Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-08 / 10. szám

XII, évfolyam. 10. szám. Nyíregyháza, 1891. márczius 8. VEGYES TA1UALMU HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZAB0LC.3VARMEGYEI KJZSEGÍ JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postái vagy helyben házhoz hordva: Egész érre 4 forint. Fél érre 2 „ Negyed érre 1 n A községi jegyző és lanitő uraknak egész évre csak két forint. meqrendelések s a A l al' szellemi részét képe/.ö köldeméuyek, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Az clűfizetési pénz lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadé - tulajdonos I fogynak" el 6" l e™ lc : » mert könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° A k é, iratok csak vi U, r()S kiViilialr;l 8 az (Jáno-zky ház) mtézeudok. : illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer h'.sábozott petit sor ejysztr Közlése 5 kr.; többsz iri közién esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkinl. SÖ kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalb.m (II. kerület iskola utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Yo-ler irodájában Bécsben. Prágában > ;s Budapesten, valamint. Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & tomp. által Hauiburiíban. Hivatalos közloméaye't, Szabolcs vármegye alispánjától 2256. K. 1891. Bejelentetett, miszerint Karász községben a hólyagos himlő járványszerüen fellépett. Határozat. Miután a jelentésből kitünőleg a hólyagos himlő­esetek már a f. évi január 29-én, több esetben pedig február 18-án merültek fel és mégis a vármegye főorvosa csak február 28-án lett értesítve: a kisvárdai járás fő­szolgabírója tüzetes vizsgálat foganatosítására és a vizs­gálati jegyzőkönyvnek 8 nap alatt az alispáni hivatalhoz beterjesztésére utasittatik. Nehogy a himlőjárvány úgy Karász községben, mint általában a vármegye területén nagyobb mérvet öltsön, elrendeltetik, miszerint az egész vármegye területén a véd­himlőoltás azonnal megkezdessék, hogy az oltási törzs­könyvek haladéktalanul elkészíttessenek s az oltás első­sorban a mull évben be nem oltottakra terjesztessék ki. Az oltás eredményének felülvizsgálata szigorúan esz­közöltessék s ott, hol himlő esetek fordulnak elő, lehető­leg eredeti tehénhimlővel hajtassék végre. Az iskolába járó gyermekek beoltására különös gond fordittassék. Azon községekben, hol a szükséges elkülönítés és fer­tőtlenítés kellőleg végre nem hajható: a járvány kórházak és hullaházak minden késedelem nélkül felállíttassanak. A hol a hiifnlőesetek gyakoríabbak, sőt haláleset is fordult elő, a községi járvány bizottság azonnal megala­kittassék s a hatóságok megfelelően és gyorsan értesít­tessenek. Általában figyelmeztetem úgy a főszolgabírók, mint a hatósági orvosok és községi elöljárókat, hogy a himlő­járvány elleni védekezés szempont jából kiadott s a „Nyír­vidék" f. évi 9-ik számában közölt rendszabály minden egyes intézkedéseit lelkiösrneretes pontossággal végrehajt­sák, ellenkező esetben ellenök a törvény szigora fog alkal­mazásba vételni. Miről dr. Jósa András főorvos, a járás-orvosok, kör­és községi orvosok, dr. Lang Ármin karászi körorvos 300 egyénre megrendelt eredeti tehén himlő nyirk anyag­gal, továbbá a járási főszolgabírók. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a „Nyírvidék" hiva­talos lap utján ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1891. évi márczius 4-én. Miklós László, alispán. 83. Kih. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgár­mesterének. A m. kir. földmivelésügyiminiszter 67,992/111-8/4890. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1891. évi február hó 26-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 67,99 J/III-S/ 1890. szám. Valamennyi állami állatorvosnak. Folyamatban lévén a tárgyalások az iránt, hogy a köz­igazgatási közegek hatáskörébe utalt kihágási ügyékben a közvád képviselése általánosan s egyöntetűen szabályoz­tassék, felfüggesztem az állami állatorvosok szervezési és szolgálati szabályzatának 21. g-aban foglalt azon határo­zatot, mely a ker. állami állatorvosokat arra jogosítja föl, hogy az I-ső és Il-od fokú közigazgatási hatóságok által állategészség-rendőri kihágásos ügyekben hozott ítéletek ellen felebbezhetnek és a mely kötelezi az emiitett ható­ságokat arra, hogy ilyen ítéleteket a ker. állami állat­orvosoknak hivatalból kézbesittessenek. Budapest, 1891. január 30-án. Bethlen. 2°i891 Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földtnivelési miniszternek 760-í/í) 1. számú rendelete másolatban tudomás, alkalmazkodás és szabály­szerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1891. február 27-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 7603,111 -8/la91. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A Trencsénvármegye területén, a szab. osztrák-magyar állami vasúttársaság vonalán fekvő „Dubnicz" nevü vasúti állomást marharakodó vasúti állomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén létező marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló, s a szakértőknek a mult évi február hó 28-án 10,214 111-S. sz. a. kelt itteni rendelettel megküldött jegy­zék 15. lapján Trencsénvármegye rovat alatt a dubniczi marharakodó állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1891. február 12-én. A miniszter megbízásából: Báró Fiáth. 698. K. 1891. A nagy-káliéi járás főszolgabírójától. Körözvény. Lászlóczki Juliánná nagy-kállói lakos, Nagy-Kálló elöljárósága által 1889. év október 19-én 106. sz. alatt kiállított bizonylat alapján, hivatalom által kiadott cseléd­könyvét, ismeretlen helyen és időben elvesztette. Felkérem a tek. hatóságokat, ha e könyvecske kézre kerülne, azt hivatalomhoz áttenni szíveskedjenek. Nagy-Kálló, 1891. február hó 26-án. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcs vármegye alispánjától. 2004. K. 1891. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésí miniszternek 88-i7/91. számú rendelete másolatban tudomás, alkalmazkodás és szabály­szerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyáregyházán, 1891. február 27-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 8837/III-8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi február hó 16-án 8464/III-8. sz. a. leiratommal kapcso­latosan, tudomás vétel és közhirrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria-Magyarországból Brieg, Esclivege, Reichenbach u/d Füle és Waldenburg városok közvágóhidjaira, az ismert és a törvényhatósággal mult évi deczember hó 18-án 76,(134 III—S. és folyó évi január hó 9-én 839,111-3. sz. a. kelt leirataimban közölt feltételek alatt szintén bevihetők. Budapesten, 1891. évi február hó 18-án. A miniszter megbízásából: Hó ni Fiáth. Szabolcsvármegye alispánjától. 2002. K. 189 I. A járási íőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földtnivelési miniszternek 2531/1891. sz. alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabály­szerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. évi február 27-en. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 253-1,111-8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. (Csik, Fogaras, Háromszék és Zala vármegyék és Pancsova tli. város kivételével.) Zalavármegye területén a Csáktornya— ukki h. é. vasút vonalán fekvő muraszerdahelyi marlui­rakodó állomást megszüntetvén s az ugyanezen vonal mentén fekvő alsó-lendvai vasúti állomást pedig egyidejű­leg marharakodó állomásul engedélyezvén: felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén létező marharakodó •állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 189 évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló, s a szak­éitöknek mult évi február hó 2c-án 10,214,111-3. sz. alatt kelt itteni rendelettel megküldött jegyzék 9. lapján Zala­vármegye rovat alatt a muraszerdahelyi vasúti állomást törölvén, helyette az alsó-lendvai vasúti állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1891. évi február ü-án. A mi­niszter helyett: Fejér. Szabolcs vármegye alispánjától. 2083. K. 1891. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A Romániában, Braila nevü városban alakult ev. ref. egyház és iskola építési költségeinek fedezése czéljából hivatalomhoz érkezett kérelmét másolatban oly felhívással közlöm, hogy ezen külföldön élő magyarságnak vallási és nemzeti érdekei előmozdítására czélzó törekvéseil tehet­ségükhöz képest támogatni s a begyült pénzösszeget — községek és járási főszolgabíró utján - hivatalomhoz beterjeszteni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1891. évi márczius hó ó-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) '.93/1891. Felhirás. Az összes hit- és vér­rokonainkhoz. Romániában nincs város, mely nemcsak vallási, de hazai szempontból is reánk magyarokra nézve, több érdekű volna, mint Braila városa, hol minden keletet érdeklő viszonyok összejönnek, s hol évenként legkevesebb számítással 8- 9 ezer magyar él. Az itt letelepedett ev. ref. hilsorsosaink létszáma a kétezerötszáz leikel meghaladja. Egy pár évi működésünk folytán sikerült egy 13.<100 frankos telket vásárolni, a rajta lévő épülettel, ahol jelenleg az iskolaterem és a lévitai lakás van. Isten kegyelméből el­határoztuk a templom és a czélnak megfelelő iskolaház építését, ahol ez a sok magyar, valláskülönbség nélkül az évangyelium és hazaszeretet igéiben állandóan magyar nyelven részt vehessen, gyermekeik erkölcsi és nemzeti tekintetben el ne pusztuljanak s végre a/, egyház és iskola legyen egy biztos támasza a hazai érdek és jövendőnek. Nem lehet kimondani itteni hit-és vérrokonaink elhagya­tottságát. Mi elhagyjuk-e őket? Megengedj ük-e, hogy a magyar nemzet, ez a viharok által rongált, de gyökerében és sudarában ép királyi czédrus szélszórt gályáiban pusz­tuljon? hogy a magyar, kinek külföldön semmi szellemi és erkölcsi támasza nincs: végkép elenyészszék ? Nem, sőt azon igyekszünk, hogy ilt a romániai niissióban össze­tartsuk és gyámolitsuk, s épen azért törekedünk egyhá­zunk és iskolánk virágzásán, hogy ez által szellemünket érvényesítve, elhagyott és szétszórtan élő magyar roko­nainkat összetartsuk, s a nemzet meg nem tört, sőt folyton munkáló erejéről tegyünk bizonyságot, valamint magyar gyermekeinket is, az elrománosodástól iskolánk által meg­mentsük, iskolánkban hazánknak igaz és liíi alatvalókat neveljünk itt a külföldön is. Hogy tervünket a nagy Isten segedelmével kivihessük, mint el is határoztuk kikerül­hetetlenül szükséges a templom és a czélnak megfelelő iskolaház építése, de mivel ezt saját magunk erején nem bírjuk megtenni, az evangyeliuiui s házatiui áldozatkész­séghez kell fordulnunk, esedezésünkkel kérvén a tekintetes alispán urat, miszerint méltóztassék nekünk (Romániában) Braila városán alakult evangyeliUtn szerint reformált ma­gyar egyházunk által tervbe vett templom és iskolaház építésére a mellékelt kimutatás (gyűjtő-ív) szerint hiva­talnokai körében ezen jótékonyczélra egy kevés gyűjtést indítani és azt 189 1. év április hó l-ig egyházunk hiva­talához eljuttatni szíveskedjék. Kérésünket becses pártfogá­sába ajánlva vagyunk. Braílán, 1890. november hó Strada Carol I. No. 183. Parochia evang. rcfo'rináta (calvina) hit- és vérrokoni tisztelettel. Az egyház vezetője Nagy Sándor evang. reform, lévita. Az egyház elöljárói: Papp Sándor, Hentze Imre gondnok, Jani Gábor álgondnak, Magyari Józ*ef, Petri János presbyterek. 165" K. 1891 Jí«i s/MiHUftkl'oz esy ív melláiot llibj i i Siiiiu 1 móll á imf;irjti,'y/éio rsai<Mv\ Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármes­terének. A m. kir. belügyminiszternek folyó évi -114. eln. szám alatt kelt rendeletét tudomásul vétel és alkalmazko­dás végett másolatban azon megjegyzéssel közlöm, miszerint annak közhírré tételére a községi elöljárókat a „Nyirvidék" utján utasítottam. Nyíregyházán, 1891. február 24-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. ktr. belügyminiszter 414. B. M. eln. Körrendelet. Az 1848. évi XVIII. t. cz. IV. fej. 39. g-a szerint minden nyomda birtokos tartozik lakását és sajtó­inak helvét az illető törvényhatóság elnökének bejelenteni; ezenkívül köteles egy átzsinórozott és elnökileg lepecsé­telt könyvet tartani, melybe mindenféle kis és nagy nyom­tatvány "elkészültének ideje, továbbá alakja, czime vagy ismertető tartalma, a kötetek, példányok, ívek száma be­jegyzendő. A törvény ezen rendelkezésére való tekintettel 1879. évi XL. t. cz. 1-ső g-a alapján rendelem: A ki az 1818. XVIII. t. cz. 39. g-ában foglalt rendelkezések bár­melyikének nem tesz eleget, kihágást követ el és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés eseteben pedig, ha az utolsó pénzbüntetés lefizetésétől, vagy az azt helyettesítő elzárás kiállásától két év nem mult el, tizenöt napig terjedhető elzárással és egyszáz forintig terjedhető ím

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom