Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-10 / 28. szám
,Pi Y X K D É K.« ís ez móg trausit, de midóu az ár lefu', néhány hétig mig a barátságos sár ki ueui szárad sehogy sem lehet. Ezek utáu csak azon kérd - tatflal.ua marad hátra, bogyau lehetne a bajokon segiteui és az 5—6 000 hold területet i magasabb kulturáuak megmentem Igaz ugyai, h.tgy jelru kórQlméuyek kö/ótt, z egésj'eladat már cssk eg> feleképp m oldható meg. mert a régi libát, hogy t i. Tukajuát a T-sza medrét szeifelett Isszeszoiitolták, \ s/desbítés a.:al többe kijavitaui uem ebet a vasúti és fahidak miatt Az a mód pedig, melyItel még czélt érhetünk a tövetkezó: Tokajnál ugyanis kanyarulata vau a Tiszának, uert a városig nyugotuak folyik, innen pedig délnek Az gy körülvett teiületet sok, ugyuevezeti metszésekkel tellene átvágni, melyek egyrészről a víznek uagyobb erepre való elosztá-á', másrészről aunak gyorsabb lefolyá át idézuék eló. A Tisza tehát nem toluá fel a Bodrogot em kényszerítene kiöntésre, hanem oly szfp n foijnék 8, mint tette ezt sok évvel ennek előtte midőn ha néha I i is öntött, de egy, legfeljebb két hétnél tovább, sohasem oritotta a földeket. Ehez uiég szükséges volna a Bodrog baloldalát | illésekkel körülvenni legfeljebb 7—6 kim. távolságban lert egyéb helyütt már szabályozva van A Bodrog szabá >ozásu által már igen uagy terület lett a kulturának tadva, annál különösebb, hogy folyása legalsó egy cse ély részén szabályozatlanul maradt, meghagyva a mellette Iterülő 5—6000 holdat mintegy a többi rész biztosító telepének. Ha a már emiitett tényezők kere-ztülvitetneuek unét egy jelentékeny darab fóld volna megmentve. És linó föld. Olyau, hogy ha nagy ritkáu a csekély árviz, latt beültethetik tavasziakkal - őszivel egyáltalábau nem hct, mert ez ki.czkáztatása volna a munkának és magsk — olyau tengerit, répát, káposztát stb, terem, hogy lodájára járuak. Eppeu ilyenek volnárak az össziek is Ha e tárgyról idevaló gazdákkal beszélgetüuk, legigyobb részük a szabályozást uem óhajtja, mert ugy ond „akkor uem lesz takarmányunk.* Milyen elmara )tság! Milyen fogalmuk vau ezekuek az öutözbető itekről! Mert mi volua köuuyebb, miut itt mesterségesen itözhetó réteket alakítani. Nem kellene egyebet tenni, miut a létesítendő késeknél zsilipeket alkalmazni és ezekkel szabályozni itünkön a vizet. Bárki oly területet alakithatna rétté , minőre épen szüksége vau és ha jeleuleg éven át )0 holdat kaszáitat, akkor elegendő volua rétnek raegigyni 25 holda*, mert nyerne ily területen ugyanannyit igy többet, miut most 100 holdon, kaszáltatván rétjét 'en á» 3—4-szer. Volua mennyiségre nézve elegeudó takarmáuy és lalitása sokkal jobb lenne; e mellett nem kis terület aradua meg az ekének, melyen rengenének a hatalmas áuykalászok, zúgnának a gózcaéplók, uövényi tápauya)k sok sok évig uem volnának visszapótolaudók és nem poguáiiak a vadkacsák, nem visítanának a halászmadarák, ím 'kerepelnéuek a gólyák ! Szóval a kuliura oly magas veaur.t emelkedhetnék, minőt kevés helyütt láthatui. Ezek után nem marad egyéb mondani valóm, csak naz ohajomuak adui kifejezést, hogy a gazdasági libella elvek hóditsauak már egyszer a ,Sziget" tulajdouoi között is, akkor aztáu taláu e czikkelybcu írottak megvalósulhatnak és bizouy euuek a tulajdonosok fogik első sorban legjobban öivendezui! E. Csapó Lajos. A kereskedők és y 1801. XIV. t. cz. Az 1891 XIV. t. cz., mely az ipari ós gyári alkalmazottaknak betegség esetéu való segélyezéséről szó 1, az 1884 XVII. t. cz. értelmében kiterjed a kereskedők alkalmazottjaira is. Lapunk multheti számában igen röviden uzvau, de megemlékeztünk arról, hogy a helybeli kereskedők társu lata egyetembeu a kereskedő ifjak egyletével szinte alakit egy ily törvényes alapon álló betegsegélyző pénztárt; vagyis a kereskedő ifjak egyletében régebbi idő óta fenálló betegsegélyző intézmény a törvény alapjára helyez kedik; illetve átalakul. Az ilyen egyleti pénztárt a tőr véuy . magáiiegyesülés ütjáu létesített betegsegélyző pénztár *uak nevezi a feuuállhatását megeugedi, ha a pénz tár tagjainak száma legalább 100., s h» a pénz'ár eddi gi alapszabályait a törvényben s külöuóseu annak II és III. fejezeteiben foglalt határozmáuyoknak megfelelően módosít ja. A< ilyen pénztár is, miut a kerületi betegsegélyző péuziár Nyiregyháza város tanácsa mint I. fokü iparhatóság felügyelete alatt áll. A kereskedők társulata és a kereskedő ifjak egy lete közős támogatása mellett tehát a péuztár megala kult, alapszabályai felterjesztettek s az alapszabályok megerősítése utáu a pénztár működését meg í- kezdi. Érdekesnek tartjuk ezeu alapszabályokból egyet s inast kivonatosan közölui; mondhatjuk nem kis fáradozásába kerülhetet a két egylet által kiküldött alapszabály készítő bizotságuak annak elkészítése, mert igeu sok aka dálylyal kellett megküzdeniük Ezeu akadályokat abizottság igeu szépen oldotta meg, a törvényt és auuak reu delkezéseit pontosau szem előtt tartva s a két egylet kiváualmaiiiak is megfelelve. Az alapszabályok 1. § ából megtudjuk hogy a pinz tár .A nyíregyházi kereskedő alkalmazottak betegsegélyző péuztára" czimet viseli és, hogy a kereskedők társulata és a keieskeló ifjak egylete támogatása alatt áll. A 2. § a tagságról szól, melyben czitn szerint jelöli, hogv az 1891. XIV törvénycikk értelmében, kik tallóznak ezen pénztárhoz: pénztáros, köuyvelő segéd, ta uoncz, gyakornok, hetes; önként pedig beléphetnek mindazok, a kik 1200 frtnál uagyobb évi, vagy 4 fiinál na gyobb napi hzetóssel vannak valamely helybeli kereskedő czégnél alkalmazva; továbbá önkéut beléphetnek a köte lezett és önkéut belépő tagok családtagjai is. A legpontosabb felvilágosítást adják ezen alapszabályok minden legcsekélyebbről; igy igen pontosau jelöli meg a tagság kezdetét, a tagság megszűntét, a be és ki lépési bejelentés módját, a tagsági köuyvek tartalmát, a pénztár jövedelmeinek forrásá', a járulékok megállapítását és azok fizetési módját és rendjét. A járulékokról érdokesnek tartjuk a következőket ide jegyezni, annál is inbább mivel a törvényezikknek is ezek a legfontosabb részei: „A pénztári tagok járulékai, a fizetés illetve a bérösszeg 2°/„ ábau állapittatik meg. A járulékok alapjául vett fizetés, illetve bérösszeg; a) pénztáros, könyvelő, segéd és más reudszeres fizetés sel bitó kereskedő alkalmazottal szemben átlagosan ha vi 24 frtbau; b) hetes, boltiszolga és más hasonló alkal mazottal szeuibeu átlagosan havi 12 frtbau vétetik fel ; c) a gyakornok, tauouczra nézve a járulék alapját min deukor azon bérösszeg képezi, a melyet a helybeli kerü leti pénztár az ily alkalmazottakra megállajiit." Ezen járulékokat a kötelezett tagok főuökei tar tozuak havonként utólagosan fizetni és pedig '/ 3 ad részben sajátjukból és 3/3-ad részben az alkalmazott havi fizetéséből A tauoucz gyakornok járulekait azoubau egészben a főnök fizeti. Tehát a fentebb jelzett a) pout alá tartoiók j íruiék fejébeu fizetnek havouként 48 krt, melyből '/ 3 részt tehát 16 krt a főnök tizet sajátjából s csak 32 krt, a bizto-itott: az ugyauott jelzett b) pont alá tartozók pedig fizetnek havonként járulék fejében 24 krt melynek csupán Vj részét vagyis 16 kit fizet a biztosito:t s '/» részt a muukaadó főnök. nbert — vendégnek, ma ugy kell távuzuia az idegeu ík, hogy csalódott Szabolcsvármegye közöuségéuek híre •éuyeiben. Az sem erénye már többe. De voujuk vissza a vádat, uem hölgyeit illeti a luasz, hiszen azok még mindig a régiek. Szépségük ma oly ragyogó, szemeik tüze még mindig éget melyén iuu a szívben Csak olyan édesek szerelmi csókjaik, iint valamikor, uiidóu élet-halálra keltek birhatásukért I seink. Itt még meg vau a régi dicsőség. . Agg lett & fiatalja, komolyabb a gyermek — tul Imött realismussal. A férfi uemzedék atyjái'ó! szárma itt nemeslelki örökséget könnyelműen pazarolja el. Kevés enue az eszmény, czél és ideál iránti hajlam. Nem kell lár nagyokat inni a hazáért. ... A haza uem kívánja - inni meg uem lehet, mert megelőz a — peronospora. Vezeas uj útra Luczifer! Szigorú mértekkel mértem a 2 iki Bessenyei nyári tocdnulatságot Mert ugy auyagi, mint egyéb tekintet eu erkölcsi sikere oly kétségtelen magas fokon áll, hogy íinte előnyére van, ha hiányai — melyek azonbau idült ajok világszerte, tehát nem csupán ez alkalommal és itt auasiolntnak fOl, sót hi constatálható nem volua — az >noe • rendkívüli fólfedeztettuek. hogy segíttettQnk íjta, mert nagyon könny0 csak azt a bizonyos szikrát ell inegtalálui s srxel lesz a vasból Miért is uem volt tőbb tüz e mulatságon! Sokau oltak. reggeli 5 óráig tartott, Benczy Gyula híres andájt szolgáltatta a zenét minden po-tálatuma meg au tehát, hogy a leg-ikeru tebb mulatságok kőzött fogiljon helvett Htneui az auimo a sablonos jókedven 1 ul nem melegedett föl. Talán az ej hidege hűtötte le nnyira ? Jó, hogy a bálozó közóuség megszokta már kenyzerüségból ezt a hideget, külöuben nem igen viszi hírét Bessenyei majtlisnak. Igy azonbtn sokáig feledheti™ tiarad azok előtt kik, ott voltak. A vége jó roll — bár keadetéu is olyan lett volua — igy jó volt az egész. Mint egyik megemlítésre méltó mozzanata e szép mulatságnak kiemelendő, hogy a Korda Lajos által szerzett csárdás, melyet iz alkalommal mutatott be Benczy, köztetszósbeu részesült. Az első négyest 50 pár táuczolta. Ott voltak: Asszonyok: Barkóczy Birnáné, ÖÍW. B.rkóczy Bertalauné (Gyu'aháza), Btsthy Llszlóué (Hangács), Bodnár Istvánué, Dudiiisiky Gyuiáné, Fejér Imréné, Felfóldy Beláue (Matyócz), Guyonne fóhadnagyué, Fráter Sándorné (Kótaj) Hudák Károlyné, dr. Horváth Józsefnó (Kemecse), Jármy Ödóuné, dr. Jósa Audrásné, Jármy Mártouné i Kot aj), Járinv Andrásué (Eszén y), Jármy Gyuláné (Ibrouy), Károssá Bulcsuné (Budapest). Kerekes Istvánná (Téglás), Korányi ltnréué, özv. Korda Gusztávnó (Pszony), Kubassy Gusitávné, Mayzik Viktorné (Heve-'), Martinyi Jozsefné, Miklós Lls/.lóné, Mikecz Gyuiáné, l'olac.ek Jánosné, Szalánc/.y Ferenczné (Bogdány) őzv Szabó Istvánné (Vasmégyer), Szikszay I'Alné, özv. Szögyé uyi Emilaé (.léke). Sütő Józsefnó, S opkő Alfrédué. S mogyi Gyuiáné. Szuuyoghy Istvánué (Uj Feh-rtó), Szilágyi Jánosué, Várady Pálné (Kótaj). *lb —Leányok: Birkóczy Sarolta. Barkóczy BUa Bás:by Berta, Btsthy Hiriska. Bosiczkivitz Stephania (Budapest), Barta Kóza, Csonka Mitild (V.-Kspja), Dudinszky Gizella és Viola, (íalgoczy Irén. Ilona és Anna, Fejér Jolán és Etel, Fráter Zsófi és Auikó, Felfóldy Malvin, Fráter N. Jármy Panca, Jármy Paula. Tóni és Jolán. Jósa Máriha és Vilrai, Kereke." EugeuiaiTéglá*). Korányi M irgit.Horválh Mariska. Horváth Boriska, Míjzik Gizella. Martinyi Margit, Mikecz Erzsike és Margit. Mikecz Anna és Emma. Mártou Viola, Pehlrimo-zky Margó R\cz nővérek (Un?) Szabó Irén, Somogyi Kornél és I. -nke, Szop'só < >.ga, Szikszay Ilonka, Szaláuczy II jua, Szomjas Nóverek, S/.ógyennyi Ma és Natália, Szmrecsányi P.tu!*, Szilágyi Miriika, Szunyogh G ibriella. Stuuyogh M iriska. Györgyike es Eu, Sztarek Margit, Vára ly Kamilla és Vértessv Sarolta stb. Oyula. A biztosítottak a érvény szerint betegség ese ón a következő segélyben részesü nek - , =s, hgj , S ü fiSSUb.»^halTeteSéfkeresetképtelen íé egeMár PCáor á s esetébei temetkezés, segélyben ,s. v. A„i"ént belépők Sót kötelezett tagok uok is iel'ie nek SÍóbLk ha kereskedői alkalmazásban vannak, dóbb ek pedi ' miut a biztositoltak családtagja, gyermektj e etén a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést, esetleg gyermekágy-segélyt ,s kapnak Szóval e törvéuy intézkedik a legcsekélyebbnek Htszó dol-okről is s a kereskedők alapszabályai nyomon ^ fik a r.örvénv rendelkezéseit, kiterjedvén figyelmök, ine• -jelentéktelennek tetsző dolgokra is; v.lágo.an szaba"osan jelzi az irányt melyen ezeu .utézményók baladn, k" á UDerek muukát végeztek azt mondhatjuk fáradozá• suk nem volt hiábavaló s hisszük, hogy illetékes helyen is így fog az megbiráltatui. ' Maga a szervezés beosztása volt a legfáradságosabb, mert a betegsegéiyezó pénztár két egylet patronatusa a.au áll and. A kereskedők társulata, mely a munkaadó fóuö kok csoportját képviseli, amúgy is támogatója volt a kereskedő ifjak betegsegéiyezó egyletének: i jeb törvény még szorosabbá hozta össze a kereskedő ifjak egyietével, a mely meg a biztosításra kötelezettek csoportját' szolgáltatja a pénztárnak. Igen óvatosan kellett tehát eljárui az alap-zabálvokat készítő bizottságnak a pénztár szervezése körül, nehogy egy vagy más pont esetleges surlódás-a vagy félremagyarázásra adjon alkalmat. Érdekesnek tartjuk az alapszabályokból a pénztár, szervezetét illetőleg a kővetkezőket közölui: A pénztár igazgatósága áll, elnök, alelnök, pénztáros, ellenőr, 9 rendes és 3 pót válaszniáuyi tagból. A pénztár elnöke a kereskedők társulatáuak mindenkori elnöke, alelnöke pedig a kereskedő ifjak egyletének miudenkori elnöke. A pénztárost a kereskedő ifjak egylete választmánya, az ellenőrt pedig a kereskedők társulata választrnáuya küldi ki. Két rendes ós 1 póttagot a kereskedők társulata, hét rendes és 2 póttagot pedig a kereskedő ifjak egylete választmánya küld a pénztári választmányba. Az igazgatóság munkarendje is igeu szépen vau megállapítva s köivoualozza az ide tartotozó teendőket. A felügyelő-bizottság, mely az üzletvitel ellenőrzésére alakiltatik, áll: a kereskedők társulata által kiküldött két rendes és egy póttag és a kereskedő ifjak egylete által kiküldött egy rendes és egy póttagból. Ezen bizottság épen ugy mint az igazgatóság csak egy évre nyeri megbízatását Az igazgaióság és felügyelő bizottságon kivűl még egy választott bíróság is működik, a pénztárnál melynek teendője a biztosított személyek és a betegsegélyező pénz'ár között a nyújtandó segély tekintetében netalán felmerülő vitás ügyek fölöit döuteui. E választott bíróság 6 rendes ós 2 póttagból ál', melynek felét a kereskedő fóuökök csoportja, másik felet pedig a biztosítottak csoportja sáját köréből választ. A választott bíróság tagjai csak olyan egyéuek lehetnek, kik sem az igazgatóságba, sem a felügyelő bizottságba megválasztva uincseuek. Megnyugvással veszünk tudomást ezen igazán humá uus intézmény létesítéséről s kívánjuk, hogy a kereskedők ezeu magukra vállalt nem kis munkával járó póuztár kezelését szép sikerrel vezessék. 1. Iskolai értesítők. II. A nyíregyházi ág ev. főgimnázium XXVIII dik értesítője Közli: Martinyi Jóaief, ignigati. Százhat oldilra terjedő füzetben számol be főgimuáztumuuk érd mes igazgatója az iinmárou bevégzett is kolai év eredményeiről s a főgimnázium éleiében fölmerült nevezetesebb momentumokról. Az értesítőt Moravszky Ferencz tauár hosszabb tanulmánya nyitja meg: A tökéletes tzónok Ciceró szerint Ezután az igazgatónak a tanévről szóló részletes w!»»nf S|fníís a « , A í 61 0^ 1"* sok érdekes részei közzűl különösen figyelmébe ajánljuk ax érdekelt szülőknek, mert érdemes a megsz.velesre, a következő figyelmeztető sorokat: 6 J »A tauitás eredméuyét részletesen mutatja a tanülókuak érdemsorozata. E ny.lvánosá tett érdemsorozat kétsógteleuué teszi, hogy a jeles osztályzatot nyert tanulók az í jusásnak 11 ajók 20 százalékát tesz!k áíalá DO ía^ t^? HavníT J , r d' g a UüU,úk 5 4 százaié ka uu, u,bbi két csoport tehát az Ej I^STS 'JS A tanulók által felmutatott ezen eredmény különösen két irányban szolgálton tani..4o..i 1 . í szülőknek. Először, hog Z ' ermeköklt 1 fkró ^ tanán tes'ület, talán egy pár év eltekéit i'ii • tes elbírálás után sokszor fáidalma e ," ve ,Y'^nsmereig izságosan bélyeges papirZn í" S^nín mÍadÍg kás ,nu attak,, hogy beunök a Zl ™udtm szoM. kiM, lem tsj^. lm keá k aTiT* mat nrm roll b,„< Mfedczn, ' , U t? r t'f s t « szorgal;w/ y , ,„.,„,,„$ t dV^orán oly étetm másodfzor, hogy higyj JÍ e Z l^K^ -•K tanácsunkat, hogy az sk ola cJ kövesteljesen megfelelni ész és je lemkénz^ 1 1, 0', 1682 képe í törekvéseiben a szülők ós i Síf P . fela,lat á"ak, ha Satuban részesül l l oíf ró1 i s^egfeeikolcsös jellemmé nevelni a™ ifi, 'í raá ay^an képzett, sikerrel vege,ni a szülők ll a| Sagá^ IT^' testület, nem képes*. magára hagyva a tanárkü adítoff:" mé g " értesilőbö1 a következő közérdeA főgiiiiiiáziumbaii év. k r - evél viseió ónkepzó-kö, ez evi. ^ lember 19-en alakult mesa VI Vm muködö 1'- Szépközül 4b rendes taggal Fzeken l ! 0í,Ztály t,,nulói 40 tanuló mint hallgató ta ^ osztályból g vett részt t t kör üléseiu.
