Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

és uj magyar dalokat, csinosan, de több erővel, mint lágy olvadékonysásieal. — Tetemes rész jutott az estély sikeréből Lukács Ilonka kisasszonynak, ki Wer uer Búcsudalát s néhány népdalt énekelt s kellemesei) csengő ktllöuöseu a felsőbb régiókban biztos szárnyalású hangjával határozottabban kiérdemelte a közönség tap mit s ujrázását, mint bármikor. Volt két szavalat is, egy komoly és egy vig. Amazt (Rácliel és Ráchel siralma Aranytól) dr. Ferlicska Kálmánné úrnő adta elő, a nála meg szokott kiváló tehetséggel, melyuek hang, előadás és gestus egyaránt szolgálatába áll, lio^v a darab szépsége miuden tekintetben érvéuyre jusson.Komikus előadásával dr. Kontliy Gyula űr keltett zijos derültséget, mikor a Fekete frakkban lépett fel s kaczagtatta meg a hálás közönséget. Ha végül ifj. Fazár István úr odaadó finom zmis;orakiséretót emeljük ki, megérdemelt dicsérettel, azt hi z zük, poutosan beszámoltunk a hangverseuv részié teivel. Utána táucz is volt körülbelül reggeli 3 óráig, melyen a uégyeseket mintegy 40 pár tánczolta. Jelenvoltak: Kállay András főispáuné Sarolta leányával s Kállay Lucia és Juliska kisasszonyokkal, továbbá Básthy Barnáué, Básthy Lászlóné, Bencs Lászlóné, Blahuuka Gyuláné, Boduár Istvánná, Dudinszky Gyuláné, Fejér Imréné, Fráter Sándorné, Graselli Ferenczné, Horváth Bálintné, Horváth Mártonué, Incze Jőzsefué, JármyÖdönné, dr. Jósa Audrásné, Kerekréthy Miklósáé, Keresztessy Istvánná, Korányi Imréné, Kubassy Gusztávué, Lukács Ödönné, Májerszky Béláné, Maun Józsefné, Márky Elekné, Miklós Lászlóué, Nyiry Fereuczné, Pazár Istváuué, Pollatzek Jánosné, Szeszich Lajosué. Szopkó Alfrédné, Zoltán Ödönné, Zierek Edéué. Leányok: Básthy Berta, Básthy Boriska, Bencs Mariska, Biahunka Ilona, Dudinszky Viola, Dudinszky Vilma, Fejér,Joláuka, Fráter Zsófi, Fráter Anna, Horváth M riska, Iucze Irén,Jármy Férni, Jármy < auna, Jósa Mártha, Jósa Vilma, Kerekréthy Margit, Király nővérek, Korányi Margit, Lenk Ernesztina, Lukács Iloua, Mikecz Anna, Paczka Auna, Remeuvik Ottilia, Szopkó Olga, Tatay Irma, Török Margit, Szeszich Ida. Szeszich Emma, Vértessy Sarolta, Zoltán Eveliú. — A fogyasztási adók bérlete ügyéhen Bencs László polgármester és dr. Meskó László városi t. ügyész e hó 5-ikén Budapestre utaztak, hogy a fogyasztási adók bérletének szándékolt nagy fölemelése ellen a pénzügyminiszternél előterjesztést tegyenek. — Eljegyzés. Förster Kornél, helybeli jóhirű keres kedő, a uiult vasárnap tartotta eljegyzését Jánószky Erzsébet kisasszouynyal. özv. Jáuószky Audrásné kedves leáuyával. —Cseley Zoltán miniszteri titkár a napokban tartotta eljegyzéset Molnár Izabella kisasszonynyal, leveleki Molnár Gyula földbirtokos kedves leáuyával. — Dr. Altmann Ignácz miskolczi orvos eljegyezte Biruch Arnold helybeli nagy-kereskedő kedves leányát, Baruch Bella kisasszouyt. — Egy elegáns gavallér s a külső megjelenés és jó mód teljes eleganciájával csöngetett be csütörtökön éjjel 2—3 óra között az Európi szállodába s szobát nyittatott magának. Reggel kifizette a számlát s kiment a vasúti állomáshoz. Távozása után a szobalány őszrevette, hogy 14 frtos esernyője eltűnt. Kisietett az állomáshoz s csakugyan megtalálta a keresett esernyőt az elegáns ur kezében. Reudőri segítséget kért s bekisértette az éjjeli vendéget. A rendőrségnél egyelőre a hajduszobában adtak ueki helyet, ahonnan egy őrizetleu pillanatban megugrott. Erdey László rendőr tisztviselő azonbau hivatalszobája ablakán kinézve meglátta az utczáu s újra letartóztatta. A dolognak a vége az lett, hogy megbírságolták 25 frt erejéig a szegény alap javára, melyet a/, elegáus ur köuuyü szerrel kifizetett mert több mint 4000 frt volt a tárczájában. - Szinész-szöktetés. A Kömley színtársulat egy férfi tagját meg akarta szöktetni csütörtökön egy vidéki szinész-direktoruő. Nagyon csalódnék azonban, aki azt hinné, hogy valami fékezhetlen szerelem vad indulatja volt e merész és szokatlan kísérlet súgója. A világért sem. Az illető szinész-direktornő nem férfit, de egy jó színész erőt akart elhódítani magának s már meg is váltották a jegyet, be is ültek a kupéba, mikor az értesített rendőrség rajtuk ütött — s a színész urnák meg kellett vállnia leendő principálisnőjétől. — Becsületes megtaláló. Haviar András jóízűen mulatott a héten az „Újvilág" korcsmában. Muiatás közben kimeuve az udvarba elvesztette a tárczáját, melyben 20 foriut volt. A korcsmáros később megtalálta a pénzt s átadta azt tulajdouosáuak. — Betörések a vidéken. Lugosou a mult hó 28-án Weiuberger Dávid ós Scharz Jakabué szatócs üzletébe ismeretleu tettesek betörtek és 200 frt értékű bolti czikkeket elvittek ouuau. — M. Pócsou pedig a Mandel Dávid házát törték föl ismeretlen'^tettesek s egy csomó ágyneműt, magukhoz véve, eltávoztak. — Jutalom-játék. Benedek (jfmla, színtársulatunk jeles rendezője és kitűnő drámai sziuesz, e hó 10-dikén, csütörtökön tartja jutalomjátékát, mely alkalamra Csiky .Öröktörvény" ót választotta. Ez előadást és Beuedek Gyula urat a legmelegebb ajánljuk a közöuség pártfogásába. — A nyíregyházai polgári olvasó-egylet dec/.ember hó 5 éu az egylet helyiségében (városház-utcza, Csengeri-féle ház) este 8 órakor saját könyvtára j tvára felolvasó estélyt tart. Belépti dij személyeukint 30 kr. Az estélyt a t. cz. közönség hangulata szenut táuczmulatság követi. — BarbiAlice kamara-énekesnő hangversenye e hó 15-dikén lesz a főgimnáziumi torua-Ciaruokbau Mary Vurm zongora művésznő közreműködésével, a következő műsorral; I. Chopin ballade (as dur) Má'-y Wurm. II. a) d'Astorga morir vogliv, b) Jomelli Arietta (La Ctlaudriua) éuekli: Barby Alice. III. a) Wurm Mary Gavotte, b) Etude balkézre Mary Wurm. IV. a) Schubert „száraz virágok," b) Schubert „Heideurősleiu," c) Schubert „A folyónál," d) Schubert „Ungeduld" énekli: Birby Alice. V. a) Franz „Ősszel," b) Schuman „Ha szemedbe nézek," c) Schuman „Ajánlás," d) Massenet „Maiquise." e) Massenet „Nuit de' Espange" énekli: Barby Alice. VI. Rubinsteiu Valse Caprice Mary Wurm. VII. Rossini nagy Coloratur Ária Taukredból Barby Alice. A hangverseny este 7'/a órakor kezdődik. Helyárak : Elsőrendű körszék 3 frt, másodrendű körszék 2 frt. Zártszék 1 frt 50 kr Belépti állóhely 1 frt. Deákjegy 50 kr. N Y í R V I D É K". — Érempályázat iparosok és munkásoknak. Az országos iparé-,yesület a hazai ipirosok buzditásara és szerzett érdemeik elismerésére többérem kiad ísá: határozta el. 1. Diszérmet oly iparosok számára, kik gyakorlati működésükkel a hazai ipar előmenetelét idézték elő. Ezt az érmet az illető iparos müködéséuak jelentékeny voltához képest aranyban, ezüstben és bronzban adják ki. 2. Di-z érem amaz iparosok részére, kik a rendszeres műves iparban (kézművesség) ipari jelességük által kitüunek. E< érem lehet ezüst, és bronz. 3. Diszérem oly iparosoknak, kik a kor igényeinek és a külfölddel va'ó versenyképesség feltételeinek megfelelő ipartelepet (gyár- műhely) hoz ak létre, s annak helyes vezetése által versenyezni képesek. Az érmet ezüstben és bronzban adják ki, a telep mértéké hez és berendezés és üzem tökéletességéhez képest. 4. Disz érem azok szám ira, kik ipirukat művészeti irányban fejlesz • tik, ós e tekintetben figyelemre méltó sikert képesek felmu tatui. A pályázat az igazgatóághoz 1891 évi deczemb.'r hó 31-ig nyújtandó be. Pályázatra miuden Magyarország ban lakó, illetőleg Magyarországban iparteleppel biró egyén jogosítva van. Jutalmazni kívánja az egyesület ezenfelül a gyári szakvezetőket, kézműves segédeket és gyármuukásokat, kik szorgalmas és buzgó magukviselete által érdemeket szereztek. Pályázhatnak nők is Aju.alom ezüst- és brouzdiszéremben és azzal járó eúsmerő okmányban áll. A pályázat szintén a fenti határnapig adandó be. Továbbá a Szabóky Adolf alapítványból 10 drb cs. kir. arany ösztöndíjat kap egy előretörekvő iparossegéd. A pályázni kívánó bélyegmentes folyamodását 1892. január 1 ig köteles beadui. Végül kiad az egyesü et a Posner K L féle alapból kétrészben tiz darab cs. kir. aranyat három haladó iparossegéd buzdítására. Pályázati határidő ugyancsak 1892, év január 1 én jár le. — Nemcsak Debreczenben, hauem környékünkön is jól ösinorik az ország egyik elsőrangú ékszerész és órás czégét, melynek árjegyzekét t. olvasóiuk mai lapuuk melléklete gyanáut veszik; Valóban érdemes az áttekin tésre e változatos újdonságokat tartalmazó karácsonyi árjegyzék, melyből bárki, a legkényesebb igényütői a legszerényebbig találhat szükségletének megfelelőt. Miután e czég városunkat dűs raktárral jeleu deczetuberi országos vásár alkalmával meglátogatja s az Európa szállodábau fog tartózkodui, ajánljuk szép ujdouságai megtekintését. — Az Athcnaeuin Kézi Lexikona. A tudomáuyok eucziklopediája különös tekintettel Magyarorságra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Iguácz Negyedik füzet. Budapest, 1891. A m igyaros jellegű vállalat most megjelent negyedik füzetebeu véget ér az A betű s megkezdő lik a B, melynek anyaga szintén ép oly lelkiismeretes gonddal s hazai viszonyaiuka való külöuö> tekiutettel vau összeválogatva ós szakszerűen feldolgozva, mint éz előbbi füzeteké. Egészben a füzet az Ázsia— Bauer közti anyagot öleli fel s csaknem kétezere menő kisebb-nagyobb czikkei közül kiváló figyelmet érdemeluek a bankügyekre, Balatonra a bányaügyekre vonatkozó czikkek, melyek az összes jegi, gazdasági és történeti mozzana tokát felölelik, továbbá a Báthory ós Battháuy-családr.i vonatkozó alap.is czikkek Igen behatóan taglalvák hazánk földirati. irodalmi stb. viszonyai s alapos természettudo máuyiés orvjítaui. életrajzi czikkekbeu a füzet sziutén igen gazdag. A külföldi czikkek száma megfelelőeu uagy s a magyar vonatkozások, a hol ilyenek vauuak mindenütt fölenilitvék. Az igeu szépen kiállított füzetet ismét három ónálló melléklet díszíti, ami annál is iukább méltó a felemlitésre, mivel a kiadó vállalat átlag csak két-két melékletet ígért füzetenkint .Az egyik színes kep a magyar gyalog katonaságot tüuteti fel 8 képben, annak különböző változásaiban 1702-től 1840 ig. Egy másu kettős táblán a fűtési rendszerek vaunak feltüntetve. Az agyik old • I a központi (lég) fűtésről mutat be 11 képet, a másik pedig a helyi fűtés 14 külöuféle szerkezeteuek világos, sikerült rajzait adja. A harmagik melléklett sziatéu kettős tábla, mely az erdei fák számos rajzát nyújtja A negyven füzetre szahott vállalat két heti, három ives füzetekben jelenik meg; egy füzet ára 30 kr. Megszerezhető minden könyvkereskedőnél s az Atheuaeum kiadóhivatalánál Budapesten. Legczólszsrűbb előfizetési mód 10 füzet árának beküldése. Színház. Jó előadások, telt ház: ez a helyzet signaturája a héten. Kömley Gyula igazgatónak kiváló tehetsége van ahoz, hogyan kell a darabok megválasztásával és sorrendjével állandó közönséget teremteni és fentartani. Sikereinek jelzéseül elég csupán arra hivatkoznunk, hogy a központi vendéglő terme nem egy estén nagyon szűknek bizonyult. Különösen három előadás részesült határozott és osztatlan tetszésben: a keddi, csütörtöki és pénteki. Szinre került kedden három kedves kis vígjáték : Kolostorból, Nöudcarlás és Virágfakadás, mindhárom Dombay Mihály és Dombayné Rózsa újonnan szerződött tagok első felléptével. Dombay gyakorlott színész s kiváló routine-nal bír, akár mint fiatal szerelmes, akár mint bon vivant. Nem érdemeit akarjuk kisebbíteni, mikor azon kívánságunknak adunk kifejezést, hogy nyugodtabb, lassúbb előadásával még inkább megérdemelje a közönség méltó tetszését. Osztatlanul nyilvánult ez Dombayné Rózsa asszony játéka iránt s nem jogtalanul, mert kifejezésbeli erő és hajlékonyság, kellemes csicsergés már is a közönség kedvenczévé tették őt. Csütörtökön közkívánatra másodszor adták a „Nebántsvirágot" és pedig nem kisebb sikerrel, mint először, mert Győrfiné, Benedek, Bodrogi és Kömley ez alkalommal is kitettek magukért. A siker oroszlánrésze persze most is Tornay Fanesi kisasszonyt illeti meg, ki eleven játékával s finoman pointirozó énekével ina is számtalan tapsot aratott. Különösen tetszett az „Ezred dala" és a „Szent ének." Jani és Juczi históriája talán valamivel több volt a discrétnél, ami azonban nem árt se a darabnak, se a publikumnak. Elsőrangú előadás volt a „Nagymama" bemutatója pénteken (szombaton újra.) Tudvalevő dolog, hogy Csiky Gergely e darabja úgyszólván a Prielle Cornelia kedvéért készült s hogy a nagy művésznő e szerepében culminált. Kíváncsian várta azért a közönség Győrfiné alakítását s a I tüntető elismerés elég bizonyíték a rokonszenves fogadtatasra. A többi szereplők ellen se tehetünk kifogást, mert Bodrogi (lodorka Szilárd) és Kömleyné (Langó Seraphine) nem kevesbbé állták meg helyüket, mint Dombayné aki Mart hu nehez szerepében ismét ragyogtatta művészetét ugyszinte Benedek (Ernő), Dombay' (Kálmán) és a kis bzecsi Boris (Piroska). Sokat kaczagtak a mindig csillapodm vágyó Örkényi (Tóth Antal) és a sikertelenül csillapító lelkesz (Kömley) mulatságos alakjain is A ház zsulolásig megtelt. Szinre kerültek még : szombaton a „ Gigerlik•' középsikerrel, — vasárnap a „Betyár kendője" Perczel Mari Kalocsa Roza, Kömley és Benedek sikerdús felléptével — hetfon Hugó Károly ..Báró és bankár"-ja. Ez végtelenül farasztó egy tragédia, a színészre t. i„ mert csak három szerep van benne, a közönség azonban csak élvezni tudta Kalocsa, Tóth és Benedek művészi játékát. A „ Czigánybáró" szinrehozatala szerdán Tornay lancsmak (Arsena) és Perczel Marinak (Saffi) nyújtott ujabb alkalmat sikereik szaporítására. Csarnok. Egy a sok közül. Volt nekem egy jó barátom. Ismertem őt a gyermekszoba hintalován, a fakard és fapuskától egész addig a végzetes revolverlövósig. Nem volt titka, mely fürkésző szemeim előtt takarva maradt volna; nem volt ábrándja, reménye, melynek ne lettem volna társa, meghittje. Pedig sokat ábrándozott, sokat remélt, s hogy egyiket sem láthatta megtestesülni, oka azon ezer alakban előforduló akadály volt, uielyen már annyi üdvös terv, annyi nemes száudék törte nyakát, a mit ugy hivuak általánosságban, hogy a „körülmények." A kiben pedig nincs elég erő arra, hogy ne csak fellázadjon, de tegyen is a teremtő azou bölcs, vagy nem bölcs rendelkezése ellen, hogy kinek-kinek sorsát nem igazítja hajlamaihoz, körülményeihez, véralkatához: az elbukik abban az örökös küzdelembeu, melynek „élet" a ueve. A kinek olyau a természete, hogy hőstetteket tud véghez vinni, azt küldje a háborúba; — a ki arra született, hogy felebarátai testi uyavalyáival bíjlódjou, tanítsa meg az orvosi tudomáuyra; — a ki jól tud táuczolui, udvarolni és csinos gyerek, az legyen bálreudező, szerettessen magába egy baukárleáuyt és kész a sorsa — pályája, — bizonyára jól is fogja betöiteui; de a ki, — miut az én barátom, korán elvesztve az anyai őrangyalt, és az apa támogató karját, ugy uevelkedett fel, olyan kedélye gyúródott, hogy az életet csak szemlélni képes, hogy csak nézője a uagy színpad nyüzsgő-mozgó alakjainak, a ki maga föllépni, tenni, tanulni, valamivé lenni soha se birt elég erővel, anna c a végzet adjou ezer hold földet, ragyogó leányszemeket, ölelő karokat, édes boldogságot, — sült galambot. De nem adott. Ö maga moudá számtalanszor, hogy azért czipeli oly kiuual koldustarisznyáját, mert uagyuri hajlamokkal vau megtöltve, hogy életébeu minden bánat, lelkében miuden collisio azon mérhetleu aránytalanságból támad, mely vágyai és ezek teljesülhetése között tátong. Ő minden szép és jó iránt fogékony, szive tele van szeretettel és szánalommal a szenvedő emberiség iránt, fogékony, mély és lángoló szerelemre, gyöngéd, igazságszerető, megosztaná (utolsó falatját az éhezővel, — de mit ér mindez, ha ő maga is szegéuyebb az ördögnél. Néha apját vádolta meghasonlott belvilága okozójául. Miért költötte el vagyonát? Miért volt űr és kártyás, miért tartotta vissza gyermekkorában minden komolyabb foglalkozástól ? Tőle sem látott egyebet, miut tótleuséget, naplopás^ soha sem halotta tőle, hogy az életet meg kell érdemelni. A középiskolát végezte el, midőn anyja sirja mellett felhantolták az apjáét. Megöntözte könnyeivel, mert ugy szokás, hazament, mert a szokás haza vitte útját. Most gondolkozott először életében, de ez sem tartott sokáig. Összeszedte apja hagyatékát, mely néhány pipából, sétabotból, cziiueres pec^ótnyomóból s egyéb órtókteleu dolgokból állt, — s elindult, mint a gondtalan madár, fószket keresni, könyörületes rokonok panaszolt kenyerét enni. Örökölt még egyebet is az apjától: jóhaugzásu praedieatumos uagy nevet, czimert, ötágú koronát és végteleu sok uri büszkeséget. Igy aztán mihamarább keserű lett a rokoni könyörület. Beszegődött nevelőnek, de soha sem tudott megszabadulni attól az impressiótól, hogy a fizetett muuka lealázó. Kerülte az embereket, hete.:en át ki nem mozdu.t szobájából, olvasott vagy naplójába Írogatta elmelkedéseit a világról, az emberektől, öuuiagáról. Növeudékével szemben epp oly bámulatos közönyt tanúsított, mint a társadalommal szemben: sem türelme, sem érdeklődése nem volt elég hogy tanítványára üdvös hatást gyakorolhatott volna. Ekkor aztán jött valami, a mi egész lényét felforgatta; az első szerelem, az a uagy szeuvedély, inely két lélek rokonságából, egymás teljes megértéséből, két természet beuső haimouiájábúl támad, mely két szivet delejes erővel vouz egymáshoz, s rendesen az ember egész életére kihat. . . . Az erdőben sétált. Ama gyönyörű tavaszi napok egyike volt, melyeknek haiása az emberi kedélyre olyan, miut egy szép leány mosolya, a halálos beteg is vágyik a szabadba, a virágok és fecskék társaságába. Ot is kicsalta a melegen hulló napsugár, szükségét érezte, hogy kiszellőztesse lelkét. Leheveredett a puha fűbe, csokrot kötött ibolyából, gomblyukába tűzte, aztán hanyatt heverészve a fakadó loinbsátorou át nézte ábrándozva a ragyogó eget, mely szivébe oly jól eső derűt mosolygott Egyszerre női hangokat hall, felugrik, szökni akar, de már késő: két hölgy közeledik feléje. Felismerte őket; szomszédjai voltak, egy hivataluok özvegye és Ilonka leánya Szemrehányásokat tettek a mogorva szomszédnak : miért uem látogatja meg őket. Meg kellett Ígérnie, hogy legközelebb tisztelegni fog náluk. Ily beszélgetes között csakhamar elérték Iloukáék lakását Némi kézszorítással vált el a két fiatal.