Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-01 / 18. szám

„IN Y f R, V I r> É: K.» marhát: lovat, ökröt, tehenet, juhot, sertést a debreczeni füzesabonyi v»sut hortobágyi részének mentén s ezt a Debreczenból kiindult nagykö/.öuség megtekinti a lassan haladó vouatról. Ezalatt a hortobágyi csárda előtt az állam közreműködése mellett iódijizás lesz. A sajátszerű állat­kiállítás eszméje ugy Debreczenben, mint a vidéken elénk tetszésben részesült, ugy hogy Debrec/.en város közönsége 4000 forinto' szavazo't meg a költségekre, uiaga a gazdasági egyesület 2000 frtot ad s a minisz­tériumtól is várnak péuz 1. Debreczeu azért hoz ilyen uagy áldozatot e kiállításnak, mert azzal feleuditeui v li már-már elsatnyult hires állatvásárjait. Még egy eredeti, soha elő nem fordult speciálitása Í3 lesz ennek a kiállítás uak: a közönséget Debreczeu város közöusoge illetve a gazdasági egyesület megtraktálja a hortobágyi pusztán olyan ételekkel, melyeket maguk a hortobágyi csikósok készítettek. — Egy kis statisztika. Magyarország mint modern jogállam meg fiatal. Ebbeli fiatalsága jövedelmeinek és kiadásainak rohamos emelkedéséből is kiderül. Magyar­ország jövedelme 1868 Inu körülbelül 112 milliót tett. 1890 beu pedig már 392 millióra emelkedett. Ezekkel szemben a tényleges kiadások 1868 bau körülbelül 109 milliót tettek. 1890-ben pedig 366 millióra rúgtak. — Az állami jövedelem azoubau nem pusztán az állam vagyonosodásából származott, hanem abból, hogy uj adó nemek hozattak be, a régiek pedig jeleutékeuyen emel­tettek. Igy az egyenes adók, melyek közé a földadó, házadó, kereseti adó, jövedelmi adó és az általános jöve delmi pótadó tartozik. 1869 ban körülbelül 54 milliót tettek, a miből évenkiut átlag minden fejre 3 frt 45 ki­esett, míg 1890 beu az egyenes adók körülbelül 102 millióra rúgtak, fejcnkint pedig éveukint átlag 6 51 esett, vagyis egyenes adókbau miuden fejre kétszer akkora adóteher miut 23 évvel azelőtt. Ugyanazt az emelkedést tapasztaljuk a közvetett adóknál is, melyekhez a fogyasz tási adók, italmérési jövedékek a bélyeg- és jogilletékek, a dohány- a só és lottójövedékek tartoznak. Ezen köz vetett adók 1868 bau körülbelül 25 milliót tettek, mig 1890 ben körülbelül 161 millióra rúgtak A közvetett adók tehát 23 év alatt majdnem háromszorosau növeked tek. Az egyenes adó tekintetében Magyarországot az a szomorú dicsőség illeti, hogy az európai államok közt'a legelső helyen áll, mert itt minden fejre évenkint átlag 6 frt 10 kr. egyenes adó esik, mig Ausztriában csak 4 frt 18 kr. (Németországban: 3 fit 72 kr. Oroszországban 3 frt 20 kr.) A közvetett adókra uézve Magyarország a hatodik helyet foglalja el. a mennyiben Magyarországban minden fejre évenkint átlag 7 frt 50 kr. esik, mig ugyan­azon adónemből minden fejre évenkint átlag Ausztriában 9 frt 55 kr. esik. (Németországban 7 frt 95 kr. Franczia­országban 9 frt 60 kr.) Ezen kis összehasonlításból kiderül, hogy náluuk az egyenes adókat — a menuyire az lehet séges volna — leszállítani és szükség esetére a közvetett adókat — okkal móddal — emelni lehetue. — Újdonságok az állatkertben. A fővárosi állat­kertbe a uapokbau érkezett meg a második állatszállítmány érdekes és értekes állatokkal. Ebben a szállítmányban vannak olyan állatok, melyek élve még Budapesten nem voltak láthatók, s általában csak igen ritka esetben jöuuek elő fogságban. Ilyen például a brazíliai hangyászó állat ós a nem kevésbé érdekes oroszlán fóka egy óriás példánya. Az állatkert nemcsak uagy emlősök, de a legritkább fajú és érdekes madarakkal is gazdagon el van látva. A két utolsó állit8zállitmány vételára 8400 forint volt. Ney Dávid. Az opera-refereuse között ambiczió tárgyát képezi az, hogy ennek a mondásnak: ,X. Szerepében Ney Dávid a megszokott virtuozitással énekelt" egy-egy üj variá czióját eszeljék ki. Van is erre nézve már tömérdek formula, de Ney Dávid bizony uem emlékezik arra az időre, amikor róla az újságban kritikát irtak. Egy szolid, jóravaló művészi egyéniség, olyan, mint a jó asszony, hogy nem lehet róla sokat beszélni Vagy tizeüuyolcz esztendő óta énekel. Kezdte a pályáját még abban az időben, amikor a művészi pályának még ineg volt a maga romantikája. Amikor a színészet és énekművészet még uem volt, okleveles, hanem a senki országa, melynek mindenki fejedelme lehetett, aki birto kába tudta venni. Az a régi, valótlan mese a kardalosról, aki hirtelen beugrik a megrekedt prima tenorista szere­pébe, abban az időben tényleg megesett és megese;t Ney Dáviddal is. Éveken keresztül kóristája volt a nemzeti színháznak, pedig fenomenális haDgja mellett meg volt már neki a szükséges zenei képzettsége is. Richter karmesternek az érdeme, hogy Ney kikerült ebből a közlegényi állábból és rövid idő alatt arra a helyre jutott, melyet ma is elfoglal: a m. kir. operának főoszlopa lett, mely nélkül a mi szépházu és gyönge matériáju műintézetütket hamarjában uem is tuduánk elképzelni. De hát tüneményes énekes is ő! Ily tömör, érczes férfiis hang, melynek ily mély és ily magas regisztere van, mely oly erővel és oly lágyan tud szólani, nem minden országban és minden időben terem. És ezen a hangon egy miuden izébeu önludatos, intelligens ember énekel, aki szerepét átgondolj i, átérezi ós a játékmester instrukcziöin kivül a sajátjából is tud egy egy vonást a szerepéhez fektetni. Nincs az a tartalmatlan zene, melybe ő érzést és tartalmat önteni ne tudna. Ha magyar zene­költő operát ir, okvetetlenül Ney Dávidot veszi kombi­náczióba. S ha aztán ez a magyar opera amennyire auyuyira tarija magát, ugy a Ney által énekelt szerepnek köszön­heti életét. Az oszlrák-porosz háború alatt egy fiatal altiszt vált ki a századából. Erős, bátor legény volt, de nem ezért ezerették. Hanem a fárasztó marsok alatt és este a tábortüzek mellett a tiszti teremben mindég fölhaugzott az ő érczes, férfias baszusa és énekelt vidám és szomorú nótákat és táplálta a lankadó, kifáradt kedélyeket. Tiazt­jeiuek dédelgetett kedvencze volt ez a modern harczi bárd, egy valóságos Merlin, aki dalával fMvilanyanyozta a katonákat Ez a fiatal altiszt azóta egy kicsit meg­deresedett é> c-ak színpadi Merlinként szerepel mostaná ban. De azt a hatást, amit katona korában elért az éne kével, azt eléri ino-tan is: aki hallja, szívesen hallgatja és meg'iereti érte „A Hét." Csarnok. Az ui fi. — Megtörtént. — Morogi ür épen csíbukjára akart gyújtani, hogy délutáni pihenőjét pipaszó mellett tölthesse a kandalló közelébeu, midőn fiatal felesége rettenetes lármával benyit a jámbor öreg úr pipatoriumába ós emigy kezdé szó­noklatát : — Hallod e öreg, azt már el nem tűrhetem. Képzeld csak, az a haszontalan leáuy már megint eltört egy poha­rat. Ha sokáig lesz a házunkban, még koldussá tesz bennünket. Soha olyan ügyetlen teremtést. Vagy talán készakarva teszi?! Óh bizonyos, hogy készakarva, uiert tudja, hogy te úgyis elnézed neki. . . . — No már azt kikérem magamnak édes fiam, hogy ilyennel vádolj. Én meg sohasem néztem el neki semmit és ha parancsolod. . . . — Oh igen, paraucsoloin, követelem, hogy közbelépj. Éu magam gyönge vagyok. Eredj ós fizesd ki a bóret, hogy azonnal elhagyja a házat. Mas cselédet veszek még ma, rögtön, azonnal. — De édes Teréz, most, annyira fel vagy hevülve, hogy a hideg levegő odakint megárthatna. — Ah talán azt akarod, hogy itthou a méreg emész­szeu meg; mit tőrödnél te vele? Vennél uj feleséget, csak uj cselédet uem akarsz venni, oh értem . . . (sir) . . . Persze, hogy Morogi uramnak egyéb sem kellett euuél. Hitvese köuuyei úgy megindították jámbor szivét, hogy azonnal kirohant a konyhába ős hogy feldúlt kedély állapota a cseléd előtt teljesen elrettentőnek látszassák, annyira hátratolta vérvörös házi sapkáját, hogy kopasz f jóuek háromuegyed része kilátszott. Mialatt Morogi úr a cselédet alaposan megszapulta és bérét, azonnali távozásra való felhívásra, mellett kifi­zette, a derék háziasszony magára vette legszebb utczai toalettjét és elsietett a cselédszerző intézetbe. Ott hamar megakadt a szeme egy leányon, aki uem szép, se csúnya, se öreg, se fiatal, szóval olyau teremtés, aki hidegen hagyja a férfiakat és csak arra való, hogy szolgai teendőket teljesítsenek az einberiséguek. Miután a havihér tekintetébeu a megállapodás létre­jött, Morogiué a leány szívbeli ügyei iránt kezdett ér­deklődni. — Hát kidvese vau e? — kérdé, fürkésző pillan­tást vetve a leányra. — A vóna kérem alásan, de haragban vagyunk. — Auuál jobb — jegyze meg a nagysága — gomb­ház, ha leszakad, lesz más. — Oh kérem nagysága, éu is azt mondom, csak asztalos, mégis ó lett hüteleu. — Vigasztalódjék Örzsi — szólt a uagysága nyája­sau. Szomszédságunkban olyan szép legény lakik, hogy menten belészeret, ha látja. Az uj szobaleány kissé elpirult, érezte, hogy tilta kozui kelleue, de nem volt elég ereje hozzá. • * * Masuap Orzsi uj helyébe lépett ós alig hogy az első bevásárlási utat megtette a szomszédos bolthoz, már út­jába botlott egy fiatal ember, ki olyau csábítóan tekintett szemei közé, hogy a leáuy ez egyszeri tekintetre is majd nem keb.ére borult. A fiatal ember észrevette a benyomást és megszólitá a szobaleányt. Egyik szó a másikat vouta maga után, míg végre a két lény teljesen megértette egymást és Örzsi boldog­nak érezte magát, hogy ilyeu pompás kedvesre tehe­tett szert. A fiatal ember el is kezdett járni a házhoz, melynek majdnem mindennapi vendége lett. Itendésen akkor dili tott be, midőn Morogi úr hazulról elment és miután a cselédnek épen e látogatás alkalmával akadt dolga, a fiatal ember, nehogy elunja magát, a uagysága szobájába ment és ott töltötte idejét. * * * A leánynak sejtelme sem volt, hogy a fiatal ember mivel tölti idejét a szobában ős ha a véletlen rá nem vezeti, talán még máig is azt hiszi, hogy kedvese csak ó róla álmodozik, hogy az egyedüllét sivár perczeit el­viselhetővé tegye. Pedig hát könnyű lett volna meggyő­ződnie az ellenkezőről, ha váratlanul benyitott volna a nagysága szobájába, miut. a hogy egyszer Morogi úr tette, aki tzokatlan időben a kávéházból hazarohant, hogy fele ségővel közölje azt az örvendetes hirt, hogy legjobb barátjáuak, a tarokkpartnerének a felesége egy helybeli zongoratanárral megszökött. Morogi ur kopogtatás nélkül lépett felesége szobá­jába és ez idiszkrecziójáuak meg is adta az árát. A kép, mely szemei elő tárult, szörnyen meglepte őt, inert ő hitt a felesége hűségében s álmában sem sejtette, hogy ily csalódás érheti. Az örzsi imádóját oit látta hitvese oldalán, szerelmi vallomással az ajkán, ölelésre készülő karokkal. A helyzet minden kétséget kizárt, anynyira, hogy Morogi ur láttára az asszonyka elsikoltotta magát. A zajra a szobaleány is megjelent és mikor hallotta, hogy miről van szó, csakhamar ő is átlátott a szitán. A fiatal ember, kit Moroginé maga ajánlt, csak ürügyül használta a szobalányt, hogy annál kényelmesebben udvarolhasson a nagyságának. Piczi. KÖZGAZDASÁG. A vármegye dohánytermése. (Az alispáni jelentésből.) Szabocsvármegye területén a dohánytermelés a leg kiválóbb gazdasági ágat képezvén, kötelességemnek tartom, hogy a mult évi dohánytermés eredményéről kimerítő jelentésemet a tekint, bizottsági közgyűléshez előter­jesszem. Szabolcsvármegye dohánytermelés tekintetében a debreczeni, h -dorogi, érmihályfalvai rakamazi, nyíregy­házai, ny.-bátori, kisvárdai ős vásáros-naményi dohány­beváltó hivatalok körletéhez tartozik. I. A debreczeni dohánybeváltó hivatal körletében, melyhez Aba puszta, Ny.-Acsád, Bököny, Mártonfalva községek, továbbá a Guti és Tamási puszta tartoznak, 48 termelő, 578 hold és 800 nöl engedélyezett terület helyett 601 hold és 511 Oöl területen 564,66 3 eze kilogramm dohány termett, melyért 107,154 frt és 88 kr beváltási ár adatott. II. A h.-dorogi dohánybeváltó hivatal körletében, melyhez Ujfehőrtó, B. Szt. Mihály, T.-Polgár, T. Dada és T. Bűd községek tartoznak, 85 termelő 2476 hold enge­délyezett terület helyett 2525 hold és 389 ^01 területet ültetett be, melyről 2,431,545 kilogramm dohány lett beszállóvá, s ezért 455,383 frt 84 kr beváltási ár fizet­tetett ki. III Az érmihályfalvai dohánybeváltó hivatal körle tébeu, melyben e vármegyéből csupán a „Bánháza" puszta ós Szt.-Gy-Ábráuy község tartozik, 12 termelő által 237 hóid engedélyezel t terület helyett 247 hold beültetett területről 222,836 kilogramm dohány lett beszállítva, melyért, 42,346 frt ős 41 kr beváltási ár adatott. S igy, a fentiek szerint, a debreczeni dohánybeváltó felügyelőséghez tartozó beváltó hivatalok körletében e vármegye területéről összeseu 145 termelő 3383 hold és 890 Döl beültetetett területről 3.919,044 kilogramm dohány szállíttatott be, melyért 604885 frt őa 13 kr bevál­tási ár adatott. IV. A rakamazi dohánybeváltó hivatal körletéhez tartozó Báj, Bilsa, Berc/.el, Buj, Csobaj, Gáva, Ibrány, Kenézlő, Nagyfalu, Paszab, Pihrügy, Rakainaz, Siabolcs, T Kenéz, Tardos, Tímár, T. Dob, T.-Eszlár, T -Lök, Veu­csellő, Viss, Zalkod és T.-Ladáuy községekből 205 ter­melő által 2757 hold engedélyezett terület helyett 2813 hold és 742 Qö! beültetett területről 2 577,327 kilogramm doháuy lett beszállítva, melyért 482,310 frt. 76' kr bevál­tási ár adatott: egy mm. átlagos ára 18 frt 64 kr. Az ugyauezeu dohánybeváltó hivatal körletéből Ber­ezel, Csobaj, T.-Eszlár, T.-Lök és Ibrány községektől 11 termelő által 159 hold és 930 ^01 területről beszálit­tatott 157,743 kilogramm kapadohái.y, melyért 33,301 frt ős 64 kr beváltási ár adatott; egy mm. átlagos bevételi ára 20 frt 11 kr. Ezen dohánybeváltó hivatalhoz tartozó községekben egy katasztrális hold földön 918 kgr. közönséges, 1800 kgr. kapadohány termett, a közönséges dohánynál egy hold föld 171 frt 11 krt, a kapadohánynál pedig 160 frtot jövedelmezett. V. A nyíregyházai dohánybeváltó hivatal körletéhez tartozó Ap igy, Balkány, Biri, Bogdáuy, Geszteréd, Hugyaj, Ibrouy, Kálló-Semjén, Kemecse, Kótaj, N.-Halász, Nagy­Kálló, Napkor, Nyíregyháza, Oros, Pazouy, Ramocsaháza, Svíuyő, Székely, Téth, Tura és Vasmegyer községekből 302 termelő által 5172 hold és 500 női területről beseál­littatott 47,711 métermázsa, vagyis 4.771,10o kilogramm doháuy, melyért 880,724 frt 83 kr beváltási ár adatott. VI. A ny.-bátori dohánybeváltó hivatal körletéhez tartozó Ny. Adony, Bátor. Béltek Besenyőd, Bogát, Ófe­hőrtó, Gelse, Gyulaj, Kis L4ta Kércs, Lóráutháza, Magy, Mihálydi, Ny. Bakta, Pilis, Piricse, P.-Petri, Levelek, Sza­koly, Vaja, M Pöcs Eucsencs és Ny. Lúgos községekből 86 termelő által 2169 hold és 1070 Dől területről 19 880 métermázsa, vagyis 1.980,000 kilogramm dohány lett be­szállítva, melyért 358,649 frt 70 kr beváltási ár fizettetett. VII. A kisvárdai dohánybeváltó hivatal körletében Ajak, Auarcs, B.reucs, Berkesz, Beszterecz, Bezdőd, De­mecser, Dombrád, Dögbe, F. Litke, Gégéuy,. Jéke, Keék, Kékese, K.-Báka, Mts-Várda, Komoró, Lövő, N.-Báka, Pátroha, Riád, Tbass, Tuzsér és Veresmart községekből 115 termelő által 2083 hold és 52 nöl területről 18,473 mét. mázsa, vagyis 1.847,300 kgr. dohány adatott be, melyért 316,542 frt 11 kr beváltási ár lett kifizetve VIII A vásáros-namétiyi dohánybeváltó hivatal körle­téhez tartozó Gyulaháza, Gyüre, Karász, Liskod, Nagy­Varsány, Ny.-Mada és Petneháza, községekből 31 termelő által 640 hold engedélyezett területről 4280 mét. mázsa, vagyis 428,000 kgr. doháuy lett beszállítva, melyért 78,493 frt 43 kr beváltási ár fizettetett ki. S igy, a fentiek szeriut, a nyíregyházai dohánybe­váltó felügyelőség alá tartozó nyíregyházai, ny.-bátori, kisvárdái és vásáros naményi beváltó hivatalok körleté­ből 534 termelő által 10,065 hold és 22 •öl területről 90,344 mm, vagyis 9.034,000 kilogramm dohány lett beadva, melyért 1.634,410 frt 7 kr bevételi ár fizet­tetett ki. Egy katasztrális hold átlagos jövedelme 897 kgr. dohány, azaz 162 frt 38 kr péuz. Az egész vármegye területén termeltetett 895 termelő által 16,411 hold ős 984 Dől területen 14.988,514 klgr. dohány, melyért 2.754,907 frt és 60 kr beváltási ár fizettetett ki. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 2. Méhész Dániel közokirat hamisítás bün­tette. Jenei Sándor és társa hatóság elleni erőszak büntette, hivatalos hatalommali visszaélés vétsége és súlyos testi sértés vétsége. Május 3. Islai Sándor gyilkosság bűntettének ki­sérlete Május 4. Antalóczi Sándor sikkasztás vétsége Lomén János súlyos testi sértés vétsége. Szikora Józse okirat hamisítás büntette. Frischman Simon hatóság ellen erőszak büntette. Vistiyiczki Miklós lopás büntette. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabona-csarnoknál bejegyzett árak Búza " 100 kiló 8.60 Rozs 100 » 7.50 Árpa (uj) 100 » 5.— Zab 100 » 6.— KukoriczalOO » 4.50 K. repeze 100 . Paszuly 100 » Szesz literenként Piacai árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-liszt 1 » Zsemlye-liszt 1 » Buza-liszt 1 » 8.90 7.70 5.20 6 25 4.60 liarnakenyér-liszt 53'/ 2 55 —.24 —.25 —.19 —.18 —.17 -.16 1892. ápril 30-án Burgonya Marba bús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet Széna 100 kiló Szalma (tak.) 100 » Bikfa 1 köbmtr Töluyfa 1 » 1 kiló 1 > 1 » 1 » 1 > 1 » 1 > 1 » 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 2.80 —.70 —.60 -.52 -.40 —.68 —.60 — 26 —.06 —.65 —.80 —.10 1.6) 1.20 2.90 J.70 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom