Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

Melléklet a „IMyírvidék" 1891. 48-ik számához. nem előnyes-e reáuk nézve, ha a vásárba megyünk ökröt vásárolni és jó anyag között választhatunk, mint most a hol a rosszat kell vennüuk, mert nincs miben válogatnunk? Vagy uem előnyös e a kisebb gazdának, ha jó tinóit és ökreit jobb árban tudja eladui? Én azt hiszem hogy ez egy eminens fontos dolog. Ettől régen áthatva, a uagyméltóságu minisztérium a községi bikákra különös figyelmet fordított és könnyebb és jó anyag beszerzés czéljából szegéuy községeknek előnyös fizetési feltételek mellett az állami tenyészetekből adott bikát, de ezen intézmény nem vezetett czélhoz. Ép ugy nem vezetett czélhoz már ezelőtt G esztendővel egyesületünk javaslatára behozott megyei szabályrendelet, mely szerint egy bizottság minden évben kiküldendő, mely a meg nem felelő apaállatokat egyszerűen kivágatni fel volt hatalmazva. A miniszteri intézmény uem lett eléggé igénybe véve, a megyei szabályrendelet pegig nem lett soha végrehajtva. A nagyméltóságú minisztérium tehát máskép intézkedett, a meunyiben fel szólította a gazgasági egyesületeket, vállalnák át a köz ségek részére való tenyészbika beszerzését és felajánlott e czélra egy ép oly összeget, mint a milyen összeget az egyesület e czélra áldoz. Tekintettel a dolog fontosságára egyesületünk tehát 1000 frtot fektetett le egy megyei állattenyésztési alapra és a nagyméltóságú miniszter, Ígérete szerint, ahhoz sziute 1000 frttal járult. Mindez még tavaly történt, de szükségesnek tartottam, a dolgot egész összefüggésében előadni és igy kénytelen voltam a már ösmerttet is ismételni. Ezen előzmények után még mult évben ősszel a községek hirlapilag fellettek szólítva, hogy uetaláui bika szükségletüket a titkári hivatalban jeleutsék be, mert az egyesület által jó bikákat reudkivül előuyös feltételek mellett szerezhetnek be. Euuek az volt az eredménye, hogy midössze egy község, Oros, jeleutkezett és egy bikára praeuumerált. Daczára annak elhatározta a választmáuy folyó évi márcz. 18 áu tartott ülésében 5 drb bika beszerzését azou reményben hogy majd csak jelentkezik még község, Nyiri Jáuos alelnök ur javaslatára bevásárlási feltételekül tüzetett ki, hogy: bikák csak oly gazdaságból vásárlaudók mely a fajtisztaság szeiupoutjából biztosítékot nyújthat s 2'/í éves legyen. Az eladó tartozik a bikát a megvásárlás napjától esetleg 30 napig iugyen tartani és tenyészlépességeért, az átvétel után ínég 30 uapig szavatolui. Ezeu választási feltételeket a választmáuy elfogadta ós megállapította azt is, hogy a bikák a községeknek ugy adassanak át, hogy a község az árát 3 év alatt 6 egyenlő részletben kamat uélkül fizesse. Szabolcsinegye törvényhatósága pedig felkéretik, hogy azon már emiitett szabályrendeletet nagyobb szigorral hajtassa végre Azoukivül választott a választmáuy egy 4 tagu bizottságot, melynek feladata a bikabevásárlás volt és mely 5 drb. 2'/a és 3 éves faj apaállatot össze is vásárolt, még pedig 1 drbot. Mélt. gróf Dessewffy Miklós űr uradalmából, 3 drbot. Haas Mór úrtól ós egyet Jármy Ferencz úrtól, de ha már a bevásárlás is nehézségekkel járt, az eladás még sokkal uehezebb volt, mert uem csak hogy több község nem jelentkezett, de azon egy is, mely bikát kért vala, az utolsó perczben lemondott, mert anuak árát 200 frtot a szép állatért sajnált. Minden további igyekezet részünkről a bikák elhelyezése ügyében hiábavaló volt és igy uem maradt egyéb hátra, mint — kivéve kettőt, melyet a miniszter beleegyezésével privát gazdának eladtuuk — a három még meglevő drbot nyaralás és telelés végett három önként arra vállalkozó tagnak kiadni, a hol most is vanuak, nevezetesen pedig, Haas Ignácz, Bleuer Lajos és Klár Gusztávnak. Igy áll ezeu ügy jelenleg. (Yége töv.) ÚJDONSÁGOK. Zsinati ügy a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye közgyűlésén. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye e hó 20-iki, Nyírbátorban tartott rendkívüli közgyűlése a többek között tárgyalta a tiszántúli ev. ref. egyházkerület presbiteriánus pártjának fölterjesztését a legközelebb összeülendő zsinathoz, melyben a következőket kérik: 1. Mint legfőbb hatóság, szerveztessék a zsinat a presbyteri rendszernek megfelelő egy és szélesebb alapon. I agjainak száma emeltessék, a theologiai akadémiák is egyegy képviselőt küldjenek. 2. Mellőztessék jelen zsinat által a közigazgatási birosagnak törvénybe igtatása, s az erről szóló törvényjavaslat akar mostani, akár módosított alakban, kellő előkeszites .végett összes egyházi hatóságainknak adassék ki. 3. Hasonlóképpen odáztassékel a lélekszám szerinti szavazás törvényerőre emelése. 4. A konventi tagoknak, a presbyteriumok által választása igtattassék törvénybe egyenlő szavazási mód szabásával, minden kerületre nézve. Az egyházmegyei gyűlést meghallgatván a nagy terjedelmű fölterjesztést, arra a következő határozatot hozta: „Egyházmegyei gyűlésünk a fentebb olvasható kérvényt minden pontjában osztja, helyesli és elfogadja azt, annyival inkább, mivel eleven emlékezetében van még a pátenses korszak, midőn az egyházi felsőség egyenesen a hivők egyeteméből, az egyes presbyteriumokból merítette azt a rendkívüli erőt, melylyel az egyházalkotmány érdekében megtartotta azt az elvi álláspontot, mely nemcsak egyházalkotmányunknak, hanem ezzel egyidejűleg az ország alkotmányának szabadságát is megmenthette. Éppen azért ezt nemcsak magáévá teszi, hanem elhatározza, hogy mint saját elvi álláspontjának teljesen megfelelőt, a reá hozott jelen határozattal együtt kinyomatja, s a testvér egyházmegyékhez megküldi, hogy mindazoknak, kik a valóságos zsinat-presbyteri elvekhez ragaszkodnak, alkalmuk lehessen felemelni szavukat s hasonló irányú felterjesztések által nemcsak saját nézetüknek érvényt szerezhessenek, hanem lehessen módjuk és alkalmuk arra, hogy azon képviselőiket, kiket ily nézetek alapján választottak meg a zsinatra, figyelmeztethessék, hogy küldőik nézeteit híven képviseljék." — A törvényszéki palota és börtöu-épiilet kollaudálása e hó 23-dikáu uieut végbe. Az átvételnél az igazságügyi kormányt Cserna Vincze debreczeui kir. főügyész képviselte. A nyíregyházai veres-kereszt fiók-egylet e folyó évi deczember hó 6-ikán délután 3 órakor, a városi felsőbb leányiskolái helyiségben évi közgyűlést tartand, inelybeni megjelenésre a fent nevezett egylet alapító rendes és rendkívüli tagjai tisztelettel meghivatnak. Kelt Nyíregyházán, 1891. november 28. Kállay Andrásné elnöknő, Sztárele Ferencz elnök, Kertész Bertalan jegyző. — Határozatképtelen képviseleti gyűlés. Az e hó 24-dikén tartott városi képviseleti gyűlés eliutézeudő tárgyai között volt kettő olyan, melyhez a törvéuy rendelkezése szeriut a képviselet absolut többségének a jeleulóte lett volua szükséges. Az egyik a katonai gyakorlótér szükségletére kijelölt jogföldek megvétele, a másik a Kossuth-utcza malom telek eladása. Miuthogy azonbau csodák uem igeu törtéuuek a mai világbau, hát bizouy az a csoda-számba menő dolog sem esett meg, hogy a képviseleti tagok fele a gyűlésen megjelent volna s igy e két tárgyat le kellett veuni a gyűlés napirendjéről. Ki fogják pedig tüzui legközelebb, amikor a megjeleut tagok jogosítva lesznek határozni. — A felső tiszavidéki gazd. egyesület legutóbb tartott közgyűlésén az eluöki jelentés felolvasása utáu keletkezett általános érdekű közgazdászati kérdések feletti vitában inditványoztatott, hogy a nagyméltóságú földmivelésügyi ui. kir. minisztérium részéről még a mult évbeu tett, de nagy mérvű részvétlenség miatt kivihető nem volt ajánlatot, mely szerint közös megrendelésnél rézgáüczot tetemesen mésékelt áron onnan kapható lett volna, az idén annál is inkább vétessék igéuybe, mivel a peronospora viticolb az 1892-ik évben való újra és leedvező időjárás mellett még sokkal nagyobb mérvbeni fellépése egész biztos és köztudomásu dolog, hogy anuak elejét kizárólagosan csak rézgálics oldattal való permetezéssel lehet veuni Történtek is a jelenlevő tag urak által előjegyzések körülbelül 10 mázsa rézgáliczra, de elhatároztatott, hogy a gazdaközöuség e helyen is, azaz hogy pedig bizottság ülésében felvett jegyzőkönyv terjesztve és helybeu hagyva. Elhatározta a választmány, tekintettel a súlyosbodó munkás viszonyra, egy aratógép verseny tartását az 1891. év folyamán és a körülbelül 2000 frlnyi felesleget ezeu czélra felhasználandóuak kimondta. Propper Sámuel ezen czélra azoukivül 100 frtot ajánlott fel, a mit a választmány köszönettel tudomásul vesz. Ezen ügybeu több előmunkálatok tétettek és egy rendező-bizottság választatott, melyre ez iránybani mindeu uéveu nevezeudő teeudó átruháztatott, ha mindennek daczára a versenynek az idén el kellett, maradnia, többféle, de leginkább azou körülménynek tulajdonithó, hogy az Országos Magy. Gazd Egyesület, kivel karöltve a verseny tartandó iett volna, költségünkhez csak 100 frtal akart hozzá járulni, még pedig azért, mert ugyan ilyeu verseuyekkel ezen évbeu több helyen is igéuybe volt véve és igy pénztári állománya nem engedte velünk szemben nagyobb auyagi részvétet ígérni. A jövő 1892. évbeu azonbau az elmaradt aratógépverseny okvetlenül megtartatik, mivel az elnökség és egynehány tag buzgóságának és fáradozásának sikerült az országos m. g. egyesülettől ígéretet nyerni, hogy kész a felmerülő költségeknek egy harmadát fedezni. így tehát folyamatba vaunak már az előmunkálatok és a választmány kebeléből kiküldött rendező bizottság a folyó hó 13-án Budapesten ez ügyben tartaudó ülésen egy néhány tag által magát képviseltetni fogja. A választmány ez alkalommal még a peres ügyekkel is foglalkozott, mire nézve az ügyésznek szükséges meg hatalmazásokat adott. A második ez évben, márczius 18-áu tartott ülésében a választmány az akkor még mindig folyamatban lévő gépverseny ügyéu kivül egy másik fontos és gazdasági szempontból nézve életbevágó kérdéssel foglalkozott. Főleg gabonát termelő hazánkban a marha-tenyésztés mégis egy oly tényező, mely nélkül okszerű gazdálkodásról egyál talában szó alig lehet. Igaz, hogy jelenleg még aráuylag kevés vidék vau azou szereucsós helyzetbeu, mely ugy éghajlati, miut forgalmi viszouyaiuál fogva általánosan a marha tenyésztés legjövedelmezőbb ágát, azaz tej és tejtermékek előállítását tűzhetne ki czélul, különöseu a magyar fajú marha tenyésztéssel, miudannak daczára az ország uagyobb részén csak a magyar marha-tenyésztése fizeti ki magát, inert csak ezeu faj képes a forró nap sugarat és a zord téli időt szabad ég alatt és a legpriini tivebb szerkezetű istállóban kiállani, anélkül, hogy egészségében csorbát szeuvedne, csak ezeu faj képes oly legelőn élni és oly téli takarmáuynyal beérui, hol miuden nyugati faj tönkre menne és végre ezen faj szolgáltatja a világ leghíresebb igásökrét, melynek lépése a lóéval versenyez és a mely a leghihetetlenebb nélkülözések mellett mondja csak szolgálatát ritkán fel és hizlalva is elég jó miuőségü hnst szolgáltat, hogy e tekintetben csak a szót hegyi ökör múlja felül. Ezen kitűnő faj fentartása és folytonos nemesítése tehát saját órdeküukben álló kötelességünk és vauuak az országban oly birtokosok, akik ezeu czél elérését főfeladatul tűzték maguk elé és ebben oly eredményeket értek is el, hogy világhírűek lettek; fölösleges itt neveket mondani, közülünk mindenki járatos e téren és tudja, hogy egy 1-ső rendű ilyen tenyészetből való bikáért, ha egyáltalában kapható, mesés összeget kell kiadni De a nagyobb gazdának legalább módjában vau ezt tenni; máskép áll azonban a dolog a kis gazdánál. Akinek most 1—2 tehénkéje van, bikát azért nem, jó és drága bikát éppen nem vehet, pedig ez reánk nézve elég fontos, mert kevesen vaunak, akik gulyájukban anuyi tinót tudnának nevelni, a meunyi igásökörre szükségük van, a hiáuyt tehát pótolni kell, mennek e czélból az országos vásárokra ós ott szükségletüket fedezik És kitől veszuek ott? Majdnem kivétel nélkül a kisebb gazdától, a ki uehány teheneivel a falu bikájára szorult, ha pedig rosz a falu bikája, jó növendéket uem lehet utána várui és valóban látni lehet mindenfelé oly szánandó rosz falusi bikát, hogy ezen állapotúak egy kis kényszer által véget kellene vetni. Vagy uem áll-e érdeküukbe és — Tetteimben találom ugyan a legszebb jutalmát mondá megilletődve, de nagysád elismerő szava a legédesebb dicséret nekem. A fiatal leány keblében is különös változás ment végbe ezalatt. Maga sem tudott egész határozottan eligazodni érzelmei világában, de ugy tetszett neki, mintha ez a kézcsók jól esett volua háborgó szivének. Pajkosan fordult szavaival Cserkövyhez. — Lajos! Most szóllitotta először ily bizalmasan. Cserkövy reszketett. — Óhajtja ezt a piros rózsát? Kivette csokra diszét műértő kezekkel s a férfi elé tartá. — Ha igeu, mondja meg ki, a mágnes? — Tehát nem akarja nagyság elfeledni azt a szót? Kezdé szomorú mosolylyal. Hiszen niucs jogom megmondani, A mágnes ha jó, — a leány ha szép: önkény telenül rántja magához amaz a vasat s anélkül, hogy tudná, ejti rabságba ez a férfi sziveket. Ilyeu rabja vagyok én mágnesemnek s az uem is tud talán róla semmit. Elárulhatom én ezt a nevet,? — De hátha talán tudja a maga mágnese ezt és viszont vonzalommal viseltetik ? Kérdé Gábi szelíden és szemei szokatlan fénybeu ragyogtak. — Nem hiszem uagysád. Ugy-e bár a nap hevétől leforrázott virágot nem teszszünk pohárba; a]torzképet nem foglalják rámába? Ilyeu torzkép vagyok éu uagysád. Jó vagyok guny és mulatság tárgyának, de a szerelemből részemet nem vehetem ki. Ez a bájos birodalom be vau előttem zárva s a kapuján a saját arczképem a tilalom. — Ugyan hogy beszélhet ugy Lajos? felelt rá a fiatal nő ősziute részvét hangján. Hát uincs az elhervadt virágnak szive, ami illatozik? Nem lehet szép lelke, nemes szive egy rut fórfiuak, ini szerelemre gerjeszt és örökké biztosítja a nőt, ki ebben bízik ? Lajos — mintha nem értette volna a szavakat — tovább folytatta; — Engem boldoggá tenne egy csók annak ajkáról, kit lelkem lelkével szeretek s vájjon lehet e bátorságom, hogy ezt a csókot, azt az égi üdvöt kérjem, mikor oly rut vagyok ? Hangja oly busán, oly szomorún zengett. — A nő, ki jótékonyczélra buzdulva mindenét, kincsét, aranyát teszi le a nyomor oltárára, nem képes arra, hogy egy csókot, egy mosolyt dobjon oda a férfinak, kinek legesztuéuyibb boldogságát alapítaná meg s ki ezért a csókért napokou, éjeken át eped a kin minden változatai között. — Óh moudja nagysád remélhetetn-e, hogy álmaim teljesedni fognak valaha, hogy viszonozni fogja igaz szerelmemet a nő, kit lelkem testem egész erejével imádok ? — Gábi! Gábi aranyom mindenem! hangzott e pillanatban egy kedves cseugésü női hang, örömtől fulladozva, jó hírt hozok, az Isten megsegített! S a következő perezbeu Gizella karjai átölelve tartották Gábriellát. Pihegve, mint a galamb, ejtette ki csaknem érthetetlenül, örömében a szavakat. — Bélám, az én szerelmesem . . . megkapta . . . kapott . . . ma a városból ... Jaj édes angyalom meghalok a boldogságtól. — Csendesedjél édes Gizellám nem értein beszédedet, nyugtatta meg Gábi barátnőjét. — Óh hogy tudjak örömemuek parancsolni, mikor szivem oly hevesen dobog? S hogy meggyőzze kis barátuőjít, pihegő keblére vonta kezét s miudinkább csendesedve, nyugodtan beszélt tovább. — Ugy e hevesen ver? szólt mosolyogva. DJ van is oka, Bélám éppen most kapott tudósítást a városi pénztártól, melybeu értésére adják, hogy egy rokona uevét eltitkolva, számára 1000 firiutot tett le azonnali kézbesítés végett. Most moud édes drága Gibim, nem lehet euuek örülni? S ezzel átölelte újra a barna fejecskét ós sirva, kaczagva heveseu csókolta szemeit, ajkait és nem vette észre, hogyau halványult el barátnője arcza, hogyan pirult ki aztán ismét lázasan, hogy mereng, mintha elkábult volna. De hát hogy is tudta volua, mi forrong abbau a szívben, a mely átvette már tőle a heves dobogást. — Ismeretlen rokon, czikkázott Gábi fejecskéjében a gondolat, hogy lehet ez? 1000 frt kellett éppen Béláuak . . . Cserkövy most jött haza. . . . Nem-nem ezt csak ő, ezt csak Lajos tehette, ... ő, aki a legszerencsétlenebbnek érzi magát . . . ő boldogít mást, ő, akit soha senki nem fog szeretni. . . . — De hogy nem! Én igen éu fogom őt szeretni s kiszakította magát barátnője ölelő karjai közül, oda vetette magát a Lajos kebelére s átölelve őt, szenvedélyesen kiáltá: — Ezt csak ön . . . csak te, te a te bozontos fejed tehette, a te jó szived s átölelte azt a bozontos fejet — miközbeu hangja zokogásba fult — és hevesen, szívből, szerelemből csókolta meg a férfi piros szájszéleit, melv a kéj, a mennyország üdvét érezte ajkain megnyílni s erős karja uem birt el ennyi boldogságot, nem a keblére tapadt leányt és az erős tölgy a reá fonódott borostyánnal együtt a gyeppamlagra omolt. * * • Béla előtt az 1000 frt titka őrökké az maradt; büszkeségét uem volt szabad megsérteni. S igy januárban két esküvő volt a csendes kis faluban. Az ujjongó nép, mint vidám gyermek csoport vette körül a daliás Lajost, bájos menyasszonyával és hinté tele áldással, virággal az utat, melyen joltevőjűk egy álmodni sem mert boldogság mennyei gyönyörei, tündéri kéjei felé haladt. * * * Ha ajkam édes, bájos dalokkal volna megáldva, ha a lant húrjait avatott kezekkel tudnám pengetni, ha költő volnék: mindig csak a szerelemről írnék, a szerelem bűvös, bájos világáról dalolnék.