Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

..ÍN í H V I I> fc H-' közbejött akadályok, s czéljauak elérése érdekéből tett intézkedései, mint pl a karmester változás — lehetetlenné tették, hogy a 10 verseny darabot a szigorú kívánalmakat kielégítő módon betanulja. Készségét nyilvánitá /gyszersmint arra is, hogy amennyiben a verseny' feltételek legkisebb aggályt támasztanak részvétele iránt, mi akadálya siucs vissza­lépésének. Országos bizottság elnökségének lelkiismerete nem é^fct. szükségét hogy érdemi felelettel meg­nyugtassa a nyíregyházi dalegyletet. Méltán magyarázhatta tehát az elnökség hallga­tását a saját elónyere. t^ui tacet consentire lidetur! Közbejött a zászló avatási Onnepély. Itt a debreczeni dalárda képviselőitől ujolag arról értesült, hogy a 10 verseny darab betanulásának igazolása a részvétel sine qua vonja, amelynélkül fellépése problematikus. Ismét felirt tehát, s most már egy levelező lap erejéig megemberelte magát az országos biiottság elnöksége, Erney Józsel titkár aláírásával tudtul adja a türelmetlenkedő dalegyletnek, hogy fel­jövetele mi akadályba sem ütközik, s a versenyzők közzé bejegyeztetett. A dolgok ilyetén állása mellett mi természe­tesebb tehát, hogy a dalegylet nein látott gátat, amely budapesti utjának ellent állana. Ez a budapesti ut előzményeinek pragmatikus története Lehet é már most ebből valamit is a dal­egylet, avagy az elnökség hátrányára magyarázni, bátran bizható mindenkinek elfogulatlan ítéletére Azzal a kétségtelen ténnyel szemben továbbá, hogy az ismerkedési estélyen való szereplése a Belle vuu óriási hallgató közönségének határozott rokonszen vével találkozott feltétlenül lepattan a vád, amely készületlensegében, s képességének jelentékeny hiá nyában szeretné felfedezni az- állítólagos kudarcz valódi indokát. lloízakaratnak elég uagy, elmességnek elég ügyetlen, s kétségtelen felületesség jele. Az a lepecsételt levél, mely a dalegylet ott időző alelnöke, Bogár Lajos úrral a versenybizottság odiósus határozatát közölte, nem a nyíregyházi dal­egylet szégyenére szolgál, de az értelmi szerző prüdériájának, erkölcsi érzetének, lelkiismeretének sújtó kritikája és szegénységi bizonyítványa. Lung György ur irta alá ezt a határozatot, aki a fővárosi tanács tagja, következetesség, józan belátás, providentia és tapintat dolgában tehát nem igen szűkölködik. DJ hogy egy vidéki testület eddig sértetlen reputátióján, érzékenységén és ambitióján joga volua oly tátongó sebet ejteni, ugy hisszük arra nem igen van felhatalmazása, s ha megtette, csupán hivatalos állásának faraosus híre menti. A nyíregyházi d ilugyletet pedig ennek tudatán kívül vigasztalhatja az is, hogy itthon az elfogulatlan közönség rokonszenvét nem vesztették el, de sőt a méltatlan eljárás feletti megbotránkozás csak növeli azt. Nem tudjuk — csupán a fáma kolportálja — igaz-e a hír, hogy a dalegylet megbotránkoztató sérelme feletti lehangoltsága folytán, közel áll a szétoszláshoz. Ez volna a legszerencsétlenebb kifejlete az ügynek, s egyúttal határozottan indokolatlan is. A NYllíVlDEK TÁRCZÁJ A; Aratás utáu. Kiút vagyok a pusztáu, az isten szépségei szabad ege alatt, a hol a szellflparipák hátán lovagol az illat s kék ürességből szakad le rám a nap tüzes csókja. Éledek a sz nt szabadság érzetének csudálatos hatása alatt ; elfelejtem minden uyüget, baját nagyvároshoz kútölt sorsomnak; uyelvem a rónak széllel bélelt leve göjét, hogy csak agy d igad tüle a tüdőm, a lelkem Egy végtelenség vau előttem. Épp oly i^azi mint az Itten fogalma, mert a látú határ ölelkezéseben sokkal homályosabb a messze térség, semhogy feltételezhetném ott a végiő határokat A földre szálló égsokl:al rejtel­mesebb, semhogy a misxticzizmust ne keltené fel heu oeui a látá*a. At bteut sem tudom másképén elképzelni, miut jo-ágos emberarczezal, bölcs aggastyáuhoz illó fehér azakállal, a ki apja lehet az egész világnak, pedig a világ nélkül való Isten még legkisebb porczikajü is Áthatja a léte'.ó mindeu-égnek s e sxellemtulajdonsáía által alaktalanná keil vilnia. A világ végessége se lehet másforma a uyarlo emberi elmére nézve, miut egy adott terület körülzárása észre vehető határvonallal V a hol e/t uem -ejtik a korlátolt szemek, ott mindi4 folytatását várják a m sszeségnek. hbben a menieségbeu végképen elveszek : kiniiu 1­tmlauul b.ldogoak, de egyszersmind vég'elnQl törpének la ériem magam «t benne; szinte csudálkoioin, hogy agyon uem uyom a mérhetetleu auyag, a ini körülvesz, a mélységes ég, a mely rám borul, a fölötletn elfutó felhó, melynek egyetlen gózgomolyagja betakarna, lát­hatatlan sirba temetne. Olyan uagy most a csönd, a puszta hallgatása! Hova lett az elevenség zaja, a vidám mezei raui­kásoép lármája? Hol találom a* iittnos kaszást, a ki uapestig fáradhatatlanul borotválja a termőföld arauv szakálát, az érett vetést? Hol vauuak az aratóleányok, Ellenkezőleg, a csorbát szenvedett, — a laikus közönség véleménye ugy is ez — reputátiója feltétlen megkívánja, hogy ujult erővel, kettőzött lelkesedéssel folytatta, illetve haladjon rendeltetése utján, s igye­kezzék módot találni, amely már a legközelebbi alkalommal rehabilitálni fogja az ország közönsége | előtt. Eiuuiéban 1894. év folyamán ismét lesz országos dalverseny. Két év hosszú idő, s elég arra, hogy már mo-t is figyelemre méltó képességei mellett akkorra az elsők közzé küzdje fel magát. Perrupit Acheronta Herculeus labor. A dalegylet mélyen sértve jő hírnevében, követ­kezetességet lát abban ha a várostól kapott 500 frtot. — amely összeget tud másuuk szeriut egyes nagyérdemű képviseleti tig urak bizonyos feltételhez szerették volna kötni teljes összegben visszaadja. Nincs kifogásunk ellene, amennyiben ez a tagok érdekeinek jelentékeny sérelme nélkül lehetséges. De a város kultu­rális intézmények, s nemes czélra törekvő egyesületek anyagi támogatásával eddig mindenkor tanúsított nagylelkűsége és áldozatkészségében vetett hitet rendíti meg, ha ezen összeget visszafogadja, sót, véleményünk szeriut. ezt meg sem is teheti, könnyen elképzelhető, s a kicsinyeskedéshez igen közel álló természetszerű indokok alapján. S ha a dalegylet mégis ragaszkodnék elhatározásához, bizonyára talál módot a város képviselő testülete, hogy a már egy­szer kitűzött czélra szánt 500 frttal a dalegvlet fennállása és továbbinüködésének alapját megszi­lárdítsa. A dalegyletnek ezenkívül van elég jogalapja, hogy a mintaszerű kötelességtudó országos dalegye­sületi elnökséget kártérítési keresettel támadja meg. Csak azt ne engedje, hogy elkeseredettségében a szétoszlás veszélyeinek dobassék ki Ezt megakadályozni legszebb feladatát és hiva­tását képezi első sorban a város közönségének s a dalegylet buzgó elnökeinek. A/> uj iskolai év. 1. A nyíregyházai ág. ev. főgimnáziumnál az 1892/3-dík iskolai évre a beiratások szeptember hó első három napján eszközöltetnek, de a javító vizsgálatok már augusztus hó 30., 31-kén tartatnak. A főgimnázium első osztályába az 1883. évi XXX. t. cz. 10. g-a értelmében csak oly növen­dékek vétetnek fel, kik életök kilenczedik évét már betöl­tötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizo­nyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazol­ják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. A fel­vételkor tartozik a tanuló felmutatni születési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor volt utolszor beoltva s mily eredmény nyel. A főgimnázium egyik osztályából a következő felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, ki az elvégzett osztály rendes tantárgyaiból legalább is elégséges osztályzatot kapott. Azok a tanulók, kik reáliskolából vagy polgári isko­lából a gimnáziumba akarnak átjönni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni. E vizsgálat az elhagyott és ujjonnan választott iskola tantervei között mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. A gimnázium V. osztályába belépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles kijelenteni, vájjon fia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. t. cz. értelmében a görög nyelvet, avagy az idézett törvényezikk által megbatározott más tantárgyakat fogja-e tanulni. a mezitlábos Évák, a kik dalba öutik örömüket, dalba fulasztják a fájdalmat? Elkéstem, tóiök ninc enek itt már. A pacsirta tril­láiban miutha tőiök lopott nóta visszhaugját hallanám; csak emlékök lengi ál végtől-végig a pusztát. Ebben a uagy hallgatásban uitic-i ok a szellemi csapongási a; a magányban mindig van egy kis mélabú; gondolkodni készti az elmét a teljes egyedüllét a inelybeu semmi mód siucs arra, hogy mástól várjuk szórakozásunkat, miut a saját lelküuk őszinteségétől. A homo sapieus feltámad itt miuden emberben; a filozofálás, mely más körülmények közt ősforrása az értelemnek, a melyből a lélek tengerének a gyöngyei kerüluek felszínre: ebbeu a némaságban okból okozattá válik, következméoye lesz a magánynak, melynek ősidóktól fogva az karaktere, hogy tele van kérdéssel, a mikre a választ a saját lel kében keresi a homo sapiens. Bmnem is feltámad a bölcselkedés ösztönszerű vágya, pedig szívesen eltennék minden nehézkes gon­dolatot. Nekem most csak a mezőség kell, a sarjufüves rét, a sárga tarló, a szépen sorját) 1 rakott buiakeresztek. Sz< tnlélódóin. de nem azért, hogy impressziókat gjújtsek hanem, hogy miudeu idegem megpihenjen a gyönyörű tájkép nyugalmának a nésése kö-b-n. Csakhogy a gon Jolatok nem tűrik a lánczot a a pihenés vágya nem eleg erős bennem arra, hogy meg ne halljam zsiboogá •uk.it, Valami belsó /ü^ás és suttogás kisér lépten-nyo­raon a pusztán, a mi figyelmessé tesz ezer apróságra s megállani készt a barázda mellett, mely határt sza­bo'.t a felosztott tulajdonnak; felhívja figyelmemet a vakoodturásra. mely a fóld alatt bujkáló élet véletlen jeladása: megtauit arra, hogy mhidazt a mit látok, a | szorgalom és a munka jutalmául tekintsem Meunyi munka! Mennyi szorgalom! A puszta népének az erejét és kitartását mily kemény próbára teszt az anyaföld, a mely a minden napi kenyeret adja! Az előttem elnyúló rónaság hány munkás kezet | érzett míg eljött a várva-várt idő, amikor a verejték Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igaz­gatónál jelentkezni. \ felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat lizet ínely dijnak fizetése alól senki sem menthető' fel. Fizet továbbá minden tanuló a gimn. alapra 1 forintot. \ tandíj 24 frt. Ez összeg két részben és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó elsején előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. A magántanulók 40 frt vizsgálati dijat fizetnek s ezen felül a gimn. alapra 10 frtot. A tíz forint a beiratás alkalmával előre fizetendő. A magántanulók ezenfelül vallás­tani vizsgalati dijat is fizetnek a vallástanároknak és pedig a keresztyén tanulók 3—3 frtot, az izraeliták 5 forintot. A tápintézet szeptember hó 1-én nyílik meg. A tápintézetbe vallásfelekezeti különbség nélkül vétetnek fel a tanulók. \ tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 50 forint, mely összeget a tanuló két részben előre tartozik befizetni. ' — II. A nagykállói állami főreáliskolában az iskolai év szeptember hó 1-én kezdődik, és a következő évi junius hó végéig tart. A tanév megkezdése előtt augusztus hó 29., 30. napjain javító és pótló vizsgálatok, — augusztus hó 31-én a másnemű iskolákból jelentkezők felvételi vizsgálatai tartatnak. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3. napjai­ban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, "kik elkésésöket kellőleg igazolják. A még később jelentkezők felvételét az igazgatósághoz benyújtott tolvamodvány alapján a tanév két első havá­ban' a tankerületi főigazgató, két hónap után csak a nagy inéit. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedheti meg. Azoknak, kik a tanév első hónapja után vétetnek fel, az eddig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállaniok. Az első osztályba csak oly növendékek vétetnek fel, kik életök kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. E vizsgálatok a felvételt megelőzőleg a felvétel napján fognak megtartatni. A felvételkor a tanuló felmutatni tartozik születési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor volt utolsószor beoltva, s mily eredménynyel ? A felsőbb osztályokba való felvétel a megelőző osztálynak sikeres elvégzéséről szóló iskolai bizonyítvány felmutatása mellett történik. Azon tanulók, kik gimnázi­umból vagy polgári iskolából reáliskolába akarnak átmenni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni; e vizsgálat az elhagyott iskola és a reáliskola tantervei közt mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. E felvételi vizsgálatok dija 10 frt, melyet u vizsgálat megkezdése előtt kell megfizetni. A beiratásnál minden tanuló lizet felvételi dij czímén 2 forintot, ifjúsági könyvtárra 50 krt. Értesítőre 50 krt. Az ev. reform., ág. evang. és izr. vallású tanulók vallástanitási dij czímén fizetnek egész évre 5—5 frtot, melynek első fele a beiratás alkalmával, másik fele pedig február hó végéig okvetetlenül lefizetendő. A tandíj egész évre lö forint. A magán vizsgálatok aug. hó 30—31. napjain fog­nak megtartatni; e vizsgálatokra az illető magántanulók ' - felsőbb tanhatósági engedély felmutatása mellett — az igazgatóságnál augusztus hó 39-éig jelentkezzenek. Kik a segélyző-egyesület jótékonyságában részesülni óhajtanak, folyamodványukat, szegénységi hiteles okmány és iskolai bizonyítvány kíséretében augusztus hó 28-áig a segélyző egylet elnökségéhez nyújtsák be. A helybeli szabolcstnegyei takarékpénztár jövő évi jótékonyságának elnyeréseért a kérvények a takarékpénztár vezérigazgatóságához augusztus hó 27-ig nyújtandók be. csöppjeit pergő buzaszem sokaságával fizette meg az aratás! Ez a sikság, amely előttem elteiül, tulajdonképeu egy félig meddig kiürített kincstár. A kopár földek most egyelőre czél uélkül nyelik a uapsugar forróságát; a giz gaz is elszárad, megfonuyad a tarlón, csak egy pár szívós fű emelkedik fel újra zölden, hajlékonyau a rátipró lépés után. Égy ország élete vau biztosítva e tarszáutóföldek idei kincse által. A ki ezt a kiucset megszerezte, a ki arcának hulló verejtékével öntözte akkor, a mikor még c-ak reménység volt, még akkor is, a mikor az egész eredményuyel lehetett beszámolni: az megérdemli a szeretetet, megérdemli a tiszteletet, A föld népe ez a fáradhatatlau száutóvető, a ki az aratás idején oly munkát végez ini uáluuk, a mi­lyent a világ egyetlen népe se. A hajnali órák hűvössé­gebeu már hallani kaszája pengését, a mint köszörüli t»l Hn L t P 4' ja: 8 munkába állott, hajlott derek­íii M?r\ Dapesllg alig piheuv e ebéd idején. ' ' K ? y> Sie t", ,e k e" a z aratással, mert ha az mí.f«„v !> [ ! ü kapja a forróságot, akkor azmazirL ;«t K Züml 3 Pir0s aczélo s ' n a8 3 uein az igaz. teimés az többet, a mi belőle kikerül n. U BkJh? n. ^ a,?K a ní tÓnk a Pi'kadással a nehéz IkénvezteteM y ,l i° f beD k 6' dÍ az izzadis t' a mikor az mífos leveli p'. aJU m e^ uék ftílö:t ó nélkül a lnr­matos levegőn. Pedig az arató gúnyája ugyaneirv ilveukor m i nd e u n e k a' m*' a' ^ » ^zeKeKe 11^IZ teste sein kerüThetnl k U' ÖQbeu m é6 " ö edzett öl özködni niní Á 6 " n aP* ZU 1^ veszedelmét. Át­í imÍ?a a k " ' D 1, DCS alkalora 4 mezei munkás e^Wt mikor « ffa^i a " éz i a fiouyás járású c ipó vau a IáhA Pa át kap k° dvi l éP del a tarlón, pedig tó i éles tit * amÓ láb a^'áu még a gyerle­karcz0tásuá 1 ' ' g e" tU d" a k ^ebet ejteni áríatlan aváro"°k gsánadfs»Í^ é k ^ Üyen edzet t P^^i ember ^^^^j^ ul^s^ujo^em. m|kor még ajnaga fajtájabeli Folytatágu a. melléUleteii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom