Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-05 / 23. szám
,IN Y T LT V I) É lí.' Ila meg akarjuk ítélni azt, hogy .t különböző rendszerQ kévekötő-aratógépek közül melyik a legjobb, nem elegendő csak a verseny-aratásokról szóló jelentéseket tekintetbe venni, mert egy ilyen aratásnál sok olyan dolog figyelmen kivQl marad, amely p.dig a gép basznavebetőségére nézve nagy fontossággal bir, hanem meg kell kérdezni a gazdákat is, akik már régóta használják, bogy minő tapasztalatokat tettek a/okkal és az ilyen útbaigazítás alighanem még többre becsülhető mint a versenyekről szóló jelentés A szászországi mezőgazdasági központi egyesület ebhez képest kérdő iveket intézett a gazdákhoz, akik kévekötő-aratógépek birtokában vannak. A begyült válaszokat aztán az egyesölet fel is dolgozta és az egyesület lapjában közzé telte, öjszesen 79 válasz érkezett be különféle rendszerű gépekről. A kévekötők előnyéül felhozatott: 1. hogy a kévék egyenlő szilárdan vannak kötve, azért is azok nem oly könuyen áznak át. Csűrbe rakva kevesebb helyet foglalnak el és cséplésnél gyorsabb munkát engednek meg 2. Lehető kevés veszteséget okoznak kipergés s kalászok elmaradása folytán, úgy hogy nem is szükséges aratás után a tarlót meggereblyélni. 3. Kevesebb munkás igényeltetik. 4. Fogaskéssel ellátott aratóknál elesik a kések köszörülése, ö. Némelyek állítása szerint igen olcsó az aratás. Ezen előnyökkel szemben most még hátrányokat is lehet az aratógépeknél tapasztalni, melyek azt mutatják, hogy tökéletesbiteni is lehet még e gépeket. Hátránya a gépnek, hogy a véguélküli lepedő, melyre a levágott élet esik ázás vagy harmat folytán hamar nedves lesz és akkor a gép már nem dolgozik jól; a legtöbb gazda ezért rendszerint csak a harmat felszíkkadasa utáu kezdi meg az aratást s igy 10 8 munkaóránál tovább nem dolgozhatik naponta a gép. — Egy másik hátrány az, hogy ha az életnek hosszú szalmája van, könnyen bedugulás támad vagy egyebként jut rendetlenségbe a gép. Egy esetben panaszt tettek a lelett is, hogy ha az élet igen sürü, akkor a továbbító vásznak a kalászokból kidöi zsöltek a szemet. A kötőszerkezet általában véve kielégítő módon dolgozik, ha a fonál elég erős s uem szakadozik el egykönnyen. Fonálszakadás miatt leggyakrabban kell a gépet megállítani, hogy a fonalat újra befűzni lehessen. Ez sok időveszteséggel jár. Egy gazdaságból azt is jelentették, hogy ha a géppel még egy második ember járt, akkor (J munkaóra alatt 1 holddal nagyobb területet képes volt learatni. Mert vagy a fűzéshez volt szükséges az ember, vagy az összekuszált életet segített külön választani. Kévelerakóval az összes gépeknek csak 38 százaléka dolgozott, ámbár tény, hogy az ilyen gép sokkal enyhébben teszi le a kévét mint a lerakó nélkül dolgozó. De a kévelerakókat azért sokan még sem szeretik, mert a munkást nagyon eltereli és állítólag csak a ritka élet aratásánál hasznavehető. A lerakó nélkül dolgozó 62%-ból több gépnek eredetileg volt lerakója, de azt levették a gépről, mert azt tapasztalták, hogy nélküle jobban folyik a munka. Az aratógépeket nemcsak gabnaneműek, hanem bab, repcze bükköny, lencse stb. aratására is lehet tartolt a szeme fölött az alkalmatlankodó u ipsugár elleu, hogy jobban láthassou, hogy a szeme el ue veszítse az emberlőiuegben a/.t az előtte oly kedves férfit. Ah, a szív tengernyi keserűségébe bizonyosau belevegyül olyaukor egy kis édesség, mikor az elveszített bálvány visszatekiut. Taláu nem is igaz, hogy: elakarja hagyui. Nem, uein, viss/a fog térni, vissza bizouyosau . . . A távozónak is támadt valami goudolata ennek a nem titkolt, óiiási szerelemnek meguyilaikozására. Ha elbírná hagyui azt a kaczér asszonyt, akinek ó talán csak játékszere!? Ha eltudiá felejteui ezért az utána néző leiuyért, aki olyan nagyon, olyan tiszta szerelem mel szereli, hogy nem érdemli meg tőle a fájó mellőzést. Hiszen ez a tinta, szűzi szerelem első fakadta* egy tintái szívnek, mely nem rajongott még senkiért se, s most első nyilasakép neki uyujtja érintetlen virágát, melyeu még ott csillog a rája lehelt himpor. Ártatlan, illeietleu leány és kaczérkodó as-zouv közt kell választani. A lelke ahhoz húzza, a vére enaek a karjaiba kergeti; amit az iránt az „angyal* iráut érez, az csöndes, izgalom uélkUl vtló szeretet s ami ehez az asszonyhoz lánczolja, az egv érült szenvedély láza. valami emésztő, vad tűz, amelynek uem bir ellenállni A lelke józansága küzd egy pillanatig a veszedelmes r-áb ellen, de egy pillauaiig, mert eszébe jut a szétbontott haja, a födetlen nyakának róz>a szinQ bőre Elszédült el tó a gondolattól. Már nem hallja a le ke esdő szavát: — Térj vissza! Meg> tovább Az ,augya.* lassankint meszszite elmarad Már uem látja. Ped.g az bizonyosan néz utána, uéz, mintha tnég látna . . . Pedig dehogy látja Hanem a tekintetével Mért bizonyosan még egyre hívja: — Gyere vissza. Rí ó nem fordul meg a hivő szóra, c^ak megy megy, ki tudja hová? Talán haza. talán sehova, taíán a szép, csábos, kaczér asszonyhoz . . . ki tudhatná? Hat tm az az elhagyott leány, aki bizonyosan kr~er vesen zokog magában, az most most már jól tudja, hogy hová megy. Valér. használni. A gépeknek túlnyomó nagy része vagyis 95 százalek főkép csak búzaaratáshoz használtatik, mivel ebben a gep igen szépen és jól dolgozik. Uozst a gépeknek 23*/«-ával arattak. Megrogyott életet a géppel uem lehet aratui, ha a gép abban az irányban jár, a inerre a kalászok földre hajolnak, de más irányban lehet aratni, csakhogy ha a kalászok a kocsitól jobbra vagy balra | feküsznek, akkor a kévéket uem lehet jól elválasztani egymástól. Ami már most a gépek tartósságát illeti, erre vonatkozólag megjegyzendő, bogy az ilyen bonyolódott szerkezetű gép gondos megőrzést igényel. — A kérdő ívekre adott feleletek azt mutatják, hogy oly aratók, melyekkel 5 aratáson ál mintegy 200 hectárt learattak, még egészen jó karban voltak, s hogy egy jól megőrzött géppel talán 400—500 hectárt le lehet aratui, mielőtt azt ujjal kicserélni kell. A gép jó karban tartásának költsége az első két évben jelentéktelen, de aztáu a szerint amint egyes részek többé-kevésbé elkopnak, kijavitandók vagy megujitandók és ez a költség több évi átlagban hectáronkint 25 krra rug. A kötózsineg igen lényegesen hozzájárul a jó munkához, ugy hogy nemcsak az a feladat, hogy a lehető legjobb kötózsiueget kapjuk, hanem hogy a zsineg lehetőleg olcsó legyen. A Szászországban használt gépek főkép manilla és olasz kenderből készült zsineggel dolgoztak és azt lehetett tapasztalni, hogy oly esetben, midőn az olasz kender ára nem drágább mint másfélszer olyan drága, mint a manilla kender, az olasz kenderből készült zsineggel való munka olcsóbb, mivel 1 kgr. olasz kenderből 500—550 m. zsineget gyártanak, 1 kgr. manilla kenderből pedig csak 350—400 métert. (Magyar kenderből a zsineg még kevesebbe kerül miut olasz kenderből és semmivel sem gyengébb.) Hectáronkint a termés minőségéhez képest 19 —10 8 kgr. zsineg szükséges és közép átlagban 4 6 kr. a zsineg ára kgrkint 90 — 180 fillér, az olasz kenderből való 150 fillér átlag. A gép húzására 2—4 ló szükséges. De azt bajos neghatározni, hogy átlag minő igaerő kell. Legczélszerübb munkaközben a lovakat napjában többször kicserélni, hogy ne kelljen az állatok miatt 10 órai munkaidőnél hosszú pihenőt tartani. A gépek 40 százalékánál csak 1 ember dolgozik a gép mellett. 10 százaléknál a kocsisou kivűl még egy muukás járt a géppel és a többi gepek 2 munkással dolgoztak, hogy a gép inuukája folytonos lehessen. Kanyarulatoknál s ahol ezenkívül élűt elma radt, azt külön kaszások szokták levágni. A munkaköltséget bajos átlag alapján kiszámítani, mivel az nagyon különböző lehet. De felvehetjük, hogy egy aratógép 1100 márkaba kerülés 400—500 hektárt lehet learatni vele, mielőtt új géppel cseréltetnék ki. Feltéve, hogy évenkint 41.4 hektárt aratunk le a gép 11 esztendeig tartaná. Az évi törlesztés tehát 74 márkot tenne vagy 1 hektár utáu 1.8 márkát. A kamat 55 m. vagy 1 — 1 hektárnál 1.30 m. és a fentartási költség 2 uiárka s igy az összes költség liektároiikint 5 10 márkára rú:> Ehhez számítandó aztán a kőtőzsiueg elhasználás az olaj és az igaerö. Tenni fog tehát az összes költség liektároiikint: kitnat, törlesztés és gépfentartás 5.10 márka, Zsineg 6 90 márka, olaj —.20 márka, iga és munkás 6 60 márka, öszszes költség 18.80. Ha ezek a számok nem tökéletesen felelnek is meg sok esetben a tényleges viszonyoknak, de általában véve tájékozásul szolgálhatnak arra nézve, hogy mikép viszonylik az aratógéppel való munka a kézi munkához, vagyis a rézmuukához viszonyítva. TÍM elleni védekezés. A tűzkárok elleni védekezés egyiko ama kérdések ue';, melyek a biztosító iutézeteket a legközelebbről érintik. Nagyon sok tüzeset u • m történt volna meg, ha a tűzzel, világító eszközökkel vagy éghető es exp odáló anya gokkal könnyelműen uem bántak volua. A .tízesetek legközönségesebbjei köze tai lozik a gyertyákkal vnaj lám pákkal könnyen gyúlékony auyigokhoz való kö.-elités, gyermekeknek gyufával való játéka, a cselédek részéről az égő lámpába való petroleum'.ölle', biMiziuuek v .gy spriritusuak használata égő gyertya mellett, égó lámpa mellett való elalvás, dohányzás i-tálóklnn, pijtákbau c-Qrökben és pidlásoko.i stb. Ht ily tű'.eseteknél e^y egész ház vagy vele együtt egy emberélet nem esik áldozatul, rendesen uem sokat törö lnek vele. P.-dig az volna rendjén, ha a hatóság minden, károkat tényleg uem okozó tűze-etekuél is erélyesen lépne f-d, mert a legkisebb vigyázatl inságból is a legnagyobb veszedelmek támadhatuak, amint tényleg a legnagyobb 'úzesetek a legcsekélyebbnek látszó okokból támaduak M -gkellene tiltani szigorúan, hogy köuuyen gyúlékony anyagok, mint aminő % gyalufurgJc*, széna, szaltni ue legyenek ugy felhalmozva. hogy meggyúl niásiik eseten nagyobb veszedelme*, okozhassanak Nem volna szibad epületek közeiébon űzet rakni, fegyverekkel lőni. vagv tú'.ijitekot rendezni. Az erdőben pedik c..ik bizonyos meghatározott körűimé •vek közölt lehetne lú'.et gyújtani. Némely külföldi onzá gokb .ui például a pipázást erdőben csakis fedett pipával eugedik meg annyira óva'osak. \ tűzveszély elkerülése szempontjából igen lényet w volua ha a házak építésének mikéntjére ges '^ézkede, vo a na ek a mjk a kü|fö |_ mSUban, régóta fennállauak. dón, tekintetben nagyon rosz viszonyok uralkodnak különösen az Alföldön. A nád- vagy zsúpfe filn hárak e''vinás mellett szoronganak. - Nyáron az fedelű házak e„>m szalmát, vagy némelv r. d, Va r : améT Jki nem csépelt életet, ugy, hogy egy Sra eC^ arra hogy egyszerre lángban álljon egy egéiz község. . . I»e az óvatosság uem ártana a városokban sem. Különös gondot kellene fordítani a tűzhelyek elkesz.tésére a kemenciékre, világító eszközökre ós elektromos készülékekre. Oly tűzhelyek elé, melyek elolt nincs tűzn:eutes anyag, éiczlemezt kell tenni. Kzek aprólékosnak látszó dolgok, de nagyon lényegesek tűzbiztonsági szempontból, aminek nemcsak a biztositó társaságok, bauetn első sorbau maga az ország venné hasznát. Magvarországon ugy is nagyou sok a tüzeset. A kisebbeket uem is említve, ott vau a csak néhány óv előtt támadt rendkívüli tűzvész. Nagy-károly, Tokaj és Toroczkó elpusztu'ása óriási tőkét képvisel. S e városokat uem lehetett megmenteni. Nem elé" az önkéntes tűzoltó-testületek szervere 1_ ezek "csak a támadt tűz elfojtására üdvösek; oda'kell törekedui, hogy praeveutiv intézkedésekkel lebetetleuné tegyük egész varosok és községek pusztulását. : , <- A koronázás jubileuma.-W Szerdán, e hó 8-án, lesz 25 éve annak, hogy a szabadságharcz vírben leáldozott napját kővető éj: az elnyomatás vigasztalan sötétsége után, az alk itmányosság hajnala felvirradt. Huszonöt éve annak, hogy a törvény és a nemzet jogos követeléseinek tudatában keserves tűrés, kétség és remény között titkon ápolt szent hit fényesen diadalmaskodott. A nemzet kibékült uralkodójával és egymást megértve vetették meg jövendő békés boldogulásuk alap ját. És e békekötést a koronázás magasztos tényével pecsételték meg. E hó 8 án lesz negyedszázada annak a napnak, amikor a legalkotmányosabb király fejére feltette a nemzet Szt-István apostoli szent koron-ját. A koronás király megértette a nemzet érverését s igazi atyja lett a magyar nemzetnek; a hálás nemzet pedig oly igaz alattvalói hódolattal, ragaszkodással és szeretettel vette körül nagy királyát, aminőre alig találunk példát a magyar történelemben. Az ország szivében, a fővárosban a legmesszebb kiható intézkedések történtek arra nézve, hogy ezen negyedszázados évforduló Magyarország nemzeti ünnepévé válj'k. De nemcsak a fővárosban, hanem a haza minden részében pezsg a tevékenység a nagy nap méltó imgünneplésére. Ez ünnepélyességben nekünk is részt kell vennünk. Hiiaado isteni tiszteletek foguak e napon tartatni uz összes egyházakban; de az ünnepély kühó fényére is kell, hogy gondunk legyen. Az iparos szüntesse meg a munkát. A kereskedő zárja be a boltját, legalább az isteni tisztelet ideje alatt. Este világítsuk ki ablakainkat. Mutassuk meg mi is minél fényesebben, minél méltóbban hogy nemzetünkre békét hozott dicső király uralkodásának negyedszázados őrömnapja, IUII dnyájuuk ünmpe, egy szivvel egy lélekkel kerveu a Magyai ok Utenet, hogy tartsa még meg számú.ikra igen igen sokáig , legelső magyar emberta kir.ilyt * Nyíregyházi város hatósága felhívást iutez a város P .gára,hoz, bogy a jubileum, „ a p estéjén szerdán a város kivilágosiiassék s mint értesülünk'- a lakosdtmo°^,ia^^? te lí et h°*>' 'oódoiiis aló részvéie^et. ' "^S* 1 U*"" e, Í A kereskedők már elhatározták, ho-y szerdán déllmlele t<* tarfauak í boltok helyeken az t^kl ! 8 miu t álljuk, a főbb helyeken az üzletek k.rakau, f éQ ). eseD k i , e s, n e J k ^ itv a. éserkéllTLTjulr\ Gu A Í» íéle h A« homlokzatát v?lágit/a ki. fed I" lttel ,> ^lámpákkal, transparentekkel lei már kŐűVS?" T*** 6 Í8teu i ""teletek rendjét mar közöltük lapuu< legutóbbi számába.! Az á<r ev és izr statusquo h tköz -Wek Plniis. i ' . " , 4 ev hívókat is küldöttek srét iL tf.í 4 gíV k U' 0" m e« isteni tiszteletekre ^"'P'oma.kbau tartandó F»>ytatrtBa« ».ielIéUlöten7
