Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-25 / 52. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 52-ik számáhor. mély fájdalmát. Ez a látvány is megindít, kápráztat s ismétlődés által megszokássá válván, fokozza sokakbau a dicsőség és tisztelet illetéktelen követelését, többször tán olyauoknál is, kik felett nincs init mondanuuk, vagy akkor mondunk épen légtöbbet, m kor felettük hallgatunk. Mennyi fáradság, munka s a népiskolai élet rovására mennyi idővesztés lesz ezzel is áldozatul hozva oly szokásnak, mely ha erkölcsi alapról származott is, de szeszélyes elágazásaiban elfajzott s un zsarnokilag követeli képzelt jogait. Gondolom, elérkezett annak ideje, hogy az ilyen nagyobb áldozatokat követelő társadalmi szokások tulteugései s idétlen tulhajtásai felett gondolkozzunk s ellenük ott, a hol lehet, föllépjüuk. A vége felé hanyatló ó év komor napjai irányozták táu tekintetemet a temetési közszokások némelyikére. Azonban nem csak itt taiálkozuuk idejét muló rosz szokások özönével. — Bíven találunk ilyeneket a nép életbea sőt a művelt társadalmi osztály körében is. A hanyatló év az uj év szokásait hozza lelkem elé Az új óv zsilipje megnyitja előttünk a szokásos jókivánatok, gratulátiók özöuét. Elfogadott szokás, hogy közeli s távoli ismerőseinknek, barátainkuak, boldjg uj éve*, kiváuunk ! Eléggé ismerjük egymást. Barátaink, ismerőseink, rokonaiuk jó kivánatai felöl a figyelem ezeu külső szokásos jegye nélkül is hálásau meg vagyunk győződve És mégis miud ez kevés! Mert ezek daczára a társa la'iní illendőseg bevett szokása azt parancsolja tuküak, hogy irkáljunk mindenfelé. Megteszszük. Azonban sokszor zavarba jövünk, mert uem kis fejtörésbe kerül figyelemben tartaui azt, hogy nem hagytunk e ki jegyzékünkből olyanokat tisztelt jó ismerőseink köréből, kik megérdemlik, meg is kívánják tőlüuk e csekély előzékenységet és figyelmet. A szemé lyes érintkezés s a netáu előjöhető mulasztások pótlása sokszor már csak az idő rövidsége miatt is elégtelen arra, hogy a kellemetlen balmagyarázatokat elháríthassunk magunkról. Hogy segitsüuk most már zavarunkon? A szokás óriás! Nem szívesen vállalkozunk ellene kétes kimenetelű harez. Pedig mégis megindult már e szokás ellen is a harczra s rajiunk múlik, ha a szokás nyŰJÖsógén nem tágítunk. Tágíthatunk pedig e nyűgön úgy, hogy váltsuk meg magunkat az újévi gratulatiók szokásos formasságától. Erre czélzó kérelmem s indítványom röviden ebben összpontosul; adóztassuk meg magunkat évente közmegállapodás utján meghatározaudó helyi jótékony czélra. Legyen a váltság összege önkényes megítélésünkre bízva, sem miuimumábau nevetséges csekélység, sem rnaximumábau anyagi helyzetüuket sértő. Terjedjen 1 frttól 3 frtig. Ki aztán e váltság dijat a „Nyírvidék" szerkesz tőségéhez beszolgáltatja, az az újévi gratulatiók szokásos szótküldetésétől fölmeutettuek tekintessék. A jótékonyczél meghatározására befolyni távolról sem akarváu, az önkéntes megadóztatás áldozatát azon reményben szívesen meghozhatjuk, hogy a velüuk egyformán gondolkodók helyeslőleg csatlakoznak e lépésünkhöz, s másként gondolkodó igen tisztelt ismerőseink s barátaink nem vehetik rosz néven, ha ezután ezentúl a gr.itulálás szokásos módjától ez alapou önként elálluuk. a. a. Tankönyv bírálat. A „Szabadsajté" 51 -ik számiban megjeleut „Tankönyv bírálat" czimü czikk késztetett arra, hogy éu is hozzászóljak a Stoffm-féle Földrajzhoz Nem vagyok barátja annak, hogy egy hosszú lére eresztett bevezetéssel kezdjem meg, mert szerintem, ha az szakértőknek volna szánva, akkor tökéletesen feleslegessé válik, mert azok biztos tudatával biruak annak, hogy hol ós mikép monopolizáltatuak a tankönyvek, azt is tudják, melyik a jó ós melyik a rosz tankönyv; ha p^dig a laikus közönség eló volua szánva, az tudomásul sem veszi, mert rqiá nézve az érdektelenné válnék s elsem olvasuá. imádója lelkét, midőn ő maga újy érzi, hogy mély, igaz szerelem ver gyökeret szivébeu. Azt kiváuta tőle, ho

0'y tagadja meg azt a csúf, vén anyját, a kire ó nézni se tudna sohasem. A legközelebbi karác .o íyfáról hiányzott aztáu a legszebb disz: aunak a férfinak a lelke, a kinek egyedüli gondját, egyedüli czélját az ő boldogsága képezé. Azt hitte, hogy könnyeu feledui fogja az egész históriát. Pedig mennél jobban akarta feledni, anuál többet foglalkozott vele. És ezekbeu a gondolatokban uem talált semmi könnyítést, semmi vigasztalást. Eleiute miuden reményét azon hitéből meritette, hogy kedvese talán még se vette szivére a dolgot s hogy előbb utóbb vissza fog jönni hozzá. DJ megtudta volna engesztelni ót igaz szive szerint! Azutáu daczolui akart önmagával: tetszeni kívánt másoknak és tetszett is, hiszeu a szépség ellenállhatatlan; de aunyira még se vitte a tettetésbeu, hogy derült kedélyt, játszi gondtalanságot tudott volna szinlelui akkor, mikor szive majd meghasadt fájdalmában. Az évek multak s velők együtt a szépség és ifjúság is. Látta, hogy élnek ismerősei, barátnői boldogan, meg elégedetten családi fészkükben, mig ő maga romnak is csak jóakarattól nevezhette életét. És a tapasztalat miudeu esztendőbea gazdagabbá tette ót és gazdagabbá egy csalódással, mely annál súlyosabban uehezedék lel kére, mennél jobban érezte, hogy azt maga okozta magának Ne báutsátok az ő könnyeit: szivének vérével fizette meg azokat. .... A grófné, a szeretett testvér minden évben felállítja a karácsonyfát, s a uagynéui, az egykor szép Ágnes minden évben elmegy ez ünnepre, hogy megcsókolja az imádásig szeretett öcscsikéjét.Templom ez a hely, melyben a csalódott sziv hoz áldozatot a régi emlékek nek, s angyali gyermek mond imát miuduyájuk boldog ságáért. Igy aztáu valóban a béke, megnyugvás és kiengesztelődés ünnepe a szép karácsony! Macsolai Barna. Üssünk a szegfejére! A mi a „taték, tetik" szenvedő alak ragjait illeti, igaz, hogy előfordulnak e műben, de az nem hiánya, mint azt ama czikkező feltüntetni akarja, — akkor még 9—10 éves gyermek értelmi fejlettsége sem szükséges, hogy azt megne értené: neveztetik, vagy mondatik. Külöubeu nyissunk fel bármilyen tankönyvet, akkor meggyőződhetünk arról, hogy bizony azokbiu sok tátik tetik fordul elő Tehát azok miud értheletieuek s nem akarják megközeliteui az értelmes stylust!? Előttem egészen lényegtelen akár neveztetik, akár nevezzük szó van irva, az semmi értelmi zavart uem idéz elő, még a gyermekekuél sem S bevezetésben, a hol az evaugyeliumi kiucskere sível sohajtozik felemliti, hogy nincs sértőbb, mintha rosz akaratú emberek a kákán is görcsöt keresnek é3 szőrszálhasogatásig bírálnak. Én is az tartom s akkor a midőn azt írja: „Minden járást lerajzol s ezt nem teszi magának a járás alakjának megismertetéseért, hanem ugy látszik, Nyíregyháza és önálló területéért." A tisztelt bíráló önmagával jön ellenkezésbe ós valjuk meg hogy a kákáu csomót keres, a melyet ő fel uem találhat. Nevetséges! Valahonniu csak ki kell indului és saját szavaival élve: ,,mindenkor ama községhői, a melyben a gyermek lakik" tehát a szerző is Nyiregyhiza es önálló területéből indul ki de nem is indulhat ki Thuzsérból és a tiszai járásból, mikor Nyíregyházán lakik. Eine mogjegyzésével: de ez alatt nem értjük ám, hogy ha a tiszai járást akarjuk ismertetni, lerajzoljuk Nyíregyháza önálló területét stb járást csak azért, hogy földrajzi tanításunkban valamikép folytonosság hiány ne essék s csak azután a tiszai járást" bizonyos önzést árul el s arra enged következtetni, hogy az illető czikkiró valahol a tiszai járásban tanítóskodik. Ha a tanköuyv 19 ik lapján az 1) száinu jegyzetel figyelmesen átolvasta volna, meggyőződhetett volna arról, hogy ezen könyv szerint a megye megismertetése a központból indul ki. Szerző minduutalau figyelt arra, hogy a betauitottjárás utáu mindjárt a szomszéd járások vétesseuek elo, míg végre az egész megye területe megismertetik, hogy a tiszai járás utóljára vau tárgyalva, az nem hiány, szerencsétlensége a tiszai járásnak, hogy oly messze esik a központtól. A tiszai járásban lakó tanitó kiindul a saját helységéből sakkor a központot a 6-ik helyre teheti, de utolsónak még sem, mert akkor ugrás állaua be az előadásnál. Azon megjegyzése „hogy a központból kiindulva a járások rajzban lehetőleg csoportosítva többször előfordulnak ami feleslegessé válik" nem áll meg, mert fődolog, hogy a gyermek szemei előtt legyen mindig a kiindulási pout s ez által kellően tájékozhassa magát a térképen a további ismeretek előadásánál. Sablonszerű eljárásról beszél a czikkiró. Hja! az igaz, hogy a földrajz tanítása a Ill-ad osztályú uöveudékekket, a kikuél még ezeu tantárgy egészen uj, uem valami kellemes foglalkozás s mondhatjuk szárazdolog, különösen arra goudolva, hogy uem elég a gyermekekuek az ismereteket elsajátítani, hanem az oda illő helyeken a tanultakat a térképen is kell tudni mutatui és a tanítónak kellő szorgalma és kitartása mellett is nem csekély fáradságbt kerül. írja: „ha e rajzoló módszert következetes:n és a szerző által combinált forschrift szerint akarja elvégeztetni a tanitó, nem marad-e ki az időből még osztott iskolában is, annyival inkább az osztatlan népiskolában s nem jobb lett volna-e az egészet a tankönyvhöz mellékelt megyei térképen szemléltetni Igaz, hogy ezeu rajzoltatási módszer talán kissé hosszadalmas és fáradságos mu íka, de nem kivihetetlen. Osztott iskolában általában köuuyeu és sikerrel kivihető, osztatlan iskolában azonban uem tartom én sem kivihetőnek, de nem kárhoztatandó e taukönyv azért, mert rajzok is vann ak benne, sőt inkább igen nagy előuye. Az osztatlau iskolában ne rajzoltassa le a tanitó a palatáblára, de azt senki sem fogja bebizonyítani, higy ezen kis rajzok a melyek e tankönyvben vaunak ne szolgálnának a megyei földrajz tanításánál hathatós segédeszközükül Ha a gyerm3k azou rajzokat figyelmesen me^uézi, akkor a jirásokat összesen macában foglaló kis térképen, vagy a legújabban megjeleut megyei uajy térképen inasát könnyebbiu fo^ja tudni tájékozui. „Nem szabad 1—500, esetlej 1—1000-ig terjedő számkörben mozgó gyermekektől a 4917 Qí;»t. terményiségnek megértését követelni.•' Itt már egészen el vau vetve a kalapács uyele. Tudjuk, hogy a miniszteri tanterv értelmiben a számtanból a III-ik osztályban 1—1000-ig halad a tanitó s ezen tankönyvnek ama része, a melybia a 4917 szám előfordul, azou iskoláknál, a hol a tanév félévekre van beosztva, a második félév felén íl jóval tul a hol a tauév harmad időszakokra vau felosztva, ott a 3 ik idiszakban kell előfordulnia. S kértem azou idő alatt ini.j nein haladtak a gyermekek a számtanból az 1030 szán'cözi;? Akkor a tanitó uem fejtett ki kellő szorgalmat s tanításában uiucs meg a Kívánt elóhaladis. H a p idig a tanitó kellően begyakoroltatta a számoknak helyi értekét, irhát a tanitó bármilyen 4 számot a táblára, a gyermek kö myüséggel fogja elolvasni, inert már tuija, hogy balról az első helyen az ezresek, másodikon a százasok, hannad'Son a tízesek és uigyedikeu az egyesek állauak, vagy,megfordítva. Hiszem, hogy most már elvau osztatva czikkiró aggodalma. Kü öubeu, e részben csakis ez az egy szlm fmlul elő, de illő is hogy a gyermek legalább megyéje turületét tudja. .1 fiumei kerület és a társországok a Dráva és Száva folyók között Magyarország határáig az Alriai tengerig terjednek. E tsriilet felosztatik.- 1. Fut -m városi és területére, vagy magyar tenger.n-Uékre, mily a migyar kormány által kinevezett korín ínyzó alatt áll. 2. 3>roát-Szlaoon társországokra." Azt ini idja: hogy a fennebbiek akadémikus meghatározások, a m-lye\et a 8—9 éves gyermek gyenjr szelte.w gyomra megemészteni képes volna, feltév.e, hogy a II[-ik osztályban alkotmánytant mír tanítanak. Szegény az akadémia, a mely csak ily primitív dolgok meghatározásával foglalkozik. J ij neked szellemi gyomor! (ha ilyen is létezik) ha még ezt sem tudja megemészteni! ? Taláu csak e. miatt a két szó miatt kormány és kormányzó uem kell a Hl ik osztályban alkotmánytani is tanítani? A tanitó egy pár szóval megmagyarázhatja a gyermekekuek a kormány és kormányzó szavak fogalmát és ba nem tudná megértetni a tanitó, akkor elmouhatjuk üogy azok a gyermekek nagy szellemi szegéuységbeu élnek, ha még falusi iskoláról volua is szó! Azt rnoudja továbbá uem approbáltatott. Részemről nem nagy súlyt fektetek arra, hogy valamely tankönyv approbálva vau e, avagy u

ein ? megmondom miért? A kouyyek approbatiója igen nehéz, különösen azoké, melyek vidéki tanítók által Írattak, mert ott, a központban egy eros szövetkezet vau. a mely uem eugedi azt ho»y a vidékeu nagyon sűrűen, gomba módra teremjenek a'tankönyvek, hogy miért . . .? anuak megértéséhez több magyarázat nem szükséges. Láttam már éu oly tankönyveket, ugy a népiskolaiak, mint a középiskolaiak között is, a melvek approbátióná

1 teljesen rosszaknak deciaráitattak s elvetettek, s mégis száino. tauiutézetekbeu a legjobb sikerrel alkalmaztatnak. Azt mondja további: hogy a IV-ed osztályú részben, a megyek tárgyalásánál elmaradtak a térképek. Bizony el! Lltott-e már oly fóldrajzt a czikk-iró, a melyban minden megye után oda lett volna téve rajzbau a térkép? Éu még nem láttam, pedig igeu sok, a legújabban kiadott tankönyveket mind átnéztem. A megye isiuertetéseuél lehetett azt kivinni, mert kevés raji fordul elő, de az összes megyék rajzait, habár ily kis alakokban is megszerezni tetemes költségbe kerülne. Akkor ezeu taukönyv igen drága leuue s még ugy sem érné meg a ráfordított pénzt. I)e azon ne busuljou a czikkiró, valjou megérdemli-e a tauköuy a reáforditott időt és pénzt, mert biztos tudomással birok arról, hogy már közel 590 példányban elfogyott. Vau még egy időszerű megjegyzése: „hogy az előhaladott paedagógia ma már miskép oldja meg a kérdést. Kerületenként veszi fel a tananyagot, de azért a közelről a távolira paed. clonek is megfelel." Paff! Taláu rosszűl nézte át a legújibbau kiadott földrajzokat, hiszeu épen megfordítva: uem kerületenként, hanem egyes vidékek szeriut öleltetik fel a tananyag (már megiut tátik, tetik.) Melyik helyesebb, a kerületek, vagy vidékek szerinti tárgyalás? A legujabbau divó szokás szeriut Magyarország IX vidék szeriut ismertetik meg, a régi beosztással 5 kerület szeriut. A végczél ugyauaz, kérdés melyik előuyösebb ? Éu a hiladó kor embere vagyok s mégis Magyarorország raegisinertetésóuél uein az ujabb, hauem a régi beosztást taa\oin sokkal előnyösebbuekFelhozok egy példát, azt mondja egyik földrajzi a Kis-Alföld megyei: Sopronmegye keleti résa Komárommegye északi része, Esztergommegye északi rísze, stb, — de a Dnnántuli dombos vidékben ugyancsak :'öfordulnak az ériutett megyék, ez határozottan zavailag hat a tauitásbau; ellenben az 5 kerület beosztásul miudeu megye tartozik egy bizonyos kerületbe s kéts'. r megnevezve soha elő nem fordul. Más oldalról: egy egésznek több apróbb részletekben való betauitása sokkal biztosabb ugyan, mint nagyobb részletekben, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az összefoglalásnál sokkal nehezebb, mert inidöu a földrajznál vidékekről van szó, IX. külöu elnevezést kell a gyermekeknek megtanulniok, mig a régi beosztás szerint csak 6 ós sokkal köuuyebb elnevezést kell megtartauiok. Egyebekben a czikkirónak „Boldog uj évet kiván!" Egy másik tanító. ÚJDONSÁGOK. Előfizetőinkhez 1 Az év végének közeledtével tisztelettel kérjük t. előfizetőinket, hogy a lapunk irányában idáig tanúsított jóiiidulatu tám >gitásukat a jővőbm is megtartani szíveskedjenek. Tisztelettel kérjü'i nevezetesen olvasóinkat, hogy a jövő évre szóló előfizetéseket legkésíbb az év első hónapjának, tehít jaa'iir hlnak végiig megújítani szíveskedjenek, mert a lap expidiílásíu ik rendje érdekében azoknak, kik ez ideig előfizetéseiket meg nem újítják, lapuuk küldését beszüntetni leszünk kénytelenek, annál is iukább, mert a lap kiadásival járó tetemes és évről-évre szaporodó költségeink között nem csekély összeggel szerjpilnek azok a tételek, melyek be nem folyó előfizecést-díj hátralékok leírásából származnak, nyomatván mi igy a lapok és expediálváu miuden viszontszolgálat uélkűl olyanok részére is, kik a lapunkért járó előfizetési dijak megfizetését elmulasztják. Ez — azt hiszszük — nagyon m:gokolt kérelmünk tiszteletteljes ismétlése me'lett, ajánljuk lapuikat a közönség nigyrabecsűlt pártfogásába. A községek t. elöljáróságait tisztelettel fölkérjük. hogy a „Nyírvidéki-ért járó s ez év végével esetiékessé váló elő(izeté>.i dijakat a lap kiadó-hivatalához deezember 31-ig beküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel tulnjuc tovíbiá, Injy lapnak e számát, valamint a legközelebbit is ami vár.n; gyei bizottmínyi tagoknak is megküldjük — mutatványképen, kik idáig a „Nyíi-vidi^-iek. a vár megye hivatalos közlönyének n;m előfizetői, kérv hogy a lapuik e számához mellékelt utalvány lapo'von a „Nyírvidék" re előfizetni kegyeskedjenek Tisztelettel A „Nyírvidék" kiadó-hivatala. — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk lapunk t. előfizetőinek, munkatársainknak s minden jóakaróinknak