Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

, IN V í II V I D íCsütörtökön: ,,A hol unatkoznak", l'aílleron, e -<»kat emlegetett szellemes vígjátéka került szinre, Reville berezegni", szerepében, Hrielle Cornéliáral Az a meleg, sut tüntető fogadtatás, melyben első fellépése alkalmival részesült, (az első felvonás után kétszer, a második után négyszer) ismétlődött csütörtökön is. Fölösleges részletezni Reville herczegnő alakítását, mert ez a legismertebb alakítása a művésznőnek, s róla már megállapodott véleménye van mindenkinek, aki csak egyszer is látta, vagy legalább is figyelemmel kiséri a fővárosi lapok művészi rovatát. Környezetéről ugyanaz all. amit fentebb mondottunk, csupán még egy igen kedves s hasonlóan tüntető tap«sal fogadott partnerjéről kell még megemlékeznünk Lámj Ilonka kisasszonyról, a nagy művésznő rokonáról, ki nemrég végezte a -zinitanodát. Kendkivúl kedves jelenség, eleven temperatumos játékkal, behízelgő hangjával és tagadbatlan ügyes-égével azt a meggyőződést érlelte meg bennünk, hogy szép jövő \ár reá, s iskolájának méltó növendéke. Pénteken: .Télé* Tavaw Hosenzweig testvérek uj operetteje került szinre. Zenéje elég dallamos, maga a darab elég mulatságos, előada^a pedig, leszámítva a jelentéktelenebb részeit, határozottan jeles volt. Halmaync hangja üde, kellemes csengésű mint 4 évvel ezelőtt volt. Játéka, általán pedig kedves megjelenése mihamar kedvenczévé tenné őt közönségünknek, l'gyanaz áll Rácz Gyuláról is (Garucci Rodolfo) s bátran mondhatjuk, hogy ilyen intelligens és kiváló hangú tenoristát Nyíregyházán még nem igen hallottunk. Halmay holnap tartja utotsó előadását. A nyíregyházái kir. törvényszék büntető osztályánál targyalásra kitűzött ügydarabok jegyiéke. Augusztus Ifi. Steriádi János vétkes bukás vétsége. Kovács József s társai rablás büntette és súlyos testi sértés. Lőrinci Pál cs társa lopás büntette. Puki Erttibet orgazdaság büntette. Stern Bertalan vétkes bukás vétsége. ellenállhatatlan édes kiuos sóvárgással az Erz-ike Csarnok. Virág Laczi. Elbeaiiléi. Irta : ifj, Kiss Rezső. I. Virág Laczi szálas, derék legény volt, vagy amint a faluban szokták mondani „szemre való, csinos gyerek*. Szerető akadt volna minden ujjára akár tíz is, de neki egy kellett csak, egyhez húzott a szive csak, a Kab:iy Ferencz uram Erzsikéjéhez. Laczi már gyerek kora óta Ktbay Fereucinél volt miut szolgalegény. Mondhatni együtt nevelkedett fel Erzsikével, egyezer csak aztán egymásba szerettek. Hogy, hogyan lehetett az, hogy a telkes gazdit Kabay uram lánya beleszeretett Licziba, a ki c-ak egy szegény szolga legény volt, azt bizony bajos volua meg uiondaui, hanem hát ki is kérdezi azt, hogy hogyan terein a szerelem. Ulyau a szerelem, miut az üstökös, hirtelen jöu elő, auelkül, hogy tudnók, hogy hounan vagy miért. Nagy szeget tltött a fejébe, az Erzsike édes anyjának Sára asszonynak az, hogy Liczi meg az Erzsike egymásba szerettek. — Mi lesz most már ebből, mert egy „senki fiá"-nak csak még sem adhatom a lányomat, szokta mondani Sára asszony. — Mi lesz, mi lesz, hát a kettőből egy pár lesz! Laczi bec.Uletes szorgalmas legény, nekem semmi elleuvetni valóin niucs irányába. Tehet ő arról, hogy uem tudja, hogy ki volt az apja, az anyja, replikázik vissza Kabay Fereucz uram Laczit, Ugy hívták a faluban: „

venki fia" Nem tudta senki, ó maga sem, hogy kik voltak a szülői, ineg ho.y mi volt a nevük. Ez volt a Laczi boldogságának a gKji. inert Sára asszony rendületlenül azon elve mellett maradt, hogy ó bizouy nem uevelte a fiát egy „seuki tiif-nak.egy ágrulszakadt legéuynek. Erzsike meg viszout a mellett maradt rendületlenül, hogy vagy a Virág Laczi é lesz v igy a temetőé. Szerette Liczit ügy amint c*ak ssív szerethet. De miért ne? Hiszeu az igaz szerelem uem számit, csak vonz a felismert fiiv után. Sira ass/.ouy mindent elkövetett, hogy szivét elidegenítse Liczítól. de mind hiába, az égo ígtzi szerelmet csak a halál tudja kiultaui — Nagy szégyen az lányom, ha egy nemes famíliába, már uimt milyen i miénk is, egy ágrul szakad, egy jött ineut keveredik. — Nem tehetek róla edes auyám, Laczit szeretem, rolst soha senkit. Miudenbe engedelmeskedem kelmednek, csak ebben uem tudok, mert hiába CMtitottam a szivemet, annál jobban szeretem Laczit! . . . Majd uem miuden uap előjött ilyeu forma pírbeszéd, mióta Liczi uiegkerte az Erzsike kezét Auuak pedig mir jó fél eszteudeje. Egy este, midőn Sára asszony meg Erzsike beteglátogatóba voltak, Kab iy Fereucz urain egy kis négyszemközti beszédre szólította be Liczit a „nagy házba.' — Laczi ham, kérdek éli n ost tőled egyet mást, amiről másnak nem kell tudni, hanem aztán felelj igazán miut ahogy a szived suiji. — Szó'jon kedves bátyáin urain, o'vau igazán felelek, mintha az Úr Istennel be.-zélnék. — Szereted te Erzsikét? — Miut az Istenemet, bátyám uram! — Hát engemet szeretsz? — Minek kérdi bátyám Uram, hiszen tudja. Hát ki nevelt fel eugem, ki istápolt, ki fogta mindig pártomat? Hogy szeretem-e? Miut tulajdon édes apámat . . . — Tudtam. Jól van, rendén vau a dolog. Ha szeretsz kedves fiam, hát tudnál-e érettem valaiui áldozatot hozni? — Az életemet is, kedves bátyám uram ! — Al nem kell, azt hagyd csak Erzsikeduek. — Áldja meg az isteu bátyáin uramat! — Tudod te azt ham, hogy éu mindig szerettelek, bec.-ültelek, azt is tudod, hogy éu egy minutaig sem állottam a boldogságodnak útjába, hanem a feleségem — de hidd el, hogy ő sem rossz akaratból — meg egy pár rokon. — Tudom. — Éu hát éppen a boldogságod ügyébeu akarok most veled beszélni. Hogy a feleségem Erzsikét sokat meg rikatja azt tudod, meg azt is tudod, látod, hogy velem mennyit veszekedik, zsörtölőzsködik. Éu hát azt határoz tam el magamban, hogy ennek a sok zsörtölőzködesuek vége szakadjon, hogy te uéked kedves fiain a házamból el kell menned . . . — Kegyelmed elilz a házától? kérdé Liczi tompa, fájdalmas hangon. — De hogy űzlek, épen azt akarom, hogy itt maradj velem egy fedél alatt, azt akarom, hogy Erzsikéddel boldog légy, hogy egymáséi legyetek. Ez azonban a mostani állapotban uem történik meg, hanem ha te elmégy a faluból másüvé, akkor a feleségemet számolóra veszem s tettetett haraggal és kétségbeeséssel rátámadok, hogy „látod Síra, azt a szegény Liczit kiszekiroztad ebből a faluból, de talán még a világból is, ez a szegény leány meg se élő, se holt, csak hálni jár belé a lélek, látod, látod Sára feldúltad a gőgősségeddel két szív nyugalmát, boldogságát . . ,*s hidd el Lacji fitm, hogy amilyen jó szive vau az anyjuknak, majd kiengesztelődik. Itt a kezem fiam, parolát adok rá, hogy szivvel lélekkel azon leszek, hogy egymásé legyetek. — Áldja meg az Úr Isten a hozzám való jó indulatjáért Fereucz bátyám. — Elfogadod-e fiam, a mit ajánlottam?! — A mit kegyelmed mond, az csak jó lehet. Elfogadom. — Egy pár nap múlva mehetsz, de ugy, hogy azt seuki se tudja a falubi, hogy te hova mégy, miért mégy. Menj Gelsére, ott biztosan kapsz helyet) Erzsikének pedig arról, amit mi most végeztünk, egy szót se szólj. Laczi a fentebb leirt párbeszéd után harmadnapra elhagyta Hiraugodot. Elment abból a hiúból, a hol szeretni és szenvedni tanult. Este, késő este indult el a faluból a másik faluba. Háromszor is kiment az udvarból, meg visszatért . . Valami ügy hüzta vissza. A szive! Me^-magállott az Erzsike kis ablaka előtt. B?nt sötétség volt, aludt az egész háznép, ügy állott ott az ablak alatt, miutha valamire készülne. Beszélni nem beszélhetett Erzsikével, meg se ölelhette, meg se csókolhatta, miért jött hát háromszor is vissza a kis ajtóból ? O maga sem tudta, hogy miért. De hát én Istenem, ki tudja azt, hogy miért uvilnak tavaszszal a virágok, miért dalol a kis fülemile - - miért dobog és szeret a sziv . . .?! I aczi sokáig küzködőtt, habozott magában, hogy egy Isten hozzád" ot, bekiáltson-e Erzsikének vagy nem. X szive ú*v kivánta volna, de az esze eltiltotta tőle, mert Rab ív Ferencz uramnak szavára megfogadta, hogy még a kanufélfától sem vesz búcsút. Fogadását mégis tartotta. Köszönés nélkül hagyta el a fajút, pedig hej de sajgott a szive ú»y éjfél tájba ért ki a harangodi határból. Gelse felé' tartotta az útját egész uton azt danolta, hogy. .Nincsen annyi tenger cillag az égen Mint a hányszor eszembe vagy te nekem . « Szép holdvilágos, csillagos éj volt, Laczi elmerengve nézte a csillagokat, szüntelen az volt eszében, hogy hát az ó ragyogó csillaga váljon mit csinál most. vajon álmodik e róla Reggel érkezett Gelsére s még az nap kapott helyet gr. Orosy Elviránál. Ali" volt Laczi egy hétig Gelsén, a leányok kételk dui kezdtek a felett, hogy melyik fog Licziuak megtetszem Bomlottak utáuua. A kaczérabb menyecskék még a/.t is megkérdezték tőle, hogy van e szeretője. Csinos Itó'si meg pláne fogadott rá, hogy uem nyugszik addig, ami" Liczi uem lesz a szeretője. Utána is adta magát Lacziuik mint a nótábau van ,maga járt a legény után" csábítgatta, csalogatta, de mind hiába, Csinos Rózsi kudarezot vallott, Laczi állhatatos maradt Erzsikéhez. Ilyen az igazi szerelem! A természetnek csak egy tavasza van egy évben, a szívnek csak egy szerelme az életben. (Folyt, köv.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1892. augusztus 13-in. A gabona-cgarnokuál bejegyzett árak. Huza 100 kiló 6 90 7.20 Rozs 100 » 5.60 6 05 Árpa (uj) 100 . 4 90 5.— Zab 100 . 5.50 5 60 KukoriczalOO > 4.30 4.40 K. repeze 100 » —.— —.— Kö'es 100 » 3.50 4.— Szesz literenként 53 54'/2 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.24 Lencse 1 » —-5 Muml-liszt 1 » —.17 Zsemlye-liszt 1 » —.16 Buza-liszt 1 » —.15 Barnakenyér-lisit 1 » —.14 Burgonya 1 kiló -<9 Marha hús 1 » —.70 Borjú búi 1 » -.60 Sertcs hús 1 > -.bt Juh hús 1 - 40 Hij 1 V Disznó-zsir 1 . -.68 Szalouna 1 — .60 Faggyú (nyers) 1 > , -32 Zöldség 1 csomó —.06 Paprika í kiló -65 Írós Vaj 1 liter • •4- 80 Kezet 1 > — .10 Széna 100 kiló 1.61 Szalma (tak.) 100 > 1.20 Bikfa 1 köbmtr 2 90 Tölgyfa 1 » •í.U Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JOBA ELEK. Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. Alulírott ez uton is hálás köszönetemet nyilvánítom mind azon barátainknak, kik megboldogult édes anyám temetésén megjelenni s részvétőkkel fájdalmunkat enyhíteni kívánták. Egész családunk nevében fogadják' forró köszönetemet. Özv. Jánószky Andrásné. Vidéki szülök figyelmébe! A helybeli főgymnasium alsóbb osztályaiba járó jó házból való k

ét tan illót teljes ellátásra el í Ogad egy helybeli intelligens család, hol esetleg zongora és a franczia nyelvben is oktatást nyerhetnek. Levélbeiii megkeresések e lap >k kiadóhivatalába czimzendők. (282-3-2) Vörös borok. 2

#®

<

: Egri, visontai, budai, burgundi, oportó, kadarka és ^ még több mis faj. jó minósegben és jutányos árban kapható HOFFMANN ADOLF kt'rrnlirdéwébeu. ******************** W A kolera ellen! A. legbiztosabb fertőztelenitő szer W carbolsav, fél literes üvegekben 20 krért kapható; úgyszintén vasgálicz, rézgálicz, carbolmész stb. jutá(292—?—2) nyos árban HOFFMANN ADOLF kereskedésében. t> V ,] rövidáru-, nöi pipere-, uri divat-, diszmu-, lovagló-, vadászati ós játékszerek raktára Nyíregyházán, Iskola-utcza 3. A „zöld papagály"-hoz. * * * * | * * * * * * * * « * * Leszállított árak! A t. helybeli és vidéki vevő közönségnek btcses tudomására hozom, hogy az évad lejárta alkalmaval egy uagy WF Partié kolöuféle árüt, u m : ruhaszövet. batlszt. creton, zeflr,| "öl kalap és topánok: valamint napernyőket rendkívüli len/állitott áron, készpénz llzetés mellett elárusítok \ Nyíregyháza, 1892. augnsztus 13. Tisztelettel Tahy István. * * * * tt * * * * * * * * * * * * Aj uiljuk a n. é. közönségnek a mai kor igényeinek megfelelő dü-san berendezett üzletünket. M i; iennemu disz és ajandek tirj\.ik. dohányzó, visit és virág asztalkák maHá h- l » • kosarak, ládák és bőröndök, setapalczak, különö.en nagy választékba,, fekete, s^es és csipkeníp k női tennia, Tricot kabátok, szinbeu. Jó szabású fűzők, ernyők, esóernyók. nói. férfi és gyermek kalap*, harisnyak, a legfinomabb nó'ftennia"TricoítlháfS" -l>em csipkék csipke szövetek, csipke kendők minden színben .Irt " Feher, hímzett elejti * színes férfi ingek, gallérok, augoi nyakkendők remek választékban -zek, selyem szőreik, gvöngydl-zek. voiaazie&uau, diszkotenyek, mindennemű kézimunkák Fehér, hímzett < melyem szallagok. ruhadl (•yennek k<n»lk. gyermek veloelpédek, japáni kerti na-iv naner..v«b taMHl aMkadlflktok. "«»P<rnjok, legyezők s rnlne- ki^TkbT í4UsI,ékbln k

C" - kezlpok ezoggos, hegymászó, regatta SÍKKÖSZÖRŰK. Auiol éa franczia gyártmányú Illatszerek é- szappanok stb prágai Mrkextylk arak - gyersekek rtaéra elismert 11°?

iabb se

lyem, c

zérna Valódi bartal kanári is kapható. árakon. ~m> .1 — 2) ******************** •••<; jó házból való flu tanulóul felvétetik. itiS