Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

„IS Y { U V 1 1) Éí JI." csatamént és tisztes diszességét iniud az utolsó szálig kihúzgálták lószőr-karikának. Ilyen siralmas állapotban jutott fel szegény Miklós a tálba és ott eyy szamár állkapczával agyonütött 1000 filiszteust. . . Mit? hogy azt nem Toldi Miklós tette? Mindegy. Elég az hozzá, hogy ez időtől kezdve szökött fel a szamarak ágiója a királyi udvarokban. Ez a Toldi Miklós látogatott meg engem. Noha be kell vallanom, bogy szavában kevés volt az értelem, épen mint a politikai programtnbeszédekbeu . — Bocsánat, hölgyeim és uraim, de cak e pillanatban jutott eszembe, hogy mind eme dolgok nem fogják érdekelni önöket, a midőn Szabolcsvármegyébeu minden gon dolkozó fó a ..megdöbbentő-" vei foglalkozik Az emberek ezzel kelnek, ezzel feküsznek, sőt még álmaikban is aránytalant és iszonyút látnak. Ennek folytán megtámadtatnak gyermekleánykák és ártatlan szüzek, kik még nem okai semminek, felemlegettelek a tanrendszert meg nem változtató aggastyán férfiak, kik szintén nem okai semminek és szigorú feddésben részesülnek nősülő ifjak és tisztes mamák. Nem; ez több, mint a mennyit eltűrhetek! A nősülő ifjakat nem bánom (legalább nem eoucurrálnak); hanem a mamákat, — azokat nem hagyom ! Most már tudom miért látogatott meg Toldi Miklós. Niugodj öreg, megértettelek! Nem fogsz bennem csalódni, l'tóljára a 24. Mindenekelőtt biztosítom önöket tisztelt mamák, hogy éu a rehm-szi'drtctt gyöngédségnél fogva semmivel sem vádoltam volua önöket. Nevelési rendszerüknek bizalmat szavazok; in rt eredményeivel teljes mértékben meg vagyok elégedve. A leányok szépek,szeretetreméltók és szellemesek. Szeret ném valamennyit szivemre ölelni, uem tekintve a színárnyalatot és magasságméreteket. Aki ellenkezőt á'lit, elébe lépek és igy szólítom meg: Fogadjunk uram, ön uem 24 éves? Ha vau satnya nemzedék, azok az öreg rmlurek! Csodálkozom, hogy még eddig fel nem fedezték, hogy az öreg emberek általában milyen gyöngék és betegek" s e társadalmi k<in>s állapit megszüntetésére nem írnak világboldogító vezérczikkeket. Pedig a szegény öregekre ráférne, ha kaphatnának valamicskét abból a sok jó erőből és egészségből, amit a katonaköteles legényektói és a férjhezmeneudó leányoktól eldispu tlu tk az újság iró ténsurak. Nekem nincsenek hat eladó leányaim, mégis azt mondom, hogy a leányneveles tökéletes. Hiszen olyan egyszerű a dolog! A mamáknak az a czéljok, hogy a leányt férjhez adják, el is vi-zik minden alkalommal a nyilvános terekre sétálni, kocsikásni, korcsolyázni. Tehát mozoghat eleget. A kis leányt t ló kell készíteni, hogy mlr 16—18 éves korában beléphes s:n a társaságba; ezért szükséges, hogy müveit legyen. Hajdauában, ama bizonyos boldogabb időkben azt hitték a férfiak, hogy egy leányt különösen bájossá teszen, ha ostobáeska. Ma már — fájdalom ilyen férfiak uiucenek. Különben ne tessék hinni, hogy azok az „intezetek' valami borzasztó helyek lennének. Ellenkezőleg: b.irát ságos, meleg fészkek, aho' uem is tanulnak valami sokai, csak épen amennyi szükséges A varróleczkék m g kulö nősen kedélyesek. A kis leányok összeiluuják borzas fejei ket és jutalmak és büntetések, dic.eretek és feddések osztogattatuak, szóval: pletykáznak. . . Ki tehet arról ha néha egy-egy szivec->ke megdobban? Bűu-e az? Ha bün, tiltíd meg a rózsának, hogy kinyíljék! Igaz, lio-y gyakran egy egész iskolának dobog a szivecskéje. l'eldául, ha csinos fiu a rajztanár, vagy a hitoktató, vagy legrosszab esetben a gimuázisták a c-inosok Ilyenkor hímezik azokat az apró versikéket, melyek legtöbbször semmit sem jelentenek, de néha egyszerűségük, közvetlen belsőségük és különösen naivságuk miatt olyan bájosak, olyan meglepők. A következőt is egy egé.-z varróiskola strickolta. Nem liuoni, beállok apíczinak, Kuy( m a fiuk uem vexiltnk, Bőrbe kötött imádságos könyvem lesz, Egy leoeUn egy elhervadt virdg lesa / Ki meri mondani, hogy ennek az iskolának nincs jörője A kis leány a társaságba lép. Merő humbug, hogy elkövetné azokat a ferdeségeket, amikkel vádolják. Ha valaki ellenkezőt állit, elébe lépek és igy szólítom meg: Uram, ön elmaradt a világtól harmincz esztendővel! A mai leány nem kendőzi arczát: íniu'áu ez Ízléstelen volna. S/.ük czipőbe sem szorítja lábait, inert jól tudja, hogy igy elrontaná nemes idomait, azokat a szép iveket, kerekded hajlásokat, melyeket oly igazán érdemes mutogatni. És végül uram ön az ártatlan mieder elleti hirdet keresztes háborút? — — — Hát nem tudja, hogy ez a női öltözködés költésiek! Nem adnak önnek gondot észbontó idomai, nem vette észre, mennyi titokszerüség és mennyi szenvedély olvad össze a merész haj'ásu vonalakban? Láttára a vér arezomba szökken, izmaim feszülnek és érzem, hogy tudok szeretni. De ön uram, elmaradt a világtól. . . Biztosítom, hogy ma már a kisasszony befűzéséhez uem szükséges a koc is és szobaleány közreműködése. A technika vívmáuyai e téren is érvényesültek s nem egy üzleti szellemű gyáros szerez reklámot áruinak e szavakkal: „Niucs többé darázs derék!* Legkevésbbé pedig a uősüleudőket féltse. .1 modem ifjú ép oly jól ismeri a női öltözködés titkait és a test élettanát, mint magát a nemes ferbli játékot. És ön ueküuk imponálni akar, uram? Tudja-e, bogy őseink 800 éven át jártak pánezélban s mi mindennek daczára elég jól érezzük magunkat, Mondhatom : nagyon jól érezzük magunkat. Vallja be: nem érdemes az egész világot kompromittálni egynehány rongyos kölyökért, aki elég merész volt halva születni. Sőt, ha akarja, kimondom nyíltan, hogy ama bizonyos százalékú kisdedek halálának a halottkémek az okai! Igen uraim, ami „megdöbbentő" és ami .iszonyú" Szabolcsvármegyébeu, azok a halottkémek. E tekintélyes férfiak a halál okáról némi homályos sejtelemmel csak oly betegeknél birnak, kik orvos által gyógykezeltették magokat. Különben uem ! Azt hiszem, Magyarország szerte fájhat a sz«gény halottaknak, hogy a hamis statisztikák készítésénél tudtokon kívül közreműködnek. Ezért ők bizonyára sok keserű köuyeket hullatnak. Tisztelt mamák! Önök emelt fővel távozhatnak. Meggyőződésem, hogy a felmerült vádak alaptalanságát sikerült kimutatnom. . . És most arra kérem önöket: lépjünk szövetségre. Ajándékozzanak meg rokonszenvükkel s én cserébe megengedem öuükuek, hogy gondolják rólam — a legkellemesebbet. Miklós. A turfa-ipniTól. — Emlékirat Ká.lay András főispán Úrhoz. Irta: Bleuer Mór. — Lipuuk legutóbbi számában röviden említést tettünk már e nyomtatásban is megjelent közérdekű memorandumról, jelezve előre, hogy azt e lap utján is ismertetni fogjuk A turfa kihasználása nevezetes tényezője lenne az érdekelt vidék mezőgazdasági ipirának s gazdaközönségünk bizonyára érdeklődéssel fogadják Bleuer Mór úrnak erre vonatkozó emlékiratát, melynek közlését ezen nel megkezdjük. I. Egy szerencsés véletlen megismertette velem azon nagy értékét, melyet a természet a felső szabolcsi tiszai ártérhez tartozó földek némely lápos talaja alá rejtett. Azon voltam, hogy hasonló talajjal bíró birtokos társaimmal megismertessem ezt és videküukön ogy hatalmas uj ipart lássak fejlődni. Idős ember létemre, hogy még életemben gyönyörködhessem ezen uj „gazduáji ipar* felvirágzásán, mely külföldön nagy tényezője a kozjólétuek, siettem a turfáról, irt könyvecskebju a közönséggel röviden megismertetni mind azt, a mit a turfáról, uyerészeti használatáról és ipari czélokra való fordításáról a német irodalomból kiböugésztem. Ez ügybeu tett első lépésem, a szuboicsmegyei közigazgatási bizottsághoz terjesztett jelentésem óta egy év mult el, de a tiszaineuti vidék turfa ipara még nem született meg. Néháuy gazda a kivágott zsouibékot most már használja ugyan tüzelő anyagul, de a talaj alatti Hírfának hasznavetHtőségebeu meg uem bizuak. l j iparág szervezésénél, főleg ott, hol a szükséges szakismeret teljesen hiányzott, a midőn a munkások begyakorlásához is elégtelen előismeretekkel kell hozzáfognunk, eleinte sok levedés és csüggesztő fordul úttal tulálkozuuk: így még jól is történt, hogy mások uem lettek tanúi sokféle tapigatódziisn unnak elkövetett hibáimnak, költségs/.aporodásnuk és anyag elkallódnának. De a kezdet ezeu nehézségeinek leküzd6<e u'án isi csak egy évi tapasztalattal gazdagabban, moudh itoin : Valóságos kincsesei bíiuuk turfa telepeinkben, inely a tűzifának vidékünkön ijesztő módon vegbemeuó pusztu'ása, a kőszénnek folyton emelkedő ára folytán ujvaucuk folyton emelkedő fontosságot nyerhet. Turfa rétegeink legpusztítóbb elleusége az ósz. Mikor a ta'aj teljesen kiszárad,;mezei munkásaink vagy pásztoraink vigyá/.atlansaga és restsége az étkezés cséljából gyújtott tűznek eloltása iránt; gv.ikrau egy pipából kivert szikra, elégséges arra, hogy a ta aj kigyu üljön és nagy értekek semmivé váljanak. Vidékünkön nz . Ebes láp" a doiub.ádi lutárou a leghatalmasabb turfa releggel bir; ott most másfél o es vastag-iá u turfi réteg semmisül uieg ily „égé.*" által, mely négyszögölönként 10 tttzeló vagy más ipari colokra htsználliitó lurfkt szolgáltathatna. E nyár elején kiszedettem 1400 Dől terüet felső talaja alatt levő szálai turfil. Nyertem, átlag •ölenként 350 darab 40 % hosszú, 10 % vastag ós 10 <;„, széles hasábot. A szánts turfa alatt levi jobb minőségű, tömörebb és nehezebb érett turfát ezutt

.il ott kellett hagyni, mert gépek alkalmazásaikul uem tudtain mire használni. A nyert kézi tuifát csépléskor, noha nem volt kellóeu kiszáradva, kevés fi vegyítésével tüzelő auya.ul használhattam. Tiz lóerejü gózgépem 70 munka nap alatt 12 öl száraz bükkfát és naponta 10—11 min. turfát fogyasztott. Ezen turf.it raktározni nem kellett azt egyeneseu a száritóhelyról hordattam a cséplés helyere. A felmaradt turfakészletet pajtába hordattam és az ez ideig .légszáraz" uak nevezett állapotba ju ott, midőn vau ugyan még benne 15—20

u/« nedvesség, de mindamellett tüzelési czélokra már használható. Most 5 „dohánysimitó" helyiségein, mely egyeuként 12 m. hosszú, 9 m. széles és t>—li kertész családnak nyújt simításhoz helyet, füttetik turfával. Minden szobában egy középnagyságú vaskályha vau és 21 órára -10—50 klg turfa szükségeltetik. Takarmány kamrámban egy 2 légnyomásra számított üst segélyével répa, polyva és szecska-vegyitékből álló takarmány plroltatik gőz által 30 darab hizó ökör. 34 béres ök')r, 12 fejős tehén, 30 darab egy éves borjú és 30 darab két éves tinó és üsző számára. A tüzelés, mely reggel 4 órától este 10 óráig, igy tehát 18 órán kere.-z til tart: igényel naponta 500—550 klg. tu fát. Gazdaságomban a turfa, mint álomszer is nyer alkalmazást. Az 1889 iki szalmatermés miatt szükölköd tünk álomszer dolgában; gazdaságom beosztásában évenként 3000 szekér trágya kihordása szerepel és egész szalmatermésein alig tett 1000 mm, minek egyrászét még más gazdasági czélokra is kellett, fordítani. A turfa bő és ji almot adott és éu e folyó évben eddig több mi it 5000 szekér trágyát szállíttattam ki. A mi pedig ezeu trágyának a minőségét illeti, ilyen turfás alomtrágyát elkülönítve is terítettem szét és azon próbatér (dombos homoktalaj) szebb és nagyobb levelű dohánytermést hozott, a szárazságnak jobban ellenállott, sőt féreg által is kevesebbet szenvedett, mint az alatta lévő nehezebb talaj, mely közönséges istálló vagy juhtrágyával volt ellátva. Süt azon egész tábla, dohány törés utáu őszi rozs és búzával vettetvéu be, azni részlet ismét kitűnik növényzetének bujasága által Az állatokra vonatkozólag említést érdemel még azori körülmény is, hogy a turf i nagy nedvesség bef igadó és felszívó képessége mellett, ínég a trágyából elillanó gázokat is leköti. Eanek következtében istállóim mindig szárazak, tiszta levegővel bl uak és ezáltal az állatok egészsége uagyban előmozdittatik. A trágya legbecsesebb alkatrészei egyikét, az aminoniákot nagyobbrészt megtartja a nélkül, hogy gipszelésre volni szükség. Német források dicsérik a turfi alom antiseptikus hatását és hogy azz»l kezek istállókban szem, köröm és pa'abajok ritkábban fordulnak elő. Kár, hogy juhok alá teríteni nem lehet, mert a gyapjút festi; ellenben ha az aprómarhi alá hintetik, nevezetesen hizó libtk oly tiszták, bogy tollúkat egy áron lehet adui a tépett tollúval. Gazdatársaiinra bizom kiszámítani, hogy minő szol gálatokat tehet és mennyi megtakarítást szerezhet, kellő kezelés mellett a turfa, mely különben a föld alatt maradva, gazdaságuukra káros hatással bir. II. A turfa vízi növények gyökereiből képződik, melyek a környező víznek hatása alatt és a levegő hozzáférhetésének teljes kizárása mellett indultak bomlásnak. Ciekély fajsulyok miatt a vl« által felemeltetuek a víz színéig és felső rétegeiken a növéuyélet dús gyökérzet-eresztés által folytatja a turfaképződést. Az egymást követő évek terményei őszszel kihalnak; maradványaik a turfinak egy-egy rétegét alkotják és az alsóbb réteget egy egy ujabb nehezékkel mélyebbre lenyomják a vízbe; a gyökérrost szálainak vegybomlása alkalmával a levegőt teljesen kizárják, mi a vegyboinlást késlelteti és végeredményében szenesedést idéz elő. A rétegek idővel oly vastagok lettek, hogy embereket, majd állatokat is elbírnak; ily stadiumban nyarték nevezőtöket: láj). A lápok természete különböző a növényzet szerint, melyeknek létesülésöket köszönik. A hegyes vidék lápja: felláp, növényzete zuzmók és moha, melyek kiválóan dús gyökérzettel, ezek pedig nagyszerű vl<felszivó é3 visszatartó képességgel birnak s hatalmas turfa rétegeket létesítettek, melyek helyenként 20 méter vastagságot is elérnek. Hazánk hegyes vidékeiu kevés láp ismeretes: legszebb példányai egyikét a csorbái tó nyugati részén láttáin. Az alvidék lápja: sikláp, tülnyomóau magas szárú vízi növények: mint a nád, gyékény, káka, majd a lápréteg fellibbeuése utáu a vízi fűnemüek : sás, perje, tippan stb. képződményei. Lapályos tengerparton a háborgó hullámok néha nagy mennyiségű tengeruövéuyzetet, miut hordalékot tolnak ki és azt egyúttal finom homokfóvénynyel temetik be. Ezeu rétegek szárazbau a mi lápjaink bomlási processusát követik a levegő kizárása által s Éizak-Németország tengermellékein virágzó turfaipar ós nemzetközi forgalom letesülését eredményezték. A turfa-réteg elóállitásáuál, nemc->ak a tengerlápokuál, de a fellápok és a slklápok képződésoinél is szerep jutott a boidalektiak. llegycsuszamlások, árvizek hordalékai : fatömbök, iszap és fövény gyakran áttörik, borítják, vagy hatalmas réteggel eltemetik a turfi rétegeket. Tudva van, hogy a pásti városligeten tul kezdődő homokdombokig a városliget ós környéke alatt oly mélységben, hogy az épitméuyek alapjának kiztouságát már uein veszélyezteti, turf»-réteg vau. Európa közép és nyugoti államaiban kétszáz év óta foglalkoznak a turfa hasznosításával. Azon nemzetek tu lósai is foglalkoznak vele; egész könyvtár, egyetemeken szakképző előadások és képesített mérnökök szolgálják a turfaipart. Tehát tudomány és hosszú tapasztalat a turfi hasznosításának sokféle módjait teremtette meg. Valamennyi közt legfontosabb és elterjedtebb hiszullata a turfinak mint tüzelő szer; azu'áu mezőgazdasági alkalmazása, mint alomszer, az azon vidéken drága szalma pótlására: végre ipari czélokra való fordítása. EÍ utóbbi sokféle módon törtéuik. Pörkölés á'tal szenet készítenek belőle, melyet vas és üveg gyártáshoz használnak; vagy világító-gázt es annak melléktermékeit: kátrányt, fertőtteleuitó és telítő szereket vonnak ki belőle. Másutt göngypapirt, fedéllemezt, matraezokat, párnákat, antisepticus kötszereket és végre hulladékából a poríurfái hozzák forgalomba, melv fertőtlenítés és a városi fákaliákuak műtrágyává való változtatásáuál ta'ál alkalmazást (Folyt, kör ) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1891. február 14 en. A gubona-csarnoknal ISurgony a 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.44 fluza 100 kiló 7.40 7 70 Borjú húi 1 » — 44 Itozs 100 > 6.i'ia 6 55 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 10) > Ü.4J 6.45 Juh hús 1 » —.30 Zab 100 > 6.60 6.80 Háj 1 » —.— K'ukorirzalOO > 6 30 6.35 Diszaó-zsir 1 > —.71 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonua 1 » —.46 l'aszuly 100 » —.— —.—. Kaggyú (nyers) l > — .22 Szesz literenként -53 54'/» Zöldség 1 csomó —.03 i'faczi árak. 54'/» Paprika 1 kiló —.70 IiorBÓ 1 kiló —.19 Írós vaj 1 liter —.60 Lencse ' 1 > — .20 Kezet 1 » —.10 Mund-liszt 1 » —.15 Széna 100 kiló 2.8J Zsemlye-liszt 1 > —.14 Szalma (tak.) 100 > 1.41 Búza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.— liarnakeii^ér-liszt > —.11 Tölgyfa 1 » 2.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Pályázati hirdetmény. A kótaji rendszeres segédjegyzői állásra — a volt s. jegyzőnek Nyir-Acsádra történt jegyzővé lett választása folytán, — ezennel pályázatot nyitok. Mindazok, kik ti gimnáziumi osztályt végeztek, s a jegyzői teendőkben már eddig némi gyakorlatot feltüntethet nekse pályát tűzték ki komoly feladatokul s megyénkbeli honossággal, s teljesen megfelelő erkölcsi bízonyitványnyal birnak, előnyben részesiltetnek, a már vizsgázott s. jegyzők felett s azonnal alkalmaztatnak. Evi fizetése egyelőre 1 20 frt leend, a m isás és ágyneműn kívül teljes ellátás, a készpinz fizetés az alkalmazott szorgalmához képest egész 1S'> frtig emeltetik, s a niigán munkálatokért szabályrendeletileg megállapított dijjakból, általam ni 'ghatározott jövedelemben részesiltetnek. Megkeres'sek egyenesen hozzám küldendők. Kótaj, 1891. február 12. (07—1 — 1) Kozák Mihály, jegyző.