Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

XII, évfolyam. 13. szám. Nyíregyháza, 1891. márczius 29. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP TS"

0 A' SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGÍZüK EGYLETEN. K KiZLÖNY rMeR-jelenili lietenltint egyszer, vasárnapon. ' " ^ Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző é« tanító araknak egész évre csak két forint. A/, előfizetési pénzel;, megrendelések s a A lap szellemi részét képező kiildc néayek, Hirdetési (liiak: , ..,..,,. , - a szerkesztő czime alatt keretnek beküldetm. ... , lap szétküldésé targyaban leendő jelszó- ,. Mmáen negys;er h isaliozatt petit sor egyszer lamlások Jóba Elek kiadó - tnlajdo.tos | f

o^f^

t

e

1

1

eQ leTel

e'

; C3ak ls,uer

t bektől L

öz

l,

3

e , k

r.

; t

£,

108

l;

ri k,

iléa tís

etéb,a 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám : "A kéziratok csak világos kívánatra a az ^ eK

W "" (Jánó zkyJyW^litézendok. | illető költségére küldetnek vi*«i. A nyüt-térl közlemények dija soronkin! 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalbm (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: (ioldberger A. V. ál\:l Budapesten, llaascnstein es VoHer irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Borii & (Jomp. által Hamburgban. Hivatalos kozlomónyek. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1891. márczius 9-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 13. Bgy. 2287. K. Az 1SS3. évi 167. Bgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet alapján, a tenyész-apaállatok felülvizsgálatára vonatkozó küldöttség alakítására indítvány tétetett. Határozat. A küldöttségek elnökeit és járásonkint egy tagját főispán őméltósága nevezvén ki, s a választás foganatosíttatván: a küldöttségek következőleg alakíttattak meg: a dadai alsó járásban elnök: Kálmán János, tagok: Kozelka Alajos sz.-mihályi, Szomjas László dadai, Ezinger Perencz polgári; a dadai felső járásban elnök: gróf Dessewffy Dénes királyteleki, Fábri Károly rakamazi, Horváth József és Darvas István buji; a bogdányi járásban elnök: Borbély Gáspár kemecsei, Mikecz Ferencz kemecsei, Szalánczy Ferencz bogdányi, Serák Géza kemacsei; ' a kisvárdai járásban elnök: Liptay Béla jékei,-tagok: Harsányi Menyhért kisvárdai, Erőss György fényeslilkeí, Schuszter Ferencz kanyári; a tiszai járásban elnök: gróf Forgách László mándoki. tagok : Jármy Miklós, Jármy Imre eperjeskei, Szmrecsányi Elek k.-apáti; a nyírbátori járásban elnök Buday Gyula ófehértói, tagok: Ujlaky Gyula rohodi, Váradi István nyírbátori, Gergelyfy István m.-pócsi; a nagykállói járásban elnök: ifj. Szunyoghy Bertalan ujfejértói, tagok: Gencsy Sámuel ujfejértói, Ujfalusy Béla inihálydii, Bleuer Béla k.-semjéni; Nyíregyháza városban elnök: Benc-s László, tagok: Kerekréthy Miklós, Marsalkó Géza, Nádasi Mihály nyíregyházai lakosok. A vármegye alispánja megbizatik, hogy a választást netalán el nem fogadó küldöttségi tagok helyett a szükséges kinevezést eszközölje. A küldöttségek utasíttatnak, hogy a felülvizsgálatot haladéktalanul kezdjék meg, s a ló apaállatokat is vizsgálat alá vévén, azoknak esetleg a fedezéstől eltiltása iránt az illető főszolgabíró, illetve polgármesternek előterjesztést tegyenek. A „NY1KV1DÉK TÁKÜZÁJA* Széchenyi, Kossuth, Deák. Irta : és márczius 15-ikén nz iparos ifjúsági egyletleu felolvasta : Andor Endre. Ha egy magyar ember kérdezné tőlem: „Mi az értelem, mi a lelkesedés és mi a bölcsességmegmutatnám neki Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferencz arczképét. . . . S ha ő az arczokből nem íudná leolvasni, mit jelentenek e fogalmak; ha az ifjú Kossuth rajongó tüzű szemeiből, mosolygó ajkáról a lánglelkesedést, Széchenyi magas homlokárol örökké komoly tekintetéből a messzevilágitó, mélybe szálló értelmet, Deáknak okosau jóságos arczárói a sz;v és értelem összhangzatos működését eláruló, eríeZmes kedélyt, tehát bölcsességet fel nem ismerné: úgy elmondanám neki azou elveket, melyek Magyarország ez oszlopos három alakját tetteikben vezerelték és leirva működésűket, igy igazolnám, hogy ama három arczképét nem ok uélkül adtam honfitársam kezébe. Mikor elhatároztam, hogy édes hazánk e magasztos ünnepnapján az önök körében egy méltó tárgyról elmélkedni fogok, ügy rémlik mintha önök kérdezték volua tőlem azt, mit ama magyar ember tudui ki»áut. S midőr. én Széchenyi, Kossuth, Deák nevével feleltem; szivüknek el uein tagadható megdobbauása eljutva hozzám, igy szólt nekem: „Oh mondd el nekünk, a becsülés, hála mily fokát kell érezuüuk e három nagy lélek iránt? Szabad-e őket — miut gyakorta halljuk — egymás rovására emel nünk vagy kissebbitenüuk ?! Beszélj elveikről, működésükről, e napon, hogy éledjen fel magas lobogásra hazaszeretetünk szent lángja." Kivánsá-uknak uem tudtam ellenállni, sőt mint nemzetemnek egy érző paráuya, mondhatlan vágyat éreztem annak megfelelni. Az önök óhajának, az én vágyamnak eredménye tehát, hogy most — erőmhöz mérten, mintegy kérdéseikre felelve— e nagy férfiakról emlékezem. Miről Kállay András főispán, Miklós László alispán, a .járási főszolgabírók, Nyíregyháza város polgármestere, gról^ong-rác^Jenő közgazdasági előadó, Dankó István állatni áttrTTorvos, Szabó Károly, Madarasy János vármegyei állatorvosok, a kinevezett és megválasztott küldöttségi elnökök és tagok, végül pedig a „Nyírvidék" hivatalos laj) utján a községi elöljárók ezen határozaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 959. K 1891 . A nagykállói járás főszolgabírójától. Körözvény. Virtrnann Sámuel balkányi lakosnak egy db 2 éves, mindkét fülére jegyes, hátul balról B bélyeggel ellátott bikabornyuja f. év márczius hó 9-én elszaladt, melynek körözése elrendeltetik. Nagy-Kálló, 1891. márczius hó 17-én. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 2874

. K. 1891. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a itözségek elöljáróinak. A ni. kir. belügyminiszter 1G,9G2/91. sz. alatt kelt leiratát közhírré tétel végett tudomására hozom. Nyíregyházán. 1891. márczius hó 25-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 10,%./VI-11. sz. Körrendelet. A pöstyéni fürdő bérlője Winter Sándor Hontvármegye alispánja utján hozzám juttatott beadványában azon ujabb ajánlatot tette, miszerint bérlete egész tartamára 40, azaz negyven állami és törvényhatósági tisztviselőnek a pöstyéni fürdőben április 1-sejétől junius 1-sejéig és augusztus 15-dikétől szeptember 3

: -dikéig 50"/„-ot a fürdődijakból es 50

ü/„-ot a lakbérekből hajlandó engedni; késznek nyilatkozott továbbá 0 teljesen vagyontalan állami és törvényhatósági tisztviselőt és 5 néptanítót valláskülönbség nélkül fürdővel és lakással díjmentesen ellátni; megjegyezvén, hogy a lakás használatában a kiA politikai pártharezok hevében nem egyszer hallották. hallják vagy fogják hallani, hogy történelmünk e három alakját egymás rovására dicsőitik vagy gyalázzák némelyek és pedig olyképeu, hogy intencióik tisztaságát, tehát ama nemes szándékot is kétfégbe vonják, mintha őket — mindeniket — tetteikben nem hazájuk igaz java iránt táplnlt őszinte meggyőződés vezérelte volna. Hát, kedves ifjú polgártársaim, neküuk, magyar ifjaknak, kiket az élet, anyagi érdekei még uem kötöttek le annyira, hogy pártatlanul, szabadon no nyilatkozhatnák — az ily eljárás ellen — a nemzeti kegyelet nevébeu tiltakoznunk kell. Tiltakoznunk, mert ap ink, tanítóink és papjaink arra tanítottak, hogy köztérről letűnt nagyjaink cselekedeteit bírálva — a szándékot, intenciót — sohse gyanú sitsuk akkor, midőn az egyén, minden hibái mellett (pedig ki vau ezek nélkül!? . . .) oly tetteket va'óbau is mű veit. melyek nemzetét, bármely téren, egv lepés-el előbbre vitték ! Mi e három alakot egymás mellett tiszteljük és akarjuk tisztelve látni a magyar politikai élet eszményei gyauáut; mert ugy hisszük ma, hogy Istentől nyert uagy erényeik és azoknak megfelelő nagy tetteik elfödik hibáikat és mert történelmünk három időszakában — bár egyazon korszakban — a nemzet zöme uióitóuak tartotta őket, a vezérségre. Nemzetünkről pedig sértőnek tartjuk feltenui azt, hogy életerejét méltatlanokra bízta. Hisz Széchenyi Istváunak ép ugy fájt politikai sze replése kezdetén, tehát kora ifjúságától, Magyarországnak az osztrák tartományokkal szemben alárendelt helyzete, mint akár Kossuth Lajosnak; de ami szomorú helyzet, fo okát hazája anyagi és szellemi elmaradottságában keresvén, megfékezte szivének szabadságért lelkesülő vágyát az értelem hideg aczélbéklyóival és nagy lelke egész erejével azon munkált, hogy e hiány pótolva legyen. Egy vagyoni és szellemi jólétben dúslakodó erős uem • zet — így gondolkodott ő — lépésről-lépésre könnyedén megszerzi a teljes alkotmányos függetlenséget is! Es szólni kezdett: Magyarország nem volt, hanem lesz!" Szavára és tettei nyomán, minteg) varázsütésre emelludett fel szolgálati, világítási és fűtési díj beleszámítva nincsen. A kedvezmények feletti rendelkezési jog reám ruháztatott azon kikötéssel, hogy a folyamodók neveit ideje korán közöljem vele az ellenőrzés fenntartása és az illetők elhelyezése iránti intézkedés megtehetése czéljából. Részemről ezen ajánlatot elfogadva, azt oly felhívással adom a törvényhatóságnak tudtára, hogy azon hivatalnokok neveit, kik ezen helyekre igényt tartanak, a gyógykezelés szükségét igazoló orvosi bizonyítványnak csatolása mellett, tekintettel különösen a kérvényezők anyagi viszonyaira, velem legkésőbb folyó évi márczius végéig közölje és ez alkalommal az iránt is nyilatkozzék, hogy az illetők betegségük állapotáról és netaláni egyéb viszonyaiknál fogva a kedvezményt mely időben óhajtanák igénybe venni és az orvos által hány fürdő használata lett rendelve. Budapesten, 1891. márczius hó 7-én. A miniszter helyett: Lakács György, államtitkár. 2317. K. 189 1. Szabolcsvármegye alispánjától. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, a községek elöljáróinak, valamint a hatósági szakértőknek. A m. kir. földmivelési miniszternek 10474.91. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. márczius 11. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 10474/1891. Földmivelésügyi niagy. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi február hó 18-án 8837/I1I-S. sz. a. kelt leiratommal kapcsolatosan tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élű állapotban AusztriaMagyarországból Karlsruhe (Báden), Memmingen és Rosenheirn (Bajorország), Bernburg és Ballenslédt (Auhalt), Strassburg, Metz, Mühlhausen és Golmár (Elszász Lolharingia) városok közvágó-hidjaira az ismert és a törvényhatósággal mult évi deczember hó 18-án 7GÜ34/III/X. és január hó 9-én 839,IIIS. sz. a. kelt leirataimban közölt feltételek mellett szintén bevihetők. Budapest, 1891. február 27-én. A miniszter megbízásából: Báró Fiáth. a tudománynak első magyar temploma, a magyar tudományos akadémia! Vasutak szelik át a három bérez hónát: gőzhajó hasítja a Dunát, Tiszát ; szabályozást nyernek rakouczátlau folyamaink. „Hitel", „Világ". „Stádium" czimü munkái nyomán, melyekben a többek között maró günuyal mutatja ki földbirtokos, iparos és kereskedő osztályaink tudatlanságból eredő éihetetlenségét, kiállítások "támadnak s a külföldi kiállítások iránt houfiaink is érdeklődni kezdeuek. Mindez nagyobb találékonyságra serkenti az iparost, merészebb vállalkozásra a kereskedőt, az uj kor okszerű találmányainak felhasználására a földbirtokost es egyletek alkotásár , hitelintézetek szervezé sere valamennyit. Szavára alakulnak azon czéllal, hogy szellemi és anyagi életviszonyaink iiáut az érdeklődés folyton ébren tartassék a személyes érintkezés megbeszélés által, a fővárosi és vidéki casinők. A lótenyésztés érdekében meghonosítja a lóversenyeket. Dunánkat az ő fáradozásai eredményeként, világcsodája, lánczhid íveli át; s hogy beigazolja, mint lehet az anyagi jólét eszközei megteremtésével kapcsolatban a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit valósítani, a 2 krajezáros hidvámmal. mit „nemes

1

1, „nem nemes" egyaránt fizet, diadalát üii a polgárok állami törvénye előtti egyenlőségének és a közteherviselés nagy elvének, mielőtt még ez e vet külön állami törvény kimondta volna. . . . A gondviselés különös játéka azou ellentét, mely az egy czélra törő emberek felfogásában gyakorta megnyilatkozik: és ez elleutét a tömegek felette kimagasló egyén kuél nyilvánvalóbb, még ha uem o'y éles is. Igy volt ez Széchenyi es Kos-uthttal is. Kossuth Lajos, kit túlnyomólag a szabadságért rajongva lelkesedő szive vezérelt tetteiben, uem a szellemi és auyagi jólét hiányát tekinté elnyomatá-uut ép megfordítva a szabadság hiányát, örökös függőséget t u'tá szellemi es anyagi elmaradottságunk szerzőjéül. Es szólt: Legyen szabadság és minden jólét követni fogja azt; mert szolganép, ha szohaságábau jólétre jutott, nem lesz hajlandó a szabadságért, okául; de az Ausztriától való