Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-03 / 14. szám

Melléklet a „INÍyírvidek" 1892. 14-ik számához. tisztelt Képviselőháznak az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményének szabályozására vouatkozó 4. sz. törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elhatározni: hogy a rangosztályokba sorozás a törvényhozás által állapittatik meg; továbhá, hogy az 1. fokú kir. bíróságoknál alkalmazásban álló elnökök, bírák, ügyészek és bírósági hivatalnokok, rangosztályba sorozásában a Budapesten, vagy vidéken való alkalmaztatás különbséget nem tesz, s a Budapesten alkalmazottaknak. a megélhetési viszonyok alapján támasztható méltányos igénye, épen úgy, mint a kir. Ítélőtáblák alkalmazottainál, a magasabb lakbér és helyi pótlékban nyer kielégítést. A nyíregyházai kir. törvéuyszék, ügyészség és járásbíróság tagjai által 1892. évi márczius 31-én tartott értekezletnek megbízásából. Maradtunk hazafiúi mély tisztelettel: Megyery (léza, Borbély Sándor, ért. elnök. értekezlet! jegyző. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Márczius 28. Igeu nagy és éléuk volt az érdeklődés a 28-diki közgyűlés iránt. A nagyterem, mint egy tavaszi vagy őszi rendes környülések idején, jóformán megtelt, ami egy rendkívüli közgyűlés alkalmához mérten annál szokat lanabb s egyszersmind örvendetesebb jelenség, mert a közgyűlési tárgysorozatba fölvett ügyek közölt alig-alig akadt olyan, mely természete szerint alkalmas lett volna arra, hogy az érdeklődés ilyen általános nyilvánulásának motívumául szolgáljon. Ami azonban nem azt jelenti, hogy nem volt e közgyűlésnek elég olyan igen is fontos tárgya, mely nagyoj: megérdemelte, hogy eliutézéseiben a vármegyei bizott rnány tagjai oly nagy számban résztvettek, hanem csupán annyit, hogy ezek a nevezetesebb ügyek nem olyan természetűek, hogy — az e tekintetben lett tapasztalatok szerint — a közügyek iránt való érdeklődés ilyen szokatlan mértékben való nyilvánulásának magyarázatát adhatnák. Parciális érdekű tárgya is volt néhány a közgyűlés nek, s Kemecse a körorvosi kérdésben, Nyíregyháza, meg Mária-Pócs patika ügyekben volt érdekelve; sőt S/.entMihály is szép számban beküldte képviselőit, hogy reszt vegyenek annak megállapításában, ki fizesse meg a község meglopott kasszájáuak pénz hiányát. A székház-épités dolga is — egy mellékes kérdés elintézése czéljából — előkerült a közgyűlésen, és — ismerve a bizottmányi tagokuak e tekintetbeu való hajlandóságait, taláu ebben a körülményben találhatják meg eredő okát, a konstatált nagy érdeklődésnek. Mert semmiféle választás nem volt a uapireudre tűzve. Lázár Kálmán kir. ügyész indítványa folytán — a bujtosi csatorna beboltozására vonatkozólag — üdvös határozatot hozot a közgyűlés, minek következtében már most, a város autouom jogkörének tapintatos épségben tartása mellett, lehetővé válik, egy, nemcsak a törvényszéki fogház, de a város lakóinak egészségi viszonyaira is kártékonyán ható, elhauyagolt csatornázási ügy rendezése. esdekelt. Alig vette ezt észre a báró. azonnal ott termeit s uem nyugodott addig, mig egy ujrázást, a muina hathatós támogatásával, ki uem könyörgött. Jávor Irmára nézett. Meg volt mind a két rózsa. A buffet-ben épen koczintottak a fiuk, mikor belépett a báró. — Hogy álluuk Stefi ? — kiáltja elébe a péuztáinok. Stefi lebigyesztett ajakkal szól a pii czéruek : — Georges ! Pezsgőt! — Brávó Stefi! — ujjong a pénztárnok úr, látva a báró megnyúlt arezát, — biztos voltam beune, fogadni is kár volt! — Kár volt! — ismétli gonosz mosolylyal Stefi és frakkja alól óvatosan kivesz egy rózsabimbót, a melyik előbb még az Irina vállán illatozott. Erre meg a péuztárnuk úr gömbölyű arcza vált négyszögletűvé. — Ügyesen adtad! Georges! a pezsgő az én számlámra megy! Épen akkor lépett be Jávor; a rózsát meglátta. Egy szót se szólt, visszafordult, már azt sem hallotta, mikor az alelnök úr az ő részére is poharat rendelt. Olyan sajátságos érzés fogta el; kiment a szellős lépcsőházba lehüteui kissé magát, aztán visszament a tánczterembe. Egyenesen Irmának tartott. Maga se tudta mi czimen, de azt hitte, a kéz visszaszorítás feljogosította őt magyarázat kérésre. Néhány bevezető sző után, mikor már érezte, hogy nyugodt hangon teheti, a tárgyra tért: — Az egyik rózsát talán elvesztette? Irma meglepetve hajához, majd vállához kapott 8 aztán kissé elpirulva, de nyugodt hangon válaszolt: — Azt hiszem el, legalább nincs meg! — Köszönöm, felelt melegen és megkönnyebbülve Jávor, mig Irma nem értette, mi köszönni való vau ezen. Mikor a fiukhoz visszatért, épsu akkor kötötte ki a biró: — H mein fiuk, egyelőre köztünk marad! E helyütt felemiitjük még, hogy Fráter Sándor bizottmányi taguak, bár mindig helyes czélzatokat szem előtt tartó, de mindig túl élesen támadó felszóllalása, alkalmat nyújtott dr. Meskó László városi tiszti ügyész bizottsági tagnak egy a város képviseletének védelmében rögtönzött szép és találó replikára. * * * A közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg Kállay András főispán úr őméltósága, melegen üdvözölvén a bizottmány nagy számban megjelent tagjait. A kisvárdai kórház átvétele. A belügyminiszter a vármegye közönségének a kisvárdai közbinokossági kórház átvétele tárgyában hozott határozatára vonatkozólag értesítvén a vármegye közön • ségét, hogy — a határozat egyéb részeinek érintetlenül hagyása mellett — az átveendő kórháznak a köz kórházi jelleget nem adhatja meg. a közgyűlés az egész ügyre vouatkozó iratokat egy küldöttségnek adta ki, hogy adjou véleményt afelől, hogy a változott viszonyok szerint a kisvárdai kórház, miut törvényhatósági magán kórház átvehető e? A küldöttség tagjaiul megválasztattak: Miklós László alispán, elnök, Mikecz Jáuos, Szikszay Pál, dr. Jósa András, Koczok László, Mikecz Gyula, dr. Kállay Rudolf, Jánny Miklós, Kállay Leopold. A kisvárda—besztereczi ut. A kereskedelemügyi miniszter Ferentzy Emil bizottsági tag felebbezése folytán a kisvárda—besztereczi kőut kiépítése ujabb határozat hozatalára ui ásítván a vármegye közönségét, a közgyűlés — tekintettel arra, hogy a nyíregyháza—csap—uugvári útvonal e közúttal egy irányban, sok helyen párhuzamosan néhány kilométer távolságban halad: annak a törvényhatósági uthá'ózatba való felvételét s mint ilyennek kiépítését mellőzte Utasíttatott azonban az alispán, hogy a kir. építészeti hivatal által megtartandó helyszíni szemle alapján, tétessen kiszámítást arra nézve, hogy a felső-szabolcsi tiszai árinentesitő társulat főcsatornája mellett elvonuló töltésnek közlekedési utul való kiépítése az érdekelt községeket mily költséggel terhelné s hogy azok e költség elviselé sére képesek-e? A mándok—nagylányai tiszai-hid. A kereskedelemügyi miniszter fölhívást intézett a vármegye közönségéhez, hogy Máudok és Nagy-Lónya között, Beregvármegyével együtt, hidat építsen a Tiszán. A közgyűlés, elfogadva az állandó választmánynak — lapunk legutóbbi számában már közölt véleményét, felirat intézését határozta el a kereskedelemügyi miniszterhez, oly értelemben, hogy a hfd építésébe a vármegye közönsége nem mehet bele, mert az nem képez vármegyei érdeket s mert — a kereskedelmi miniszter által megállapított munka-prograinin sorrendje szerint, a vármegye útadó alapja évek hosszú sorára lekötve van A ragályos betegségek ellen alkotott szabályrendelet. A járványuyá fajulható ragályos betegségek elleni óvintézkedések tárgyában alkotott szabályrendeleten a a belügymmiszter némi módosításokat tévén, a közsvülés azokat foganatosította, továbbá még dr. Jósa András vármegyei főorvos indítványára a szabályrendelet 40 § át megpótolta azzal a reudelkezéssel, hogy ha a járvány veszélyes jelleget ölt, az iskolák bezáratása elrendelhető az alispán által az esetre is, ha a tankötelesek 10% a nem betegedett is meg. Ha pedig valamely udvaron ragályos beteg van, onnan a gyermekek az iskolába járástól eltiltaudók. A koronázás 25 éves jubileuma. Somogyvármegye közönsége átiratot intézvén vármegyénk közönségéhez Ő felsége megkoronáztatása 25 évi fordulójáuak megünneplése tárgyában: a közgyűlés ha sonló szellemű felirat intézését határozta el a kormányhoz és a képviselőházhoz. — Nekem talán még meg mondhatjátok, — szólt Jávor, mintha mitsem sejtene. Az alelnök ki is rukkolt vele. — S efi megnyerte a fogadást! A mi kedves pénztáruokuuk fizeti a pezsgőt! — És mire fogadtak ? — Hogy a „«zőke Irma" egyik rózsabimbója soup3f után a Stefi kezében lesz! — S ott volna? — Ihol-e! — mutatja a báró a frakkja alatt gongosan elrejtett bimbót — szivem felett viselem! — De hogy jutott oda? — Az uem kérdés! — Én kérdezem! — Nem felelek! — Követelem! — pattant fel Jávor. A fiuk összenéztek. Hamarjábau két olyan körülménynek jöttek nyomára, amit nem vártak: az egyik az, hogy Stefi legfeljebb találhatta a rózsát, bár a fogadást szószerinti értelemben igy is megnyerte. Másnap, illetve még az nap a délelőtti órákbau az egyik szálloda kis termében a még kábult, fejű báró ke zéből hideg vérrel ütötte ki Jávor a kardot. A báró felbőszülteit kapta fel azt s dühében vakon rohant bele a Jávor egyenesen kitartott, kardjába. Jobb felső karjáu ment az keresztül, mig az ő erőtlenül lehanyatló pengéje Jávor mellét karczolta meg, Irma, kinek fülébe az elveszett rózsabimbó története szintén eljutott, mikor ragyogó szemekkel olvasta a .Nyilt-térbeu", hogy „az ügy lovagias befejezést nyert" felsóhajtott: — Istenem! csakugyan nagy leány vagyok, — s a megmaradt másik rózsát elővéve, egy csókot lehelt reá s eltette rejtve tartott kedves emléktárgyai közé. De hogy az igazsághoz hű legyek, meg kell említenem, hogy a nagyságos asszony meg igy sohajtott fel, mikor a dolog tudomására esett: — Istenem! csakugyan nagy leányom van! —k—! Rohod község képviseletének feloszlatása. Felolvastatott, ezután az alispánnak a Nemes Imre demecseri lakos Rohod községgel szemben fennálló követelésének kiegyenlítése tárgyában tett jelentése s minthogy Rohod község képviselő testülete az ez évi február hó 13-dikán a vármegye alispánja elnöklete alatt tartott gyűlésében eddigi határozataihoz mereven ragaszkodva, a község jogerős birói határozattal megállapított tartozása kiegyenlítését, minden indokolás nélkül megtagadta s minthogy előre látható, hogy a község jelenlegi, a község anyagi érdekeit, veszélyeztető képviselő testület, a fizetés megtagadásával a közsegnek nagymérvű károsodást okozhat: a közgyűlés felterjesztés intézését határozta el a belügyminiszterhez az iránt, hogy a község képviselőtestületét oszlassa fel s uj képviselő testület alakítását rendelje el. Istállók az uj székház telkén. Dr. Jósa András vármegyei főorvos indítványt terjesztvén be az iránt, hogy az uj vármegyeház telkén istállók ne építtessenek: a közgyűlés — az egészségügyi és tűzbiztonsági tekinteteken tul, még abból a szempontból is, hogy a küszöböu levő államosítás esetén, amidőn a székházban levő magán lakások hivatalos helyiségekül foguak használtatni, az istálló épület minden rendeltetés uélkül maradna — az istállók épitéséuek egyáltalábau való mellőzését kimoudotta. A peronospora elleni védekezés. A földmivelésügyi miniszter rendeletének megfele • lően a közgyűlés fölhívta a vármegye alispánját., hogy elnöklete alatt összehivaudó küldöttséggel a peronospora viticola elleni védekezés tárgyában sz ibályreudeleti javaslatot készítsen s azt a legközelebbi közgyűléshez jóvá hagyás végett nyújtsa be. A maria-pócsi és a nyíregyházai negyedik gyógyszertár. A közgyűlés, a közegészségügyi bizottság véleményének elvetésével, a Mária-Pócsou Szilcz Ferencz által engedélyezni kért szeuiélyjogu gyógyszertárt véleményezte, ellenbeu a Nyíregyházán felállítandó negyedik gyógyszertár engedélyezését 41 szóval 21 szavazat ellenében nem véleményezte. Tenyész-apa-állatok vizsgálatára küldöttség menesztése. A tenyész apa állatok megvizsgálására a küldöttségek elnökeit a főispán kinevezvén s tagjait a közgyűlés megválasztván, a küldöttség a következőleg alakult meg: Dadai alsó-járás: elnök Kálmán János, tagok Kozelka L ijos, Szomjas László, Exinger Ferencz; Dadai felső-járás: eluök gróf Dessewffy Dénes, tagok Fábry Károly, Horvát, József, Darvas István ; Bogdányi járás : elnök Borbély Gáspár, tagok Mikecz Ferencz, Szalánczy Ferencz, Serák Géza; Kisvárdai járás: elnök Liptay Béla, tagok Harsányi Meuyhért, Erőss György, Schuszter Ferencz; Tiszai járás: elnök gróf Forgách László, tagok Jármy Miklós, Járray Imre, Erdőhegyi Lajos; Nyírbátori járás: eluök Budav Gyula, tagok Újhelyi Gyula, Várady István, Gergelyffy Dezső; Nagykállói járás: elnök ifj S/unyoghy Bertalan, tagok G-'ucsy Sámuel, Ujfalussy Béla. Bleuer Béla; Nyíregyháza város: elnök Bencs László, tagok Kerekréthy Miklós, Marsalkó Géza, Nádassy Mihály. Megtámadott választások. A Nyíregyházán magtartott általános tisztújítás s a paszabi jegyző választás ellen felebbezések adatván be, a közgyűlés a választásokat — a felebbezések elvetésével — jóváhagyta. A paszabi jegyző vá asztás ellen beadott t'elebbezés egyik indokát, hogy t. i. egy választó helytelenül vétetett föl a virilis képviseleti tagok jegyzékébe — akcep'álta ugyan a közgyűlés, de a választás azért nem volt megsemmisíthető, mert ez egy szavazat uem volt döntő a választás eredméuyére nézve. Úgyszintén jóváhagyta a közgyűlés a Polgár községben mult évi novemberben megtartott s felebbezéssel megtámadott községi orvos választást is. A kemecsei egészségügyi-kör. A kemecsei egészségügyi-kör ügyében a közgyűlés — az egészségügy-bizottság véleménye alapján — kimoudotta, hogy a körorvosi állás mielőbb betöltendő. Kereskedők kórháza. Tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapja mult heti számábau fenti czim alatt megjelent s a „kereskedők társulata" és „keresk. ifjak egylete* által létesíteni szándékolt kórház ellen irányuló cíikkuek egy argumentumához — engedje meg, hogy némi helyreigazító megjegyzést tegyek. Azzal érvel ugyanis egyebek között a czikkiró a kórház fölösleges volta mellett, hogy hat évi fenállása óta a keresk. ifjak egyletének sem halálozás a tagok közt nem fordult elő, sem nagyobb, vagy fekvő beteg nem volt, csupán jelentéktelen betegségekben vették igénybe az egyleti orvost és gyógytárt. Mindenek előtt csak három év óta áll fenn a keresk. ifjtk egyletének betegápílási iutézinénye. Ez idő alatt tenyleg nem fordult elő a tagok közt halálozás itt helyben, de tudtommal két. tagot súlyos betegségüktől csak a halál szabadított meg más városban, hová innen épen egy alkalmas kórház hiányábau voltak kénytelenek távozni. A tagok egy év alatt átlag 200 esetben veszik igénybe, miut járó, ambuláns betegek az orvosi segélyt. Oly betegség, melynek gyógyulása néhány napi ágyban fekvést feltételez 25—30 fordul elő. Dem számítva azou betegeket, kiket a főnök saját házi orvosával gyógykezeltet. Hetekig tartó súlyosabb betegség azon okból fordul ritkábban elő a tagok "közt, mert az ily betegek nem akarva terhére lenni főnöküknek s lakótársaiknak a baj előreláthatólag hosszú tartama alatt, vagy ellenállhatlan vágygyal sovárogva valiami csaudes, háborítatlan nyughely után azon betegen távoznak el néha jó messzire szüleikhez vagy egy kórházba.