Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-18 / 38. szám
,N V I K V I D É K.' Igy aztán az a nyolcz szál ember, aki ezen az értekezleten a sok meghívott kö'Ol megjelent, nem csinálhatott, nem határozhatott semmit. Az az hogy valamit még is határoztak ott. Fölkérték ugyan is a város országgyűlési kepii-.elójet, hogy a városi k> pviselet legközelebbi ülésén tegyen indítványt, hogy a képviselet, a város egész közönsége nevében üdvözölje Ko 3>uih Lajost 90 dik születése napján. Ez a „legközelebbi" k.pviseleii gyült-s az az idó SZTÍUU megállapítás szerint e hó lS-dikán. tehát az eln.ult pénteken tartatott volna meg. Mint ahogy ezt a dátumot a helybeli lapok egybehangzóan közölték Hát, mint az lapunk e számának egy rövidke kis újdonságabau jelentve van, ezt a 16 dikára tervezett képviseleti gyűlést a következő pénteken, 23-án fogják megtartani Hogy ez igy történt igazán sajnálatra méltó Mert, ha már uem jöhetett léire semmi szervezkedés a tekintetben, ho;;y Nyíregyháza városa, a maga egész közönségével Kossuth Lajos 90 dik születése napját inegüuiiepclje. a város képviseletének idejében elhatározott üdvözlete, az általános ünneplés elmaradasát némileg pótolta volna 8 bar milyen elfogadhatók és akceptálaudók is azok az okok, a mellek miatt a jövő évi költségvetés tárgyalását (ami e közgyűlés fő tárgya lett volua) a következő hétre elhalasztani kellett, semmi esetre sem tartjuk helyes dolognak, hogy a képvi gelet, a Kossuthoz küldendő üdvözlet elhatározása fégett akár — amint tervezve volt — pént-kre, akar pedig, ami meg ünnepiesebb lett volna, e hó 19-dikére, hétfőre össze nem hivatott. A kö/ponti népiskola. Az Ugy uagy kulturális jelentőségéhez mért ünuepiességgel avaitja föl a helybeli ág. ev. egyház uj központi népiskoláját. Palotaszerű diszes csarnokát a uépuevelésnek.mely beköltözvén e hatalmas épület termeibe, óriási leudületet nyerve fogja teljesíteni nemzeti hivatását. Ax ág. ev egyház nagy áldozattal emelte ezt az épületet s bizonyára nincs szükség rá, hogy vésett betűkkel márvány táblát ékeljünk ez épület, falába, mert ez a palota külsó diszével, kényelmével, egé-z berendező sével szép szavak nélkül is hirdetője az egyház áldozat késcsegéuek s megörökitője azok érdemeinek, kik életre keltették, évek hosszú során át ápolták, fejlesztettek ez iskola építésének ügyét s azt megvalósítottak. Váro.-uuk rohamosan megindult fejlődésében ez iskola fölépítése és a kitűzött czélra való átadása igen nagy jeleutóségü. mert nagy hézagot tölt bc kulturális intézményeink sorában i népnevelésügyi intézményeink berendezését fölemeli arra a uiveaura, ahová más tekin tetőkben már eljutottunk Lapunk ez iskola létesítésének ügyét kezdettől fogva uagy figyelemmel kísérte s több ízben kifejtette é« méltatta ama fontos paedagogiai érdekeket is, melyek «* ügygyei kapcsolatbau állván, most már, hogy az iskola fő.épült s rendeltetésének átadatott, megvalósulást nyertek. Mert nem kicsinylendó tényező a uépu< velés értékének emélese « euuelfogva eredményeinek biztosítása As nagyobbodása tekintetében az a befolyás, melyet egy díszes iskola épület, kényelmes, csinos s a modern igéuyeknok megfelelő berendezésével ilyen szempontból gyaKorol. 5. a mi adott viszonyaink szerint még közegész ségügyi sr.euJipoutból is nagy jelentőségű eseménye köz életűukuuk chr,iskola meguyitása, mert megszabadultunk azoktól a régi, ^zűk, tülzsufolt iskola termektől, amelyek biionjára szintéi! voltak uéini befolyással a nagy gyermek-halaudóságria Az épület, mely a legdíszesebbek egyike városunk bau, kerek számbaii 100 000 foriutba került Nagy összeg, de sok áldással fogja meghozni dűs kain itait K vinjuk is, hogy az ág. ev. egyház rövid idő múlva olyan helyzetbe jusson, hogy többi népiskolái egyesítésére föl építhesse a második palotát is. A felavató Uunepély lefolyásról lapuuk ujdousági rovatában közlünk tudósítást pedig mindketten azoknak az apró tácskákból tuenersé geseu kirakott pompás székeknek készítésében, melyek a templom miudlket oldalán még ma is nagy részint épségben vágynák, noha tökéletességre a nálokuál ifjabb testvér András hihette, a mint a székeken levő ezen lOocripiió mulattja: Hoc opus fecei unt tieri, Magnífici Dotnini, Georg yus d e Bá'hor, agazonuui líegalium Mugioter et Stephanus 'Tinódéra Báthor, Comes Tbcmesienzis ot ptrtium iuferiorum Capitsuus Generális, uec uou Audreas de Bátor. Comes Comitatum Simeg, Szathmár et Zabóc, qui fűit luníor inter caeieros. opera tameu ciu«, hoc opus perfectum est anno MCCCCCXI *) A reformatio bekövetkezvén, ügy látszik, nem miud járt lett a templom a reformátusoké, mivel az akkori időbeli Báthoriak közül nem volt egy is, ki a reformált hitet bevette volna. Lege sőbb reformálódott ebből a családból Báthori György, a közelebb említett Báthori Andrásnak, a palaimui Báthori István testverjenek második fii, ki a Urágti Gáspár özvegyét. Somlyai Báthori Annát (az idővel lenjyel királylyá lett Bitliori Istvánnak testvérét) vette nóOl.* Ez ' a Báthori Auua • s elóbbeoi férjével, Drágfi Gáspárral már ref i luálúdott, s most a második férje, Báthori György hasonlóan reformálta lelt s vele együtt tartá — mint Ember Pál egyháztörténelraebeo irj» — az óvári zsinatot 1554-ben •*) A nyírbátori templom tehát ennek idejében és ez által adathatott a reforináltaknak át Eunek fia volt Báthori István, ki a 5LYI dik század ve*éo Komornai Eufrosiua feleségével együtt a Károlyi Gá>pár fordítási szerint való bibliát (mely némi javítással uia is köz K .„„. kéaaiwiték a»(7>4«0 ( liáthori G,úr«> fílovau aeatar Batkon lilvta temeti gróf él as alvidék fok.riUo.a Valaaiot Btthori András So« > fy, saalmar et .,lc, m rveoe* litipáaja, ki a Ubb.eknél titubh volt. imádatait, u ó kosr.-mSkOdésável fejesieielt be a aá u IMl-ik cvbeo I X ,,inMO U » P'Ot tgjhátak mttn.lik zsinatán (ax elaA fcrdddöo 1545-ben UrUtoU) at ar.tctora tanai lutb ri erteiV*i k ío fV iu k * kípaket. oltárokat kihánvatui reudelták, áll.Iában a beltó Mervetta Bankáját vegetek, negj. lent ut pp és is aot világi. A város jövö évi költségvetése. Még nem az uj pénzrendszer, a korona szerint vau összeállítva Ami minden esetre nem akar biz il matlauság lenni a valuta rendezés iránt. Tartokunk annak kijelentésével, hogy a város jövő évi költségvetése szakszerűen, nagy gonddal es körültekintéssel van összeállítva Hiba, hogy a bevételi és kiadási tételek részleiezése (a függelék) nem elég világos, sót ellenkezőleg auuyira szövevényes, hogy kellő szakértelem és hosszas tanulmányozás nélkül alig lehet benue eligazodui. s ezt csak tetőzi azon körülmény, hogy az egyes tételek niucsenuek indokolva Nem azért kifog.isolju'; ezt. miutlia egy szemernyit is le akarnánk vonni a költségelőirányzat szakszerűségéből, de véleményünk szerint a költségelőirányzat összeállításánál nem fordíttatott elegendő gond, illetőleg uem vétetett kellőképen tekintetbe a sorsa felett határozni hivatott képviseleti közgyűlés nagy többségének szellemi niveauja, ugy hogy pithiai jos tehetség nélkül is előre állítható, hogy a képviseleti közgyűlésbeu való tárgyalása — leszámításával egy két kivételnek, szánalmat gerjesztően üres, eszme és tartalom nélküli lesz, amit nem lesz képes feledtetni a képviselet néhány ahhoz értő, s a számokkal bánni tudó tagjának okadatolt felszólalása. A képviselet tehát abinvisis, blindre fogja megszavazni, amit annál is inkább szívesen, s scropulusok támasztása nélkül fog megtenni, mivel a hagyományos verespoiztó a közköltség jelentékeny csökkenést mutat. Egyéb iránt az 1893-ik évi városi költségelőirányzaton egy indokolt, s meg kell adui vasszigorral keresztül is hajtott törekvés vonul végig, nevezetesen a bevételi források kiadóbb és jövedelmezőbb kiaknáziisa, valamint a kiadási tételek, itt, ott szűkmarkú összevonása által azt az egyen-u'yt, mely a város szükségleteinek lehető fedezete és a város adózó polgárainak anyagi ereje között kell hogy meg legyen, s a mely eddig nagyon is meg volt zavarva, helyre állítani igyekszik. S ha ez nem is sikerült teljesen, annyi bizonyos, hogy a jövő évi •költségelőirányzat előnye a f. évivel szemben felette szembeszökő. Csakhogy a szóban forgó költségelőirányzat ezen törekvése — véleményünk szeriut annyira tul van hajtva, a szűkmarkúságnak, sőt fösvénységnek annyira szolgálatába szegődött, hogy hajlandók vagyunk azt állítani, miszerint az a legkevésbbé sem biztos, nem reális, annak szigorú betartása csaknem határos a lehetetlenséggel, s ha betartatik, — eltekintve attól, miszerint rovataiban épen nincs, s ha van, csak nagyon is jelentéktelen mennyiségű hely engedve a város természetszerű haladása tényezőinek fejlesztése és kielégítésére — abból nevezetes érdekeknek származna alig elhárítható veszedelme. haszuálatbau van a protestáns felekezeteknél) Visolybau (Abaujtnegye) 1590 ben kinyomatta és a ki mint ország bírája, és egyszersmind, tnini Somogy, S/.athinár és Szabolcs vár-negyék örökös főispánja. 1605-beu halt meg, és », oáthori templomban temettetett el, prédikálván fötette Hodászi Lukrtcs debreczeuí prédikátor és superiutendens Ennek a Báthori Istváunak gyermeke nem lévén, tiává fogadta Somlyai Báthori Gábort oly feltétellel, hogy a r. cath. vallást, tn -ívben neveltetett, elhagyja Igy lett Báthori Gábor reformátussá; innen lehet már tnegertení az inscriptut,jraeiy a most emiitett Báthori Iitvrtn monu mentuinán a bátori templomban igy ;olv istatik : spectabili et magnitico domino, Comíti Stephsno de Bitor, Coinita tum Sitnegh,Szathmár ot de Ziboc, perpetus C imiti, heroi magnouimo, patn pitriae inclito, religiouis ordhodoxae vindici acerritno, musarum Maecenati benignissiino, pauperum nutritori liberalisaimo, deo horainibusqu: earis simo, anno aeia'is L. Christi vero 1605 pie et aincte defuncto peipetuae gratitudiuis ergo, Fratrí de ac "p'.ime inerito, miguitkus dominus Gábriel Bnhoii moostus posuit. Kliből meglátszik, hogy Bitbori G ibor nem az erdélyi f j"delemségért lett reformátussá, amiut a róm. c»th. irok (Pálma Tom. 3-a pag. 178) mondják, mert az ó trónra lépte 1 ti08-ban történt; ezeu muuumentum szerint pedig már 1805 ben reformátu- volt, miuthogy a bátvja vallását ortKodosa religionak nevezi A róm. cath. vallás bau pedig azért neveltetett, inert a Souilyai BtthoriaK közül való volt, kik miud róin. kath >liku-ok voliak. Az atyja volt ugyanis Somlyai Báthori I-tván, a bíboros Báthori Audrás testvérbátyja, a ki midőn második testvére, Báthori Bildizaár, Báthori Z.igmond fedelein paranc-ából megöletett, hogy trnga i« ha«onló sorsra ne jutua, tiával Bit hon Gáborral együ't Lengyelországba a bíboros Báthori Andráshoz futott 1594-b -n, és míndiddig I ott volt, mig biboros Báthori András az er lélyi fejede | leinségre el uem hivatott 1599 beu Azonban Btthori András nemsokára megöletveu, Btthori I ván Somlyóra ' ment. és igy minden erdélyi jószágai nélkül (melyéktől még Báthori Zsigmond fejedelem alatt elesett.) inriyeket Itt van például a közegészségügyi intézkedések illetőié- szükségletre szánt s a VIII. főrovatba utalt ürülék °és trágya hihordásra felvett 548 frt 30 kr. \ mult évbe.i ugyau e czitnen 766 frt 30 kr volt felvéve' Ho inan e leszállítás? Annyira javult talán a város közegészségi állapota, annyira ment a város minden piszoktól, hogy le is lehet immár szállítani ezen rovat terhét? Tudtunkkal tény az, hogy az ürülék és trágya kihordása ma annyira el van h iiiya»olva az erre szolgáló eszközök elégtelensége folytán, hogy alig kerül ki a városból 14'/,%,-a annak, aminek pedig okvetlen ki kellene hordatnia, ha a ragályos betegségek, s a közelről fenyegető, kolera veszély terjedésének útját akarjuk állani . . . komolyan Itt tehát a legkevésbé sincs indokolva a szűkmarkúság. Ott van továbbá ugyanezen főrovatban az utcza világítás s tisztántartás czimén előirányzott 3663 frt ^36 kr. (ebből lemegy csizmára 78 frt.) Indokolatlan, sót érthetetlen ezen összeg, mert oly tekintélyes városnak, a mint Nyíregyháza, még sem sz.badua megelégedni 8888 klgr. petróleumnak kétes értékű fényével, s utóvégre is komolyan hozzá kellene látni ezen akuttá vált kérdés sikeres megalkotásához. A villamos világítás érdekében épen Bencs László p dgármester ur részéről megindított mozgalom talan elaludt végképen? Avagy annyira lényegtelen az, ho,'y csak ily könnyen lehet napirendre térni fölötte? A költség előirányzatból nem sok megerőltetéssel ki tudnánk olvasni több tételt, uiely mennyiségileg ugyau nagyobb, de sokkal csekélyebb jelentőségű szükséglet fedezésére van hivatva! Tudomásu ik szerint ugyan a villamos világítás ügye nem sokára döntés alá kerül, de épen ezen körülmény meg érthetetlenebbé teszi e nevetségesen csekély összeg felvételét, annál is inkább, mivel ha kedvező elintézést nyerne is, a költség előirányzat nem szolgáltat rá elegendő fedezetet A költségvetés tehát az aduzó polgárok érdekeinek kedvező ugyan, d" nincs benne politikai előrelátás. Balliiedelem az, mintha a város jövőbeni szükséglete nem emelkedne többé. Nem valószínű továbbá az, hogy a jövedelmi forrásai dúsabban volnának kiaknázhatók Sőt épp'11 ellenkezőleg nyilvánvaló, hogy sok függőben álló kérdés megoldásra vár, ily körülmények között tehát szükséges-e vaskövetkezetességgel arra törekedni, hogy a közköltséget minden áron leszáilitsuk ? kevés politikai belátás i" az ellenkezőt fógja felelni. A természetszerű fejlődés és haladás tényezőinek napirendről levételét jelenti ez, s habár pillanatnyi sikerrel látszik is kecsegtetni, annyi bizonyos, hogy utóhatásában inkább a tervszerűtlenség vádjávi-.l illethető már csak azért is, mert nem számol a varos erdekeivel. A villamos világítást már említettük Ott van továbbá a lassanként tengeri ki-fyóvá fejlődő Nagyvendéglő, illetőleg városi száj 1" 1: alkalmas hangverseny terein, stb. építésén átrífflK^ vajúdó ügye! Körű.belől az 1890-ik évi köftlj^fés tárgyalásánál in.ir arra utasította a képviseleti közgyűlés a 1 a íacsot, hogy a „Korona" épület hely ere építendő szálloda költségeinek tíuancirozását mielőbb eszaz azutáni zavaros időkben sei: D szerezhetett vissza, miud halálig ott lakott, mely j 8 1604 táján következett be. | E szerint Báthori Gábor 'kevés birtokü ember lévén, a másik Báthori ágból való bátyjának, Ecsedi Báthori Istváunak reá hagyott ,j gT ai és birtokai által lett gazdag ós hatalmas fóemberr ó s miut ilyeu nyerte el az erdélyi fejedelemséget 100& ban. A ini rnár ennek a Báthori Gábornak a nyírbátori templomban levó szobrát , leti, va D f, r agva márványból sisakosan. pánczélosau, jobb ke z ével nehéz buzogányt, baila lefelé tartott kardot fogv^, lábaival pedig egy haldokló oroszlánt tapodván. A £ ép ue m álló, hanem fekvő helyzetben van, amint hogíy R f ej e alatt nyilván vánkos látszik A kepuek ezen 4vó helyzetben való kifarag tatásának pe di^ ez az oka Báthori Gábor fejedelem 16 3 bau erőszakos haldia) öletett meg, s egy darabig temetetlen heverv ál)( azutál l Ecsedre, onnan pedig Nyírbátorba vitetvén, az ott levő templom bao eleinte minden pompa nélkül'tétetett le, és csakis °'í T 8 U6k i Gábor fejedelem alkalomból k a/ ál,^u n kéPDe k "'° >taUÍ áli aP0ta in. a következő: . etí ÍJ kn!a eK e,etW, e" ^embe.ünó sérelem "•ert, uem különben a test közé D részén m el v eev fttoetTR r Ó' Z" k0 S Srt. *25 levált? a bYl /Sí, l4lMÍ k^ melynek irányában az < gesz ko kelté ort. Az esés/ IíA' i u 1. „ van fe.fügüe.'ztve. p nagyoü alacá0 uy he ly 0 ü e/ hoJv k hr kt P, ÜS t f d eP u t)tionak -iMiatoa vélekedése melynek Íf t b°í marad -W « m^o, x,-V al iapo ban v ló lartásáért a "é í- hli ; H é'? k e' é n'eketlenséggel, tiszteletlen a femoloinhán 1 * Elhatná, tétessék fel arra ít íb mn ! Ü:zét Ssé eű V Oé S u"^^ höSS Z? l (tS e" " u 3yanauy.. magassáeu suggestusra Folytatása magasságú suggesti a mellékleten.
