Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-10 / 2. szám
„IN "V I B V I I> & szereucsét s amire uagyszükségük van, több rendet és pontosságot, no meg egy kissé több szorgalmat a szerep tanuláshoz. — A nyíregyházai „Polgári olvasó-egylet" január hó lü-áu, Beuczy Gyula zeuekaráuak közremükj ilése mellett, az egylet helyiségébeu (Városház-u'cza Cseugeri féle ház,) saját könyvtára javára, zártkörű batyubált rendez. Belépti dij: Személv-jegy 1 frt. Család jegy 3 frt. Felülfizetések a jótékonyczél érdekébeu köszönettel fogadtatnak s hirlapilag uyugtáztatuak A mulatság kezdete 9 órakor. — Hangverseny és tánezinnlatság. A nagy kállói „polgári dalárda" és .zenekedvelők köre" január hó 16-ikán a régi vármegyeház nagytermében saját alap tókéik gyarapítására hangversenyt rendeznek, a következő müsorozattal: I .Fohász" Huber K. -tói. Előadja: a daUirda. 2 Részlet .Zunpa* operából, Heroldtól. Előadja: a „zenekedvelők köre~. 3, Szavalat Berend Margit k. a.-tói. 4. .Santuzza románeza" a „l'araszt bec->űlet"-ból. Vouós uegyes kiséret melie't énekli: Lukács Ilona k a 5. Népdalok. Előadja: a dalárda, ti ,A kis mama". Vígjáték egy fölvonasbau. Elöidják: Budai Irén, Berend Margit k. a., Uivui Lajos, Maiig Nándor urak. 7. 11 ;gedQ duett. Mazas-tól. Előadják: Maiig Nándor és Farkai Lajos urak. a. .Rikőczi induló" Engeszer M -tói. Z.-uekai kísérettel előadja: a dahtrda. llolyárak: Elsőrendű kör szék 1 frt, másodrendű szék 70 kr., állóhely 50 kr., deákjegy 25 kr. Haugverseuy után táucz lesz. Jegyek előre válthatók: Ursziuy Károly ür gyógyszertárában. Felűltizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztat uak. Kezdete 7'/a órakor. —- Batyu-bál. A helybeli kereskedő ifjak egylete választmányának határozata folytán f. évi februír hó 2-ik napján a főgimnázium tornacsarnokában egy nagyobb szabású batyu bált rendez saját egyleti könyvtára javára. A bál rendező bizottság élén az egylet elnöksége áll, a mely már ez idő azeriut is széles körű intézkedéseket tett a bál sikere érdekében. Különben tudva vau. hogy a kereskedő ifjúság — habár ritkán reudez bálokat — mulatságai miudeukor a legkedélyesebbeu szoktak lefolyni 8 igy a siker biztosítva van. Ez idóu batyu-bált először reudez melyre a rendező bizottság városunk intelligens hölgyeit kérte fel háziasszonyokul. — Az érdeklődés a bál iráut már most is nagy s igy a siker kétségtelen. — Sikkavztó gépésV-segéil. Klein Ábrahám Péter nagyváradi illetőségű g ;pész segé 1, a Ifiriiycelkí v.isuti pénztárostól egy 25 frtos arany gyűrűt s egy 30 frtos ezüst órát vett át javit.ls végett s megugrott Vilölc. M>st körözik. Kérelem a« emberbarátokhoz! Építsünk gyermek-menházat 1 Dicsőségesen uralkodó Ő császári és apostoli királyi Felsége I. Ferencz József és az az ország védaugyala Erzsébet királyasszony ezüstmeuyegzójéuek emlékéül a társadalom áthatva az alattvalói hála és lelkesedés szeut érzelmeitől, 1879. év április 24-én, a .Fővárosi szegény gyermekkert egylet"-et alapította. Czélja ezeu egyesületnek: vallás ós nemzetségi külömbség nélkül az ország bármely részéből szegény sorsú árva kisdedeket a nyomor ós elzüllés romboló köréből kimeutve., a a közjótékouyság hathatós védelme alá helyezni. A „Fővárosi szegéuy gyermekkert-egylet" 12 év óta ezeu nemes czél meg valósításán fáradozik és a társadalom rokouszenves támogatása mellett már több év ó:a saját iutézeti házában 200 árva gyermekuek, kiknek családi tűzhelyük nincs, menhelyet uyüjt, azokat táplálja, ruházza és a magyar szellemben neveli. Az iutézet házában a jelenleg rendelkezésre álló termekben csak 200 gyermek helyezhető el, s igy helyszűke miatt évente több százra menő goudozásra érdemes elhagyott gyermektől kell a fölvétel jótéteményét megtagadui. Szívszaggató és elszomorító jelenetek ismétlődnek évente, midőn a teljes létszám miatt a/, iutézet kapuit több mint 600 biztos pusztulásunk kitett gyermek elől el kell zárni. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok és azon érdeklődés alapján, raelylyel az elutasított gyermekek iráuyábau is viseltetünk, konstatálhatjuk a lesújtó tényt, hogy míg az intézetünkben elhelyezett gyermekek közt a halaudósági arány 10 évi átlagot véve 1% uál többet uem tesz ki, addig az elutasítottak mintegy 50 °/ 0-a elvész. Ilogy e ti ital csemeték, mint az oldott kévék el ne pusztuljauak, lehetőség szerint a „Fővárosi szegény gyermekkert-egylet* a rendelkezésre álló mintegy 500 •-"ölet képező telkén ínég egy ujabb épületet emel, melyben legalább még 200 árva gyermek elhelyezhető leszen A .Fővárosi szegéuy gyermekkert egylet", a nagylelkű auyákhoz és apákhoz, kik gyermekeiket uevelték, kik a csecsemő kor száz veszedelmétől óvták inig ő'cet, virasztottak bölcsőjük felett, gyönyörködtek első lépésük beu és a gyermek fejlő lésének miudeu bű baj.it és gyöuvörét élvezték, dadogásától első megszólalásiig — és minden nemesebb érző emberbaráthoz fordul azzil a hazafias kérelemmel, hogy egy uj menház építését b 'csos ad)mányáv.il támogatui kegyeskedjék. Önök, nemes barátok, s a könuyek felsziritásábin varázs kezű önzetlen honleányok, uem lehetnek közönyösek azou árva gyermekek iránt, kiknek bólcsój ;t es első lépését a szülői szeretet, az anyagi jó et melegítő sugarai nem érik, kik elvesznének, ha a könyörület, a felebará'i szeretet templomai őket be nem fogiduak. Az emberbaráti szeretet és az elhagyott szegéuy árvák nevébeu kérjük e nemes czélt akár a légcsekelyebb összegű adomáuyuyal is elótn uditaui, mely adomány a menház kiadandó évkönyvében, a hírlapikban és az alább ] nevezett pénzintézet által egyenként uyugtáz'atn, f)g. E j végett kérjük, hogy a nevek olvashatóin ira svaik. A kegyes adományokat az ide csato t gyUjtóivrel j 1892. évi január hó 31-ig megküldeui kérjük, legczelsze- , rübben a mállókéit postautalványon a .Magyar országos központi takarékpénztár" czitnére (Bu lapesteu, IV. Deák ' Fereucz utczi 7 sz.) mely iutézet a pénz kezelesét, tekintve j a nemes czélt, átvenni szives volt. A közönség koréból."") Válasz a „Szabadsajto" I só számában megjeleni tankönyv bírálatra. Ha a Stoffin-féle földrajz napvilágot nem látott volua, uem is tuduának a tauitók (tisztelet a kivételeknek) min rágódui? Köszöuettel tartoznak tehát szerzőnek azou tauitók, a kik taláu viszketegsegbói, avagy kaján irigyi gből — az eszinékuek tisztázása czéljából — ugyan kilépte ; a nyilvánosság terére és lehet, hogy hasznukra válhatik idővel, inert hi így lialaduak tovább, még j-'les, hírneves hírlapírókká nohetik ki magokat. Ama harmadik tauitó igen nagy p ledagógus leh t. csak annak látszik, mert — nagymérvű önhittséggel eltelve — a másik tauito által felsoroltakra irt ugyau egy tauköuyv bírálatot, de uem sikerü't azt megczáfolnia. Ösizehisonlitva az eddig inegjeleui czikkeket — mindenfele érdek mellőzesével — elmoudhatom, hogy az egyik Is, a másik is, a harmadik is irt valamit. Ha id *zni akarnám a czikkek íartalmát, úgy hiszem: hogy a „Nylividek" igen tisztelt szerkesztője azt meg nem eugedhetue, mert nagyon hosszadalmas leuue, de meg a t közönséget S'in való ilyenekkel untatni. De egy dolgot még sem hallgathatok el, myanis azt mondja a harmadik tauitó: tessék csak megkérdezni azon tanítókat, a kik e tankönyvet kénytelenek használni, mit szólnak hozzá? É:i úgy tudom hogy a szóbau lévő tauköuyvet a nyíregyházi ág. ev eiemi uépiskolak megfelelő osztá lyaibau ha>ználják s az illeti tisztelt tanítók taláu már most is nyilváníthatnak vó einéuyeikut felőle, de azok, szerény véleményem szeriur, — tekiutettel az elért eredményre — csakis a tananyagnak teljesen átvétele utáu mondhatnak érdemleges bírálatot. S hiszem, hogy azok — jóiudulattal a szerző iráut — meg fogjik tenni annak idejében a köayvre uázve j iakaratu megjegyzéseiket. Nini! Ama harmadik tauitó taláj használja is azou tauköuyvet iskolájában (no ennek nigyoa megörülne szerző és kiadó), mert határozottan állítja, hogy rossz. Erre csak azt mondom: könnyű ilyesmit állítani, de nehéz helyesen és jól bebizmyitaui ! Halálos ellensége lehet a rajtoltatásnak, pedig még oda el nem juthatott, mert azon rész, a hol a járáskörök rajzolva vannak, c;ak a tanév másod felébeu lesznek elővéve, de lehet, hogy a közel múltban az elmúlt üuuepi szüuidő alatt unalmában ráért — a sok esőzés és havazás tartama alat; — és megpróbálta a járáskörök rajzolásátAh mily üdvös foglakozás!? Azonban uehéz kezű levén — eldobva magától az egészet — rossznak mondja; mis részről az is lehetséges, hogy soha nem tanított h irmadilc, osztályt, vagy kezdő lehet e téren, mert vastag tapasztalat lanságot árul el az által, a midőn azt mondja: hogy aSnnkó és Stolfan-tele földrajzokban egyes §§-ok majd íeui teljesen egybevágók. Hogy sokáig ne kenytelenites:ék tévelyegni a sötétságbeu, felvilágositora arról, hogy azon egybevágó §§ ok oly földrajzi alapfogalmak, a melyeket sem Siinkó, sem S oti'au nem találtak fel, a melyek már a legrégibb földrajzokban is beufoglakatuak s ezok a gyermek értelmi fejlettségéhez kepist (taláu czifrábbau óhajtaná) vissza uem adhatók. Lehet, hogy az a harmadik tauitó falun a várostól messse lakik s igy uiucs alkalma a könyvkereskedésekben a könyveknek mikénti szerkesztését megfigyelni, ha pedig városban lakik — a kép ;z lében nyert ismeretekkel egészeu betelve •— nem vesz magának időt a további önképzésre, különben ilyesmit uem irnal? Nem t.udom volt-e inlr kezében több megyei földrajz? Ili uem volt, szívesen szolgáltatok részéra akár meuuyit és akkor meg fog győződni állításomról. Csudálatos dolog, hogy szerző mindezekre nem szó! semmit? Nagyon türelmes ember lehet!? Külömbea jól teszi, hogy uetn felel mindezedre semmit. Alkalmisiut rágondol mosolyogva a „Fülemüle fütty" cziinü kö.teményre, a melyben Péter és Pá! jú szomszédok a füiemü e füttyén összevesznek, s annyira fejlődik a dolog, hogy a birói Ítélet elkerü'hetleané vált. Midőn mtr úgy Peter, mint Pál is a biróaak markát megkenték pénzzel, hogy a bíró az igazságot reájuk nézve kedvezően nloudji ki, a bíró a szembesített czivakodó emberekkel szemben imigyen itélt; ráülve a jobb és bílz^ebire, sem Péternek, sein Pálnak, Innem ne'.\éiu füttyölt a fú emile. Szerző is elmondhatja — e taaűgyi karc.ofcitokkal szemben — zsebére ülve (mert csak valami anyagi haszna lesz e taukö ayv kiadásából) sem a? e ső, sem a harmadik tanítónak, hanem neki füttyöl a fülemü'e. Különben áldás és békesség. Egy taniigybarát. *) kr. e rovit alatt közlülte'íért a fjlslójség * bíküldjt illeti. Csarnok. Képek az életből. (Rajzolta Koncz Ákos ) I. Úgyszólván nem is gondolkozott, hanem összeszedte kevés holmicskáját, elbűcsű«ott virágii'ó . szakított tnuit jávai, szüleivel, testvéreivel és elmeut Fekete Siadorral, akit csak „korhely Si'iyó" nak bl t az egész falu. Sindor rossz fit tett a tűzre. S'.ökuie kellett, mert külömben becsukták volna a tö n öc.be D i ó aszibsdságot szerette. E ment tehá". a falujából messze földre. Kőunyeu ú'azott nan volt seinnij;. Hi szerzett valamit, megitta. lyeakor azu án köteted), házsártos volt és verekedett. És még is volt; aki szerette. A bíró Pauniji majd megbolou lult u'.ána. Mit szeretett ebbe a korhely legénybe? senki sem tudta. Ámde Cióri Ti nás bíró uram büszke ember volt. Nyolcz ösör járt ki reggelankint az udvarábil s a ménesen tiz-husz csikóji nyerített. Mindenféle embernek meg csak mm alhatta oia egvetiea leluyl: a tizenhét éves Paunikát, akit ú;y őrzött, in ut a sze nefó.iyét. ü.izte, őrizte és végre ínég sem tudta megőrizni a Fekete áiud>r f kete szemaitól A szilaj legény meg tetszett Panniuak és nelészeretett. A biró, mikor ezt megtudta, majd meghalt mérgébe biróné asszonyom pedig mind telesirta selyemkötőj keserves könnyekkel. Először kérték, azután, mint már szokás, feuyeget kezdték Pannikát, de rajta már uem fogott sem a kén sem a fenyegetés, kimondta világosan, hogy nem le a másé, csak azé a korhely Fekete Sándoré. Mikor azután Fekete Sándornak szűk lett a fa és meuuie kellett, Panni is vele tartott, s mikor a bíróé uál hajnalra felgyújtották a mécsest, Panni már a ha madik határban járt azzal a korhely Fekete Sándorri Se a biró, se a biróné sohse emiitették e uapt fogva leányukat. Még egymásnak sem panaszkodtak ha valaki kérdezte őket, hogy van-e gyermekük, csa annyit mondtak szomorúan, hogy volt egy leányunk . de az is meghalt. Panui meg ott nyomorgott ismeretlen fürdőn Sándor keuyereu. Keserű volt ez a kenyér nagyon neki, mégis jó volt, mert Sindorrai megoszthatta. Ped ez a Sindor nem jól b int Pauuival. Nem volt nap, bo<i megne verte volua és ez a boldogtalan asszony azt korhely embert még is szerette. Ha nem volt otthon ur; hanem a korcsmában mulatott, addig ő azokat a ké foltokat csókolgatta, amelyeket a Sándor durva ütési okoztak fehér testén és boldog volt. Virasztott reggeli s mikor hallotta, hogy jön ura ittason, elibe haladt megakarta ölelni, csókolni. . . . Mikor aztáu a durv ember szitkozódva ellökte magától ezt a hü teremtést é lefeküdt, a szegény asszony felváuszorgott, megtörölgeti a nyughatatlanáhnu ember veritékes homlokát, kérges kt zeit csókolgatta s boldogságában sírt mosolygott, haugo sau nevetett. Az a vadember meg, mikor kialudta magát, rugót egyet azou a szegéuy asszonyon és visszament a korcs mába iuni megint virradtig. És ez igy tartott kis esztendeig. Ezidő alatt nen kapott tiz jó szót attól, akiért elszakadt szüleitől. É mégis tiz év alatt nem jutott tízszer sem eszébe az, hog; jó volna hazaineuui falujába, szülőihez. Hogy is hagyuí ő itt Sáudort, akit szeretett. Nem, nem inkább százszot átszenvedi a halál gyötrelmeit, hogysem Sindort elhagyja Tiz év alatt egészen megrémült. Nem csoda. Nem aludt át egy héten egy éjszakát. Olyan volt már, mint a: árnyék. Sokszor a betegség a földre verte, de ó felvánszorgott, mosott, dolgozott, hogy legyen Sándornak mibő inni . . . Nem is várta már, hogy ura elragadja tőle keresményét, haueui, ha volt egy pár krajczárja, kiállt az ajtóba s ugy várta Sándort néha órahosszát s inikoi meglátta, a szive gyorsabbIU dobogott és szemeiben az örömtől könyek ragyogtak, É-> a durva ember szitok közt verte el a pénzt rúgott egyet a szegény asszonyon s anélkül, hogy rátekintett volna, bement mámorát kialudni. Pauui meg megint odaült az ágy mellé és szerelmesen leste megölójéuek mozdu'atát. Végre összeesett. Már uem birt a lábain megállani. Sindor ugy taláita, elterülve a szoba közepéu. Rúgott, egyet rajta s azután lefeküdt mámorát kialudni. A haldokló asszony odaakart menüi az ágyhoz, hogy leshesse korhely urának minden mozdulatát. De mikor felakart kelni, visszaesett.hmét felakart emelkedni, de másodszor is lahanyatlott. Érezte, hogy meghal. Csak az fájt neki, hogy uem az ura la'oáiuál halhat mag. Mégegyszer felnyitotta elfáradt szemeit s fejének dult arczára emelte az okot. Nézte, nézte hosszasan, boldogan, szerelemittasan . .. vonagló ajkai imát rebegtek azért, ki megölte; imája lasaakiut suttogóvá lett és ez utolsó szóban: Sándor, kilehelte lelkét . . . Beteljesedett rajta, hogy a ki szeret, szeretni akar s tovább mit sem. . . . Szerkesztői üzenetek. ,,Helybeli választó." *Bich hmzár ét Lányai/ kortest cziinü czikkét, miut piiitikai tartalmú',, u ^m küz őlbsljlls. P. Gy. úrnik, H.-Böszörmény. Az előfizetési fölhívást aonnk id-Jéa közölts a »Nyirvidék.. Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. 2330/1891. tk. Árverési hirdtítméuy-kivouat. A nagykállói kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. ifj Grirasun Mihályné gyám végrehiijtatóuak Kis János gyátr. végrehajtást szenvedá elleni 267 frt 20 kr tőkekövete, és ós járulékai iránti végrehajtási ügyeben a uyiregyl' a nagykáliói kir. jirásbiróság ségben fekvő, a birii 19. sz tsz és 7ö. hrs$im alatti iugatlansőtí szin Juliáuna hinyidára, de . lajinfíl. évi 00 t. cz. 156 §-a a) és d) pm ja órteltnéék l au k egész jószágtestre 042 frt és a birii 11). sz tjlt q pe n 4- l. sor 344. hrsz. alatti egész szóllóre hison isbbé va n rt kikiáltási árban az árverest, 'le mindizoti ambri u aj vj alatt özv. Gyirasziu Mihilyné javára bjkelAlván' tiglaui hiszouélvezeti j)g sérelme nélkül, ;.<yara hogy a feuuebb megjelölt ingatla-iok az laj.ak (p°daita 'zai kir. törvényszék és ' rüietén lévő Diri köz • ben A I 1. 2. sor 21. nem csak adós Gira11 apján d. e. í) órakor I e u: ,kocsisuo a kö z, é há "1 a I szerezl! t n uál megtartandó nyilván, dl T"","^ megállapított kikiáltási ároa alól is ela lább»'ak a lát Árverezni szándékoz,i^jCS^tlwok becsárának 10®/. át vagyis l é Í^abgesztu,oklP 4 ff t ^ ^ készpénzben, vigy az 18t2_ J e< 5® r . J ábin jelzett árfolyam inal számított ésoveT lsme i'-°mbar hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazság.Q^yekniy.re elsz, ot 8 » áb kijelölt óvadákképes értía/yí a ^segros"- E, it t kezéhez letenni, avagy az 1881.; Juj^vezetni a m> tBllIlőbe bánatpénznek a biróság 7e<t f köznép biz^.j, ki4] |._ tott szabályszerű eli.m <> a i • lJ i t' Jnosen Galic: KeltN.-Kállóban, iQlf űg , tLf8 be uJ ul0 b tlkvi ható Ságnál, 1891 szeptemb f l&?, ke tNu agyrí ° fcsnakak is, hogy a fia—1—i) ir.yatem, á ;ásbiró.
