Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-31 / 5. szám

Melléklet a ,.IUy írvidék" 1892. 5-ik számához. A „polgári olvasód-egylet. K/t a nevet viseli városunknak egy társadalmi egyesülete, mely kitü/ött czéljainak jóravalósága és közhasznú volta s még inkább az által, hogy e nemes cndok megvalósításában már is nagy eredményeket ért el s jól és okosan használt eszközeivel mind inkább megszerzi működése sikereinek teljes garan­ciáit : valóban megérdemli a figyelmet és érd k­lődést A polgári osztály, ahogy ezt nevezni szokták, bizonyára a legjelentékenyebb tényező városunk egész közéletében, mert társadalmunknak ez az osztálya a/, mely nemcsak tagjainak száma, hanem a betöltött élet-hivatás, képviselt szellemi és anyagi töke áltai is városunk fejlődésének elsőrangú té­nyezője. Városunk e társadalmi osztályát egyesíti kebe­lében a polgári olvasó-egylet s már maga e körül­mény indokolttá teszi, hogy ez egyesület működése közfigyelem tárgyát képezze s szeles körben ébresz­tessék iránta érdeklődés. Mert ez az egyesület kitűzött czéljai szerint uem egy egyszerű kaszinó, mely tagjainak a kártya meg a billiárd asztal mellett szórakozást nyújt hanem valósággal a közművelődés terjesztője, nem­csak rendeltetése szerint, de működése által való­sággal is. Akik ismerik ez egylet életet s figyelemmel kisérik működését, mely küiönöseu az utóbbi időben mindinkább szélesebb körre terjed s gyarapodik eszközeiben, azok tudják s konstatálhatják, hogy ez egyesület polgárságunk társadalmi életére, iutelligen­ciális fejlődésére mily hatalmas és jótékony befo­lyása van Elég különben pár órát tölteni az egylet helyiségeiben, hogy bárki meggyőződést szerezzen arról, miszerint az a szellem, mely ezekben a ter­mekbeu uralkodik, csak jótékony és nemesítő hatást gyakorolhat. . Nem henyélni, de üdülni járnak ide a kör tagjai, a nap munkája és fáradalmai után Gazdag könyvtár és hírlapok állanak a tagok rendelkezésére, s az egymással való ériutkezes, a mindennapi élet fel­merülő kérdéseinek megbeszélése, tisztázása, a köz­dolgaink felett folytatott eszmecserék nemcsak a kör tagjainak javára szolgálnak, de érezhető jó befo­lyással vanuak közéletünkre is. Az egylet vezetői legutóbb felolvasó-estelyek rendezése által is szaporította egygyel eszközeit, melyekkel e kör czéljait munkálja s azokat meg­valósítani óhajtja. E felolvasó estélyek. jól megvá­lasztva a felolvasás tárgya és modora, bizouyára mindinkább kedvező fogadtatásban fogn k része.->Qlui s bizonyára miudig fognak akadni egyesek, kik szívesen válalkoznak felolvasások tartására. A polgári olvasó-egylet tagjainak száma a mult évben igen tetemesen szaporodott s a kör helyi ségei népesebbek lettek. Tanubizonysig ez amellett, hogy az egylet müködesének vezetői e működés programmját helyesen állapították meg. s buzditásu szolgálhat részükre, hogy ne vonják meg tevékeny­ségűket és gondoskodásukat ez egyesülettől, melynek jelentősége évről-évre nagyobb lesz, s jótékony ha­tása évről é\re érezhetőbb, nyilváuvalóbb és szélesebb körre terjedő. A termény-csarnok mnll évi működése. A helybeli termény-c-aruok e hó 20-iki közgyű­lésén dr. Flegmáim Jenő litkár a következő közérdekű jelentéssel számolt be a csarnok mult evi működéséről -. Tisztelt közgyűlés! Néhány éve már annak, hogy a hányszor jelenté sünket a t. közgyűlésnek előadtuk, mindég a félelem és a csüggedés egy nemével tettük, mert az, a mit keres­kedelemről a kereskedelmi bel ős külpolitikáról elmond­tunk, az más nem voll, mint óhajoknak a jelzése, a kisebb és nagyobb jelentőségű körülményeknek felsorolása, a melyeknek hatásait bármeanyire is szerettük e'őnyös világításba helyezni, még is, mi is, de a t. közgyűlés is megvolt azokról győződve, hogy nem oly jelentőségűek, mikóp a hanyatlásnak indult kereskedelmet, forgalmat, süppedő ós megfeneklett helyzetéből kiragadni képesek leuuének. Bármit is tettek illetékes helyen, bármennyire iparkodtunk mi magunk, haladásunkat ós mozgásunkat folytou akadályozta, a jobb jövőre való kilátásunkat mindég fenyegette egy rém, egy rém melylyel szemben tehetetleneknek éreztük magunkat és ez volt a túlter­melés a túlproduktió réme. Az elmúlt 1891 óv nyarának elején egy váratlan, leudületteljes, emelkedő irányzat támadt, melynek kezdet­ben hitelt alig adtak, de a mely napról napra uagyobb mérveket ültveu, terményeink legtöbbjét felölelvén, oly emelkedő árakat idézett elő, a milyenek 10 óv óta elő nem fordultak. Azon félelmek tehát, a melyeket mindannyian érez tünk, hogy terményeinket alig vagyunk képesek ériéke siteni, hogy mezőgazdaságunk ós a vele szoros kapcso­latban álló terinénytlzletünk megszűnik, hogy gazdáink saját zsirjokban fulladnak meg, kereskedőinkre pedig, a teljes tönkreuieués utáu, mi szűkség sem leszen, eloszlottak; és pedig eloszlottak azon kedvező kilátások melletl, hogy a túltermelés te'jeseu megszüuvén, arra több különféle körülmény oly hathatósan működött közre, inikép biz­tosau számithiiunk arra, hogy evek sorozata utáu állhat csak ismét oly helyzet elő, íuely mezőgazdasági termé­nyeiuk és kereskedelmi czikkeiuk értékét érezhetően lenyomni képes leuue. Az első lendületet tehát a szükség, a kereslet okozta, a kereskedelmi felvirágzás ezeu első és leg hathatósabb mozgató ereje. A második fótéuyező, mely terményeinknek kivitelét biztosítja a jövőben és mely az elmúlthoz hasonló alan:as árakat ezutánra egyenesen kizár, az 1892 február 1 sóvel életbe lépendő kereskedelmi szerződés, a/, abbbau foglalt vám leszállítások és fuvardíj tételek. Miután a t. közgyűlés minden tagja közvetlen tapasztalatból tudja a vámtételek és fuvartételek leszál lírásának közvetleu következmenyeit, azokkal hosszasab bau foglalkozni uem kiváuunk, c-uplu azt jegyezzük meg, hogy ha a gaboua vámja 1 frt 50 krral leszállott, akkor az árak átlaga az 1 frt 50 kr, tiagyiészével, iniudeu más ok kizárása mellett, kell hogy magasabb legyen, hogy akként a rozs ára métennázsánkiut soká nem lesz 4 frt 2ü kr mint most2 évvel ezelőtt, az termeszetes és annyi bizonyos. Igaz ujyau, mikép az leuue a mi érdekünk, ha a s/abad kereskedelem egész teljességében fejlődnék ki, ha kivitelünk te^es vám 11 lkül lenne szállítható bárhová, de az ez időszerint nem vult kivihető már azért sem, mert fejlődő iparunk oly támogatást igéuyel, a melyet más ként nem bi.its.iithitunk, mintha az e!Jha!»uo.i. ós virágzó iparral biró állani' k kiviteli czikkeit máskeut be uem hozzuk, mintha azt mesterségesen a hazai fejlődő ipar termékei segélyezéseként megdrágítjuk. És mindezeken felü virágo/ui kell kereskedelmünk­nek is, mert a törvényhozás és kormáuy nein csupán a kereskedelmi szerződések által, de helyes kereskedelmi politikával is igyekszik előmozdítani kereskedelmünket. Az elmúlt évben az osztrák állami vasutak meg­váltása és megvétele képezi a legnagyobb horderejű tényt. Ezeu uj vonalszakasz megszerzése utáu elmond­hatja már a magyar közieke lésügyi miniszter, mikép az államnak szerzett és teremtett egy oly hálózatot, a minő „A. NYÍR VIDÉK llRCZÁJ A.* Farsangi levelek egy l'dlusi kis menyecs­kéhez. (Városiaknak olvasni nem ajáu'om.) II. Kedves Marisica hugocskám! Semmit sem irigylek tőletek, de a lakóhelyiségeteket bizony szeretném. Az a lakás, az a berendezés, még unokáiban is dicséri a praktikus gazdát, ki portájának legkisebb zugát is oly cz-lszerüeu tudta felhasználui. A lakás életünk kényelmére, megelégedésére, a legelső föltétel. Azonban a rosz berendezés, a legjobb lakásban is, ha nem mindeut, de nagyon sokat routhat. Például . . . uiegeugedsz kedves hugocskám, leg­először megkriilzálom a te berendező képességedet. Mikor nálatok voltam, nem találtam mindeut rendén ... az én ítéletem szerint. Akkor uem szóltam. Minek zavartam volua az én kis hugocskám gyönyörűségét, midőu ragyogó bü-zkeséggel mozgatá az ő vendégszobáin ik elegancziáját,! Az épület keleti végében tágas kettős szoba, egyik vendég hálószobául, másik vendég elfogadó teremül berendezve, feldíszítve Szőnyegek a padlón, oiajuyomatu képek a falon, ízléses szekrények telve ősi és újkori csecse­becsékkel, szetvizekkel; albumok az asztalon, makart Csokrok itt is, ott is — egyszóval a lehetőségig muíatva minden a vidéki nemes jólétét és keuyelmét. A tágas tornáczról, mely délre néz, uyilik az ebédlő, ez is tágas, kényelmes helyiség, de inkább vendég eb .-dió. Magatok pedig lakást vettetek a tornáczról nyiló uyugotra uézó legkisebb szobában. Nappal is, ejjel is. Igaz, hogy e szobának délre és nyugotra ué/.ő ablakából mindig szem elótt lehet tartani a gazdasági cselédséget, a kikeritett baromudvar északró - léire húzódván. S ez a gazdálko dáonil fődolog. Dehát! . . . Haragszol . .. nem haragszol ...ab rendezésed nem helyes kedves hugocskám! A szobák nem arra valók, hogy a szép bútorokat, a czifra bútorokat legyen hova elhelyezni A szobák arra valók, hogy az ember bennök lakjék, hogy beunök ele­gendő levegőt találjon. Mert lásd kedves hugoc-kám, levegő nélkül az angyalok sem elhetiiek. Nem tanultatok fi erről a leányneveidébea? Hogy a levegő inely részekből áll ? Melyik eleme tápláló ós melyik gyilkoló? Mennyi a tüdő napi lovegó fogyasztása? Miféle elemet, vegyet lehelünk ki? párolgunk ki? Tehát kedves hugocskám, tartsd uagyobb becsben édes magatokat, mint, a bútoraitokat! Ók egészségesek maradnak kevesebb levegőben is, de ti uem! Ha most egyelőre a két legszebb és legjobb szobádat, vendég­szobák czitnen, elfoglaltad is, a hiúságod kielégítésére (inajd benépesedik az a maga idejére!) de már az ugy uevezett ebédlőt csak vegyétek használatba magatok Még pedig legyen a nappali és éjjeli szobátok. És aztáu. . .. Astáu azt a nyugotra nóző kis szobát bocsásd egészeu az uracskád rendelkezésére. Ő a gazda. Hidd legyen szeme előtt otthonlétében a gazdaság. Hadd legyen az neki elvouuló helye, valahá lyszor annak szükségét érzi. Pedig okszor érzi! Például először is tőled kell menekülnie! No csak ne szakíts félbe! Mindennek meg vau a maga ideje — ezt tartotta már bölcs Salamon, akinek háromszázhatvanöt féle­sége volt. Az ölelgetőzésbe, csókolódzásbau stb. hamarább kifárad a férfi, mint. a feleseg. A mi sois, megárt. Mindenből, kicsikém, mindenből! Arra törekedjünk, hojíy az élvezeti czikk mindig friss ós kívánatos legyen Változatosság gyönyörködtet — ez az örök igazság! Nagyou jó tehát, ha férjem-uramnak vau egy kis külön szobácskája, hol kifüstölheti, kimorfondirozhatja magát, a né kül. hogy a I feleség szeme mindig megakadua beune. uek nincs párja a világon és a melynek szakszerű és egységes vezetése által az összes magyarországi forgal­mat befolyásolni képes, ós kezdhet oly forgalmi politikát, aminőt az ország érdeke kiván. Ezeu voualszakasz is állami kezelés alá jutván, kiterjesztetik erre is a zóna, és uem csupán a duua melléki tartomftiijok egyszerű személyforgalmát fogják nevelni, de kereskedelmi szem­pontból véve a sűrű érint tózéa, a meg- és felismerés előnyeit, oly változást vannak hivatva előidézni, Amelye ket egyszerüeu hazánk és kereskedelmük hivatásának a keleten — szoktunk jelezni, és amely "termés.zetsalrüleg nem csupáu a személyes Ajliítkez&sből áll, 4e ímól is, hogy a kelet szükségletét intését felismerve^a^ ipari czikkeinkkel lássuk el, és mWéWEOT a mégtféjjHlenebb mezőgazdasági államok terméwj^ii'uáj^tíUilöl is, fel­dolgozhassuk, Igaz ugyan, hogy ezen vflBwmaTasz átvétele az őszöu szerfeletti nehézségeket okozott, értve alatta a waggon hiányt, igaz, hogy az őszön a kereskedelemünk kárát vallotta, mert terményeinket kellőleg és elég gyor­san ueui tudtuk értékesíteni, mert kereskedőink sokat veszítettek kamatban és pénzhiány miatt, sokat vesztet­tek zsák-kölcsöndijakban, mert sok érték lett a szabad ég alatt elhelyezve, mely részben töukre ineut és meg­semmisült, de miudezen károk hihetőleg ismétlődni nem fognak és mindezek számba és tekintetbe vételével csak azt mondhatjuk, amit a mult évben is kifejeztünk, hogy a kormány kereskedelmi politikája iráut a legnagyobb bizalommal viseltetünk ós működéséért hálásak vagyunk. Mi, Nyiregynáza városa és vidékének kereskedői és közönsége, a közlekedésügyi miuiszter eljárásával kiváló­kép meglehetünk elégedve, mert a mint figyelmét ma­gú.ikra felhívtuk, és e város kereskedelme és forgalma jogos kívánalmait és igényeit előadtuk, a miniszter igye­kezett azoknak megfelelni, 1891. év nyarán Debreczen felé indult két vonat helyett négy, Szerencs felé hasonló­kép két vonat helyett négy indult, sőt még a téli menet­rend is a régi két vouat helyett 3—3 vonattal maradt Sze­reucs és Debreczen felé, hasonlókép a Terménycsarnok elő­terjesztése folytáu megnagyobbittatott a pályaudvar, kiépít­tetett a feladó hivatal és építés alatt áll az indóház. Mindezek előnyök, a melyek jólehet jogos igényeiuk voltak, de hogy oly hamar meutek teljesedésbe, az intéző körök kiváló figyelmének tanujelei. Az egyesüb t magán tevékenységét, belügyeit a vá­lasztmányi jegyzőkönyvek ismertetik, ezekből kitűnik, hogy minden egyes körülmény felmerülte alkalmával a választmány folyamodott, előterjesztéseket adott be, sürgönyöket küldött, csakhogy az, ami érdekeink gátlá­sára történt, azonnal megszüutettessék és a dolgok rendes menete, a kereskedelem háborítatlan fejlődésének ezen feltétele, helyre álljon. Jelezzük továbbá, hogy pénzügyi helyzetünk tűrhető, fényesnek ugyau egyáltalában uem mondható,de amenynyi­ben az egyesület uj tagokkal szaporodik, a legalaposabb kilátás vau arra, hogy az egyensúly fenntartatik. Midőu tagjaink szaporodását jeleutjük, fájdalommal kell megemlékeznünk Kornsteiu Ignácz, az ipar és keres­kedelmi bouk nagyérdemű alapítója és vezériga-gatója, az egyesület alapító és választmányi tagja, kereskedel­münk kiváló tagja, közéletüuk tisztelt alakja, minden szép és nemes pártfogója elhunytáról. Önérzettel mondotta őt kereskedői testületünk a magáénak, fájdalommal emlék­szünk meg felőle m udaunyian, kiknek ősziute gyámolitója és tanácsadója volt; elhunyt még Fried Izrael, r. tag, leveleki birtokos és iparos is, ki szűkebb kőiben élt •s~yzz, de helyei betöltötte és tisztesség kisérts vég­útjában. Mielőtt jelentésűnket berekesztjük, kötelezve érezzük magunkat taugjainkhoz pár intő szót intézni. Eddig miudig az volt jelentéseinkben, hogy tag­jaink minden kötelezettsegeiknek eleget tettek, hogy a nyíregyházi piacz ha nem gazdag is, de tnuukás, becsü­letes és reális, a szedelgést nem ismerte, hogy tagjai megbízhatók és jóhiruévuek örvendtek Az év folyama alatt tudomásunkra jött, mikép egyesek, tagok és uem tagok, tőzsdei kötések által, súlyos auyagi károkat szen­vedtek és hogy eleget tenni uem mindig voltak képesek kötelezettségeiknek. Megeugedve, hegy mindenki tetszése Például, ugy ebéd után, mikor oly jól esik teljes kommóczióba tenni maguukat, a feleség szeme előtt pedig Ízléstelennek tüuik fel a díványon végig nyúlás, lábaknak asztalra, székre felrakása, nagy bodor füst kifuvása stb. — hát ha a férfi elvonulhat, a feleség is meg vau mentve a rá nézve uneszthetikus dolgoktól. Aztán a te uracskáduak, mint gazdának, különféle műveletlen emberekkel kell naponként érülköznie, néha bizouy furcsa beszélgetést folytatnia. Ugy-e ebben neked nem nagy kedved telik ? Pedig muszáj! Aztán férjemuram kint a mezőn valamely dolog miatt bosszúságba jött. „S mint a sebzett vadkan fú veszeU dühében" mint Arany mondja. Nos! ily állapotban jó ha előbb lecsillapodik kissé a maga odújában, mielőtt elédbe kerülné. Egy szó. mint száz! Kedves hugocskám, adj egy külöu szobát a te uracskáduak, hogy ne kénytelenittessók miudig elmenni hazulról, ha. . . . Legyeu pedig az a szoba lakályos, otthonias. Ne bízz mindeut a cseledre. Nem is képzeled, mily jól ősik az euy férjnek, he látja, hogy kedves feleségé maga is takari\ tisztogat, rendez szobájában, Télben ablakát megrakja élő virágokkal; nyárban egy egy illatos csokrot tesz asztalára! A tisztaság a reud, a jó levegő, haza vonza a férfit az óperencziu,s tengeren túlról is! S észre veszi a férfi, kogy kinek köszöni mindezeket s bizonyára nem marad adós érte oly visz luzatokban, melyeket még a feleség szeret és óhajt férje részéről. A híz előtt pedig? Tavaszról őszig el ne hervadjon a virág! A széles toruácz déli melegét mérsékelje lombos folyondár. Mosolyogjon miuden az érkező férj elé. Külö­nösen pedig a szerető feleség! Ugy bizony, kedvt s Mariskáin! Folytatjuk ha óhajtod. Akár haragszol, akár uem, maradok szerető nagybácsid Péter Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom