Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-11 / 37. szám
.IN I K t> f: u.** — Kinevezés. A helybeli kir. adóhivatalhoz ellen őrré Huszty Gyula ueveztetett ki N igykáilóból — A kir. adóhivatali helyisig folyd ev oktúbei l-től a városháza deli oldalának fóld-ziuti belyisC^ebe téteivén át,eztán é közőuség erdekeben azzal leszi közzé a kir adóhivatal, hogy költözködés miatt szeptember 2T—30-án kezelés nem lesz. M. kir. adóhivatal Nyiregy háiáu, 1892. szeptember 5 Jurictkag, kir adótárnok. — Zsebtolvajlás a vasutou. Herczog Izidor bécsi kereskedő panaszt teli a rendőrségnél, hogy e hó 5 éo elutazóban lévén Nyíregyházáról, az állomásnál egy 35_40 ev körüli bosszú bajuszú barna férfi a tolougásb m moffé furakodott s utána ment a vasúti kocsiba is, ahonnan azonban a vouat elindulása elótt kiugrott. [ Észrevette azután, hogy tárczája, melybeu irományokon | kl»Ol 46—48 frt volt, eltQut. A rendőrség keresi a tolvajt. — Szollós gazdák figyelmébe. Az 1892. évi XV. t. cz. 1 § a azou kedvezméuybeu részesíti a szóllósgaz dálat, miszerint saját termésű házi borfogyasztásuk utáu 1893 jauuár I tói kezdve borital adó czitneu hectolitereukéot csak 3 frt 30 krt fognak fizetni. Felhívat uak tehá' miudazon sxőllós gazdák, kik ezen kedvezméuyt igénybe venui óhajtják, hogy f. évi szeptember 15 éig a varon elóljáróságuál (városi számvevői hivatal) ebbeli igáuyüket annyival is inkább bejelentsék, mert enuek elmulasztása esetén saját termésű házi bor fogyasztásuk után ia ti frt 35 krt fognak hectolite'erenkéut bor ital adó cziuién fizetni. — UJ zene-tanár. Friedman Samu okleveles zene tanárt, kit közönségünk, mint hangversenyeink egyik jelés szereplőjét, igen jól ismer, városunkban letelepedett, i hegedű es gordouka órákat fog adni. Ajánljuk őt az érdékeit szülök figyelmébe. — „A tilalom'* czim alatt Tiuseau Leónak, a modern franczia regényírók egyik legkiválóbbjáuak igen figyelemreméltó,' reudk-vül érdekes műve jelent meg legújabban a Singer ós Wolfuer féle „Egyetemes liegénytár u VII. évfolyamának 1G. és 17-ik kótetekéut. A szerző uevét a magyar közönség elótt már ismertté és kedveltté tette az emiitett kitűnő vállalat legutóbbi évfolyamában megjelent másik regéuye, a .Hívek" czirnü, s a mostani ujabb regény nemcsak méltó párja amanuak, de sokban meg is haladja. Egy művész élete és szerelme az érde kes tárgy, mely a mese alapjául szolgál s melylyel hatalmas drámai összeütközésbeu bontakozik ki a szere lem és barátság nagy küzdelme. A művész barátja egy nót szeretnek s a barát, kit amahhoz nemcsak a szeretet, hauem a hála kötelékei is fűzuek, lemoud szerelméről örökre s esküjét híven tartja meg még barátja halála utáu is, mikor a szeretett és viszontszerető nő már özvegygyó lett. Ez nagyjából a regény meséje, de nem ez, hanem a feldolgozás és kibouyolitás az, a mi Tiuseau e uióvót a legjobbak közé sorolj i A mai regényirodalom alig termel már oly minden izében liszta, uemes és egyúttal érdekes művet, mint a uiilyeu a . Tilalom" A két kötet ára csinos piros vászonkötésben 1 frt. — Az Athenaeum kézi lexik«Mta. A tudomiuyok eucziklopediája különösen tekiute^el Magyarországra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz Budapest 1892. Húszon harmadik tüzet. Ezeu fűzet az L betűtől — Magyar művészetig terjed s két térképpel u. m. Spauyolország ét Portugál, és Európai Oroszország vau díszítve. A kézi lexikon uj füzetének különös érdeket kölcsönöz, hogy ebbeu kezdődnek meg a .Magyar" szóhoz tartozó czikkek, melyek ügyes es kimerítő csoportosítását a kővetkezőkben adjuk: Először a „magyar" szóhoz füzikéié fontosabb idézetek közli, azutáu a Magyar tulajdon rtevü egyéneket, kivetkeznek ezutáu: Magyar alkotmáuy, M állam, Magyar államvasutak, Magyar bírósági szer tezel, M. bor, M. bors, Magyar egyesület, M. Erdélyi határhegység, Magyar glóbus, M. gyász, M irás, M irodalom, M. jog, M. juh, M. kártya, M. koroua, M középhegység. M közigazgatás, M. közoktatásügy, Magyar Legio, Magyar Mars, Magyar Miska, Magyar művészet Sáját ügyeinknek ezen kimerítő tárgyalása is mutatja, hogy a Kézi Lexikon uetncsak miut önálló ismerettár bír uagy értékkel, hauem főleg miut külföldi Lexikonok kiegeszitése szinte nélkülúzhetlen mindeu magyar emberre uéive. A Kezi Lexikou összesen 40 füzetre fog terjedui: egy füzet ára 30 kr. legczélszerübb 20—20 füierre' hat forintjával előfizetni, mtely pénz az Athe naeum könyvkíadőhivatalához Budapestre küldendő. Kapható különbet! miudeu könyvkereskedésben is. — A Hét legüjabb (35) száma gróf Károlyi Melinda gyöuyörüen sikerült arczkepével és a megszokott gazdag éa szellemes tartalommal jeleut meg. llertnau Ottóné . Ana t* caimü novellája csak igazolj* aat a várakozást, melyet e kiváló tolla írónőhöz kötöttünk Szalay Fruziuától egy hangulatos költeménynye! találkozunk e füzet ben ét Oui de Maopaasant egyik legszebb novellájával, melyet .Számkivetve* cziin alatt közöl a lap Legérdekesebbek természetesen A Hét aktualitásai. Alig van valami számbavehető eseménye a Hét tiek, melyhez eaipő*. találó észrevételeit ne fűxné a lap. Egyik Krónikájában ai oláh mozgalmakat persifiálja. egy másikban táriada'mi féUsegséget ostoroz. Szóval a ílet mindig a wegsiokotl magaslaton mozog es mindig mulattató. A Hétre előfizethetni Erisébet körül 6. szám alatti Ara félévre 5 frt, uegyedévre 2 frt 50 kr A nyiregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál targyalasra kitűzött ügydarabok jegyzéke Szeptember l,'-én. SdUcoajer Aii-tl/halált okozott »u yos testi serte*. büntette Tóth M>kaly 6 t.u«i lopás bunt.tte Koi Pál -t ne/- hatóság elleni erőszak büntette ír*has Tóik Isten* tt társa rablás büutette Herrnsi Antira* ét tártai lapás huntette. Siept ember lS-Aa. M«d»ki J„isef ,. Uirtai <ulyos teati sértés büntette es vétségé id. SjilxUny Ittvin társat súlyos testi sértés büntette. lid*nku Gg <gy súlyos testi sértés büntette Htro Imrr lopás büntette. Nieptember 14-én. Koder IMa ét társai lopás büntette orgaxdsság vétsége és tulajdon elleni kihágás AVi-'*ii János súlyos testi sértés büntette. Murinka Márton rablás büntette. A kolera elleni órinté/.kcdésekr >1. Köztiszteletben és .-zeretetbeu álló alispánuuk és fóorvo>uuk erélyes eljárá-a folytán a kolera elleni óv intézkedések vármegyet>zeite foganatosítanak illető eg végrehajtattak és igy a lehelósegig biztouságbau leunéuk De hát ha az elleuség mégis áttör ie karbjlos ö üukön keresztül és ellátogatna hozzánk, kérdem, készen ál unk e ót érdeme szerint elfogadni? El van e látva minden község a szükséges gyógyszerekkel és gyógye.zközökkel ? Fajdalom, e tekiutetbeu mi sem történt. V gy ; z'.al ámítjuk önmaguukat, hogy mindeu a kolera által meg támadott községben járványorvos lemd. ki a szükséges gyógvanyaggalelleend látva? Houuet venuék annyi orvost? A kolera rendesen egyszerre támad meg egész vármegyéket és nem egy-két községet és igy az a lehetőség is beállhat, hogy több községek orvo> nélkül leszuek és csakis a távol íakó kör vagy járásorvosra leszuek szo ritva! Igaz ugyan, hogy minden községben egy u^yneve zett .kolera kórház* lesz felállítva, de a kórház felszere léséről, ápoló betanításáról vau e gondoskodva? mert szerintem ez egy kiegészítő resze az óvintézkedéseknek. A községek jó olóre utasítva legyenek, hogy az orvos alá az elófogat mindi,' készen legyen, hogy a megtámadott községeket uaponta bejárhassa. Koruuk legjelesebb két bélgyógyásza: Nothuagel és Katler tauárok Bécsbeu a kolera gyógykezelést megállapították és különös súlyt fektetnek az irrigator tanúinoldattal való végbél beoutásokra! Szerény véleményem oda irányul, nem volna-e czélszerü, sót szükséges, hogy minden község, lakosságához képes 3 egész ti darab irrigátorral és elegendő mennyiségű csersavval lá'ná el magát, hogy szükség esetében a már előre betauitott ápoló, addig is, mig az orvos meg étkezik a beöntéseket megtehesse. A városban lakó beteg miudeu perezbeu részesülhet orvosi gyógykezelésben és a városon bármikor beszerez hetó az irrigálor, vagy egyeb szükséges szer. Nem ügy a szegéuy falusi beteg; nemcsak hogy gyakrau órahosz száig várakoznia kell az orvosi segély utáu, de a szükséges segédeszközök hiányában azt nélkülöznie kell. Emberbaráti szempontból kiindulva, kötelezni kellene a községeket, hogy a nevezett gyógyszert és segédeszközt (mindkettő uem felette drága) mihamarább beszerezzek; már azért is mihamarább, mert ha a kolera c-akugy.in beköszönne, a szerek ára fe fog emelkedui. Ez indítványomat, az illető körök figyelmébe leg melegebben ajáuiom. Felkérem jeleseu a lelkipásztor, tanító és jegyző urakat, általában mindazokat, akik a néppel gyakori érintkezésben vaunak, miszerint figyelmeztessék a beteggel érintkezésben levőket, hogy a beteg érintéséből és ápolásából a legkisebb veszély sem szármáz hatik, csak egyedül a háuyás vagy székelésbeli ürülékek érintősétől óvakodjanak, az ürülékeket rögtön karbolsav val fertőtlenítsék, s azt a már előre elkészített gödörbe ássák el, mert csakis egyedül és kizárólagosan az ürülékben létezik a komabacilus. Ajáuiom továbbá a kővetkező .,Kolera elleni kátéM inindenkiuek figyelmébe: 1. Ne féljünk a kolerától, inert a félelem és ijedtség a legrosszabb tanácsadó és a legtöbb betegségek előmozdítója. 2. Légy tiszta nem csak testeden, de házadban és udvarodon is; piszkos kezekkel ue ülj az asztalhoz, mert piszkos kézzel leghamarább megfertőzteted magadat 3 Légy mérsékletes étel és italban; munkás em" beinek éhgyomorra egy kis pohárka borovicska ivás megengedhető (jobb móduakuak coguac). Óvakodjál rossz, romlott hus, hal ós éretlen gyümölcs evéstől. Ne igyál rossz, posványos, állott vizet, hauem mindig t;szta vedérrel merített kütvizet, ha tiszta kűtviz uem kapható, úgy a gondos háziasszony forralja fel a vizet, hűtse aztán le és igy szolgáljon a viz italul és főzésre. 4. Nedves földön ne aludjál, inkább a házbau nyitott ablak mellett. 5 Ha valaki gyomorgörcsöt vagy hányingert kap azonuai feküdjék le és hideg vízbe mártott s jól kifacsart ruhákat rakjon gyomrára és hasára, belsőleg apró jeget uyeljeu; gyenge einberekuél, valamint gyermekeknél a hideg viz helyett melegített sót vagy korplt lehet a gyomorra alkalniazui, a jéglabdacsok helye t egy csésze fodormeuta-fózetet lehel nyújtani, a lábikrdbaui görcs elleu legczélszerübb dörzsölteiés kámfor vagy borsxeszszel vagy Paiu expellerrel. 6 Rögtön orvosi segélyt ke:l igénybe venni. 7. Az ürüléket, valamint a kiháuyt rizssziuü vizet azonuai karbolsavval kell uiegfertőzteleniteui Braun Fülöp, orvos. Csarnok. Virág Laczi. Elbeuilés. Irta : ifj. Kiss Ressá. IV. Vadász Jóska még mindig zsaro.ta Elvirát s Elvira I ez ellen nem tudott semmit sem tenni Nem tudott szabadului. A büu fűzte óket össze, a büu korlátozta az Elvira hatalmát. Gróf Gelsei Orosy Béla hosszú ideig volt beteg, egy délután rosszul érez'e magár, végóráji közelgett. Előhivatta a közjegyzőt s Elvirát, s előttük a következő végrendeletet lette • .Isten bociás-on meg bünős lelkemnek! Első nőm b író Orláthy Elix halála után egy évre ismét meguősüllem. i Nóü vettem egy -zép, fiatal, polgári csatáiból született leányt: Horkay Júliát Hogy hogyan határoztam el magamat e házasságra,azt naplómban részlete-eu leírtam, llorkay Júliától egy kis fiam született. Nagybátyám megtudván ezen házasságomat, arra szólított fel. sőt kényszeri ett.hogy azt bármi mólon bontsim fe! s ha lehet, titokban tartsam, annyival is inkább, mivel X herczegnőt szemelte ki számomra jegyesül Éi fiatal voltam ós bü-zke. Elkövettem a uagy bont. Midóu fiunk megszületett, ott hagytam Júliát, el rabolván tőle kis fiát. A papot.aki minket pskete-1 s fiamat keresztelte, nagy peuzáldozatok áráu rihirtun hogy az anya könyvből az esketési es fiam S S bizonyitváuyár kitépte s nekem adta át. Kis tiamat eev özvegy paraszt asszonynak adtam, hogy nevelje fel s azóta mitse tudok róla. Későn, egy pár ev múlva megbántam tettemet, elhatároztam, hogy nőmet s gyermekémet megkeresem, de hiába! nem létem okét sehol. Azon asszonynak nevét is elfeledtem, akihez ,k,s fiamat adtain s midőn hozzá kezdtem ham keresésehez, az asszony is eltűnt. Senki sem tudta hova lett. Én tehát mai napig sem tudom, hogy nőm s gyermekem hol vannak és evvel a gondolattal meghalni borzadok. . Nagy bűnömet jóvá akarom tenni. Tudtára adom tehát rokonaimnak s mindazoknak, akiket illet, hogy Horkay Juli ' törvéuyes nőin s fia törvényes fiam, s ha nőm és gveituekein előkerülnének, vagyonom felerésze az övek legyen másik fele pedig megosztva, lányom E'vira, öcsém E'ulre között. Elekes Ilont pedig tartozik Elvira kiházasitásig tartani, azontül pedig neki 2000 frt apanaget adni Azon kivül köteles Elvira halálom után harmadnapra hírlapok utján kerestetui nőmet s fiamat. Szavaim hiteléül itt mellékelem nom esketési s fiún kere-ztelési bizonyítványát. Ez megmásithatlau vég ikaratom stb " Elviráuak egy arczizm i sem rándult ineg e/eu végrendelet hallatára, pedig a lelkében uagy vihar ombolt Megrövidítve érfz e magát anyagilag, meg ^•alázva látta a kilencz ágü koronát. Elvira gőgös volt és rossz szivü. Gouosz gondolat villant meg az agyábau, ami' végre is híjtott. A közjegyzőt, a tanukat megvesztegette, akik aztáu beleegyeztek, hogy az eredeti végrendelet' helyébe egy Elvira által készítendő végrendeletet fognak tenni. Úgy is történt. Elvira, Vadasz Jóskával, kivel már akkor is bűnös szerelmi vi-zonybau volt, készíttetett egy hamis végrendeletet, még pedig olyau formán, hogy a titok felfedezése, t i. a 'grófuak Horkay Júliával való házassági viszonya egészeu kihagyatott s a vagyon felosztása pedig igy formuláz!atott: „általános örökösömül Elvira leáuyomat reudelem. aki öcsémnek Endróuek mikor nagykorú lesz, illetve mikor nősül 80.000 frtot tartozik »dui, azou megjegyzéssel azonban, hogy ha Eudre uem comtesset, vagy baronuesset. veune nőül, Elvira a 80 000 frtot vissza tarthatja . . ." A hiteles eredeti végrendelet, a Vadász Jó.-ka birtokábau maradt s ez volt az az eszköz, aminek segélyé vei Elvirát zsarolhatta. Elvira félt a leleplezéstől s félhetett is, mert Vadász Jóska nála is jelemtelenebb volt, tehát ezért volt kénytelen tűrni. * * * Elvira megutálta Vadász Jóskát, tneguuta zsarolásait. Elhatározta tehát, hogy megszabadul ettől a borzasztó embertől. S ikáig tépelődött azon, hogy hogyau viszi eat keresztül, végre arra határozta magát, hogy kiveszi Vadász kezéből a fegveit, hogy megvásárolja tőle az iratokat s akkor szabad, független lesz. Axután próbálja csak ez az ember kastélya küszöbét átlépni! Sok álmatlan éjszakán fűzte ki Elvira ezt a tervet. Egy délután magához hivatá Vadászt. Tudtára ádta, hogy a végrendeletet megakarja venni. T-tszett ez az ajánlat Vadász Jóskának. — Helyes, szép Elvira, helyes, ön meg veszi tőlem a végrendeletet. É:i szívesen adom, csak az a kérdés, mit fizet érette? — Mit kér? — Önre bizom szép Elvira ezen igen fontos okmány árának meghatározását. Öu tudja azt legjobban, hogy mily becses ez a p ír sor írás; —hogy ha őn Endrének . . . — Ne tegyen kitérést, az nem tartozik a dologra, vágott szuvába Elvira Adok érette 2000 frtot. — Hova gondol szép Elvira? Két ezer forintot csupa kérelemre is adott volna. Két ezer frt az kevés, tehát feljebb szép Elvira feljebb ! — No jól van, adok 4000 frtot. — Négy ezer fotint! Egy házikóért, egy lóért vagy egy karpereczért igen szép összeg, hanem azért az okmányért nevetséges kis ősszeg! Feljebb, feljebb! Négy ezer forintért becsületet venui! Szavamra mondom, ennyiért én is vennék, ha volna pénzem! — Ön szemtelen ! Takarodjék ! — Ha terhére vagyok szép Elvira, volt szerencsém a viszont látásig, küsse die hand! V.dász Jóska indult kifelé, de Elvira visszahívta. — Ne fecsegjen össze vissza, hauem mondja meg határozottan hogy uiit kér s én megadom. — Ez szép beszéd, szép Elvira! Én tehát határozottan mondom, — mint amily határozottan tudom, hogy Endre is megadna e végrendeletért 20.000 frtot, — hogy hú-z ezer forint nem lesz sok. Mit beszél ön? Hüsz ezer foriut! Hisz ez tszouyü ár ! — Ha sokalja szép Elvira, ne vegye meg. Minek is az önnek hiszen biztos helyen van az nálam is. Vlr d e^y p4r p llanatig gondolkodott. Elgondolta, nogy igaz hogy 20.000 frt nagy összeg, de ha meg nem vesz. a végrendeletet, Isten tudja meddig tart még ez a zsarolás, s menuy.t zsarolhat még ki Vadász Jóskt. A h ü« ezer forintot megadom! \ adás/. Jóska arczán ördögi mosoly lebbent el. Szeme az örö mól csillogott. — Itt vau a végrendelet? Kérdő Elvira 7 u U C\J 1, 1Uem holn iP dílutá Q elhozom. (I 'ints Jöska a»gy örömmel távozott s másuap d-lutáu pmtosau megjelent. — A végrendeletet elhoztam. P éD Z- Adja ide az iratot! moudá Elvira nideg megvető hangou. rendelet" v eadW 8K? te U- EWÍra m e« k aP t a * ánrzoíta hnmf t. 4 a P éuz t-iEkkor Elvira össze ailokát, arcza^kigyuladt a haragtól. Folytatása a főlapon.
