá, hogy a vállalat elemi törvényei az abból folyó haszuot egyeneseu feltételezik aminek pedig czéltudatosan nem kell épen vállalkozók zsebeibe folyni, tekiutve végül, hogy a szóbau forgó kérdésben leginkább a város van érdekelve, tehát kötelessé"e is minden utat felhasználni, mely a legkisebb elónynyeUs kecsegtett, ennélfogva több miut bizonyos, ho»v nincs ok a házi kezeléstől irtózni, anuális inkább, mivel a képviselet által eddig követett gyakorlat szeriut isá vállalati reudszer iukább ott érvényesült, a hol a város uak kfczkázata épen nem volt, ahol tehát a jövedelem messze meghaladja a kiadásokat, ott azonban, ahol a kiadások rendes természettel birnak, megfeleló bevételek nélkül, ott mindég a helyes gazdaságossági alapra helyezkedve, öumaga kívánta megtartani azt, amit esetleg a vállalat tenne zsebre. Ez az eset forog itt is fenn, s nem is kell fok provideutia ahhoz, hogy a kezelés ós üzemben tartást megtakarítást fog maga utáu vonni. Javasoltatott ugyau, hogy a vállalkozóval akként köthető meg a szerződés, hogy a város biztosítsa magáuak a bármikori megváltás jogát Hanem ez komoly számba alig jöhet, mert hiszen kétségtelen, hogy a vállalat ha már egyszer befektette tőkéjót, gyümölcseit is élvezni akarja, tehát eseileg a 2—3 cszteudei megváltás esetéu is biztositaui fog magának oly haszuot, amely a szerző dós egész tartalmára remélt anyagi előny egy jelentékeny részét teuné ki. Különben nein ok nélkül szokták a vállalkozók kikötni az 50 évi coucessiót. Egyébb iránt mindezek a kivitelhez tartozván, legalább, ez idó szerint nem oly fontosak, hogy hosszabb tbeoretikus fejtegetésnek szolgálhatnának alapjául, s legfeljebb annyiban btruak jelentőséggel bogy a megoldást könyitik, slehetóvó teszik anuak mielőbbi effectuálását. Ami kívánatos. A szűkebb körű bizottság, mely a kérdés tanulmányozása. s alkalmas előmunkálatok megtétele végett maudatumot kapott a uagy bizottságtól s a uiely a Ganz félé czégtól meghívandó szakértő közbeujöttével fogja nevezetes feladatát végezni, letéteményese lett a közvilágítás ügyének. A bizalmat szívesen előlegezi neki a város közönsége abban a reményben, hogy feladatát minél előbb, az Ugy fontosságához mérteu előre látással, s kellő lelkesedéssel fogja megoldani. — Egyre azoubau már most fel kell hivuunk figyelmét, nevezetesen arra, hogy a villamos világitás iráut a magánosok körében való hangulat keltés érdekéből gon doskodjou arról, hogy a villamos erőt igénybe venni akaró közönség tájékozást szerezhessen a fontosabb tényezőkről, pl. kit terhel a bevezetési s felszerelési költség, mennyi az lámpákként, az elhrszuált villamos áram után fizetendő dij miként számíttatik, stb. Különben a bizottság tagjaiban meg van az ügy iránti előszeretet, a legjobb eredményt működésétől tehát méltán remélhetjük. Omikron. * * * Szobor Pál tanácsos jelentése a következő: Tekintetes bizottság! Nyiregyháza város képviselő testülete meggyőződveu arról, hogy váro>uuk közvilágítása a kívánalmaknak tóbbé meg uem felel.de meggyőződvén arról is,..hogyha városuuk fejlődését tovább viuui akarjuk, a világitás kérdését okvetleu megoldáshoz kell juttattnunk: 1890. deczember 16-án tartott közgyűlésén K 7868/90' szám alatta következő határozatot hozta: „az utczák világitásáta 3006 frt. 50 kr előirányzott összeg megállapíttatik, de egyúttal utasittatik a tanács, hogy városunkuak légszesz avagy villáimnál leendő világítása tekintetéből a szükséges tájékozó adatokat szerezze be s terjeszeu eló egy javaslatot az uj világitás bohozatala tekintetében a képviselethez ideje korán, hogy az elfogadandó javaslat alapján az uj világitás behozatala iránt a szükséges iutézkedések már az 1892 évre megtehetők legyenek. Ezeu határozatból kifolyólag a tanács intézkedett arra nézve, hogy ügy a köz, mint a magánvilágitásnál igénybe veendő gáz vagy villamlángok száma lehető pontossággal összeirassék, mely összeírás eredménye az ide mellékelt kimutatások szerint a következő: 8oo

wl. a közvilágításnál 400 láug á 2000 óra, vagyis: 2 a magán világításnál, ide értve az üzleteket, koz,mézeteket és magánlakásokat: 1800 láng á 600 óra: 1080,000 óra. Ezen összeirási adatokat pontosan átvizsgáltam s igy valószínűnek tartom, hogy az égési óramennyiség az uj világítási rendszer behozatala után nehány, mondjuk 3-4 év alatt a 2.000,000 égési órát minden valö-zmüség szerint el fogja érhetui. Miután az elólemlitett képviseleti határozat két világítás, rendszerről tesz említést: a gáz ós villamos rendszerről, szükségesnek tartom a tek. bizottság előtt e ke rendszer elveivel bővebben foglalkozni, hogy aztán a álasztás annál könnyebb legyen. Általánosságban állitha, uk hogy az elektromos fény és a gázvilágítás közöl . küzdelem tn.uden ponton igen heves. Néhány évvel ezelőtt a gázfény még csak ott szorult k, az elekíromos íoKni,1' nat?y i

n^itásu fényforrásra mamárntf'

U1Ut pL Vl

l*

gÍt

Ó ^nyoknál és jelzőknél, de ahol Ui h ^

V,

er

s^'

re k

é' « elektromos fény a gázzal, tek «/ii K ,n

egvilágitásáról van szö, mint üzleáltal leu tehetséges ^ minde^'S tt^ és féDyre nézve a ^Uamos fény "vei bir a A f T ' A

z *

,ekt

r«

k^ ^y Hzine is elónyuéhez közelehh á'lí e'

e

U' miUt

á° a "^ilág fehér szia vörös é

S ír ' m'

g, a g4zfé

Qy' '"'súlyban lévén benne a fénv ee«n ft s

u8á

r»k : sárgásvörös szinü. Sok esetben fontos^bb i m T'

étele ép6D o

l?

aD fon

l°» ^ talán Urivak i Lh " a?- lűtensili

8- Mert tudjuk azt hogy a mint nannfl

8 í

Sn

4L

,gen S°

k °

setben luá

s miitatuak, eset nem ál i az ele

k^omos világitásnál ezen Set mUurt-'

0' •

m

e^

eUaé

l,

a t

á^

a

k természetes szi° előnye az elektromos világi-