Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-29 / 22. szám

Y t R V I D É K.« Eit a jeles piuczért végre maga a gazdája: a Hárs vendéglő bérlője följeleutette a rendőrségnél s az ó kiváuságára fizette le büntetésül a 10 frtot a szegény alapra s ezenkívül vissza kellett adnia az emiitett fiatal embernek a jogtalanul zsarolt 4 frtot. Egy pipa miatt. Pruma Péter é3 Kraetyán Jáuos vajai legóuyek összevesztek azou, bogy melyiknek szebb a pipája s nem tudván másként eldönteni a vitát, Pruma Péter fokosával ügy főbe vágta Kmetyán Jáuost, hogy az összerogyott s négy hétig nyomta az ágyat. A törvényszék Pruma Pétert súlyos testi sértés büntette miatt 7 hóuapi börtönre Ítélte. — Veszett kutya mart meg Napkoron egy férfit ós egy asszonyt, kiknek a budapesti Pasteur intézetbe való fdlszállitása iránt a szükséges intézkedések megtétettek. Bogátou meg két veszett kutya garázdálkodott a napok bau, miuélfogva a járási főszolgabíró a község összes kutyáit 40 napi zár alá helyezte. — Az árvamegyei Ínségesek javára adakoztak: (Hetedik kimutatás.) Foltiuy Audrás 50 kr, Szuhy Já nosné 20 kr, Stein Ignácz 14 kr, Klein József 10 kr, lvováeh Elekué, dr. Meskó Pál, dr. Meskó László. Haas lguácz, Kovács Teréz, özv. Kovács Mihályné, Bergstein Lajos 1 -1 frt, özv. Czabukué 50 kr, Moesz Adolfué 1 fit, N. N. 10 kr, Varga József 1 frt, Karner József 1 frt, Blumberg 40 kr, Kardos Samu 50 kr, lleich Benő 50 kr, Friedmauu Sándor 1 frt, N N. 10 kr, Palicz Pál 40 kr, N. 0. 20 kr, I' J. 30 kr, N. N. 50 kr, Csapkay Jenőné 50 kr, Andre Gyula 40 kr, N. N. 40 kr, N. N. 20 kr, Hercz A. Aurél 40 kr, özv. Takáts fél véka paszuly, Frt-udes 20 kr, N. N. 1 frt, Katz Vilmosné 30 kr, Hrahon 40 kr, Kovách Gerő 1 frt, özv. Jánószki 20 kr, Kóhu Jó/.sef 20 kr, Pivuyik Andrásné 1 frt, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 30 kr. özv. Rusznóki 20 kr, N. N. 10 kr, Holczmüu Gyuláné 20 kr, N N. 10 kr, N. N. 15 kr, Koiina György 50 kr, Graczák 30 kr, M. N. 10 kr, N. N. 50 kr, Szabó Ferencz 30 kr, Friedmauu Jakab 20 kr, Tóth Feri ncz 20 kr, Hurész András 1 frt Kálnay Sándor 30 kr, Gelbmau Fereucz 20 kr, Beucs Lászlóué 3 frt, özv. Kis Mihály 30 kr, Jánoszki János 20 kr, Polák Pál 20 kr, Dudiuszkyué 40 kr, Mikler János 15 kr, N. N. 10 kr, N. N. 15 kr, Losocczy Antal 20 kr, Keuda József 50 kr, Suták Dániel 50 kr, N. N. N. N. N. N. M N N. N. 20—20 kr, Holecska N. 35 kr, Nemes Farkas 20 kr. M. Gv. 15'kr, Bartha L jos 50 kr, Szajakué 30 kr, N. N. 5 ki\ Kondás József 1 frt, N. N. 20 kr, Piskó Jáuos 40 kr, N. N 10 kr. Kohut 40 kr. Gunyecz János 50 kr, Csécsi 10 kr, Miklós László 1 frt, Neubauer 20 kr, Botka Isváuué 50 kr, Oláh Mihály 20 kr, Dániel Mihály 50 kr, Kovács Károly 20 kr. Klár 40 kr, Horváth Báliut 1 frt, Klár Audor 1 fit, Stein Dávid 20 kr, Török Péter 1 frt Rochlitz 30 kr, Palaticí Béla 50 kr. Gyurcsány Fereuczné 50 kr, Wasserman Sámuel 20 kr, Gyurcsány Ferenci 1 zsák bab, N. N. 2 kr, Biederman Sámuel 20 kr, Kucsera Mátyás 50 kr, Iván és János 20 kr, N. N. 10 kr, N. N. 3 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, Firkó 20 kr Silberstein László 50 kr, Weinberger Jakab 50 kr, B ne Lijos 30 kr, B >dnár Isivíu 2 frt, N. N 10 kr, Liczi 20 kr, Hornola 40 kr, N. N. 20 kr, Hudak 20 kr, Uhlarik A 10 kr, Hok Pál 20 kr, N. N 40 kr, Siska M.hlly 10 kr, Szikora Pal 10 kr. B M. 1 frt. Dillnberger Lajo20 kr, Nádassy Lijos 1 frt 20 kr, Palitz István 1 fit 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 30 kr, Szeidel Ede 50 kr, Horváth Gyuláué 50 kr. özv. Sabó Dávidué 1 frt. Moravecz Fereucz 1 frt, Jarko János 50 kr, N. N. 10 kr. llolek Sámuel 10 kr, Sipos János 10 liter rozs, Pozor István 10 liter rozs, Galaz János 1 véka rozs, Hogyan Pal 20 kr, Eruoti Péter 10 kr, Teuossl József 20 kr, Fábián Vinc/!e 30 kr, Kazár Márton, Boczkó Lajos, L >jep Joz-,ef 20—20 kr, Majóué 5 kr, N. N. 3 kr, lluz^ouyi P 50 kr, Gróner József 10 kr, Katz Farkas 10 kr, Heuzsel Audrás 20 kr, U. Gy. 20 kr, N. N. 10 kr, Hokué 20 kr, Maár János 50 kr, Garay János 10 kr, Siinkó Mihály 1 frt.-Pristyák József, Petrovics János, Bírzó Jáuos 10—10 kr, Bibitz András 50 kr, Gyebrószki Pál, id. Zajácz György, (lyu recskó Mihály, Giucsaji Mihály, Szalok Jáuos 10—10 kr. Prékopa József 20 kr, Hoklár János 10 kr, Kitka Jáuos 20 kr, Palicz András 5 kr, Tóth János 10 kr, Szmolár Jáuos 20 kr, Gyeskó Bilázs '0 kr, Kovács László 20 kr, Petris M.hály 20 kr, Sztanek József lOjkr, Gyegyinszki András "20 kr, Mráz Milton 10 kr. Oesenás Pál 4 kr, Ifeu zsel Jáuos 20 kr, Piliszki Audrás 15 Ur, Bogár András 10 kr, Tomasószki Ádám 10 kr, Jávor Mihály 20 kr, Gyuris Andrásné 10 kr, Fereucz Pál 10 kr, Csujna Pálné 20 kr, id. Palicz Ádám 20 Tomasószki Jáuosné 10 kr, Povazsavnyi József 1 véka gabona, Léfelholcz Kálmán 10 kr, (Folytatjuk.) Sztárek Ferencz, rendőrkapitány. — Befőttek készítését minden tekintetben megbízható módon ismerteti Erzsi néni „Hogy' kell lefőzni czimü könyve, mely rövid egy év alatt több ezer példányban fogyott el. A kiadó czég most egy bővített kiadást rendezett sajtó alá s mindazok, akik befőttek készítésével foglalkoznak, megvehetik a jeles kis munkát, mert sokat tanulhatnak belőle. Ára 80 kr. Ugyanazon szerzőtől szinte most jelent meg a „ Tészták könyvemely több mint 300-féle főtt és sült tészta készítésével ismertet meg. Ára 1 forint. A „Ilogy' kell befőzni?" czimű munka pedig szinte csaknem 300-féle befőtt recipét foglal magában. A két könyvet együtt rendelve 1 frt 40 krért küldi meg a „Magyar háziasszonyok könyvtára" kiadóhivatala Nyíregyházán utánvétel mellett. — A háború. Még nem következett el, még ninc-i itt az az óriási nemzetközi harcz, melyet a politika Falbjai olyan régóta jeleznek már. De nem kell nagy prófétai képesség auuak a megjóslásához, hogy nem késhetik soká. Egyelőr: megcsinálta"a háborút — Zola Emil. Tudniillik nyugvóban irt egy „A háború" cziintl regényt, melynek kizárólagos fordítási jogát a „Magyar Hírlap" szerezte meg A háború Zila Emil mir.den eddig irt regényei között a legszenzác/.iósabb. Tárgya a franczia porosz háboiu idejéből van merítve és megragadó, igaz, iutimus színekkel festi a rothadó frauc/.ia császárságot, az elzüllő napoleoui népet. Valóságos háború e regény, olyau hatalmas és megragadó, mind két óriás nemzet halálos harcza. És ezért számithat általános nemzetközi érdeklődésre. A magyar olvasó közömtég ép oly hamar és olyan könnyen hozzá fér e munkához, miut a franczia közönség: A „Magyar Hírlap" (előfizetési ára egy hónapra 1 frt 20 kr) e hó vétfi-n, a franczia eredetivel egyidejűleg kezdi meg „A háború* közlé>ét, még pedig könyvalakban, ugy hogy minden előfizető a közlések befejezése után egv pompás kötet birtokába jut. — Az Athenaeuin Kézi Lexikona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti. Dr. Acsády ignácz. Budapest 1892. Tizenhatodik füzet. A kitüuő vállalat uj füzete a II betüuek vau szeu telve, s a Hajnövesztő—Homlokcsont közti anyagot tartalmazza. Mint miuden eddigiről, ugy a mostaniról is csak a legteljesebb elismeréssel nyilatkozhatunk, mert a mun kában oly gazdag s oly kiválóan magyar anyag vau felhalmozva, minőt eddig a legnagyobb magyar lexikona sem nyújtott. Az uj füzetet a számos H.jó-czikk (szám szerint 20) nyitja meg: nagyobb csikkek még Hajszálcső vesség, Hajzat, Halak, Halál, Halandóság, Hallás, Haller, Halotti beszéd ós könyörgés a ILiugc/.ikkek, Hanság, Hargita, Harmadkor, Hármaskönyv, Harminczad, Harminczéves háború, Hartenau Sándor, Haszonvételek, Hatalmas kodás, Határ-idő ügylet, Határvidék, Havaria, H izaszeretet, Házadó, Házassági czikkek, II j^ység, Helyesírás.. Helyetesi tés, Helyi érdekű vasút, a számos Henger-czikk, Herc.eg, Hernád Gölniczvölgyi hegység, Iléteves háború, Hívesvármegye, Hír, Hiearchia, Hirlap, a Higany czikkek, Himlő, Himlő oltás, Himnős, Ilirlag, Ilitbér, llitbizomány. a számos Hőforrás,Hóhatár, Iluhenstaufen, Hoheuzollern, Hold, Holtkéz, Homér, Hőmérő stb. A legkülönbözőbb hasznos ismeretek óriási anyaga vau e füzetben is felhalmozva, még pedig népszerű, könynyeu érthető előadásban ugy hogy avállalatban a szakértő s a müveit közönség szélesebb rétegei egyaránt uélkülözhetlen segédkönyvet nyernek. E füzet is gyönyörűen vau kiállítva és két remek mümelléklettel diszitve. Egyik a többszínű díszítések remek kivitelű kettős sziues táblája, a másik Budapest legújabb térképe. A képek is tulnyomólag hazai érdeküek. Összesen 40 füzetre fog terjedni; egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 20—20 füzetre hat írtjával előfizetni, mely péuz az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. Kapható miuden köuyvkereskedésbeu is. Színház. Az idény legváltozatosabb hete egyszersmind a legélvezetesebb is volt. Két népszínmű, két operette, két Gsiky- és egy Sardon-féle darab a műsoron bizonyítják állitásunk igazságát. A hét színi krónikájában mindenesetre első helyen kell felemlítenem a ,,Nagymama" előadását. Bizonyára emlékezni fognak arra az érdeklődésre, melyet a darab első előadása a nemzeti színházban előidézett, a hallgatóság el volt ragadtatva, a hivatalos kritika a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott s a napi lapok még az előkészületek idejében mint kedves titkot árulták el, hogy a darab főszerepét Gsiky Gergely Priell Cornélia számára irta. Szerencsés nemzet, melynek nagy költője ily módon fejezi ki hódolatát egy nagy művésznője iránt. A „Nagymama" a bájos idyllek egész sorozatából áll, melyeket Szerencsésen köt össze az ügyes mese fonala. Az elaggott Szeréniy grófné (Bácsné) rokonszenves, csaknem a könnyezésig megható alakja, unokája, Mártha (Aporkai Eszti) gyermekes naivsága, szűzies pathosza, a nevelő intézet élénk, pezsgő jelenetei, Tódorka szilárd (Rónaszéki) és Langó Seraphine (Kissné) e két idealista kitartó szerelme a mi szerény színpadunkon sem tévesztették el hatásukat. Különösen Bácsné és Aporkai Eszti az a jelenete, mikor a nagymama feltalálja unokáját a tánezosnő leányában, routinirt, de mégis természetes közvetlenségével valóban megindító volt Kár, hogy kevesebb gonddal színezték ki Bácsné és Bács a III. felvonás nagy jelenetét, midőn a nagymama találkozik ifjúkora ideáljával. Ernő kivül esik Fenyvessy szerepkörén s talán ez volt az oka, hogy kedvenezünk nem a szokott módon érvényesült. Jó volt Balassa a nyugalmazott tábori lelkész szerepében, valamint Kovács F. gondos gazdasszonya. Kissné Langó Szeraphinjában sok vált a bizarr vonás; bár általában elmondhatjuk, hogy ez előadás a sikerek, a tapsok estéje volt. Kevesebb jót mondhatunk a másik Gsiky darabról: az Atyafiakról. A kirívó, erős színekkel megrajzolt jellemek mellett mindenesetre befolyással volt a hatás csökkentésére az előadás némi érdessége is, mit főkép azon körülménynek vagyunk hajlandók betudni, hogy a 28 darab személye között alig volt olyan szerep, melynek kidolgozása a színész ambitióját felébreszthette volna. E miatt az előadás lanyhán folyt, az érdeklődés megcsappant, a figyelem kifáradt s általában hiányzott a közönségnél az a megelégedés, mely már sokszor mondatta velünk ismerősök között azt a fontos nyilatkozatot, hogy t. i. élveztünk. A szokottnál kétszerte nagyobb színlap hirdette szerdán reggel a Thermidor előadását Lett is estére a színházban körülbelől felényi közönség, mint a mennyi a Madarász negyedik, vagy ötödik előadása a művészet pártolására csábított volna. A franczia forradalom nagy jelenetü Robespierre bukása idejéből egy egyszerű, szerelmes történet keretében valóban olyan vállalkozás, mely méltó Sardon genijéhez. Az izgató jelenetek, idegölő borzalmasságok, lármás csoportok, „Ga ira" és templomi dal, lármás cansculotte-ok és durva, állatias nők között Martial (Tompa) és a finoman nőies, de a végletekig rajongó lelkületű Fabienne (Angyal Ilka) szerelmi drámája sokkal intensivebb hatású, semhogy egy könnyen f'eledhetnők. Minket magyarokat természetesen nem izgat fel annyira, mint a francziákat, kiknek nemzeti chauvinismusa visszautasította a drámát; - mi legfeljebb egy szép színdarabot látunk benne, mely a történelmi háttér felhasználásával jó előadásban maradandóbb nyomot hagy emlékeinkben. A két népszínmű közül llabáiiyi Paraszt-tromfja az ujabb népszínművek chablonos példánya. Hogy megírták a Csak-azért-is nagyasszonyom humoros alakjához kötött különben jó ötletnek köszönheti; hogy előadják, arra nem volt más ok, mint - - újdonsága a műsoron. A Siroki románcz sokkal ismertebb már az előző évekből, semhogy béliünkét ismertetésre kötelezne. Előadása — természetesen a Réthy Laura szép dalai kivételével — semmiben sem különbözött a népszínművekben megszokottaktól. Kedden egy opereüe újdonság is került színre A genuai dudás előadásával. Szövege kuszált, zavaros, sem init-mondó; ügyes és kevésbbé ügyes bohóságok, nevetségesen csinált félreértések, némi sikamióság — ez az egész. Zenéje a mindennapi tánezdarabok egyvelege, különösebb érdeklődést csak Réthy két dala költ: „Ha valahol víg a dalnok" az I. felvonásban és „A savoyard dala" a II. felvonásban. Ezek is nem annyira kiválóságuk miatt, mint inkább a művésznő előadása által nyernek tetszést. Ila ezekhez még hozzáveszszük a duettet Fejes Lidivel, mely — közbevetőleg legyen mondva „Szegény Jonallián" szerelmi vallomásának paródiája, azt hiszem, leszámoltunk a estével. Ilogy a legmagasabb műélvezetet váró közönségről is megemlékezzünk, kijelentjük, hogy a látványosságokat a tánczkar szolgáltatta. ' — Lehet különben, hogy előadás jobb volt, mint itt vázoltuk; azonban nem titkolhatjuk el kedvetlenségünket afölött, hogy színészeink itt hagynak bennünket most,mikor már annyira megszerettük őket. Az operette személyzet utolsó előadását junius elsején tartja, a drámák és vígjátékok hőseiben pedig csupán a hó 8-ig fogunk gyönyörködni. Őszintén bevallva: egy hónapot tölteni is nagy áldozat ami rozoga színházunkban. * * * Ama megjegyzésünk folytán, melyet lapunk legutóbbi számában — több oldalról jött fölszólitásra — e helyen tettünk, hogy az igazgatóság legyen több figyelemmel a bérlő közönség érdekeire, a színtársulat művezetője a következő levelet intézte lapunk szerkesztőjéhez: A „Nyírvidék" legutóbbi számában szívesek voltak minket figyelmeztetni aziránt, hogy a t. bérlőközönség igényeit jobban elégítsük ki. Miután ezen megjegyzéshez semmi magyarázat mellékelve nem volt; szíveskedjenek engem felvilágosítani, miben és mivel méltóztatnak a t. bérlőközönség igényeit megrövidítve látni. A bérletben szinre kerültek : Kis molnárné 1-szer, Boszorkány vár 1-szer, Madarász 2-szer, teljesen uj operettek, Rendjel 1-szer, Agglegények egyszer, teljesen uj vígjátékok. Pogány magyarok és Becsület teljesen uj színmüvek, ezen darabok itt sohasem adattak, valamint egy népszínmű itt először Illés mester, szinre kerülnek még Genuai dudás, Szinitanoda, uj operettek, Thermidor, Atyafiak uj színmüvek és Siroki románcz uj népszínművek. A t. bérlők kaptak tehát, illetőleg még kapni fognak 24 előadásból 5 uj operettet, 2 uj vígjátékot, 4 uj színmüvet, 3 uj népszínművet, tehát 15 különféle újdonságot, a többi 9 is mind renomirt darab került és kerül szinre. Ezekben nem hiszem, hogy a t. bérlők igényei sértve lettek volna. Azt hiszem talán általam nem tudható körülmények szültek valami panaszt, amit kérek esetleg saját érdekünkben velem tudatni. Tisztelettel Hónaszéki Gusztáv, a delireczpni azíüh.iz mtlv 'zotöje. Igen röviden adjuk meg a kért felvilágosítást. És pedig hivatkozunk először is egy specziális esetre, t. i. arra, hogy a „Madarász"-t 3-dik és J4-dik előadásában nyújtotta a bérlő közönségnek az igazgatóság s hogy kétszer egymásután adatta bérlet-folyamban, holott nálunk páros és páratlan bérletek nincsenek, ami ez intézkedésnek indokául szolgálhatna, hanem csakis egy bérlő közönség van. Utalunk továbbá egy konstatálásra, mely tett fölszólalásunk jogosságát kétségtelenné teszi, arra a tényre tudniillik, melyet a színházi pénztár napi bevételeinek hullámzásaival legjobban lehelne demonstrálni, hogy abérletszünetben szinre került darabok — természetesen érdekesebb és kedveltebb voltuknál fogva — mindig jóval nagyobb közönséget vonzottak az arénába, mint a bérlet-folyamos előadások. E ténynek a konklúziója a mi megjegyzésünk igazságának javára szolgál. Egyébként a legnagyobb elismeréssel vagyunk a kitűnő társulat iránt s ártatlan megjegyzésünkkel is csak az ügynek kívántunk szolgálatot tenni. Csarnok. Őrült volt, bolond volt. Hát mit tehetek én róla? Az édesanyám azt mondja, hogy kapok szebbet is,gazdagabbat is. Megsimogatja, megcsókolgatja lázban égő homlokomat és azt hiszi, hogy ezzel lulesttink ezeu az egész dolgon. Az apám akkora füstöt fu a pipájából, mint egy terhes felleg az égen, végig sétál vagy kétszer a szobán s végre is egy uagyot mordul: gombház . . . stb. És ő iü azt hiszi, hogy ezzel túlestünk a bajon és mindeu reudben van. Igen, ha az olyan könnyen menne. Igen, de akármit mondanak ők bölcs észszel, az én ostoba szivem mindig csak azt hajtja lázas dobogással, hogy neki csak 0 kell, egyedül csak Ő. Az a dölyfös, az a gőgös leány! Óh azok a szemek! Az a homlok! Azok az ajkak! Az a szivet tépő kuuyos kticzaj! Az az augyal . . . az a . . . sátán! Hát mit tehetek én róla. * * Szabó Gyuri, a felvégi Szabó Gábornak, a gazdag p irasztnak iskolákat járt fia beleszeretett Ellába, a földesúrnak gyönyörű szép leáuyába. Mikor, mint kálvinista theologus diák, legáczióban volt otthon, felhívták ebédre, vacsorára a nagyságos uih-iz. Három uapou át ebédkor, vacsorakor mindig ott ült Ella mellett, aki nagy gyönyörűségét találta abbau, ha villogó fekete szemeivel oda-oda fűzött Szabó Gyurinak a szemei közzé. Gyuri a három nap alatt olyanokat határozott el magában^ hogy felvégi Szabó Gábor, az édes apja, de ínég jobban a felesége, halálra ijedtek tőle. — Anyám, uem leszek pap! Ezt mondta Gyuri az anyjának. Ezen a pályán uem lehet kinőni az embernek magát, ha kinövi is, csak pap marad. Igy mondta a nagyságos ur. Éu pedig mostan ói nagyra akarok nőni. Fel, fef egész a nagyságos úrig, meg addig a büszke virágszálig Ezt az utolsót, csak ugy magában gondolta. Az öreg Szabó Gábor azt hitte, hogy az uri levegőtől megzavarodott a fiu feje és nemigen sokat törődött vele. Legyen ami akar, nőjjün ameddig akar, minél nagyobb ur lesz, annál jobb lesz. Hanem a felesége kétségbe volt esve, ő nem képzelt nagyobb urat a papnál, az ő szemében az a legelső ember. A Gyuri jogász lett. Nőni akart. Gyorsan is h iladt I mindenfele előkelő tudományban. Síórta a pénzt itt is,