Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-07 / 32. szám
..IN I R V 13 E K." Ha tehát ez igy áll, vájjon kiknek a számára lettek a női kereskedelmi tanfolyamok felállítva ? Mutatják az eddig tett tapasztalatok, hogy a köztüuk megtelepült idegenek számára De hát uincs ueküuk elég bajunk, hogy másokról is képesek vigyünk gondoskodni? Okszerűtlen jóakaratunknak pedig az lesz a következménye, hogy az idegen nők, kiknek érdekében az ország ezt az áldozatot hozza, uem találván fel a remélt jóletet, a nemzetiségi gyűlölet majd ezt is elleutluk használja fegyverül, a külföld pedig kárörömmel fog nevetni kudarczunk fölött. Azon kevés számú honleányaink pedig, kik jövőjük érdekében készek megtagadni nemzeti sajátságukat, önérzetüket, midőn majd csalódni fognak és elbuknak a létért való küzdelem har czában, a késői kiábrándulás utáu bizony nem fogják áldani a kormányt nagylelkű (?) gondoskodásáért. Ha mái az volt a czél, hogy a kenyérkeresetre utal: nók részére ismét megnyittassék egy ujabb életpálya, sokkal czélszerübb lett volua, a feut elmondottakat számításba véve, az uj kenyérkereseti ágnál kizárólag a női kez ügyességének érvényesítését venni tigyelembe és pedig a közgazdaság nem kevésbbé lényeges tényezőjének az iparnak (erén. Erre azou ellenvetés tehető, hogy létezuek már bői ipartanfolyamok s ezek elégséges alkalmat nyújtanak nrra, hogy a magukbau ily hivatást érező nők az ipari pályára kiképezhessék magukat. Igaz, csakhogy a uői ipiriskolák jelen szervezete a czéluak egyáltalán nem megfelelő. Nem a testet és lelket ölő egyoldalú, unalmas női kézimunkákra kellene ezen iskolákban a súlyt fektetui, hanem az iparágak elsajátítására, melyek a nők kézügyességéhez alkalmasak s melyet azok sikerrel haszuot hajtólag gyakorolhatnak. Ilyenek a di-zmüáruk készítése, beosztva ennek keretébe a könnyű kezet igénylő egyéb muukákat is, minő például a majolika festés, ilyen továbbá a játékáru készítése. Ha a nók foglalkozuáuak ezen iparággal, a keres kedők valószínűleg uiajd inkább dicsekedhetnének azzal, ho^y a já ektárgyak nem c^upáu időtöltésre valók, h i nem az ismeretek fejlesztésére is alkalmasak. Ezen s ezekhez hasonló practikus ismereteket nyújtó női ipariskolákban jövedelmező s a uők kedélyéhez simuló foglalkozást sajátíthatnának el a tauyitváuyok, s ha tekintetbe vészük azt, hogy a tanítónői pályán, valamint a posta távírás és közlekedés körébeu szintén sokan nyerhetnek már alkalmazást, sőt valószínű, hogy a köze) jövöbeu uők kezébe lesz elhelyezve a női- és gyermek gyógyászat is, mindezeket egybevéve, azt hisszük máieléggé goudoskodva van arról, hogy a kenyérkeresetre utalt uők nekik való tisztességes foglalkozást találjanak s azokban hajlamuk szerint válogassanak. A női kereskedelmi tanfolyamok tehát nem feleluek meg sem a szükségnek, sem a uők hivatásának, de nem feleluek meg a nók művelődése tekintetébeni kívánalmaknak sem, mert áin fejlődjék a műveltség ós a felvilágo sodás, de uem a férfinem és munka megosztás elvének rovására s a műveltség terjedésének ne az életpályára képesítő szakiskola, hanem a helyes nevelési reudszer legyeu az eszköze. Azoubau a női kereskedelmi tanfolyamok már föuu állanak, tehát e ténynyel számolni kell s odahatui, hogy ha már szükségt.eleuül létesítették, oly átalakulást nyerjenek, melyek folytán működésük ne maradjon meddő s bukásuk ne szolgáljou a nemzet szégyenére. E tekintetben visszamutatunk a női ipariskolákról fentebb elmondottakra. Alakíttassanak át a uői kereskedelmi tanfolyamok nöi kereskedelmi ipartanodákká. Az illetékes körókuek még miudig módjukban áll az uj iuté/.mény elé minden feltűnés uélkül ezen czélt kitűzni s a tanfolyamok_müködéset czélszerübb iráuyba terelui. A taufolyam megmarad, csupán a tanrendet kell uémileg átidomitaui, hogy a tauitváuyok a feutemlitett s azokkal rokon egyéb iparágak elsajátítására képesittesse uek. Tauulhatják e mellett a könyvelést és a levelezést is, mert hiszen ezekre az ipari pálváu is szükségük lesz. Igy aztáu a kezdeményezők sem fognak kudaiczot vallani, hölgyeink tisztességes, nekik való, az önálló megélhetést lehetővé tevő foglalkozást sajátítanak el, a közönség pedig itthou készült díszműárukat és játékszereket vásárolhat ós uem leszüuk kényteleuek ezekért a pénzt a külföldnek adui. „A NYÍR VIDÉK IÁIÍOZÁJA." Az anagnósta. — Mouolog. — Nini mát itt az öreg inosuj . . . Terringettet! még uegy óra sincs s már is oly poutosau elfoglalta helyét az asztalnál; mint akár a tauilásszekek potyabérlői; akár egy újdonsült miniszter; akár egy tiszteletbeli, számfeletti, segéddijuokjelölt gyakornok helyettes tiuáuez. Pedig még a leczkeóráimat is a kulcslyukon keresztül hallgattam, hogy annál biztosabb pontossággal erkezhessek dijjazott tisztem teljesítésére s az öreg pazarul lefőzött. Ugylátszik régóta vár az ujságolva.-ásra, mert javá bau — horkol. Oh lelkem, jó öregem! De szép, rózsás álmaid lehetnek; hiszeu éppen oly jóizúu mosolyodsz, miut egy baukós koszorút kapott uaiva, vagy akár a pek kutyája a meleg kidinek. Te nem hiszed el, ha mondom, de fanyelű bics kámra, eu uyr veretnélek, ha fizetés emeléssel lepuél meg engemet . . .! Eu úgyis elég uj-Agot mondék már neked; raoudj te is eg)et, csak egyet, csak egyet, csak a czimet s e czim ne legyeu se több, se kevesebb, mint tizetés emelés! Hanem megelőztél, lefőztél u^y e, nem is maradok adósod, ügy elolvasom az újságot a-tól czettig, egytől nullig, s olyan újságokat fog-z hallani, a minők-jt a .lludape.it* preuumeráuin sem De csak akkor am, ha mozogni bátorkodol, mert uem vagyok eu dajkád, hog, altassalak. - Aztáu sajnál uáui is pompás zóna ebédemet d u. 4 órakor már tönkre savanyítani, miután abból a 10 forintból, melyet az Ezekben összpontosulnak a női kereskedelmi tanfolyamok tukintetébeiii nézeteim. Ez uj iutézmény helytelenségére egyszerű szavakban vetettem világot, uem akarváu e kérdést elméleti alapon fejtegetni. Pedig erre is bálás tér kiuálkoznék. mert ha a nók lelkületéből testi szervezetéből iuduluáuk ki, ha egybeállitanók az idegbetegek jövőbeli statisztikáját, mindezek utjAu nyerendő következtetések sziutéu elleue szóllanáuak az eszme czelszerüségének. Ut azt hiszem, hogy ily irányú behatóbb fejtegetés uélkül is egészeu tisztában íehetünk azzal, hogy nőknek uem való a kereskedelmi pálya, hogy ennélfogva a noi kereskedelmi taufolyamok jelen szervezetükben a közérdeknek semmiféle szempoutbó! meg uem felelnek. T. 31 eg kell nősülni! Az elmúlt héten egy képviselő döntő argumentumokkal bőven megokolt törvényjavaslatot nyújtott be a franczia kamarához elfogadás végett a kényszerházasságról. Maga a téuv, a kényszerházasság miut állami instituczió, mindazonáltal eléggé érdekes idea arra, hogy a tár-adaluii osztályoknak magasabban differencziálódott rétegei körülményesebben foglalkozzauak vele. Nagyvárosi szempontokból ez a törvényjavaslat épen nem alkalmas a kiguuyolásra, mert nagyon mélyreható nyavalya az, a melynek megakadályozását csak ettől a durva római iustitucziótól reméli a benyújtott törvény javaslatot helyeslő pirlatuenti töredék, de el kell ismerni azt is, hogy olyan törvényt, amely az egyénnek legintimebb érzelmeit és szabad elhatározásását akarja erősza kos állami beavatkozis utján nyert §§-okkal megreud szabályozni, — soha még eddig keresztülvinni, illetőleg állaudóau uiegtartaui uem sikerült, — még magábau a caesari abszolút uralom alatt virágzó ltómáb.iu sem. Akaratlanul is ide kínálkozik az ember tolla alá a kérdést, hogy hová czéloz hát ez a fölfrissített kényszerházassági törvényjavaslat, hi uem oda czéloz, a hová lőni akar? Meg akarja lőui az agglegényeket, — ezzel az antik kovás fegyverrel, ez egyszerüeu képteleuség, — a kérdés tehát az, hogy mit akar elérni javaslatával ez a derék frauczia képviselő? Széles, virágos, rózsás és tüskebokros roppant terület az, a melyen ebből a uevezetes kérdésből kiiudulva uemcsak tudását, hanem költői fantáziáját is megjártathatja az állami élet nemzetgazdasági felvirágzásnak őszinte hive. Segélyül hívhatja a számokkal fölfegyverzett statisztikát és kimutathatja mindenek előtt azt a máskülöubeu senki által kétségbe vont igazságot, hogy a házasságok megcsökkenésével az állam legvitálisabb érdé kei szenvednek olyan súlyos károkat, a melyekuek permaneucziája végül halálos betegséget eredményez és semmiféle mesterséges utou többé nem gyógyítható. E megfogyatkozó emberi „állomány" (sic!) muukavesztesé get, a megcsökkeut munka szellemi és anyagi dekaden cziát vou maga után miudeu elképzelhető téren, — első raugu feladatai közzé kell tehát, hogy tartozzék az államuak, már csak a saját, minden privátus érdeken félül álló, általános érdeke szempontjából is, hogy megfelelő gyógyszerekről gondoskodjék akkor a midőn sta tiszkailag kétségtelenné válik, hogy a nemzeti erőt je leütő emberi állomány szemmel láthatólag sorvasztó nyavalyának kórtüneteit mutatja föl. A kényszer házasságazotiban nem jelent gyógyszert. Semmiféle czivilizált kormánya ennek a világnak uem remélheti, hogy egy modern L?x P. Poppiea segélyével beletereli majd a makacskodó fiatalságot a szent járomba. Előnyök nyújtása, kemény piuzbeli büntetéseknek kilátásba helyezese, születendő csecsemőkért adandó medáleák' praemiumok és díszoklevelek mind nem eléggé nyomós eszközök arra, hogy a bátorság uélkül való fiatal ság rugékouyságát egészen az oltárig feszítsek ki. Hiába parancsolj! meg a törvény, hogy meg kell házasodni, különben auuyi meg auuyi uőtleuségi adó rovattk ki — ad notain ludmentességi adó — évről-évre. ha azt veti ellen a megfenyegetett jelölt, hogy sziveseu megházasodnám harmiucz éves koromig, tisztelt állam, de csak 800 frt a fizetésem, s a kit szeretek, az olyan szegény leány, hogy jaj. . . . Kerestem biz éu — szónokolhatja tovább a törvénynyel turbált jelölt — olyau hitvest is, a kinek vau némi pőuze de hiába tanulmányoztam újságolvasásért kegyeskedel havonként adni: bizony uem igen futja a pótlék is. Nem, mert egy héteu hatszor van zóna ebédem, a mikor 12-öt kong a csillagda órája, megjelenünk én s több hozzám hasonló gazdag ember, a segélyző egylet helyiségében, hogy megleletezett folyamodváuyaiuk alapjáu, kiuek kinek számára ott párolog egy frissen sült zsemle, étvágycsinálóul cjgnac helyett egy pár Martialis epigramma, — vastagételnek egy kaput tacitusi, majd ódapecsenye: a tésztát Ovidius szolgáltatja. Vau-e ennél valakinek klassikusabb ebédje? Ha van, Ugy biztosabban megadom aunak az 500 aranyat, mint a „fogcsepp" készítője. A mult évben még ment úgy, hogy a két tanitvá váuyom utáu kosztot és — könyvrevalót is kapagattain; de jól mondá Eötvös s azóta utódaik is vallják a tauitómesteremberekuél, hogy ; Csak a kit az litpo roegrrr, Abb 1 lesz itkol •m'ster. fin is ebben a hajóban evezek s úgy látszik, hogy éu nem is a KJS. hanem a Pech-csillagzat alatt születtem, mert az egyik tanítványom ki:üuő eredményuyel végezvén az évet rendelkezési állapotba helyezték — a más számára; a másik pedig kitü lóén elbukván, gazdám, — ki mellesleg legyen mondva ultimás volt s nem prímás — rögtöu soron kivül helyezett örökös várakozási illetékkel. Mit volt mit tennem, ujabb kenvér után kellett lát uom. A mai sokféle kenyérkere.-et között egy egészen új kinálkozék, mely bátran nagyvárosi divatszámba jöhet s amely egészen a magunkfajta tudós Sanyarú Vendelekuek való. Ez a felolvasó pálya. Vaunak ugyauis olyan Kapirdifele gyermektelen, öreg urak, kik még szeretnek ejyet-mást a külvilágról vé^ig tizet, ötvenet, százat, nem tetszik nekem ezek között a pénzes hajadonok között, tisztelt állam, egyetlen s e — csak az a szegény gyerek tetszik, a kit nem vehetek el'- két koldustariszuyát akasztanék ő véle össze és én kellene, hogy czipeljem halálom napjáig mind a kettőt... Mit felel egy ilyen ellenvetésre a kényszerházasságot erőszakoló állam? ° Azt-e hogy te 800 frttal dotált tisztviselő caak vedd el azt a szegény leányt, majd megsegít az isten . . . Va»v azt talán, hogy pokolba minden szerelemmel, há zasodj meg a nélkül, majd összeszoktok? . . . E'yik frivolabb és képtelenebb válasz, mint a másik Igen, ha azt felelhetné majd egy ilyen tisztességes védő beszédre az állam, hogy nem kell félni a megnehezedett életviszonyoktól, házasságra megérett fiaim és leányaim, adok én nektek az első pár évi szükségletetek fedezésére házaspáronként tizezer forintot, jó adózó esztendőben húszezer forintot, akkor igeu is keresztül lehetue talán vinni a kényszert abban az iutelligencziát képviselő középosztályban is, amelyre a franczia „egy képviselő* a maga törvényjavaslatával pressziót akar a megcsappant házasságok érdekében gyakorolni. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy ez a poraiból megélemedett Lex 1'. Poppaea se gazdagra se parasztra nem nehednék; a "azdag ember köuuyeu kijátszhatja, ha tetszik, a piraszt meg kényszer nélkül is megházasodik, ha tiszta iugre van" szüksége, s némi meleg ételre délbeu. Azt lehet tehát mondani, hog'y ez a tervbe vett állami kényszer tisztán és kizárólag a közép polgári osztályba tartozó ifjúságot fenyegeti, a melynek kilenczveu százaléka (tisztviselői, kereskedői, magáuhivataluoki, gazdasági pályán) nem viszi privát vagyon uélkül harmincz éves koráig anuyira, hogy csekély évi jövedelméből hitvest és gyermekeket tarthasson el. ] Tanügy. Pályázat. A „Kisvárda vidéki népnevelési egylet" választmánya f. hó '25-éu tartott gyűlésében a Kisvarda vidéki tanítók önképzésének fokozása c/.éljából a következő két pálya kérdést tűzte ki, u. ui.: 1. Mi a magyar történelem tanításának czélja a népiskolában? s e rövid értekezés végéu egy minta történelmi leczke leírása. 2. „Fegyelmezés a népiskolábau.' Mindegyik tételnél az első díj két, — a második egy husz frankos aranyban állapíttatott meg. A dij feltétlenül a viszonylagos legjobb műnek ki fog adatni. Csak Kisvárda vidéki tauitók pályázhatnak. Pályázati határidő f. év uovcmber 1, mely határ uapig az idegeu kézzel írott pályamuukák az író nevét tartalmazó jeligés levélke kiséretebt'n, dr. Vadász Lipót titkárhoz Kisvárdán, beküldendők. Kelt Kisvárdán a „Kis-Várda vidéki népnevelési egyletnek" 1892. julius 25 én tartott gjü^sében. Welshaus Ignácz, dr. Farkas Balázs, e. főjegyző. e. elnök. Hirdetmény. A uagykállói állami főreáliskolai segélyegylet a bekövetkezendő 1892/93. iskolai évre mintegy 600 frttal fog szegéuy és jó tauulókat segélyezui. Azou tanulók, kik ezen sogélyekbeu részesülni óhajtanak, iskolai és szegénységi bizonyítványaikkal felszerelt kérvényeiket hozzám f hó 25-ig adják be. ' N. Kálló, 1892. augusztus hó 2-án. dr. Bleuer Miklós, segély-egyleti elnök. Hirdetmény. A .Szabolcsmegyei takarékpénztár-egylet' 250—300 frttal fog a legközelebbi iskolai évben szegény és jó tauulókat segélyezni. Azon tanulók, a kik ezen segélyekben részesülni óhajtauak, iskolai és szegénységi bizonyítványaikkal felszerelt kérvényeiket hozz ra f. hó 25 ig adják be. N Kálló, 1892 augusztus hó 2-áu. dr. Bleuer Miklós, vezérigazgató. hallani, de szeraök már megtagadván a szolgálatot, a nagy többséggel konkuráló emberek sorából kiválaeztják a legkevesebbet kérőt, a ki aztán mindennap elolvassa nekik az újságot bizonyos tiszteletdíjért. Ez a felolvasás azonban rájok nézve inkább inorphiura o'csó kiadásban, mint hírvágy és élvezet, mert rendesen álmukban hallgatják. Felcsaptam tehát én is auagnóstának, ilyen felolvasónak. havi siralmas peugésü tíz tallérért. Bizony ez a kenyér ós állás csak rabszolgának való, uem hiába a rómaiaknál csak rabszolgák tejesitették. A minap 2 frt előleget kértem, nem is folyamodvány k"rt nr61a * a' akjibau 8 a véu mos uJ ln éó' hallani sem . K«'önben az öreg szenvedélyes lapolvasó volt fiatal Korában. Oh ha tudná, hogy most még ingyen is adnak I "Í7® f .™? uto n- mernék, hogy egy vasúti bakter| 061 Ie,ldelné ,n eg » 'apót és B .rosst védszentjévé fogadná. De ezt ára nem olvastam el neki. Na még csak az kellene! Rögtön leszállítaná a dijja ' , m° St is halla,la n összegnek tartja; úgy okoskodván, hogy nekem is jár a lap, a mi 1 frt 80 kr, ennyit tehát le kellene ütni a 10 forintból. ffftnH nI a„;. • ébredsz már . . . vége a feuuhangon való Sníír t r rt ra,kor szakáll a rángatózni kezd, kéník\?ul ánl békája a Rácsozaton : akkor mindig rémi én in íL . ' ' ; taláQ az 6, 1 pofonomiámat - • . vagy az xáíucsir '• • ne mne m • • Cía k xaita Csupáu . . . Ujrd rágyujtoU az igazak 4i már a fiatal ínrahT' 32 Öreg s zenvedélyes újság olvasó volt kl dih. V. :«,F ap miíér e' Uuár órAra leá űy a pletyvéctár'v u hllérestólyre, gibicz a kávéházba; ügyvé.l a kaszinóba ' " em jtrt e l P^o^bban, mint ő a Fo ,yttttéB« ti mellékleten.
