Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-17 / 3. szám

..IN V I U V I 1)É K.' 1342 ilpolt beteg közül lett kibocsátva gyógyulva: 495 férfi és 383 uő, vagyis 878 beteg (6.V4%>). Javultan 167 férfi és 128 ni vagyis 295 beteg (21 ít®/ 0). Gyógyulatlauul 19 férfi ós 16 nó, vagyis 35 beteg (2-6«/ 0) Meghalt 41 férfi és 31 nó, vagyis 72 beteg (5 3%). Euuélfogva az egész fogyaték: 722 férfi és 558 nó, vagyis 1280 beteg (95 3%) Visszamaradt deczember bó végén az 1692-ik évre 38 férfi és 24 uő, vagyis 62 beteg (4 C%)- Az 1891-ik évben felvett és ápolt 1342 beteg összesen: 30939 ápolási napot tett ki. s igy egy betegre esik átlag 2305-ed ápolási nap. — A tiszántúli református püspöki székre Kiss Áron szatmári esperest vála-ztották meg hetvenhárom szótöbbséggel. — Dalestély. A nyiregyhtei dalegylet ma, azaz jmuár hó 17 én taitja meg a fógimuázium tornacsarno­kában Heuc/.y Gyula zenekarának együtt működésével dalestélyét, mélynek tiszta jövedelmét a zászló alap gyara­pítására fordítja Belépti díj: személyenként 50 kr. Felül­tizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag uyugtáztat­nak. Jó ételek és italok pontos és jutányos kiszolgálásá­ról gondoskodva vau. Az estély kezdete 8 órakor. Betyár-élet régé. Nagy Mihály .-zaniszlói ille­tősígü csordásbojtár megunta az ó kalandvágyó szel lemének meg nem feleló egyhangú pásztor életet s az 1891. év tavaszának egyik éjszakáját arra használta fel, hogy a gazdájától megszökött s beállott betyárnak. Ezen uj foglalkozását azzal kezdte meg, hogy sorra járta a pilisi tanyákat s nagy hangon pálinkát, szalonát és kenyeret követelt, ügy maga, mint 8 társa számá.a, mely utóbbiak csak az ő képzeletében léteztek. A vörös szin, ügy látszik, kedvencz színe s a kakas pedig szintén kedvencz madara lehetett, mert a hány tanyára csak beköszöntött, mindjárt azzal kezdte, hogy felszáll a tanyára a vörös kakas, ha enni, inni való, meg egy kis költség nem lesz A tanyai lakosság a vörös kakassal nein rokon­szenvezett annyira, mint Nagy Mihály s ne hogy az fel­repüljön és elhamvassza a tanyai épületeket, sietve tettek eleget a fenyegetódzó betyár kívánságainak. Nagy Mihály ily körülményük között uagyou megszerette az uj pilyáját, de csak rövid két hét alatt már meg kellett győződnie arról, hogy nincs rózsa tövis nélkül s a inai korban nehéz pálya már a betyár pálya is. A szerencse elbiza­kodottá tette s ez elbizakodás juttatta a kelepczébe. Az 1891. évi május 11-én ugyanis beállított Nagy Mihály a I'ilis község határához tartozó „Figula" tanyára s ott Talabos Gábor kerülőt pumpolta meg egy kis vacsora s néhány üveg páliuka erejéig. Talibos Gábornak nem nagy örömére már harmadízben tiaztelkedett nála Nagy Mihály, ki heuezegetl ugyan minden látogatásánál, de soha oly módou nem, mint ez alkalommal. A pálinka ugyanis nagyon a fejébe ment a Talabo- Gábor „kedves vendégének" s egy ócska pisztolyt húzva elő a c izm i szárból, egy olyan duhajkodást vitt véghez, hogy már T.dabos uram is meg­sokalta, mikor Nagy Mihály elbizakodva hátat fordítva Talabosnak, törte az üvegeket, Talabos is dühbe jött s ugy vágta fejbe Nagy Mihályt, hogy az nyomban össze­esett, s ekkor a zajra egy laska nyújtóval bejött, az ugyanazon házban lakó Bige Istvánné dohányosné s Tala­bossal együtt ugy helyben hagyták Nagy Mihályt, hogy az 98 hosszú napokig nyomta a rabkórház ágyát, hova időközben az a csendőrség által beszállittatott. A helybeli kir. tszék a folyó hó 11-én tartotta ez ügybeu a vég­tárgyalást s Nagy Mihályt zsarolás bűntett miatt 2 évi fegyházra, Talabos Gábort súlyos testi sértés vétségéért 8 napi fogház és 5 fit pénzbüntetésre, Bige Istvánnét pedig szintén sn yos testi sértés vétségért 3 napi fogház es 5 frt pénzbüntetésre ítélte. Konok tolvaj. Tóth József besenyődi illetőségű egyén állandó vendég volt a nyir-baktai, nyirbáthori és nagy-kállói vásárokon, amely vendégszereplései alkalmá­ból különösen a sátrakban áruló kereskedőktől vitt el — ezek tudta nélkül — emléktárgyakat, mely emlék­tárgyak gyűjtése iránti előszeretetéért már több izben jött összeütközésbe a büntető törvénykönyvvel s szoros barátságba a fogház zárkáival. Az 1891. évi november 19-én tartott országos vásár alkalmával is a sátrakban áruló kereskedőktől ismét összesen 20 frt 20 kr. értékű bádogedény, posztó, ujjas és sipkából álló emléktárgyak­kal akarta elhagyni a nyirbáthori vásártért, a csendőrök azonban, kik Tóth Józsefet a gyakori érintkezés és tetten t'-résnél fogva igen jól ismerik, rajta csípték s a büntető igazságszolgáltatás kezébe szolgál lat Iák. Folyó hó 11-én tartotta ez ügyben a végtárgyalást a helybeli kir. trvszék Nagy Lajos kir. trvszéki biró elnöklete alatt, s a már lopásért 4 izben büntetett Tóth Józsefet a btkv 333. §-ba ütköző 338. S-a szerint minősülő lopás bűntett miatt 2 évi fegyházra ítélte, mely ítéletben ugy a vádlott, mint Szedlák István kir. alügyész megnyugodván, az nyomban jogerőre emelkedett. öngyilkosság. Jakaukó Fereticzué szül. Bodin­oák Mária 35 éves, g. kath, szélső bokor-tauyabeli paraszt­asszony a pad ajtajához támasztott létrára felakasztotta magát s mire tettét észrevették, meghalt. Gyógvithatlan betegsége vitte az öngyilkosságra. — A kutya-adó. A helybeli kutya-tartó lakosok felhívatnak, hogy kutyáikat legkésőbb "február hó 29 ig a reudór kapitányi hivatalnál jelentsék be — Nélkillö/.hctlcn minden háztartásban. Tény, hogy az idó folytán semmiféle élvezeti szert nem kísér­lettek meg anyi fajta szurrogátummal pótolni, mint a kávét. Mindeddig a fügekávé, czigória és czukorrépa voltak leginkább használatbau ily czélra, de a inult év óta uagyot fordult a dolog, mert a közönség belátta, hogy a pörkölt uöveuvek használata leginkább felel meg egészségi szempoutból Első helyet foglalja el ezek között a Katkrcmer-féU Kneipp malátakávé s az eleinte tapasz­talt elfogultság (mert elsó tekintetre pörkölt árpának latszik) e gyártmány elleu immár teljesen eltűnt; a ki egyszer Kathreiuer féle malátakávét ivott, az rögtön észreveszi a külöubséget. E malátakávé fózetének kávé Jllata és ize van, kitűnően alkalmas a szemes kávéhoz ;pótlékul annál inkább, mert ueiu drágább bármely más 'szurrogátumnál. Ugy halljuk, hogy e pótczikk máris nagy kedveltségnek örvend, jövője azonbau határozottan nagy van. — Fölhívjuk olvasóink figyelmét lapunk hirdetési rovatában megjeleut ifj. Euglender Ignácz szorgalmas és iparkodó fűszer és vegyes-kereskedőnek hirdetésére. Csarnok. Képek a/. életből. (Rajzolta Koiicz Ákos.) II. Éie>, mosolygó, szö«ke kis angyalom, üdvöm, remé­nyem, boldogságom, miudeuem nyisd fel már égszínkék szem.cskéidet kis mamádri. Ilisz oly regea alszol már, azóta már sok szépet álmodhatál, kelj, kelj fel arauyos csillagom, pici kis virágom . . . így beszel es kér a fiatal anya szendergő gyerme kének patyolatfehér bölcsőjénél. Neki a bölcsobeu uyug szik összes bjldo.'sága. Ó csak ezt kérte a jó Isteatól imáiban. É-, az Úr meghallgatta kérését. Gazdaguak, nagyon gazdaguak érzi magát, mert gyermeke van. Kínál­hatúád a világ miuden aranyát, a föld összes gyémánt­jait a gverinekért, s ó megmosolyoguá ajánlatodat. Nem is szóval ü asitáuá vissza kincseidet, hanem egy csókot lehelns alvó gyermeke szűzies homlokára és e csókbau adná meg elutasító válás zát. Oh nézd, mily aggódó szeretettel lesi a pici augyal minden egyes mozdulatát, melyet álmai közt tesz s inidóu végre az édes anyaszóra felnyitja sze­meit az álmodó, nem bir érzelmeivel, kiemeli gyermekét a puha váukos-ik közzül, szivére szorítja, elhalmozza csók jaival, szeretetének melegével és az örömkönyek, melyek szemeiből hullanak összevegyülnek az álmából felébredt gyermek könyeivel . . . Szép a csillagos égboltozat, midőn millió fény gyű ki azúrkék kebelén; szép a felkelő nap, midőn az ebredó tenneszer első sugaraival megcsókolja; szép a rózsa, mi­dőu,a szivében elrejtett harinutgyöngy felüdíti . . igen min dezek szépek, de elenyésznek azon szépség mellett, melyet az a k 'p nyujr, midci egy mosolygó gyermek az édes anyai kebelen piheu, vagy játszadozik. E képnek szép miuden vouása s hátterében a családi boldogság angyalkái mosolyognak. Az anyasziv nem tud betelni gyermekével, szent örömében sir és kaczag, majd halk fohászban kéri Istent., hogy ne kevesbítse bo'dog.sá gát sohasem . . Néháuy év múlva ezt az imént míg teljes boldogságábau élt anyját szomorú arczczal találjuk egy szegényes, hónapos szobában. Férje ur'ghalt s becsületes emlékéuél egyebet nein tudott hagyni árván maradt család­jáuak. De azért nyomort nem szenvedtek. Egy nő, főleg ha az anya . . . tud dolgozni. Nem éltek ugyau fenyesen, de a mi hiányzott, azt kipótolta a kölcsönös szeretet, mely kettőjüket egymáshoz fttzie. A gyjrmek tanult, és jó volt. Atiyja fényes jövőt tervelt számára és erősen hitte, hogy boldogult férjének becsületes szive dobog e gyermek lel­kében. Kevés keresetéből alig költött magára valamit. Min deut fia tanítására áldozott. És mikor a íiu jeles érett­ségi bizonyitváuyá; sugárzó arczczal hazahozta, a szegény özvegynek csak az fájt, hogy nem áldozhatott többet gyermekéért. A íiu azután a fővárosba ment s anya pedig itthon ketszeres önfeláldozó szorgalommal dolgozott. Jenő eleinte sürüeu irt édes anyának. A hálás gyermeki szeretet sugira megarauyozta minden betűjét levelének. Egy év múlva azonban a meleg sorok hidegekké lettek, melyet az anyasziv azonnal megérzett, később már levél sem jött; a szegény özvegy majd megőrült fájdal­mában és elhatározta, hogy fillért fillérre rak s elmegy fiát felkeresni a fővárosbau. Ujj is tett. Djlgozjtt éjjel-nappal s a kapott pínzeu felutazott megtört szívvel fia felkeresésére. Legelőször is az egyetemre sietett, hol csak aunyit sikerült megtudni, hogy fi v körülbelül két év óta egyetlen egyszer sem látogatta az ^előadásokat. Amint ingatag lépésékkel letántorgott az egyelem lépcsőin, egy fiatal etuber — és/.revéve eltitkolt könyeit — részvéttel szólította meg őr,, kérdezve fájdalmának okát Midőn a szegény özvegy felemiitette fia nevét, a fiatal etnber gondolkozott egy kissé, mintegy keresgélve emléké ben, azután a remegő asszonynak karját nyújtva, elvezette őt Jenőnek lakására. Taláu még inegmeutheti . . . suttogta a távozó ifjú .. . Kár volt szegény auyának az emeletre felfáradui. S/.ilaj fiatal emberek társasága mulat Jenőnél Nem dolgoznak és mégis d izsóluek éjjelről-éjjelre. Telik nekik Mindannyian hamis kártyázók, kik idegenekre vadásznak a főváros utcáiu s miután kifosztják őket, ott hagyják a faképnél. Jenő, az otthon szorgalmas és jó Jenő is ily társaságba keveredett s nem volt ereje szétszakítani a kötelékei, mely ót aljas lelkű társaihoz hozzáfűzte. Vígan poharazuak mámoros fővel, midőn a szegény özvegy belép közéjük. Igen, az az ő fii, ki épen most vágja a kiürített poharat a velenczeí tükörbe, oly erővel, hogy az ezerdarabbau hull alá csörömpölve. Néz, néz egy deig, azután félrevonj i fekete filyolát és egyetlen .Fiam" elkiáltással odi akir bn-u'ui Jiaő kebelére . . . Ejh! hagyjon békét, — rivalt reá Jenő— mit akar itt? azt hittem, hogv már régen meghalt; mit zavarja itt mulatságunkat. Nekem niucs a uyárn, az én anyám az élet, táplálóra a gyönyör ... ü Ív birátim igyatok. A szegéuy asszony ott maradt a szoba közepén meg kövülve a fájdalomtól. Nem sirt. Ugy nézett ki, mint egy •alvilági boszuló szellem. Jobb kezét felemelte ajkai vonag­lottak, nem birt indulatával s igy kiáltott fel: Átkozott... nem nem — folytatá ellágyulva — mintha megijedt volna önmagától — áldjon, áldjon m.'g az Isten, hogy ne tegyék azt veled egykor gyermekeid, mit velem tettél és el­rohant. . . . De a k.p tig sem tudott eljutni. A lépcsőházban össze esett. Utolsó szava a Jenő neve volt. K ít nap rauiva egy olyan anyát temetlek a kórházból, aki egész életét a gyermekének szentelte és a kit e szere­tetéért saját fia küldött a haiáiba. . . . Szomorú, de igaz történet. Véletlenül magam is ott V iltam a megnyílt sírnál és Jenő h -lyett én is ejtette m egy könyet a kihűlt auyaszivre. . . . Ne n is csodáltam, hogy megrepedt, hiszen nagyon szeretett. . . . Nyilt-tér. Szíves kötelességemnek tartom lenti uyilatkozatot, mely a „Nyírvidék" 1-só számábau megjelent nyilatkoza • tok közül tévedésből kimaradt, ezennel közzé tenni: Nyilatkozat. Alólirott ezennel kinyilatkoztatom, miszerint a Polgár városi orvosválasztás alkalmával nekem imputált azon állításra, „hogy a főt. Bányász Sándor esperes plébános úr és az urad. tisztikar pénzzel veszteget," tnely a főtisz­teleudő urat oly mélyen sértette mai napig sem emlék­szem vissza; azt nem mondottam, de ha a választási izgalmak között mondottam volna valamit, amit a főtisz­telendő úr magára nézve sértésnek tekinthetett, amint azonban tényleg ilyes valamit nem mondottam, bizonyára távol volt * tőlem a köztiszteletben és becsülésben álló fótiszteleudó urat gondolatban is szándékosan gyanúsítani, annál kevésbbé megsérteni; és ezt ugy mint itt a városi érdemes képviselő testület előtt személyesen és köz­megnyugvásra kinyilatkoztatni polgári kötelességemnek ismerem. Kelt Tisza Polgár, 1891. deczember 24-én. Előttünk: (28-1-1) Barátosi Porzsolt Gyula, Dr. Dékány Lajos, Báró Collas Róbert. községi orvos. BARBI ALICE cs. és kir. kamara énekesnő meghűlése miatt elhalasztott egyetlen nyíregyházi HANGVERSENYÉT folyó január hó 21-én, este 7'/a órakor fogja a nyír­egyházi fógymnasium tornacsarnokában Miss Háry Wurm zou^oruiuíívészuS Uiséretébeu mcgtiirtmii. Jegyek ezen művészi becsben utólérhetlen mű­vésznő dalestélyére Ferenczi Miksa könyvkereskedésében kaphatók következő helyárak mellett: elsőrangú körszék 3 frt, másodrangú körszék 2 frt, zártszék 1 frt 50 kr., belépti hely 1 frt, tanuló-jegy 50 kr. Tekintettel az előjegyzett jegyek nagy számára, a magának még jó helyet biztosítani kiváuó közönség saját érdekében felkéretik a jegyek megváltására. Nyíregyháza, 1892. január hó. Kiváló tisztelettel a rendezőség. Árlejtési hirdetmény. A város tulajdonát képező szivattyús kutak javítása, kenése, gondozása körül szükséges muukák f. hó 18-án, azaz jövő hétfőn árlejtés utján ki foguak adatui, mely árlejtésre vállalkozni kívánók a városi mérnöki hivatalba ezennel meghivatnak, hol is a feltételek a hivatalos órák alatt előzetesen is megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán. 1892. január 12. Bencs László, (26-1-1) polgármester. Kiadó lakás. (24-3-1) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LIJOS. Kiadótulajdiuos: JÓBA ELEK. A pazonyi-utezai 20-ik számú ház­ban egy öt szoba, alkove, előszobából' álló lakás, konyha, kamara, pincze, padlás és 4 lóra való istállóval, folyó évi Szent-György napjától bérbe kiadó. Értekezhetni a tulajdonossal ugyanott. Gazdászati és üzleti könyvelés s levelezéshez lliitgyar, llélliet S francai a nyelven ajánlkozom. Bővebb felvilágosítással S. S. 1. szolgál szívesség­ből e lapok kiadóhivatala. (12-3-2) Fontos fogatot tartóknak. A tokaji kó'út mellett, a városhoz legközelebb eső jogfóldekből, egy kitűnő talajú, különösen luczer­násuak igen alkalmatos, különben buza, árpa termő jogföld, ugyszinte a Bujtosoa az első szakaszban két hold kitűnő szénatermő kaszáló szabad kézből eladó. Vevők jelentkezhetnek Nagy Lajos tulajdonosnál kallói utcza 11. szám alatt. (19—3—2) Grizela-cgyesület ferjhezmenendó leányok kiházasitására Bécsben. Gizela föherczegnö ö cs. és kir. fensége védnölcsége alatt. Bizt. töke 1891. október 1-én: 13.000,000 forint. Tartalék-alap az osztr.-magyarlíaulí: péuztáraitjau: o.é.1.800,000 frt. Az intézet fóügyilöksége Nyíregyháza és Szabolcsvármegye területére TarCzall Dezső könyvkereskedő úrra bízatott, aki biztositások eszközlését s mindennemű felvilágosítást illetőleg szívesen áll a t. cz. közönség rendelkezésére. Tájékozásul szolgáljon egyúttal, miszerint a n Nyírvidék" f. évi 2-ik számában Goldstein Emil úr tévesen lön „főügynök'--nek megnevezve, miután ő az intézettől mint „mozgó-Ügynök" nyert üzlet-szerzési felhatalmazást. A „Gizela-egyestllet" magyarországi vezérképviselösége (30 -1—1) Budapest, IV. Gizela-tér 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom