Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-01 / 18. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1892. 18-ik szá

mához. Természetes azonban, hogy a mindennapi élet ezernyi kívánalmaival, rohamosan fejlődő s mindinkább nagyobb ellátást és gyámolitást igénylő igényeivel es szükségleteivel szemben közigazgatásunknak még miudig sok hiánya van De ezek legnagyobb részt (pld, ahol legkirivóbbak a hiányok : az emberi közegészségügy, nép nevelés stb.) oly természetű kérdései közéletünknek, hogy a közigazgatás szervezetének feladatain túl a társadalom önkéntes tevékenysége által juthatnak csak a kiváut megoldásra Mi e tekintetben is eredményeket várunk, bízván benne, hogy az alispáni jelentés adatai nyilvánvalóvá téve, az azokból konstatálható hiányok pótlására nagyobb mértékben fog fölpezsdülni a társadalom tevékenysége, kiindulva és irányt nyerve e munka a vármegye közgyűlési terméből, hol közdolgaink vitelének maudatáriusai széket ülve, tanácskozásaik által felkölthetik egyes közkérdések iránt szélesebb körben az érdeklődést s tudatára vezethetik a nagyközönséget, hogy hol, mily irányban kell a saját maga érdekében cselekednie. Hazaszeretetre nevelés, mint eszményi czél! H. Nevelni tudvalevőleg annyit tesz, mint a gyermek összes eróit s tehetségeit fejleszteni. Hazaszeretetre nevelni tehát: összes eróiuek s képességeinek azon irányban való tökéletesítése, mely által ezen czél eléressék. Disterweg szerint a tanító kötelessége odahatni, hogy a tanulót oly képzetek, gondolatok, nézetek és törekvések hassák át, melytói jövendőbeli önmunkássága függ, vagyis vezessen az oktatás azon ismeretekhez és ügyességekhez, melyekre a tanulónak szüksége leend. Ez állitások folyománya, hogy a magyar népiskola magyart embert neveljen. De minden csélszerüleg szervezett oktatásnak nemzetinek már azért is kell lennie, mert szükséges, hogy az oktatás szemléltető legyen s a közelfekvőból induljon ki. E tételek eléggé igazolják, hogy a nemzeti öntudat fejlesztése, a hazaszeretetie nevelés, mint ideális czél domináljon az oktatásban, helyesebben mondva a nevelésben, mert a hazaszeretet, miután uem tételekbe foglalható ismeretközlés, csakis ennek tárgya lehet. Hogy mennyiben alkalmasak az egyes tantárgyak arra, hogy az ismeretközlést, vagyis a reális czélt az eszményivel összeegyeztessük, azt a következőkből Ítélhetjük meg. Vegyük pl. a hit s erkölcstant. Ha Istenről szólunk, ki a világot alkotá, miut a haza teremtőjét és feutartóját is bemutathatjuk. A beszéd és értelemgyakorlatokbau hazafias példákat, költeményeket tauituuk. Az olvadásban az olvasási kedv fölkeltése hazafias szellemben irt olvasókönyvekből. A nyelvtan tanításánál, főleg idegen ajkú növendékeknél, az legyen a czél, hogy rámu

ratva a magyar tyelv szépségére és zengzetességére, kedvel ébreszszűnk a haza nyelvének elsajátítására. A számolás tanításában oly példákkal foglalkozzunk, melyek hazai viszonyokat tűntetnek fel. A földrajzot tanítsuk ügy, hogy a gyermek valóban megismerje a haza szépségeit, természeti s történeti nevezetességeit. Ép a megismerésben íejlik a szeretet.. La Place szerint azt, mit nem ismerüuk. nem is szerethetjük. Ha idegen nemzetek szokásait, állapotjait ismertetjük, hasonlítsuk mindig össze honi viszonyainkkal. Ne enged„Nein meut el az eszem Puli néni, csak a szivem, »z fáj jobban mint valaha." „Az Istenért! meggyujlsam a lámpát? Beveszel a cseppekből ?" . ,Nem használ anuak, semmi csepp. És most nem is ugy fáj, a mint te gondolod. Hallgasd meg. Hadd beszéljem el néked. Ma reggel, mielőtt ő elment volna a vadászatra, az ebédlőben tisztította fegyverét. Az ajtó csak félig volt betéve, s nem tudta, hogy én a szomszéd szobában állok az ablaknál. Hangosan beszélgetett Ilonnal. Azzal a kígyóval, kit keblemen melengettem. „.Meddig húzhatja még"* kérdezte Ilon. „„Soká nem"" felelt férjem. „„A doktor azt mondja, hogy ha ilyen gyakran ismétlődnek szivgörcsei, semmiről sem áll jót." „Mit gondolsz Póli néni kiről volt szó?" (Póli néninek hideg futott át a hátán, s keresztet vetett magára a paplan alatt.) „Rosszul értetted Cecil." „Nem Póli néni, nem értettem rosszul, mert Ottó azt is utána tevé: „„Nagy baj, hogy kis fiunk meghalt. 8 ha most az anyja is meghal végrendelet nélkül, a vagyon testvérére száll. És én hoppon maradok, mert minden a Cecilé volt. Már pedig — a nyomorúságban — minthogy neked sincs vagyonod, csókjaink méze hamar megsavanyodik."" (Az öreg asszonynak csak vaczogott a foga az ágyban) „Tovább uem volt erőm hallgatni, s támolyogva halkau elhagytam a szobát. Ugy éreztem, mintha idebenn, keblemben szivem kővé változott volna. De nem fájt, ugy, mint máskor szokott minden csekély fölindulásnál. Csak olyan sajátságos hidegség költözött belé, minőt azelőtt még soha sem éreztem. Sírni akartam, de nem tudtam. S minduntalan, csak azt súgta valami a fülembe: .„Te meghalsz! és férjed, a te szeretett Ottód, a te boldogult kis angyalodnak az apja nyomorogni fog és átkozni fog téged, mert uem csináltál végroudeletet!"" Künn a vihar egyre zúgott, s a szél fütyölt a ké D«nyen át. jüuk azonban tért az álhazafiságuak, mely külföldi vívmányok ócsárlásábau, esetleg ferdítésében áll. Inkább buzdítsuk a tanulót a szép és czélszerü utánzására, mi más ország felvirágzását eredményezte. A történelem megismerteti a növendékkel a hon díc^ő fórfiaiuak tetteit, a nemzet művelődésének, virágzásának, vagy hauyatlásának okait s téuyezőit. Az ujabb időben nagy haladást észlelhettünk a történettanítás tekintetébeu. A helyett, hogy évszámokkal vagy jelentéktelen királyok tetteivel untatnék a tanulót, életrajzokat s ezek keretében az illető kor jellemzését adjuk s ismertetésünkben nemcsak történeti, de egyéb, fóleg mivelésügyi szempontok is érvényesülnek. A hazai jogok s kötelességek ismerete a hazafias érzület keltésére igen alkalmas tantárgy. Óvakodjék azonbau a tauitó uagyhaugu, de a gyermekeszt meghaladó államjogi fejlegetésektől A természetrajból a hazai állat-, uövény- s ásványvilág ismertetésében rámutathatuk hazánk kiváló termé szeti kincseire, feltüntethetjük, hogy számos oly czikk, melyért milliókat adunk a külföldnek, itthon ép oly jó miuőségbeu előállítható. Hazafias tárgyú költemények, dalok, lelkesítő szö veggel nagyban alkalmasak a hazaszeretet becsepegte tésére a gyermek szivébe. Igy járva el, a tanitó szent kötelességet teljesít a magyar állameszme megerősödésének érdekében. Ellenkező esetbeu feltehető, hogy a tauitó maga sincs áthatva a hon szeretetétől, mi annál súlyosabb bűn a haza iráut, mert a koszorús költő szeriut is: Magyarország másodszori meghódítása a néptauitókra vár. Legyűuk büszkék e mondatra s érdemeljük ki a haza becsülését. Piszkei Lajos. Milyen lesz az uj pfaiz? Sok tanácskozás után a bécsi valuta-anquet tisztába jött az uj pénz lényegével s határozott. Határozott még pedig ugy, hogy a mostaui forintot eltörlé s az ezt helyesitő folyópéuzt koronának nevezte el. Ez arauy fogna lenni értőkben, de kivitelben csak ezüst. Nagyon egyszerű ós érthető okból: mert ha aranyból veretnék, az ugy is kicsiny pénzegység természetben olyan kicsiny jószág lenne, mely a pénzforgalomban nagyon alkalmatlan volua. Az eddigi megállapodások szerint a korona, mint pénzegység a mostaui forintnak a fele, tehát két korona fog érni egy o. é. forintot. Maga az aranykorona mielőbb forgalomba jó, de csak ugy, hogy 20 ós 10 koronás értékű darabokban fog veretni. Mint a francziáktól elterjedt s egyáltalában mindenütt elfogadott 20 frankos arany, — avagy a német birodalmi 20 márkás módjára, ugy itt náluuk is ennek megfelelően 20 korouás arauyunk lesz, mely a mostani 10 frtos papírpénz értékével fog birui, — ezt frankra átszámítva 21 frankot tesz majd ki, miáltal az átszámolás semmi nehézségekbe nem fog ütközni. Az uj pénzuek előreláthatólag sok és kiszámithatlan előuye fog lenni. Különösen ha a készfizetések egyszer már felvétetnek. Azonban, hogy ez megtörténhessék arra előkészület és még nem kevés idő szükségeltetik Ugyanis az arauypénzek veretésére szükségeltető arauymenuyiséget kell beszerezni. Hazánk arauymennyi sége jelenleg 45 millió o. é. foriutra tehető, Ausztriáé pedig körülbelül 30 millióra. Igy tehát Ausztria Magyarországnak 75 millió forint értékű aranykészlete van. Szép összeg az bizonyos, de mind kevés arranézve, ha tekintetbe veszszük azt, hogy jelenleg 312 millió forintnyi államjegy vau kibocsájtva forgalombau. Hogy a fentebb említett készfizetések megtörténhessenek, nagyou világos, hogy a papirpéuzmai úgynevezett A másik ág)bői halk zokogás hallitszott. „Ne sirj Póli néni. Hisz nem olyan nagy dolog az a halál. Gondolkoztam már fölötte a szánkában, mialatt jöttünk. Hiszen miuduyájau meghaluuk. Te is, Ottó is, még Ilon is. Kicsit elébb vagy utóbb, nem sokat határoz De hadd folytassam. Hogy Ottónak ue legyen több álmatlan éjszakája a miatt, hogy halálom után nyomorogni kellessen, megírtam ma délután a végrendeletemet. A dercsiki kastélyt a hozzá tartozó földekkel és a nagy erdővel neki hagyom. Megér körülbelől százezer forintot, de csak azzal a kikötéssel, hogy egy óv alatt tartozik megnősülni. Azt akarom, hogy az a másik is szenvedje át azt az egész poklot, a mit én szenvedtem. Mert zavartalanul bírva őt, ép ugy megfogja unni, a mint engem megunt. Most is csak azért szereti, mert tiltva van, mert nem szabad szeretnie. Hiába! a tiltott csók édesebb. Ezt a végrendeletet nyitva lotettem iró asztalára. Hogy mihelyt hazajön a vadászatról, azonnal elolvashassa. Dd ezekután nem akartam őt annak kitenni, hogy kénytelen legyen szemembe nézni. Azért utaztam el, mielőtt megjött volna. Alszol Póli néni? (Pedig dehogy aludt szegéuy. Ugy rázta a hideg, hogy csak ugy gyöngyözött belé a homloka.) „No meg azért is, mert Gabriellát meg akarom kérni, hogy ne haragudjék reám, ha halálom esetén meg tudja végrendeletem tartalmát. Hisz ő úgyis elég gazdag nem szorult az enyémre. Nem moudok éu el neki min dent, csak anuyit, hogy beteges vagyok, ós végrendeletet csináltam. Meg aztáu nála akarok még egy néhány hetet tölteni, mielőtt . . . mielőtt . . ." „Mielőtt végkép megbolondulnál! te haszontalau, esztelen teremtés! S még engem vén bolondot is megríkat az ilyen szamárságokkal! De még uagyobb szamár az a doktor, a ki azt mondja, hogy a te bajoddal akár száz évig is el nem élhetsz, ha szándékosan nom gyötröd magadat. De most többet uem beszélek. Ugy is késő van már, s regizel korán akarunk tovább utazni. Imádkozzál és aludjál !* kényszerforgalmát be kell előbb szüutetni, vagy bevonni legalább a leguagyobb részét. Maga az állam az általa kibocsájtott 1, 5, 50 frtos bankókat ugyan be tudná váltani, de az Osztrák-Magyar bank, mely a 10 ós 100 frtos papírpénzt bocsájtá ki, ugyancsak meg lenne akadva, ha most amúgy hirtelen kellene beváltani papírjait. Az emiitett bankuak tehát tisztába kell jüuui öumagával és ez időpouttal s gondoskodnia arról, hogy legyen annyi aranya és ezüstje, mennyi majd a beváltáskor a bemutatóknak szükségeltetik. A kormány most teszi ebben meg az első lépéseket ós már állapitgatja meg az egész uj pénzrendszert is, mely a következő lenne: A jelenlegi forint — mint már mondottuk, el fog töröltetni — helyébe lépő korona száz fillére osztatik fel. Eszerint a réz krajczár is meg fog szűnni s helyébe a két és egy filléres rézpénzek jönnek a mai 1 és '/, krajczáruak megfelelően. A uégykrajczáros, e csakugyan durva rézpénz helyett egy csinos kis ezüstpénz jó. A pénzegység neme ezüstből fog veretni és e szerint az aranykorouáu kivül verui fognak 50 és 20 filléres ezüstpénzeket, melyek csinyra és tartósságra a maiakat messze tul szárnyalják. Ezek szeriut tehát lesz kétkoronás (1 frt.), egy korouás (50 kr.), 20 filléres (10 kr.), 10 filléres (5 kr.), ós 4 filléres (2 kr.) Ezek a pénzek az utóbbi kivételével ezüstből fognak veretni. Ma a rézpénz is sokkal jobb lesz, mint a jelenlegi, amennyiben ón- és horganynyal fognak vegyíttetni. Persze, hogy mind az arany, mind az ezüst- és a réz érmek kiveretése óriási munkát fog igényelni s ha felgondoljuk azt, hogy csak egy pénzverő-intézet van hazáDkbau, kiszámítható hogy a szükségeltető összes aranyérmek kiveréséhez körülbelül 2'/j év fog megkívántatni, míg az ezüst és a rézpénz veréséhez 3 év. Maguk az uj aranypénzek nem lesznek forgalomba hozhatók, mig a forgalomban lévő papír-államjegyek tömegesen nem fognak beváltatni. Az ezüst érmek azonbau már hamarább lesznek kibocsájth itók éz ez bizony szükséges leune is, mert a mostaui ezüst váltópénzünk állapota nem valami gyönyörűséges. Az uj pénzzel való bánásmód természetesen eleinte nagyon idegenszerű lesz; különösen a megszokott forinttól szomorú lesz a válás, de vigasztaljon mindenkit az a ludat, hogy a kisebb pénzegység behozatala folytán a vásár sokkal jobb lesz a zsebére. ÚJDONSÁGOK. — 500 forint segélyt küldött Kállay András főispán ür őmóltóságához a „Jószlv"-egyesület a rakamazi tűzkárosultak részére. A főispáu úr az összeget már átadta a Rakamazou alakult segélyező bizottságnak megfelelő fölhasználás végett. — Kállay András főispán úr ő méltósága a mult hó 28-dikán Kótajban és 29-dikén Ibrányban megvizsgálta a községi ügykezelést. A vármegye állandó választmánya a május 10-diki közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából, e hó 6-dikán délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében ülést tart. — A vármegye központi választmánya a képviselőválasztók 1893. érvénynyel birandó névjegyzékének kiigazítására vonatkozó munkálatok folyamatba tétele végett e hó 3-dikán délelőtt 9 órakor a vármegyei nagytermében ülést tart. — A hirdető oszlopokat — csinos formában — tegnap már fölállították a Neubauer testvérek. Még pedig egyelőre négyet: kettőt a vármegyeháza (városháza) két sarkáu, egyet a Széchenyi szálló s egyet a Török Péter boltja előtt. A mutatkozó szükség szerint a hirdető oszlopokat szaporítani fogják. Nem tudom csak hiztatásképen mondta-e ezt a derék öreg, de hangja elég energicus volt. Miközben a fal felé fordult. Nem is szólt többet Cecil egy szót sem. Csak gondolkozott. Elvonult szemei előtt egész élete. Korán elhunyt szüleit alig ösmerte a két testvér. S távoli rokonuk, Póli néni nevelésére voltak bizva. A derék nő ugy szerette őket, mintha saját gyermekei lettek volna. Az idősebb korán férjhez mout, s Póli néni eddig megosztott szeretetét most egészen Cecilre pazarolta. Eszébe jutottak lánykori emlékei. S amint vissza gondolt arra a bűbájos szép időre, midőn férfi ajakról az első szerelmi vallomást hillotta meg, most is olyan édes melegség támadt szegény beteg szivében. Egy magas, komoly férfi alak lebegett szemei előtt. Azok a kedves okos kék szemek, milyen melegséggel tekintettek az ő sötét szemeibe, midőn először suttogta neki, hogy: „Szeretlek." Szeretett ós boldog volt. Fájdalom, hogy ez a boldogság csak rövid ideig tartott. A férfi nem volt független. S a körülmények nem engedték, hogy egymáséi legyenek. Csalódott szive vigaszt remélt találni annál a másiknál, ki csak hideg számításból kötötte sorsát az önéhez Kiábrándult hamar. Keserűen. S midőn már csendes megnyugvást remélt anyai boldogságában találni, a sors megfosztotta gyermekétől is. Mindez olyan rövid időn következett egymás után. Hisz oly fiatal volt még, és már is annyit szenvedett! S most -- most megkellett tudnia, hogy a halál, ott ólálkodik utánna. Csontkezét már rá tette beteg szivére. A mint igy álmatlanul fetrengett a forró párnákon, rideg borzadás futott át tagjaiu arra a gondolatra, hogy rövid idő múlva megszűnik létezni Eszébe jutott, hogy egy napon az emberek milliárdjai csak ugy fognak menüi, küzdeni, pihenni, örülni ós szenvedni mint eddig. S ő már a sötét hideg földbe lesz zárva Átadva az enyészetnek. A kandaló tüze kialudt egészen. S a szél még mindég rázta az ablak táblákat. Távolból olyan rémes kutyavonítás hallattszott, a mira a babonás emberek azt szokták mondani: valaki meghalt.