Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-18 / 3. szám
XII. évfolyam. sz?lni > Nyíregyháza, 1891. január 18. VEGYES I AKT ALMI 1 HETI LA1> SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEG'fZÓK EGYLETENEK KüZLON/.,. SgyMegjelenik hetenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre 4 forint. Fél érre 2 „ Negjed érre ........ 1 „ A községi jegjző és tanító uraknak egész érre csak két forint. Az előfizetési pénzeli, megrendelések * A J al» szellemi részét képe-íi küldemények, Hirdetési diiak • , ..,,. ' , , H»ja szerkesztő cziine alatt kéretnek bcküldotui . . lap szétküldésé targyaban leewtfí fvLsTfffM Bérmente t,. n l p . . . , Minden négyszer h .sábozott petit sor e^.z.r lamlások Jóba Eléli kiadó-tuUjdouo,] fogadutnak el ^lése 5 kr.; többazori közlés esetében 4 kr. köuyviiyüind.ijitli'i/ iskola-uteza 8. szám \ k é, jratok Mak TÍUsos ki a, lalr a , a z | m Í" de n "" (Jáaószky ház) intézendok. |-jll e tő költségére Küldetnek vissz,, A nyilt-tiri közlemények dija ,ocoukint IS kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. il'i! Budapesten, Haasenstein és Voeler irodájában Bécsben. Prágában é- Budapesten, va!am :nt Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Conip. á.tal Hamburgban. Olvasóinkhoz! Tizenlianiiadikáról tizenne^yedikere virradó éjjel a nyomdai, szerkesztőségi és kiadó hivatali helyiségeink szomszédságában levő Varga-féle butor-raktár es kárpitos-műhely felett ki^yuladt, a tető. Gyorsan és föhartóztathatlanul terjedtek a lángok. Néhány perez alatt az egész épület, n, pinczétől föl a tetőzetig tűztengerben állott. A Varga-féle nagy bútorraktár, Pintér koporsó-raktára s a közöttük elhelyezett cserép-edény bolt tetőzetei csakhamar beszakadtak. A beegés veszedelmétől csupán a géphelyiséget s szerkesztői és kiadó-hivatali helyiségeinket kímélte meg egy megmaeyarázhatlan és megnevezlietlen hatalom. Ennek a csodálatos hatalomnak, az isteni gondviselésnek köszönhetjük, hogy a „ Ny ir vidék" fennakadás nélkül, megszabott rendes idejében megjelenhet. Ii^az hogy csonkán, nem rendes, megszokott terjedelmében, de igy is csak ugy, hotry n igy áldozattal, költséget, muukát nem kiméivé, jóformán a lángokban álló telőzet alól az egész nyomdát, a megmentett üzleti fölszereléseivel azonnal egy másik helyiségbe helyeztük át, szemben a romokba omlott leégett régi helyiséggel, a Jánószky-féle házba. Megmentettük a nyomda egy részét, a szerkesztői és kiadói hivatalt s két gyors-sajtónk immáron újra összerakva, zavartalanul ontja ki magából a benyo ntatott papirost. De igen nagy azért a kár, amit szenvedtünk. A százezernyi ólombetűk áthurczolása, gépeink szétszedése s újra összerakása, az üzleti készleteinkben történt elkerülhetetlen rongálás: bizonyára nagyon számbavehető veszteségek Ettől eltekintve azonban, a tűzvész által teremtett helyzet bizonyára okul szolgálhat a mentségre lapunk tisztelt olvasóinál, ho.i:y a „Nyírvidék" ez egyetlen alkalommal kisebb terjedelemben és kevesebb tartalommal jelenik meg. Elnézést kérünk ezért olvasóinktól s jelentjük egyszersmind, hogy a nyomda a kényszerű és hirtelenesen történt áthurczolkodás után immáron teljesen rendben van s zavartalanul folytatja működését uj helyiségében, a régi helyiséggel átellenben levő Jánószk}-fele házban. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy a hála és köszönet legőszintébb kifejezésével ne adózzu ik az önkéntes tűzoltóságnak, melynek — a főparancsnok út tól kezdve minden egyes tagja önfeláldozó és kitartó munkásságot fejtett ki vármegyénk és városunk egyik műintézetének s ezzel együtt közéletünk egyik szerény sujtó-oiganumának megmentésén. E helyütt köszönjük meg együttesen a részvétnek s érdeklődő tudakozódásnak sok nyilvánulásait is, melyek a tűzveszedelem hirére a vármegye igen sok községeiből szerkesztőségünkhöz érkeztek. Hogy a „Nyírvidék" ilyen körülmények között fennakadás és időmu'.asztás nélkül megjelenik, megnyugtatásul szolgálhat azoknak, kik — amint azt küldött s ránk nézve igen hizelgő részvét-nyilatkozataikból s erdeklődő tudakozódásaikból olvassuk — attól lé tek, hogy ez a tűz e.-et közéletünk egy szerény, de becsületes törekvésű sajtó organumának a I tűzését is veszélyeztetni fogja. Erről egyáltalaban nem lehet szó. A „N\írvid k" s vele eg.\ütt a nyomda, szenved,itt érzékeny veszteségei mellett is, minden lényegesebb fennakadás nélkül élni és működni fognak tovább is Köszönjük és kérjük jövendőre is a közönség Bzivts támogatását, mely — miként » múltban — a jövőben is leghatalmasabb erősségünk lesz ;rra. hogy mi is, annyit, amennyit, mozditsu.ik közdolgaink, közös javaink előlialadasán. Köszönjük a részvétet s kérjük a további támogatást. Nyíregyháza, 1891. január 17. Tisztelettel: Inczédy Lajos, a .Nyírvidék" felelős szerkesztője. Jóba Elek, a „Nyíividék" kiadó-tulajdonosa. Megyei hivatalos közlemények, 1 '9 0 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által a szesz denaturálásánál használt faedények és borszesz tartályok hitelesítésénél szedhető dijak maximuma tárgyában 38595/1890. szám alatt kiadott körrendelet másolatát közhirrététel, illetve a mértékhitelesítő hivatal utasítása végett közlöm. Nyíregyháza, 1891. január o. • Miklós László, alispán. 38595,111. szám. M. kir. keresk. miniszter. Kendelet a szesz denaturálásánál használt faedények és borszesz tartályok hitelesítésénél szedhető dijak maximuma tárgyában. A szesz denaturálásánál használt faedények és borszesz tartályok hitelesítésénél mint maximalis dij szedhető: 30 hektoliternél kisebb tartályoknál minden 10 literért 1 krajezár; 30 hektoliter vagy nagyobb tartályoknál inint alapdíj 1 írt 80 kr és minden 25 literéit 1 krajezár. Ha a hitelesítendő tartály fokonkint is megvizsgálandó, akkor minden fok meghatározásáért külön 10 kiszedhető. A hivatalon kívül teljesített hitelesítésnél a fentebbi díjon felül még a rendes napdij és szállítási költség is viselendő a fél állal. Budapest, KS90. november hó 27-én. Jlaross. Szabolcsvármegye erd. albizottsága. 246. EB. 1 890. A debreczeni kir. erdőfelügyelőség a telekjegyzőkönyvekben erdőképen kebelezett területeknek másnemű gazdasági mivelés alatt álló földek átlagához való átíratása tárgyában kibocsátott 18243-1-4/1890. számú földuiivelésügyi miniszteri rendeletre vonatkozó 312/1890. számú határozati javaslatát előterjeszti. Határozat. A miniszteri rendeletet tudomásul irattárba helyeztetni és annak hiteles másolata a hivatalos lapban miheztartás végett az összes vármegyebeli erdőbirtokosokkal közöltetni rendeltetik. Miről a kir. erdőfelügyelőség Debreczenben, Ujfalussy Zoltán járási erdőtiszt Nyíregyházán s a „Nyírvidék" kiadóhivatala tudomásvétel, illetve alkalmazkodás végett jelen határozattal értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közig, erdészeti bizottságának Nyíregyházán, 1890. évi deczember 11-én tartott ülésében. Hrabovszky Guidó, alelnök. (Másolat a 240. EB. számhoz.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 1*243-1-4. szám. Körrendelet. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és királyi erdőfelügyelőségnek. A telekjcgyzdkönyvekben erdőképen bekebelezett területeknél; másnemű gazdasági mivelés alatt álló földek átlagához való átíratása tárgyában. Előfordult oly eset, hogy az erdőtörvény 17. §-ban megnevezett erdőbirtokos, a kihasznált erdőterületnek a telekjegyzőkönyvben való átíratásáért folyamodván, a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. bíróság megengedte azt. hogy a kihasznált erdő a legelő területek közzé átirassék. A telekkönyvi hatósággal felruházott kir. bíróság ezen intézkedése az 1879 évi XXXI. t. cz. 2-, 4- és 17-ik g-aiban foglalt rendelkezésekkel összeegyeztethető nem lévén, az illető közigazgatási bizottságot az igazságügyi m. kir. miniszter úr véleményének meghallgatása után felhatalmaztam arra, hogy az erdőterület átkebelezésére vonatkozó határozatot ügyeimen kívül hagyván, az erdőbirtokos kötelességévé legye ázt, hogy.a telekkönyvi hatóság végzésével a legelők közzé átírt erdőterületeket ezután is erdőképen s az általain jóváhagyott üzemterv értelmében kezelje. Erről a közigazgatási bizottságot olv hozzáadással értesítem, hogy az erdőtörvény 17. g-ában megnevezett, vagy véderdő, vagy pedig feltéllen erdőtalajon álló erdők, esak az erdőrendészeti hatóság előzetes hozzájárulása után kebelezhetek át, a másnemű gazdasági mivelés alul t álló földek átlagához s hogy tehát ha a jövőben előfordulna oly eset, hogy valamely kir. bíróság ily átkebelezést saját hatáskörében megengedne, az erdőtörvény illető rendelkezéseit a bíróság határozatával szemben is larlsa fenn s erről nekem esetrőlesetre előterjesztést legyen. Budapesten, 1890. évi julius 7-én. Bethlen, s. k. Hivatalos másolat hiteléül: Vclenc-cy, h. kiadó. Szabolcsvármegye erd. albizottsága. 232. EB. IS90. A debreczeni kir. erdőfelügyelőség a feltétlen erdőtalaj fenntartása tárgyában Szabolcsvárniegye közigazgatási bizottság által 5ls, i-90. Kb. szám alatt kiadott körrendeletét 34S/1S90. szánni véleménye kiseretében megküldi. Határozat. Szabolcsvárniegye közig, bizottságának 51 ->/1 s90. Kb. szám alatt kiadott körrendelete másolatban a vármegye hivatalos lapja utján oly utasítással adatik ki a községek elöljáróinak, hogy azt szabályszerűen hirdessék ki s a benne foglaltakat a községi erdőbirtokosokkal közöljek. Miről a községi elöljárók a „Nyírvidék" cz. hivatalos lap utján, valamint a debreczeni kir. erdőfelügyelőség és Ujfalussy Zoltán járási erdőtiszt az l*/ls!»0. Kb. szám alatt kiadott körrendelet másolatával jelen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közig, bizottsága erdészeti albizottságának Nyíregyházán, 1890. évi deczember 11-én tartott rendes üléséből. Hrabovszky Guicló, erd. biz. alelnök. Körrendelet. A szabó les vármegyei véderdő futóhomokon és feltétlen erdőtalajon álló erdők fenntartásának biztosítása tárgyában. Az 1879. évi XXXI. t.-czikkben foglalt erdőtörvény 2-, 4- és 5-ik g-ai értelmében, a véderdők futóhoniokon és szántóföldnek, rétnek, kertnek vagy szőlőnek állandóan nem alkalmas feltétlen erdőtalajon álló erdők feltéllenül fenntartandók, illetve a kivágott vagy kiirtott ilyen erdőterületek, — hogy ha ahhoz a vármegyei közig, erdészeti bizottság rövidebb határidőt nem szab — legfeljebb (i (hat) év alalt újra beerdősitendők. Véderdőkön és futóhoniokokon álló erdőkben a legeltetés mindaddig tilos, mig a legeltetés gyakorlására a vármegyei közig, erdészeti bizottság külön engedélyt nem ad; tilos továbbá a legeltetés, - amennyiben azt külön határozat vagy rendelet nem szabályozza, -- a kiirtás vagy kivágás megkezdésétől számítva 10 (tíz) éven át, továbbá a 10 (tíz) évet meg nem haladó valamennyi fiabilosban, úgyszintén a beerdősitendő vagy kipótlandó területeken s egyáltalában mindenütt, ahol a legelő marha fában vagy talajában kárt okozhat. A legeltető tilalom az erdőtörvény 1 T-ik §-a értelmében kellő számú nyilvános tilalmi jelekkel szembetűnővé teendő. Az alomgyüjtés az erdészeti albizottság külön engedélye nélkül a véderdőkön és fufóhomokon álló erdőkben egyáltalában tilos, nemkülönben a feltétlen erdőtalajon álló erdőknek a legeltetéstől fel nem szabadult összes területein. Ezen rendelet különbség nélkül arra, hogy az illető erdőterület az erdőtörvény 17-ik g-ában megnevezett, avagy magán erdőbirtokos tulajdonához tartozik-e, nunden erdőbirtokosra egyaránt kötelező s kivételt csakis azon erdőbirtokosok képeznek, akiknek erdején a rendszeres vagy ideiglenes gazdasági üzemterv már érvenybe lepett, vagy kiknek erdejére külön szabály lett megállapítva. Ezen rendelet ott, ahol gazdasági üzemterv még megállapítva nincsen, azt helyettesíti és meg nem tartasa,
