Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

Y í B V 1 D É H." — Hasznos és időszerű munkára hirdet előfizetést Tarczali Dezső nyíregyházai könyvkereskedő, czime: „ Szőlőmivelési ugar-rendszer általában, de legfőképen a homok talajon." A mű szerzője Gzapáry Albert műkertész, gazdasági iró. Mint a felhívásból olvassuk, a mű három fejezetre oszlik: az első fejezetben értekezik szerző a levél sajátságairól általánosan és a szőlőlevél fejlődés Kiváló fontosságú hivatásáról; a második fejezetben fejtegeti kimeritőleg a szőlőnövény természetét; mig a 3-ik fejezetben rátér a szőlő ugar-rendszer szerint való mivelés módjának szakszerű előadására; előadja ezen rendszernek már betelepített területeken való alkalmazásának könnyen kivihető módját, megvilágítja a termővessző vízszintes vonalon alól való lehajlitásának a bő termés előidézésére vonatkozó Hagy fontosságát; ismerteti az ezen rendszernél alkalmazandó feltűnő egyszerűségű metszés módot; a szőlő zöld munkáját, trágyázását és végre értekezik a szüretelésről. Mint a felhívásból kiveszszük, ez oly munkának ígérkezik, amelyet megszerezni minden szőlőbirtokosnak ajánlunk. A mű előfizetési ára 40 kr., tehát oly csekély, hogy azt bárki megszerezheti; bolti ára jóval magasabb leend. Az előfizetési összeg fenti könyvkereskedés czimére küldendő be. — Első eset a fő postán. A tavaszi évad beálltával az éléuk üzleti forgalom — igen természetesen — sok dolgot ád a főpósta szállítási osztályának. Az ilyenkor postára küldött szállítmányok legnagyobb részét a magkereskedők szolgáltatják, a kiknek üzlete, különösen az utóbbi években, élénk lendülhet vett. Bármily nagy volt azonban már évek óta tavasz kezdetén a forgalom, mindeddig nem fordult elő, hogy egyetlen czég egy s ugyanazon napon ezer csomagot adott volna postára. Erre az első eset a napokban köveztkezett be, a mikor a Mauth,ner Ödön magkereskedéséből 1039 postai csomag került egy napon szállításra, noha a postai szállitásra uem alkalmas, nagyobb szállítmányok száma — melyeket vastíton továbbitatott a nevezett czég — körülbelöl 400 volt e napon. E küldemények egy része nemcsak a monarchia legtávolabb részeire, hanem a messze külföldre, sőt tengerentúlra lett szállítva, a mi egyrészt a hazai magkereskedelem örvendetes élénküléséről, másrészt pedig arról tesz tanúságot, ho:y a nevezett czég már a legtávolabbi idegen földön is jó uevet és bizodalmat vív ki a magyar kereskedelemnek. A közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő ur! A „Nylrvidék" 13 ik száma nyilttér rovatában a „referens" subája alatt közöltekre kijelentjük, hogy elferdítve közölt nyilatkozatunk tárgyilagos helyreigazítására semmiféle választ nem vártunk, meggyőző okok hiányában, gorombáskodásra pedig még csak nem is gondoltunk. Épp azért, míg az erre vonatkozó ítéletet a művelt olvasó közönségre bizzuk

v addig más részt nesa késünk a helytelen levezetésből igaztalanul használt „nagy képüsködés" kifejezést, — a mely czikkirót a fenn forgó ügyben buzgólkodása közben tükörbe nézésekor' önmagára tehette figyelmessé, — a leghatározottabban visszautasítani, és a mennyiben a ,helytelenítés" „meg rovás" és „megbélyegzést" illetőleg fogalomzavarban látszik lenni, őt e részben a kellő felvilágosítás tnegszerezhetése végett az „ismeretek tárához" utalni. . . . Hogy czikkiró első nyilatkozatuuk tartalmával, vagy szövegezésével, talán azért nincs megelégedve, mert nem szája ize szerinti, vagy pedig nem az érthetetlenségig czikornyás, ezen sajnálatunkra nem segíthetünk; a hamis consecveotiaval elérni kívánt eredményben pedig a „referenssel" osztozkodni nem kivánuuk, sőt a magunk részéről a vele ezen a téren való, eddig sem keresett érintkezést befejezzük! Nagy-Kálló, 1891. ápril 2. A helyreigazítok. *) E rovat atatt felszólalásokat díjtalanul közlünk, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A tui'fa-ipari'ól. — Emlékirat Kállay András főispán Úrhoz. Irta: Bleuer Mór. — (Vége.) VI. Szabolcsmegyében különösen fontos szerep vár a a rétközi turfa-iparra. Magyarországnak nyers terményei közt, melyek kiviteli czikket képeznek, néhány év óta már a szalma, a nyerstermények legdurvábbja is tekintélyes helyet foglal. Azok, kik szalmájukat kivitelre szánjlk, vétkeznek az okszerű föhlmivelés igényei ellen; számba nem veszik, hogy a szalmakivitellel földeiket fosztják meg. E szalma trágyának átalakítva, rószbeu visszaszolgáltatná a termés által a talajból kivont anyagot. Szabolcsmegye azonban nem szerepel a szalmát exportáló vidékek közt. Ezen megyének J/,részén a talaj szegény, könnyű homokból áll, mely a világon legszebb „•íyíri" rozst termi ugyan, de szemet ós szalmát oly csekély mennyiségben, hogy ily földek tulajdonosai úgyszólván folytonos szalmahiánynyal küzdenek. Ezen hiányt pótolni vaunak hivatva a • szomszédos rétközi turfás lápok. Mihelyt a szálas turfának jelentősége és értéke, mint álomszer és a homoktalajon érvényesülő előnyei, mint trágyaképező nagyobb körökben .ismerve lesz és tért foglal: a rétközi turfás lápok fogják elláthatni a szomszéd nyírséget olcsó és jó alomszerrel. Nem valószínű, hogy Szabolcsmegye gazdasági helyzeténél valaha felmerüljön azon eset, hogy a szalma termésének bárminő csekély részét exportálná. E lenkezőleg a turfa oly olcsó s oly jó tüzelő anyagot fog szolgáltatni, hogy az eddig fűtőül elégetett nagy szalmamenynyisógek is meg lesznek mentve és hasznos gazdasági czélokra fordíthatók. Mint olcsó tüzelőszer a folytonos áremelkedésben leledző szénnel versenyezni fog ős pótolni fogja a vidé künkön ijesztő mödou végbemenő erdőpuszíulások folytán bekövetkezendő tűzifa hiányt. Vegyünk számba, hogy a szomszéd Zemplén , Uug , Bereg- és Mármarosmegyék faállományai is gyérülnek és kevés kivétellel, főleg a magas rengetegekben találhatók, hol a szállítás nehézségei és költsége eddig a letárolástól megvédték. Mindez már a közel jövőre is biztosítja a tűzifának fokozódó érték emelkedését, mely különben ma is oly magas, hogy a legselejtesebb füz- és nyárfának bécsi öléért, a tiszamenti fűzes erdőkben 4—5 frtot fizetnek. Ezekből a felső szabolcsi láp vidéken életbeléptetendő nagyobbszabásu turfa ipar szükségét és életrevalóságát kellően igazoltnak találom; lássuk, minő nehézségek állanak ezen feladat útjában. Első helyütt: az idegenkedő kétely, mely a világon mindenütt, minden uj eszmét kicsinylőleg félre vetni szeret; nálunk — fájdalom — oly hatalom, mely nemzeti fejlődésünkben gyökeredzik. Illusztrálja ezt a fenforgó esetben az, hogy esztendeje elmúlt, rnióta nem magáu de közérdekből felszólaltam és a turfára vonatkozó felfedezésemet közre bocsátottam: a megyei társadalomnak, közigazgatásnak, gazdasági egyesületnek, a közéletnek csúcsai és tagjai, az ibrányi turfaipar kísérleteket, még Csak egyszerű megtekintésre se méltatták! Nagy akadály bizonyára oly szakértő közeg hiánya, ki a turfa telepek létezését constatálná, terjedelmét megállapítaná és okszerű kihasználása iránt az érdekelteket felvilágosítaná és oktatná. Végre uagy akadály a Rétköz lápföldjein a közlekedési útak hiányos volta, mi a szállítást bizonytalanná és drágává teszi oly annyira, hogy ezáltal a helyi fogyasztást meghaladó ipar fejlődése ez idő szerint ki van zárva. Jóllehet ezen vidék kezdettől fogva a megyei közmunkához hozzájárul: közlekedési vonalai, az egész megye terű létén, a legroszabbak, elhanyagoltak: ezek érdekében miudeddig vajmi kevés, monhatuók semmi se történt. A szokásos fuvarbér Itnbráuyból a 19 klmnyire eső Nyíregyházáig rendesen 30 kr mm.-ként. Jó űton korlátolt mennyiséget elszállíthatunk, ha a mezei munka megengedi, de takarás, szénahordás, burgonyaásás és ten geri hordás beálltával, a szállítás magasabb fuvarbér fizetés mellett is megakad. Nagyobb szabású ipar nem állhat fenn, ily közlekedési mizériák között. De az akadálytalau szállítás biztosítása eseten sem bírja el a turfa e magas vitelbért. Kell, hogy a tüzelőturfának mm.-ját a legközelebbi vasüti állomáshoz szállítva 30 kron, az alomturfat 70—80 kron adhassuk el. Ezeu nehézségek és akadályok leküzdése és elhárítása meghaladja az egyesek képességét. Itt a kormány és a megyei közhatóság ténykedése válik szükségessé. A bajnak felismerése diktálja már orvoslását is. Szükséges, hogy miként mis iparágak életbeléptetése és érdekeinek előmozdítása czéljából történt és történik : kormáuybíztos neveztessék ki a turfaipar terjesztése és fejlesztése érdekébeu. Valamint a borászati, kender, selyem, házi és más iparok érdekében kinevezett kormánybiztosok eljárása megteremtette, illetve fejlesztette ami ip irágakat: a turfaipar terén is kormánybiztosra vau szükség. Mellette egy szakszerű tapasztalattal biró mérnökre, ki turfás lápjainkat tanulmányozná, felmérné és esetrőlesetre czélirányos ipar létesítésére concrét javaslatot tenue. Működésűk abban culminálna, hogy a talaj tulajdonosait egyesülés és társulás utján kezök ügyében fekvő kincseik kiaknázására és értékesítésére birják. A társulás és egyesülés e kérdésben azért ajánlatos, mert akár az egész vidék turfaiparának életre keltése, berendezése és megindítására, majd a felügyelet és esetlegesen felmerülő hibák javítására elég egy szakközeg; a távolabbi vidékre eszközlendő eladások, szállítások közvetítésére: elegendő egy központ. Ezek által nem csak sok költséget lehet megtakarítani, de miután az egyesülés erőt ad: nagy szabású actiót kifejteni. A közlekedési mizériák megszűnését nemcsak a még nem is létezd turfaipar, de miuden közgazdasági érdekünk hangosai követeli. Végre be kell látni, hogy ezen követelmények kielégítésére is rá került a sor. Kezdet óta épit és tart fenn e vidék kőűtakat más vidékek és útirányok számára, illő hogy valahára az itt uralkodó állapotnak is vége szakadjon E kérdésben a közmunkát szabályozó törvény és az ütadó életbelépése megadja a helyzet sanálását. Sajnálattal konstatálom, hogy a megyei közgyűlés — elég szük-keblüen — az űtadót, a törvény által engedélyezett. 10% helyett, 8%-ban állapította meg. Ez uem is megtakarítás, mert soha jobb és gyümölcsözőbb helyre uem fektettetett a közönség fillére, mintha Szabolcs* megyében az ütadó alapján, a qualifikálhatallau közüti rendszerünk javítva lesz. Jó lenne az ütadót a közadók 10°/tjére emelni, hogy magasabb szabású actiót kezdhessünk. A begyülendő átadónak fele a meglevő kőütak fenntartására és közös megyei czélokra fordíttatván: az ütadó másik fele alapján nagyobb törlesztési kölcsön felvétele és bölcs beosztással miuden vidék közlekedési viszonyain lehet segiteui. A szabolcsi felső-tiszai ártér köxépső lapályán a jelen* levő közlekedési mizériákat csak egy vicinális vasüt életbeléptetése szüntetheti meg. Ezen vasütat ügy képzelem, hogy az Kisvárdától kiindulva Döghe, Kékese, Kanyár, Dombrád, Beszterecz, Halász, Ibrány, Kótaj, Sóstót érintve Nyíregyházán az állami vasútba menjen át, esetleg kiágazással Kótajtól Bujig és Berczelig. E vasút az állami vasútak részére nem mint coucurens, hanem mint gyűjtő működne, e vidék kőt központjának : Kisvárda és Nyíregyházának kereskedelmi ős forgalmi érdekére nem rontólag, de előmozditólag hatna, tehát semmi ellenérdekbe nem ütközDők és hatalmas érdekeket elégítene ki. Ha a megyei útadó alapján felveendő kölcsönből ezen vidék közlekedési érdekeinek kielégítésére 200,000 frtnyi szubventió fordítható : ezen vicinális vasút a többi tényezők bevouásával létrehozható és eáen vidék örök idők óta fenálló közlekedési mizériája véget ért, a megye pedig beváltotta, a kezdettől fennálló azou tartozását, miszerint a közmunkára forditott közpénzekből, melyhez e vidék is mindvégig hozzájárul, e vidék részére is történik üdvös intézkedés A fentemiitett vasüt létesítése, vagy a turfa telepeknek bármely más vas sínekkel levő összeköttetése az ártér szélén vonuló vasútvonallal, képezi a Rétköz vidékének közgazdasági és különösen az itt életbeléptethető turfa-ípar felvirágoznának sine quanonját, e vasúti tervek elmaradása esetén úgy mint közgazdasági heljzetüuk, az esetleg létesitendő turfa ipar is, örök t'espedősre van kárhoztatva. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 7 90 8.50 Rozs 100 » 6 60 6 75 Árpa 10J » 6.40 6.75 Zab 100 » 6.60 7.— KukoriczalOO > 6 40 6.50 K. repeze 100 » —. .— Paszuly 100 » —. .— Szesz literenként. —53 54>/i Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 > Muud-liszt 1 > Zsemlye-liszt 1 > Buza-liszt 1 > Barnakenyér-liszt —.19 -.20 —.15 —.14 —.14 —.11 1891. április 4-én. I Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús | Juh hús Háj Diszuó-zsir Szalonna Faggyú (nyeri) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Töluyfa 1 100 kiló 1 » 1 > 1 » 1 » I > 1 » 1 > 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 > köbmtr 2.— —.44 —.44 -.48 —.36 —.77 —.46 —.22 —.03 —.70 —.60 —.10 2.80 1.4) 3.— 2.80 Felelős szerkesztő: lífCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. KÖNNYENOLDHATOKÁKAO •JÓI fizető : í..'lKt-2'ÓO Virágmagvak. Az idei friss gazdasági és kerti veteménymagvaim, valamint a valódi erfurti virágmagvak megérkezvén, ajánlom azt a t. közönség figyelmébe és kívánatra szívesen megküldöm a legújabban megjelent magnrjegyzékemet. Tisztelettel HOFFMANN ADOLF. Asztali, pecsenye és csemege-borok ól szóló árjegyzékemet is készséggel megküldöm. Saláta, retek, uj bnrpya s egyéb zöldségfélék kaphatók. XMXXXXXXXXXXXXXXXXX&XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 1 Bl ÜSSel i > 4 1888-iki kiálli- £ -í táson r 1 ezüst érem. í Bikszádi égvényes konyhasós Bécsi világkiállításon érdem-érem. A bikszádi VÍZ orvosi tekintélyek által el van ismerve, hogy alkatrészeinél fogva különösen gyomor és emésztési hiány orvoslására úgy hazánk, mint a külföldi ásványvizek között a leghathatósabbak közzé tartozik, miért a brüsseli kiállításon ezüst érem és a bécsi világkiállításon érdem-éremmel kitüntettetett. Kitűnő hatású: idült tiidöhurut, tüdölégdag és a kezdődő gümökórnál; idült gyomorhurutnál, naponkénti fejfájásokat, fejszédüléseket szünteti, az egész vérkeringést jótékonyan emeli, s igy az emésztést és jó étvágyat teljesen helyrehozza. Oldó hatásánál fogva az egész bélcsatornát tisztán tartja, s igy kitűnő az aranyér, sárgasás", máj- és lépdaganat ellen. Borral vegyítve kellemes ttditő italt szolgáltat. Kapható: MARSALBŐ LAJOS úr fóraktárában HYIREGYHÁ2ÁH, 1 rekesz 40 palaczkkal 5 forint 50 kr. Üres üvegekkel telt ládák ugyanott 2 forint 50 krajczárjával vétetnek vissza. (142—25—1) Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXXX