Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

IN V I I? V 1 D Í2 K." van, s hogy a zétéuyi erdőn ilyen 4 drb létezik, Abara falu végén pedig egy gyönyörű szép nagy, mintegy '25 méter hosszú csapda van felállítva négyes fogatok részére, no ebből a menekülés csudával határos, de majduein lehetetlen Jéke, 1891. október 16. Liptay Béla. — A Dombrádon alakítandó pénzintézet létesítése körül megindult mozgalomról a következő tudósítást közöljük azou meggyőződésben, bogy hasznos szolgálat tétetik egy 4000 lelket számláló nagy község és a közelében fekvő helységek lakosságának az által, ha mód uyujtatik ueki, hogy hitelszükségletet helyben s időrabló lótás-futás nélkül kielégíthesse — intelligentiánk egy hitelintézet létesítésének eszméjével foglalkozott egy idő óta. Az eszme — ugy látszik — testet fog ölteni, Mult hó 30-áu tartott előértekezleteu a jelenlevők abban állapodtak meg, hogy tartassék f. hó 19-én egy alakuló gyűlés, mely az ügyet végleg formulázza, határozzon a kibocsátandó részvények száma fölött, eszközölje a választásokat stb. A részvények névértéke 50 írtban állapíttatott meg a czélból, hogy a kevésbé vagyonosoknak is mód nyújtassák a részvételre. A jeleuvoltak megkérettek, hogy az eszmét ismerőseik körében terjesszék, az alapításban részt venni szándékozók czimét mentől előbb közöljék tekintetes Almássy István igazgató mérnök úrral, ki szives leeud a jelentkezőket a f. hó október 19 én Dombrád község házában tartandó alakuló gyü ésre meghívni. Ekkorig 28 részvényes vau ineguyerve az ügynek 440 részvénynyel. Ugyhiszein, hogy kezdetnek elég szép kezdet, ha tekintetbe vesszük, hogy még csak a legelején vagyunk a dolognak, és a közönség alig tud róla valamit. Ennyi az egész, a mit ez idő szerint az — iu embro — dombrádi bankról irhatok, s még az: hogy vezér-elvül tűztük ki magunknak szerény intézményünket a helyzetünk által szabott korlátok között természetes fokozatban fejleszteni, szoliditás, a kezeles szigorú ellenőrzése és a legmesszebb menő takarékosság által az érdekeltekuek tisztességes jövedelmet, s a közönségnek eddigelé olcsó hitelt biztosítani. — Értesítés. A helybeli ipariskolában a tanítás már a f. hó 1 én megkezdetett, a ruhaszabás tanítása pedig f. évi uovember hó 9 éu fog megkezdetni, ugy mint a mult évben Prok Juliska vezetése alatt. — Kitüntetett könyvkereskedő. A f. évi julius hóbau Szegeden mltsgs Kállay Albert fóispáu úr védnöksége alatt megtartott iparkiállitásou városuukbol Tarcsali Dezső könyvkereskedő is részt vett szak-kiadváuyaival. E uapokban a kiállítási bizottság nevezettet arról értesítette, hogy a kiállítási jury öt szakkiadványaiért bronz oklevéllel tüntette ki s azt már meg is külte a kitüu tetett könyvkiadónak. — Kérelem hazánk uemes szlvü lakosságához! Bező, Ung vármegye legnagyobb községe semmivé lett! Folyó hó 11-én vagyis vasárnap déli '/a 1 órakor támadt tűzvész egy óra alatt teljesen elhamvasztá. A falu felső részén gyuladt ki s a fülkerekedett szét szórta szikrák a község szalma házfedeleit miudeu oldalon inajduem egyszerre lángba boritá. Aug maradt meg a végeken egy pár ház, 15-nél több földig leégett, s vagy kétszerauuyi gazdasági épület, telve már a betakarított összes termény s életnemüvel. A kár 300,000 forintnál is többet tesz ki. Menteni nem lehetett. Egy pár értéktelen bútordarab, itt-ott egy-két vánkos az egész miut kiragadhattak . a szó legigazabb órtelmébeu mindeuük odivesíett a rajtok levó pár ruhadarabon kivül, mely a sikertelen meutési kísérlet közben szintúgy rongygyá vált. E földöu futóvá lett munkás nép érdekébeu hazáuk összes lakosságához iuté zem kérelmem. Hatóságok, testűletek, intézetek s a minden szépet és jót istápoló sajtó támogassák kérésem, segítsünk a tél küszöbén, kenyér, ruházat, vetőmag s fedél nélkül levő 1600 uál több szerencsétlenen. Anyák, apák! hozzátok szolok! egy sereg félmeztelen s éhező gyermek és csecsemő kenyér és meleg ruháért esd — juttassatok a feleslegből részükre. Mezőgazdák! az Ég áldásából egy maroknyit csak: „sok kevés — sokra gyűl" s elöljáróitok szívesen elfogadják, gyüjteudik s továbbit ják hozzám a kanálnyi csöppet is. Tudom s érzem, hogy édes hazáuk jóságos népe nem kéreti magát, ha sürgős segélynyújtás szükségéről van szó, s ezért az üszkös én ösmertem e szót, de nem értettem meg jól, hogy mit jelent. Egy elvonuló felhő az ideál, nemde? Egy dallam, mely emlékezetüukben lebeg! Egy festmény, csak a képzelődésben festve! Egy imádott tündórlátvány! Nemde, mindez az ideál? — Mind az és még több, grófné. — Oh barátom! Önnek kell, hogy legyen e^y ideálja és szereti is azt. Mondja meg nekem, hogy ki az? — Nem birom azt megmondani kegyednek? — És — talán — engem nein is szeret? — kiálta a grófné, szemei pedig ragyogtak. — Mindenesetre, de ideálomat nem fogom kegyednek megnevezni! — Jól van, ne moudja meg nekem, én ösmerem. Kitaláltam. Szivem prófétájává lett. Ideálja egy nő, ki önt szereti! Vigasztalódjék és adjou hálát isteunek! Ideálja él: szeretem önt Cézár! — Ne űzzön tréfát Laura! — Nem tréfálódzom. Szeretem önt! — Talán téved, grófné? — Nem tévedek — szeretem önt! A grófuő elhalaváuyodott, ajka pedig reszketett. — Esdekelve kérem, Laura, ue mondjon valótlant! Maradjon továbbra is szép, hamis, csábitó, de közönyös, megközelíthetetlen ! Ili akarja, hogy imádjam, mondja hogy uem szeret! — Nem értem önt, őrült ön. Cézár meg vagyok arról győződve, hogy szeretem ! — Éljen boldogul Laura! — Csak uem fog távozni, remélem. — Éljen boldogul, én megyek ! — Cézár, Cézár! A grófuő kinyitott egy balkon ablakot. A nap vakítóan sütött arczába. — Már rég szeretem Cézár! Az első pillauat óta ! — Anuál rosszabb, mondá Cézár és lehajtá fejét. És eltűnt a messzeségben. (Olaszból.) romok között, kebleiken melengetett didergő kisdedeikkel tévelygő szülék kétségbeesésig szánalmas helyzetét s az éhező gyermeksereg jajveszékelését részletesebben nem ecsetelem, és csakis annyit jegyzek még meg, hogy már a holnapi betevő falat kenyeret is közpénzen kellett beszereznünk részükre: „bis dat, qui cito dat." Ungvár, 1891. évi október bó 12 ikén. Kende Péter, alispán. Nyíregyháza városi gőz- és kád-fürdő folyó 1891-dik év október hó 18-dika déltől, 19- 20 és 21-dikén, — az az vasárnap déltől, hétfőn keddeu és szerdán zárva lesz. — A nagy lovaslaktanya átvétele a vegyes bizott ság részsről e kó 19 dikén fog metörtóuni. A huszárok, mint értesülünk, 29 dikén vonulnak be. Ünuepies fogadtatásukról a városi hatóság fog gondoskodni. — Vakmerő betörést követtek el a héteu 14-dikén éjjel a Guba korcsmában. Az idáig még ismeretlen tettesek, három szobán keresztül behatoltak a korcsmáros hálószobájába, hol hárman aludtak, s ouuan — anélkül, hogy az ott levők valami neszt is hallottak volua, kivittek egy asztalt, melyet aztáu az udvaron baltával kifeszítettek s a fiókjában levő mintegy 330 frtot elvitték. A rendőrség keresi a betörőket. — Vizbefult gyermek. Horvát Ferencz városi gyepmester 8 éves Ferencz nevü fia, e hó 15 dikén játék közbeu, a gyepmesteri telep közelében levő vályogvető gödörbe esett s annak 3 méter mélységű vizében halálát lelte. — Bor tolvaj. Autal János helybeli kovács-mester foljeleutést tett. a rendőrségnél, hogy segédje Acs István bort lopott tőle. A rendőrség előállította Acs Istvánt s az ott azt a vallomást tette, hogy ó gazdájától nem lopott bort, hauein igeuis lopott a Czukor Mártou piuczéjéből, ahová — kerítéseken keresztül mászva — ugy jutott be, hogy a pinczeajtó egyik szárnyát leemelte A tolvajt átadták a kir. ügyészségnek. — Tetten ért zsebtolvaj. A rendőrség a szerdai heti vásáron tetten érte Hannák Ilouát, épen mikor özv. Lofkovicsné erdőbéuyei asszony zsebéből két darab ezüst forintost kicseut. A tolvajt letartóztatták. — Toldy László főlevéltáruok a Törvényhatósági Naptár 1892-iki folyamára hirdet előfizetést. E munka, inely első évfolyamában egy kis, zsebkönyv alakú füzet volt, ma már egy közel 700 lapra terjedő, nagy 4-rétű köttetó nőtte ki magát. Évről évre bővül és tökéletesedik. Az uj folyam egész sereg javítást, ujitást, bővülést tartalmaz, melyek felsorolása hasábokat venue igénybe. Azért is, csak hármat emelünk ki. Egyik a nagy köz ségek kimutatása. Hatvan kérdésre felel minden egyes uagyközséguél; e kérdések a községnek valóságos fotográfiáit adják, a mennyiben kitüntetik annak közigazga tási, népesedési, nyelvi, felekezeti, gazdasági, társadalmi, vagyoni, ipari, iskolai viszouyait; felvilágosítást aduak a község hovatartozan lóságáról, vallási, igazságügyi, pénzügyi, közlekedési, hadügyi, bányászati, erdészeti, kulturméruöki, méutelepi s egyebb szempontokból stb. A körjegyzőségek rovata egészeu uj, és ebben betűsoros rendbeu soroltatnak fel a körjegyzőségek, közigazgatási viszonyaik s a körjegyzők nevei. A harmadik ujitás az, hogy fel vannak véve az országban létező pénzintézetek. — iparos- és részvénytársaságok biztosítóintézetek stb. a szükséges kimutatásokkal. Az uj folyamot 18 arczkép fogja díszíteni, s a „Hasznos tudnivalók" rovata is sokkal gazdagabb lesz az eddiginél. Ara a uagyterjedelinü s a legnagyobb és legbővebb naptárt tartalmazó kötetnek az eddigi, hallatlanul olcsó marad. t. i. fűzve 1 frt 30 kr, kötve 1 frt 50 kr. Bltran állithatjuk bogy ú^y a hatóságoknak, mint egyeseknek nélkülözhetleu segédkönyve ma már a Törvényhatósági Naptár, s azé.t szives kész séggel hivjuk fel reá t. olvasóink és a nagy közönség figyelmét. A megrendelés vagy előfizetés a kiadóhivatalba küldendő: Budapest, V. Hold u. 7. Az idei szüret és borászatunk jövője. Az ország majd minden részében vége van már a szüretuek. Sehonnan sem jelentenek jó szüretet, hanem az eredmény mindeuütt nagyon csekély volt. Az országban egyébiránt a szőllő által elfoglalt terület uagyon csökkent. Talán fele, harmada sem szőllő többé annak a területnek, mely néhány év előtt móq a legnevezetesebb szőlőtermő országok sorába emelte hazáukat. Alig vau hegyvidék, melyet a pylloxera el uem pusztított. Csak immúnis homokterületeu maradtak meg a szőlők s azokon örvendetes módon növekszik is a szőlőtermesztés. Csakhogy ezidén annyira megverte a szőlőt a ragya, vagyis tudományos néven szólva, a perouospora viticola, hogy a tavaszkor mutatkozott termésnek egy harmadrésze sem maradt meg. No, de legalább a mi a kevés megmaradt, annak jó ára volt. A mustott minőség szeriut 15—30 frtig is fizették hectolitereukint; pedig bizony nem volt valami nagyon kitűnő. A ragya verte szőlők fürtjei elvesztették a fürtöt tápláló leveleket s azok nélkül nemcsak egészségesen ki nem fejlődhettek, de czukortartalmuk is csak igen csekély lett. Hogy a peronospora uálunk ezidén ilyen uagy pusztí'ást tehetett, annak a/, a főoka, hogy az emberek nem ismerték a szóban levő szőllöbetegség lényegét s orvoslásának módját. A legtöbben azt tartották, bogy a dolgou uem lehet változtatui, megverte a ragya. A figyelmeztetés, hogy rézgálicz és mész, vagy rézgálicz- és sódaoldalattal megfecskeudezve elejét lehet venni a peronospora terjedésének — későn jött. Perouospora-fecskendők sem áltak mindenhol rendelkezésre s azok nélkül, a seprővel való fecskeudezés csak igen tökéletlenül óvta a megtámadt szőlőleveleket. Ugy hogy ilyen óvszer mellett alig is lehetett a különbséget a befecskendezett és a be uem fecskendezett szőlő közt látni. Már pedig külföldön és különösen Svájcíbau, a hol a peronospora már évek előtt fellépett és leküzdésére mindenféle, többé-kevésbbé sikeres ellenszereket alkalmaznak, bámulatos sikert értek el e baj elhárításában: elannyira, hogy a kétkedők szava teljesen elnémult és mindenki elismeri, hogy a bepermetezé3 a perouospora ellen, ha idejében ós kellő gonddal végezzük azt, teljeseu czélra vezet s megmeuti a termést. A költség pedig oly jelentéktelen, hogy hectároukint alig rug többre 5 frtuál. Svájczban tehát a bepermetezést a peronospora elleu olyan szükséges rendes munkának tokiutik, mint nálunk a kötözést vagy a választást. Jó mlvelósben egy hectáron évi átlagos termés gyanánt legalább is 20 hectoliter bort lehet számítani. Eunél tehát az 5 frttal több vagy kevesebb költség csakugyan már alig számit valamit, fókép ha a bornak, mustnak olyan magas ára van, mint jelenleg. És milyenek a kilátások ebben a tekintetben? Lehet e remélni azt, hogy a magas árak fenn fognak maradni? Szőlőket nem lehet egy két év alatt elővará zsolni. Legalább is hét esztendő szükséges arra, hogy kopár területen, vagy elpusztult szőlőterületen jó szőlőt lehessen csinálni. Most olyan kevés a jó szőlő Magyarországon, a minő talán soha nem volt. Ebből az követ kezik, hogy ha a meglevő szőlők az ideinél jobb termést fognak is adni, az azért a kereslethez viszonyítva, távolról sem lesz elegendő. Igy tehát csaknem biztos kilátás van arra, hogy a mostani magas must- és borárak még soká fenn foguak maradni. Sőt alapos az a feltevés is, hogy az előbbeni alacsony színvonalra az árak nem fognak többé soha lemenni. Több ok van, mely ezt remélni engedi. A legfőbb ok az, hogy a nyomorúságos pénzviszonyok megszűntek és a mivelődés elóhaladása felismertette az emberekkel, hogy a magyar bor nagyban és egészben véve, sokkal többet ér, mint a mennyire azt becsülni szoktuk volt. A kezelésben is előbbre haladunk évről-évre s igy jobb és értékesebb áru is állíttatik elő. Egy másik ok, hogy a jóllétben való elóhaladással a a kereslet a jó bor után is növekszik, mert hiába, mégis csak a bor a legjobb és a legegészségesebb ital. Igy állván a dolgok, figyelmeztetjük az olvasót, hogy a szőlőmivelésre érdemes lesz mostantól fogva nagyobb súlyt fektetni, vagyis több területet szőlő alá fogni. Nevezetes dolog ugyanis, hogy a szőlő megterem az olyan területen is, a melyen jóformán semmiféle más növény nem diszlik; ilyen a sivár homok, a kavicsosok, a nagyou kötött anyag, a mészkő talaj stb. Csak a fekvés legyen kedvező és a mivelés megfelelő! És lássuk most, minő arányban van a költség a várható haszonnal? Feltéve, hogy egy hectárnyi földterület, melyen szőlőt akarunk csinálni. 300 frtba kerül, a minek tehát az évi kamatja 15 frtra tehető, az első tiz évben következő lesz a költség: 1. Földben 10 X 15 = 150 frt. 2. 12,000 db. gyökeres vessző, ezre 12 írtjával 144 3. 12,000 db. karó, ezre 10 írtjával .... 120 , 4. Művelési költség évenk. átl. 100 frt . . . 1000 , 5. Trágya s más szükséges beszerzés . . . 200 „ Összes költség 10 óv alatt: 1614 frt. A várható bevétel pedig: 6 évi átlagos termés 20 hl. évenkin vagyis 120 hliter 20 írtjával 240Ö frt. Marad tehát tiszta haszon . 786 frt. A következő tiz évben azonban a költség sokkal kevesebb lesz, mert elmarad az első évi rigolozás a gyökeres vessző beszerzése stb., ügy, hogy az összes költség 10 év alatt alig fog 1000 írtnál többre rúgni: a várható bevetel azouban már kétszer annyit tesz, mint az első tiz évben s igy 1000 frt kiadással szemben legalább is 200 hl. borra lehet számutani s ha az 20 írtjával értékesíttetik, tenne az összes brutto-bevétel 4000 frtot. S igy maradua tehát a második 10 év alatt 3000 frt tiszta jövedelem, vagyis évenkint átlag 300 frt haszon. Ha a bor ára lemegy, akkor a haszon megfelelő összeggel csekélyebb lesz, de ha emelkedik, a tiszta jövedelem is nagyobb lehet. Igy áll a számítás a szóló jövedelmezősége tekintetében és ez elég kecsegtető kilátás arra, hogy az elpusztult szólók helyett ujakat ültessünk. A s/.őlös gazdának azonbau nemcsak a szőlő termesztéséhez, hauem a bor kezeléséhez is kell érteni. És ha okszerűn vagyis tisztán tartja és kezeli borait és az eladásnál is kissó óvatosan jár el, hogy értéken alól nem adja el borait, akkoé haszna biztos és esetleg még sokkal magasabb is lehet, mint fentebb előirányoztuk. Csarnok. Csata-képek. (Részletek a >Szabadsigbarcz emlékeinek" kiállításiból.) Sok jeleuet marad megörökítve uemcsak írásban, de képben is a dicső napokból. Menuyi emlék, melyeket a kegyelet híven megőriz. A nagy értékű kiállításon, mely a szabadságharcz emlékeit összegyűjtve, méltó zarándokhelye ugy a főváros hazafias uépéuek, mint a fővárosban megforduló miuden vidékinek, kiváló helyet foglalnak el a csataképek. Számos egykorú festmény, domborművű kép, metszet és rajz örökíti meg a szabadságharcz csata-jeleneteit. Történelmi érdekű emléktárgyak ezek mind. Megeleveneduek szemüuk előtt a bevezető harezok, melyeket vérkeresztségbeu nem részesült houvódeink vivtak a ráczokkal. 1848. julius 11-én kapták a szerbek az első leczkét Versecznél, hol vad futásban kerestek menedéket. E csata-képhez sorakozik a rácz Knickanin tábornok és seregének ugy domborművű, mint színezett képe, melyek a római sánczokuál állást foglalt pártütők táborát ábrázolják nagy hűséggel. Meg van örökítve az 1849. junius 7-iki csata is a római sáuczoknál, mely egyike volt a legvéresebbeknek. Az 1848. decz. 30 án vivott moóri csata több részletét ábrázolják kőnyoinatu s színes rajzok. A reánk végzetes kimenetelű csatát Perczel Mór tábornok 5620 ember és 24 ágyúval vívta Jellasich 16,000 embere és 52 ágyúja ellen. Azonfelül az elleuség készületlenül lepte meg a magyar sereget. „Moóruál is hősiesen vivtak a mieink, —• mondá a napokban Klapka tábornok — csakhogy kevesen voltak. Egész sorozata a képeknek tűnteti fel Schlik osztrák tábornok téli hadjáratának részleteit. A verpeléti, tarczali stb. ütközötek sokszorosan meg vanuak örökítve, persze német forrásból Ugy látszik Schlick valódi reklamgenerális volt, ki nem késett az utóvilág számára kűlöuböző harczi poziturákban hátrahagyui arezmását, mert az bizonyos, hogy az ő alakja hűen vau mindenütt fényképezve. Folytatása a íűlupon.