Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-03 / 27. szám
bódítják Ha az anyának teje niucs, czuezlival csalják meg gyomrát: a czuczli pedig egy piszkos rongy, melyben keuyérbél vau kötve és hogy jobbau használjon, pálinkába áztatják. Hogy igy azután a gyerinekaszály beáll s ho-y a gyermek ilyeu képpeu reá erőszakolt gyomorbelhurutból csak a más világon ocíud fel, uincs mit csodálkozni. A felcseperedett gyerraekuél a sok éretleu gyümölcs, a baromfiak által bemocskolt lehullott fai eper, uem kevés kontingest szolgáltatnak a bélhurutbau kimúltak sorába. Hogy a törvénytelen ágyból szülöttek mily arányban szerepéinek a veleszületett gyengeség, u-yomorbél hurut és gvermekaszályban, — a mely három betegséget tulajdoukepen elhanyagolásnak kéne czlmezui, — adatok hiányában megmondani nem tudom De miután tény az, hogy köznépünk jó része jobbau el tud büsului egy döglött tehenén vagy malaczán, mint gyermekének elhunytán, 'el lehet képzelni, hogy a uyomott auyagi viszonyok közt tengódó anya inkább örül haláláláuak, mint éltének. Hatósági felügyelet alatt az elöljáró-ágok által bejelentett mintegy 250 gyermek állott idegen ápolás alatt Lehet, hogy többen is vannak ilyeuek, esetleg angyalcsinálók kezei között, de ezeknek nyomára csak azon esetben lehetue jutni, ha a gyermekeknek raiud egyike nyilvántartatnék. Szerény nézetem szerint ezen intézkedés a gyermekhalandóságot tetemesen csökkentené. k ,i •••• I-L.IXI..4- 1--- V. k .„„Al min* A császárszállási birtoknak eddigi kezelése sem a város pénzügyi érdekeiuek nem felelt uieg, som pedig a rövid, csupáu egy gazdasági évre terjedő b.-rleti reud szer uem volt alkalmas arr.i, hogy földművelő lakói e városnak valami uagy előnyöket lettek volna képesek e bérletből származtatni. Annyi mindenesetre tény, hogy a legnélkülózhetet lenebb házi szükségletek kielégítését fedezte a kibérelt 2—4 hold föld hozadéka, s azok, kik egyéb földbirtok hiányában a Császárszállásra szorultak, meglettek mentve attól, hogy szükségleteik beszerzésénél piaezra szorulja nak. De csakis eddig terjedt az eddigi sajátságos rendszer előnye, s miuden erószskolt ueiuzotgazdaságUui tételek tu\elmen kívül hagyása mellett is bátran lehet konstatálni, bogy az emiitett előny — min épeu nem változ'at a bérlók uagy száma és vagyontalansága — végtelelen hátra marad ama követketinéuyek mögött, amelyek e rendszer nyomában jártak A CHászárszállási föld meguiüve lésére fordított munka nem állott arányban az elért jövedelemmel. Ez első, s legfőbb hibája a bérlók szem pontjából a város házi kezelésének. Másodszor a város bérjövedelme korántsem állott azou a fokon, hogy még a legkedvezőbb pénzügyi viszonyok között is — amit pedig épeu uem lehet mondani — kielégítő lett vona. S végül e reudszer m.igáu viseli a rabló földgazdaság C „I.IÍ- VU/nnvaiuk legalább ínég ez idő szerint kizáijáiT tohSSit, bogy köznépünket eg yébbre, rniift mezei munkára meg lehetne szo atn, s ha feL tesszük is e non putanem esetet n^stéihol részük,e állandó munka, foglalkozás volna biztosítható. Fs inert kétségtelenül áll az, miszerint Nyíregyháza köznépe r/eda a földmüvelésre érzi magát hivatottnak, eb befi szenvedélye két alternatíva elé áll, t bennünket. Va y uegv oda, ahol munkájának tér kínálkozik, am, azoubíu tekintettel ragaszkodására ^lo v^sához uein i-eu fog bekövetkezui, vagy pedig föld iránti keieslete iráuv alánul megfogja drágitau, a város kornyékén el lerilíó földek értékét, a m, a haszonbér tu magas felszö késében mihamar jelentkezni fog s ettől már csupán egv lepes választ el a Békésmegyében nem régen lefolyt munkás zavargásoktól. Socialis hajhmok kifejlődéséhez eleg alkalmas anyag gyttlemlik fe rövid ido alatt, s néhány álpróféta - ez pedig vau elég, pé da rá a leg közelebb lefolyt képviselő választás egy pár botrányos szereplője és miuden kellék meg van hozzá hogy városunk kiszáiuith itlau közgazdasági zavarok és állapotok színtere legyeu. Mit csak tetéz a köznép korlátolt szellemi értelmisége. Egv okkal több lesz a nadrágos emberek állítólagos bdulajstromát jóval felszaporitaui. Szabályrendelet a tenyészapaállatokról stb. Ezen szabályrendelet a vármegye területén körhirré tetetni, s közhírre tétel után az ennek megtörténtét igazoló községi bizonyítványokkal együtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetni rendeltetik. A községi elöljárók és Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak, hogy jelen szabályrendeletet a hivatalos lapban történt közlése után haladéktalanul tegyék közhírré, s az ezt követő 30 nap elteltével a közhírré tételt igazoló községi bizonyítványokat a netalán beadott felebbezések kapcsán, a községi elöljárók járási főszolgabirájok utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjához beterjesszék. Miklós László alispán megbízat ik, hogy a közhirrétételt igazoló bizonyítványok beérkezte ulán a szabályrendelettel négy egyenlő példányban letisztázva, jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz terjessze fel. Miről Miklós László alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, továbbá a „Nyírvidék" czitnü hivatalos lap utján a községek elöljárói további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. K. m. f. Kiadta: Mikecz Dezső, I. aljegyző. 250/1892. Bgy. Szabályrendelet a tenyészapaállatokról. 1. Minden község elöljárósága és Nyíregyháza város polgármestere tartozik évenkint julius hó l-ig a községi nagyobb és kisebb birtokossági közös és magáncsordák telién és koczaállományát, valamint a fedeztetési czélok végett közhasználatba bocsátott mének számát, továbbá a tehénállományhoz tartott bikák számát, életkorát, használati idejét, eredetét, tulajdonosát, a koczaállományhoz tartolt kanok számát, életkorát, használati idejét és tulajdonosát megfelelő kimutatásokba foglalva összeírni s a járási főszolgabíróhoz beterjeszteni. Ezen kimutatások az elöljárókon kivül a közbirtokossági meghatalmazottak, valamint a magáncsordák és tenyeszmének tulajdonosai által is aláirandók, kik felelősek a kimutatások helyességeért. 2. A főszolgabirák, illetve Nyíregyháza város polgármestere ezen kimutatásokat julius 15-ig az alispánhoz beterjesztik, ki azokat javaslattétel végett a közgazdasági előadónak kiadja. 3. íj. A közgazdasági előadó javaslatát a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésben terjeszti elő és megjelöli. hogy mely községben tartja szükségesnek a tenyészállatuk küldöttségileg leendő megbirálását. A közigazgatási bi/.ottság ezen küldöttségek kiküldését elrendeli. 4. íj. A bikák és kanok megvizsgálására hivatott küldöttségek állanak a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület résziről. Minden szolgabírói járás és Nyíregyháza város részére évenkint tavaszszal, lehetőleg május hóban választott krt tagból, a vármegye közönsége által évenkint a május havi rendes közgyűlésben választott 3 tagból, továbbá a közdazgasagi előadóból és egy vármegyei állatorvosból mint szakértőből. A küldöttségek elnökeit a választolt ót tagból a főispán nevezi ki. A magántulajdonban levő és tenyésztési czélok végeit közhasználatra bocsátott mének megvizsgálására hivatott küldöttség áll a lótenyésztési bizottság elnökéből mint elnökből, ki magát akadályoztatása esetén a lótenyésztési bizottságnak egy általa megbízott tagjával helyettesitheti, továbbá a lótenyésztési bizottságnak járásonként meghívandó ínég egy tagjából, a debreczeni m. kir. méntelepparancsnokság képviselőjéből s egy vármegyei állatorvosból. A járási főszolgabíró, illetve Nyíregyháza város rendőrkapitánya a küldöttség munkálkodásában részt vehet, s a rend lentartásáért felelős. A küldöttségek elnökei a járási főszolgabíró meghallgatása mellett határozzák meg azt, hogy az egyes járásokban a tenyészállatok, mely községekbe vezetendők elő, s mely községek csoportosíttassanak evégből együvé. A tulajdonosok a tenyészállataik elővezetése iránti rendelkezéseknek engedelmeskedni tartoznak. 5. §. Az előző szakasz értelmében alakított küldöttség bírálat alá veszi a tenyészapaállatok testi arányosságát, tenyészképességét, esetleg megtekinti az ivadékokat és szavazattöbséggel határoz afelett, hogy a megszemlélt apaállat tenyésztési czélokra alkalmas, vagy attól eltiltandó és határozatában netaláni félreértés elkerülése czéljából az illető apaállatot kellőleg leírja. Érvényes határozat hozatalhoz az elnökkel együtt legalább három tag jelenlete szükséges. A küldöttség határozatai ellen fellebbezésnek helye nincs. A küldöttségnek az apaállatok kivágatására vonatkozó határozatai azon esetben, ha a határozatban evégből külön határidő megállapítva nincs, a tulajdonos által 15 nap alalt végrehajtandó, ellenkező esetben a kivágatás iránt a járási főszolgabíró, illetve Nyíregyháza város rendőrkapitánya a tulajdonos költségére és veszélyére intézkedik. 6. A tenyészapaállatok küldöttségi megvizsgálása minden év őszén foganatosítandó. 7. §. A bikák harmadik életévüktől tíz éves korukig, a kanok második életévüktől nyolez éves korukig használhatók. 8. §. Hatvan tehénre legalább egy bika, negyven koczára legalább egy kan tartandó. 9. §. Uj apaállatok beszerzési költsége az illető telién vagy koczatulajdonosokra egyenlő arányban darabszám szerint vetendő ki s a kivetett összeg behajtása közigazgatási uton foganatosítandó. 10. «;. Azok, kik jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vétenek kihágást követnek el s az 1880-ik évi 38547. számú belügyminiszteri körrendeletben jelzett hatóságok által és az ott körvonalozott eljárás szerint az illető község állategészségügyi pénzalapja javára fizetendő és 50 frtig terjed hető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő elzárással büntet tetetnek. 1 1. §. Jelen szabályrendelet életbe léptetésével egyidejűleg a 107/83. Bgy. számú szabályrendelet és a 319/91. Bgy. számú közgyűlési határozat hatályon kivül helyeztetnek. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1892. évi junius hó i r.-én tartott rendkívüli közgyűléséből Kiadta : Miket-/. Dezső, I. aljegyző. K Szabolcsvármegye alispánjától. 1892. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Csobaj község tulajdonát képező 115 hold föld haszonbérbe adása tárgyában kibocsátott árverési hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1 92. junius 22. Miklós László, alispán. 074/92. sz. Árverési hirdetmény. Csobaj község határában fekvő, s Csobáj község mint erkölcsi testület tulajdonát képező 115 hold szántó és legelőből álló tagos birtok, a község képviselő testületének 4,92. kpv. sz. határozata folytán, 1892. év julius hó 17. napján délután 3 órakor a községház tanácstermében nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Árverési feltételek: 1. Kikiáltási ár 341 frt évi haszonbéri összeg. 2. A haszonbér kezdődik 1892. november l-én s tart 3 esetleg 0 egymás után következő éveken át. 3. Bérbevevő tartozik a bérbevett külsőségek után járó mindennemű adót, úgy a bérleti ügyből kifolyó bélyegdíj s egyéb költségeket fizetni. 4. A haszonbéri összeg évnegyedenkint mindenkor előre 1 egyenlő részben fizetendő. 5. Arverelők tartoznak a kikiáltási ár 10%-át bánompénzül letenni, mely összeg az utolsó év utolsó bérrészletébe fog betudatni. Felhívatnak árverelni szándékozók a ielzett időben és helyen leendő szíves megjelenésre. Kelt Csobaj 1892. május 10. Kreesák, jegyző. Szokoltai Jáuos, biró. 0252. K. o , , , 2 Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Barsvármegye alispánjának 5910/892. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívásai közlőm, hogy annak eredményéről Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabíróik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1892. junius 18. Miklós László, alispán. Barsvármegye alispánja. 5910 sz. Valamennyi alispáni hivatalnak és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. Barsvármegye lévai járás főszolgabírói hivatala börtön helyiségében 1892. év I. negyedében letartóztatva j volt jelenleg ismeretlen tartózkodásu Purka Iiózi nevü egyén után 36 kr rabélelmezési költség merült fel felkérem a társhatóságot hogy nevezettet hatósága terülétén puhatolni s feltalálás esetén az összeget tőle beszedetni s hivatalomhoz juttatni szíveskedjék. Aranyos-Maróthon, 1*92. május hó 30-án név aláirás nem olvasható alispán. FolytntáH; n niolli'.kleten. nekem a dübörgés, a mit a nyalka lépegetésemmel a hidou okozt am, de még jobbau tetszett, amikor tapasztaltam, hogy azért a garasért a k's ház ablakán egy gyönyörű leány fej engedi magát láttatni Attól a percztól kezdve uem volt nyugtom. Sóvárgó lelkem miudig a híd felé hozott s én derűre bot ura jártam a hidat A szivem oly erősen dobogott, mikor a hidra léptem, hogy mindig attól feltem, hogy a gyenge alkotmány összeomlik bele. A mellet nagyon gyáva ticzkó voltain. Nsponkint átgyalogoltam legalább l szer a hídon, de a két hónapon át uem bírtam anuyira sarkalni a vakmerőségemet, hogy az én bájos szememet megszólítsam. Kipirult arczcial, hevesen dobogó kebellel nyuj'ottani a garast s egy merész oldalpillantást! kiosoutain a kis ház eresze alól Pedig ideje lett volna a nyilatkozatnak, mert a lelkiismeretem is szerepet kezdet játsztni szerelmem uéma színjátékában. 20 kr havi zsebpénz mellett kénytelen voltán bQnhöz fordul ni, hogy szeuvedélyeronek hordhiss.un a garasos áldozatokat. LwSankint eladogattam könyvet, bicskát. min leüt piuzzé tettem, lehetőleg pelig 20 krajczárosokat, vagy foriutokát szereztem be, hogy a vissza adásnál tovább gyöuyörkedhessetn az én bálváuvombiu kellemes meglepetés várt rám Ellenállhatl.m mosolygással tolta viszsza karomat a garassal, mondváu : „ne tessék tizetu', át mehet igy is." No öreg, gondoltam magamban, te uityan megjártad Büntetés helyett bemutatod fiad szive választottjának, még pedig milyen sikerrel. Hanem ez a leány is nagyszerűen vise i magát. Most már látom, hogy ó is szerelmes belém Kepes az apját megcsalni, csakhogy nekem ne okozon költséget es sziute felszabadit, hogy minél gyakrabban járjak arra. Az is lehet ugyan, hogy az őre gem panaszkodott, hogy rosz uton szerzett pénzből járója tom a hidat és igy akar megszabadítani a bűntől. Akárhogy is, de ő vi-zouozza a szerelmemet. Hát még az a mosolygás, a melylvel minden alkalommal ismételte, ho,-y mehetek bátran. Szerelinesebb voltain, miut val<ha Á viszony fejlődésével is meg voltam elégedve. Harmadik hónapja, hogy ismeretségünk tart és inár mosolyog rám. Az apámra nagy háládatossággal goudoltam, ainellet szántam is szegényt avval a kicsinylessel. amelylyel az olyan embereket szoktuk, akik magukat előttünk Csu ful blamirozták Mondhatom, o'yan feunsőbbséggel néztem rá, mint ahogy fiuk nem szoktak apákra nézni. Ali.: bírtam megállani, hogy el ne kaczugjam ín.igamat előtte, amikor | kolosszális naivságára gondoltam Egy izber. anuyira v.fc..v.i >, i/nuviiuiit dbi.t, ..... . , " "a <wij. lu l„ uiauuvam nuut szentet emlegetnek engem, a ki boldogságot fo-ok 1° 11 h .S^Jln ^T' ,,old o^ a k néztem magamat M.j.l bele szédültem a folyóba mérhetleu megelégedésem s boldogságon, súlya alatt Elhatároztam hogy niiS leteszem az érettséget, rögtön nyilatkozni fogok tár,vb KóM,,,í?",V, ,,1Ókü zí?" miude u évharmadbau 4 tanárasárajaua s.kcn Ennek a szép logikának híven mégis fe elten, és e kílSéHíortki k" 6'' elt 8^ « lő, t 'ölnék - £ szerelmemből ^ Uem áb,áQdit 0» volna garasos kezó.e A/hangi eou! kÜt apim aszUlil u »•'«»«» és követNyugta 3 fit 40 krról azaz három os/t f..t i « melyeket tekintetes lámh^ T frt 40 krró l> = Bolygó. F-lytutása a mellékleteu. ™
