Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 18 91. 9-ik számához, A magyar ábrándok nem hasonlíthatók a Hubay félókhez. Az az őserő, az a ki-kirohanó fájdalom, az az ujabbi, átalakult ízlés hiányzik Rimányinál. Az előbb a kegyeletet említettem. Tessék elhinni, hogy az alaphangot eltaláltam. Régente, az akkori viszonyokhoz képe.s: megérdemelt jó hírnév koszorúzta Rimányit; és moat annyi idők multán szívesen felkerestük és szívesen felkeresDŐk még egynehányszor is a kedélyes, kedves embert, aki oly naiv, a milyen volt az őt felemelő kor, aki haragszik, ha kissé erősebb indulatot fejez ki az előadott mű és mosolyog, ha pikáns áriát játszik és megmutatja, hogy vonó nélkül csinálja pizzicátoit. Sőt kedélyesen el is diskurál a közön­séggel. Kedves mosolya, modora, csinos játéka, a remi­nisceutiák kellemessé tették az előadást, de a művészi jít- kot keresőkuek csalatkozuiok kellett. Azonban tetszik ismerni a közmondást, hogy: „hun czut . . . hát jó; — de — kérem alássan van Rsmó nyinek specialitása is, a miben remek, mesteri, utánoz­hatlan. Ez „Rákóczy"-ja és „Repülj fecském" je. És ez nem volt a programúiban. Hibát követnék el, ha a kiséret bámulatos discré*. voltát ki nem emelném. Bodó urat különben Pétervártól kezdve Brassói, Bécs ős Bukarestig ismerik ez oldaláról. Somogyi Mór űr a Rhap^odiát nem játszotta úgy, mint a hogy azt Bodó úrtól hallottuk. Ellenben a Chopin­féle Notturnot, a Raff Capiice át ós a Brahms Scherzo ját gyönyörűen adta elő. Finom ülés, remek technika, helyes felfogás és kifogástalan előadás jellemzik őt. Merem mondani, hogy jobban kielégítette a műigényt, mint Reményi. Az, hogy a zongora nem volt kellőleg felhangolva, hogy egyes hangok ismételt megütéskor nem hallatszottak, a billentyűk strikeoltak, az nem a művész hibája. Mennyien voltak ? és kik ? vajjou a drága pénzért meg volt-e a kellő kéuyelem? vajjou a jegyek korlátlan számban kibocsáthatók-e ? ez nem a kritikus feladata birálni. Ebből láthatja, t. szerkesztő űr, hogy nem a kény­szerű önállóság tart vissza e kritika megírásától, hanem attól való félelem, hogy a kegyelet ellen vétek vele. De hát kritikusnak nem áll ilyenkor más a szeme előtt, mint az előadó és az előadás. Magamat további jóindulatába ajánlva vagyok a tek. szerkesztő urnák alázatos hive: Memor. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Wouivermans Ferenez helybeli kir. törvényszéki jegyző a kisvárdai kir. járásbírósághoz kir. aljárásbirövá neveztetett ki. — Áthelyezés. Mráz János kisvárdai kir. aljárás­birő, hasonló minőségben Nyiiegyházára helyeztetett át — A hólyagos himlő-járvány megint föllépett a vármegyében. Dr. Jósa András vármegyei főorvos a mult hó 27-edikén jelentést kapott dr. Ktizmös járás­orvostól, hogy a hólyagos himlő Karász községben jár­ványosán fellépett. Az első betegülési eset január 29-én merült fel. Február hó 18-ikától a járvány rohamosan terjed. Február 25-ikéig 16 hólyagos himlő beteg volt s ezek közül négy meghalt. A vármegye alispánja a himlő-járvány tovább terjedése ellen a legszigorúbb in­tézkedéseket foganatosítja; el fog rendeltetni ugyanis a himlőoltásoknak azonnal való keresztülvitele, még pedig a legpontosabb ellenőrzéssel oly módon, hogy azok a gyermekek is beoltassanak, kik az oltás után a fenn­álló szabályrende'et intézkedései ellenére az oltárt tel­jesítő orvosnak bemutatva nem lettek abból a czélból, hogy az oltás megfogamzása konstatáltassék. A járvány elterjedésének megakadályozása érdekében azonban a közönségnek is meg kell tennie a magáét és lehetővé kell tenni, hogy a hatóság intézkedései foganatosi­tassanak. Emlékezhetünk rá, hogy a hólyagos himlő­járvány 852 embert ragadott el 1887-ben. A követ­kező évben már csak 40—50 halottja volt e be­tegségnek s 1889 ben és 1890 ben egyetlen egy ember sem halt meg hólyagos himlőben a vármegye területén. Eredménye volt ez annak az erélyes feilépésuek, mely­lyel a közigazgatási hatóság, az 1887 diki járvány után a szükséges intézkedéseknek erélyt szerzett. A községi elöljáróságok figyelmét különösen felhívjuk rá, hogy az a ipán ur rendelkezéseit a legnagyobb pontossággal hajt sák végre s igyekezzeukk legyőzni az: a hitetlenséget, melylyel köznépünk a hatóságok közegészségügyi intéz­kedéseit ignorálja s azok foganatosítását lehetetlenné teszi Utalunk Németország példájára, ahol a kötelező védhimlő-oltásnak a hatóságok érvényt szerezvén, ma már a himlő betegségeket nem ismerik, s a német or­vos-tudósok ide járnak hozzánk, hogy a himlőre vonat­kozólag itt szerezzeuek nálunk elméleti értékű isme­reteket. — Az ág. evang. egyház által építtetni szándékolt központi elemi iskola terveinek elkészítésére kiirt pályázat a mai napon jár le, még pedig minden várakozást felül­múló kedvező eredménynyel, mert 15 pálya terv érkezett be. A pálya tervek felbontása f. hó 1 -én d. e. 11 órakor fog megejtettni. — Képviseleti gyűlés lesz márczius hó 3 áu ked den, melynek tárgysorozata következő pontokból áll. 1 Szabolcsvárinegye közigazgatási bizottságának határozata Nyíregyháza városa egészségügyének előmozdítása tárgyá­ban. 2. Polgármesteri jelentés dr. Meskó Pál városi fő­orvos lemondásának a képviseleti küldöttség kérelme folytán visszavétele tárgyában. 3. Polgármesteri jelentés az erdőkezelés államosítása ügyében megtartott várme­gyei értekezletben a képviselettől nyert megbízás értei mébeu részvétele tárgyábau. 4. Tanác-i előterjesztés a városi gőz és kád fü-dő bérbeadása végett kitűzött ár­verés eredménytelenségéről. 5. Tanácsi előterjesztés városi kövezetvámsz .-dési jognak bérbeadására nézve ered­ménnyel megtartott árverésről. 6. Tanácsi előterjesztés az egyes szakosztályokban hiányzó tagoknak pótlása tárgyában. 7 R>gále bizottsági javaslat az italmérés kezelés módo­sítási tárgyában. 8. A pótépitkezés által kibővített honvéd­laktanya bérletére vonatkozó szerződés bemutatása. Eset leg más tárgyak. — Nagy Lajos kir. törvényszéki bitó Zoltán nevű fia kitüuo szerkezetű kötő gépet talált föl, melyre nézve már szabadalmat is nyert Magyaror zigon. A derék fiatal euber a kötőgép előállítására nézve már szerződést is kötött egy hazai gyárral. — Választások. A városi iskolaszék folyó év február 24 én a tagoknak majdnem teljes (számszerint 20) számával Velkey Pál kir. tanf-ilügyeiő vezetése mellett fontos gyűlést tartott, mely alkalommal Nyíregyháza városa részéről nyilvánosan közzetet.t pályázat értelmében a siinapus/.tai községi jellegű iskola tanítója, valamint az a!végi és felvégi ujabban rendszeresített ovodákba ok­leveles óvónők választattak meg A sima-pusztai iskolába szótöbbséggel Karaszka Kálmán nagykárolyi ág. ev. kántor­tanító, az emiitett óvodákba pedig szintén nagy szótöbb­séggel Gömöry Ilon és Stoffau Sarolta okleveles óvóuők választattak meg- Megjegyzendő, hogy az érintett kis­asszonyok az eddig „gyermek-menhely" c/.imen s édes auyjuk vezetése alatt lenuálló ovodákban már két éven keresztül ugy a közönség, valamint az elöljáróság meg­elégedésére a kicsinyeket rendszeres ovodai oktatásban részesítették. — A polgári olvasó-egylet első felolvasó estélye márczius hó jS-áu fog megtartatni, melyre a t. cz. közön séget tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Az estély programmja következőleg állíttatott össze. 1. Elnöki meg nyitó, tartja Leffler Sámuel egyleti elnök ur. 2. Csermák Károly, egy régi magyar muzsikus életéből, irta és fel­olvassa Jóna Géza ur. 3. „A magyar nyelv" Ábrányi Emiltől és „A rab asszony" Kiss Józseftől, szavalja Andor Endre ur. 4. „Szentesitett hazugságok," irta és felolvassa Prok Gyula ur. 5. Az estély berekesztése Moesz Béla. a rendező bizottság elnöke által. Ezúttal is jelezhetjük, hogy a felolvasó estélyt a közönség hangu­lata szerint tánczmulatság követi. Belépti dij 30 kr sze­mélyenként. A jövedelem teljes összegben a polgári ol vasó egylet könyvtára javára fog fordíttatni. A felolvasó estély az egylet városház utczai (Csengrei-féle ház) saját kelyiségében rendeztetik. — A nagy-kállói „polgári dalárda" márczius hó 7-éu a Nagy-kállóu lévő vármegyeház nagytermében a létesítendő ref. jellegű negyedik elemi iskola felszerelési költségeinek fedezésére haugversenyt rendez, Helyárak; Elsőrendű körszék 1 frt, másodrendű körszék 70 kr., ülőhely 50 kr., állóhely 40 kr., deákjegy és karzat 25 kr. Jegyek előre válthatók: Ursziny Károly ur gyógyszer­tárában. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hir.apilag nyu^táztatnak. Kezdete 7'/a órako . A hangverseny műso­roza'a a következő: 1. „Őseink emléke." Huber Károlytól. Előadja: a dalárda. 2. Rondó Capriccioso F. Mendelssohn. Zongorán előadja: Jósa Mártha k. a. 3. Szavalat. Előadja: Féchy Gábor ur. 4 „Magyar dal-egyveleg" Előadja: a dalárda. 5. Felolvasás. Fotássy János főreál iskolai tanár úrtól. t>. „Magyar ábránd népdalok felett" Hegedűn előadja: Farkas Lajos ur, zongorán kiséri: Jósa Mártha k. a. 7. „Pepi Tante." Genée R.-től. Előadja: a dalárda. — Hymen. Geszti Sándor kezelő gazdatiszt Császár s álláson, eljegyezte magának Tacsik Teréz kisasszonyt Kisvárdáról. — A kereskedő testület közgyűlése. A nyíregy­házai kereskedők testülete mult ho 27-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a kereskedő ifjak egyletében, uem nagy érdeklődés mellett, Fest László elnöklete alatt. Elnök a közgyűlést megnyitván, dr. Hoffmann Mór egyleti titkár felolvasta uagy gonddal összeállított jelentését, melyben a testület, illetve a választmány működése teljes részletességgel lett feltüntetve. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést. Ezután felolvastatott a szám vizsgáló bizottság jelentése, melyből megtudjuk, hogy az eddigi pénztáros Csapkay Jenő, ki e tisztéről a választ­mánynak löbb i'.ben lemondott, de fel kéretett, hogy azt a ko/.gyii e.-ig legalább vl e je: visszavonhatlanul lemond tisztéről. A közgyűlés a lelépő pénztárosnak buzgó és flradhat'au működéseért jegyzőkönyvi köszönetet moud ; megbízza a választmányt, hogy saját kebeléből e tisztet mielőbb töltse be-. Felolvastatott a Penzügyigazgatóság leirata, a kü'földi házalok megadóztatása tárgyában. Miu'án a testület ezzel nem látja megakadályozva a fővárosi s más házalok jelenben is folytatott iizerkedését: utasítja a közgyűlés a választmány:, egy, a házalás rend szabályozását tárgyaló szabályzat kidolgozására s a városi tanácshoz való benyújtására. Ezután következett a vasár­napi munkaszünet kérdése a mely az alakuló közgyü ések is vita pontját képezte; miután a vasárnapi munka­szünetiéi szóló törvényjavaslat akkor még az országház asztalán feküdt, az akkori közgyűlés a törvényjavaslat letárgyalását bevárni határozta el. Miután a vasár.lapi muukaszüuetrc vona kozó törvényben körülírva nincs, hogy mely kereskedők vouatnak be a muukaszün t megtartá­sába: a közgyűlés utasította a választm uyt, hogy hala­déktalanul irjon fel a testület a miniszternek, miszerint a várős kereskedői óhajtják a muukaszűuetnek általános behozatalát s ha ez miuiszteri rendelet utján kötelezve nem lenne : úgy, ha a kereskedők ezt a maguk kőiében a kivitel stádiumáig juttatnák, miután a fűszerk reskedők uagy részénél tőzsde is vau, nehogy a vasárnapi muuka­szüuet megtartása ezen tőzsdékkel bíró kereskedőkre büutetést vo.ijou maga után, figyelmeztesse a minisztert, hogy itt 2 spécialis tőzsde is van s így a közönség igé­nyei a vasárnapi muukaszüuet megtartásával kielégítést nyerhetnek, s az állam sem szeuvedue e miatt kárt. Ezu tán egy tiz testületi tag aláírásával benyújtott indítványt tárgyalta a közgyűlés, mely a levél postai forgalom gyor­sabbitásával és a vasut.i indóháznál egy fiók postahiva­tal felállításával foglalkozik. A közgyűlés behatóan tár­gyalta ezen két indítványt; az előbbire nézve a választ­mány megbízatott a dolog mibenlétének utántekiutósére a másodikra vonatkozólag pedig utasíttatott, hogy e tárgy ban a közlek. és keresk. miniszterhez kérvényt intézzen. Ezzel a közgyűlés véget ért. — Tudositóuk közlése sze­testti­riut a fentieket s miután mi a kereskedők letét ós annak működését koríntsem tartjuk oly cse­kély jelentőségűnek, hogy ily rövid tudó-itással meg­elégedünk: lapunk egyik legközelebbi számábau úgy°a közgyűlésre, mint a testület működésére még visszatérünk. — A kövezetvám bérbeadása. Tudval. vőleg a varos képviseleti közgyűlése az 1891-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával elhatározta hogy az eddig házilag kezelt köveze; vám ccélszerűségi okokból bérbeadassék. A képviselet ezen határozata f. hó 25 eu megtartott ár­veresen lett foganatosítva igen nagy érdeklődés mellett, l'obb válalkozo akadt ugyanis, kik figyelemre méltó aján­latot tettek, melyek közül li gelőuvósebb Dick Mór volt, miskolczi kövezetvám berlóé volt, aki 12,100 frtot ígért a nyíregyházai kövezetvám szedési jogért. Ketséges azon­ban, váljon megmarad e a kezében? mert a bérleti fel tételek 5 pontjainak megváltoztatását kötötte ki, ehhez tehát a képviselet jóváhagyása szükséges. Ugyanezen al­kalommal tartatott a^városi gőz és kádfürdő bérbeadá­sát czélzó árlejtés is, de erre a szigorú bérleti feltéte­lek miatt, melyek az összes berendezéseknek készpóu zen leendő átvételét, állapítják meg. figyelemre méltó ajánlat nem tetetett, Iry, ha ugyan e" félté'eleken módosítás nem történik, a gőzfürdő továbbra is a város nem épen előnyös kezelése alatt marad. — Pály ázat. A nyíregyházai ni. kir. pénzügyigazga­t óságnál a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak 1891 évi 304 sz. a magas readeletevel egy 360 frt azaz háromszázhatvan forint évi dijjal javadalmazott pénzügvi fogalmazó gyakornoki állás rendszeres)ttetven, ezen állásra pályázat nyittatik. Felhivatnak ennélfogva mindazok,(kik ezeu állást elnyerni Óhajtják, hogy erkölcsi magavisele­tüket, jelenlegi alkalmaztatásukat, katonai kötelezettsé­güket, valamiut az 1883 évi I törvényezikk 5 § a értel­mébeu megkívánt jogvégzettségüke: igazoló okmáuyokkal felszerelt pályázati kérvény ükét előljáró hal óságuk utján illet ve akik még szolgálatban nem állanak az illetékes vármegyei főispán utján, jelen pályázati hirdetménynek a „Budapesti Közlony"-beu való első megjelenésétől számi ­tott 14 nap alatt alólirt kir. pénzügyigazgatósághoz nyújtsák be. Az elkésetten beadot.t kérvények tigvelembe nem vétetnek. Magy. kir. pénzügyigazgatóság. Nyíregy­háza, 1891. február 25 én. Ötvös. — A honvéd laktanya bérlétéül uem 1687 frt SO kr lett a bobvedelmi minisztérium által megállapítva, iniut, az tévesen közölve lelt, hanem 3949 frt 87'/ a krt', még pedig a régi epületek után 2261 frt 7'/ a kr az ujakra pedig 1688 frt 80 krt. — Értesítjük a n. é. olvasó közönséget, hogy Ke­mény J. jó hirnek örvendő fényképész — miután mű­termét átadta, csak ma f. hó 1-éu és 2-án eszközöl sze­mélyesen felvételeket. Az érdekeltek figyelmét felhívjuk a Léderer féle gyógyszertár mellett levő uj képekkel dí­szített kirakatára. •— Alföldi Károly tánezmester a jövő hó elején kezdi meg városunkban a táneztanitást — Irodalmi közlemények czim alatt Tarezali Dezső helybeli könyykereskedő czég egy időszaki értesítőt indított meg, mely minden hó 1 én megjelenik Ezen értesítő felkarolj i a jobb és jelesebb irodalmi termékeket minden szakból, melyek is/.ta felvágatlan példányokban leszállított áron kaphatók nevezett könyvkereskedőnél. E jegyzékben felvannak sorolva nagyszámú regények, be zé­lyelc, rajzok, színművek, költemények, történe m' muukák és emlékiratok, jogi, államtudományi, politikai és statisz­tikai munkák, röpiratok, gazdasági és orvosi munkák stb. Mindezen művekből 25—80% árengedménnyel leliet itt kapni, a mi könyvvásárló közönségünknek nagy előnyére szolgál, mert potom áron cdnos könyvtárt rendezhet he. Ezen irodalmi ér' esi tőt, melyben a leszállított áru művek részletesen vaunak felsorolva, fenti könyvkereskedés in­gyen és bérmentve küldi meg mindenkinek, a ki ez iránt hozzá fordul. — A nyitra és barsmegyei gazdasági egyesületek által éveukéut rendezni szokott jó hirü érsekújvári nagy lóvásár a folyó 1891. évben, nem mint hirdetve volt márczius 16 -án, hanem május h i első vasárnap dél titánján és hétfői napján fog megtartatni. Ezen határidő, az ez után következő évekre is egyszer mindenkorra érvényes. A f évben május 3-ik és 4-ik napján megtartandó nagy lóvásár iránt, ugy a tenyésztők miuta kereskedők részerői igen nagy érdeklődés mutatkozik. —• A rózsák metszéséről hoz illusztrált közléseket a ..Rózsatenyésztés" most megjelent 3-ik füzete. E fűzei­ben fejezi be szerző Czapáry Albert a rózsa fajok kivá­lasztását és csoportosítását, továbbá az ültetés módját illető megjegyzéseit, ez után tér át a rózsák metszése és azoknak télre való betakarására. E fejezetnél, mint a tenyésztés egyik legfőbb kellékénél hosszan időz szerző s számos illusztrációban mutatja be alapos leírással a metszés nagy fontosságát. A többek között itt elmondja, hogy a metszés az évnek két időszakában szokott eszközöltetni és pedig őszszel és tavaszszal (márczius hóban). Itt aztán közli, hogy a rózsáknak télen való metszése mily veszé­lyes a növényre, mert a rajtok ejtett sebek következtében a hideg és téli nedvesség behatása alatt sokat szenvednek, sőt végkép el is pusztulnak stb. A füzetet 1 ő csinos kép díszíti s általában kiállítása oly szép, hogy bármely sálon asztalnak díszére válik s a mellett — ha a mű már tel­jes lesz — jeles útmutatója leend a rózsa kedvelő közön­ségnek. Alig is van szakmunka, melyet a sajtó és a közön­ség olv melegen karolt volna fel mint ezt s meg is érdemli, mert szakirodalmunkban hézagot pótol. Most a tavaszi idény küszöbén ajánljuk olvasóinknak, hogy a mű kiadó­jától nautatvánv füzetet kérjen megtekintésre, azt hiszszük készséggel küld.' Ára '/« évre csak 1 frt 20 kr., mely összeg a „Virágkedvelők könyvtára- kiadó-hivatalának Nyíregy­házára küldendő be. A büdsíeatmihályi rablógyilkossá? vég­tárgyalása. A vármegyeháza nagytermében, folytonosan nagy érdeklődése között a közönségnek, egy hét óta folyik a mult év május 17-dikén elkövetett bűdszentmihályi rablo­gyilkosság törvényszéki végtárgyalása. Az egy heti tárgyalás óriási anyagát természetesen a maga részletességében nem reprodukálhatjuk, csupán a kiválóbb fontosságú momentumokról számolhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom