Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

küldött jelentése szeriut a járványnak naponkint 2—3 áldozata van. Az óvintézkedések szigoruau raegtétettek. — A városi felső leány-iskolában a tauitás a rendes helyiségben e hó 21 diken, hétfőn veszi kezdetét. Miről az érdekelt szülők értesíttetnek. Werner László, igazgató. — Tűz volt hétlőn, az országos vásár délutánján 2 óra utáu városuukban. Csesznák Gyürgy szűcsmester kéz utcza 10. számú házában ütött ki a tüz s az önkéntes tűzoltóság erélyes közbelépése daczára a lakóház és egy ól a lángok martaléka lett. A tüz, miut a vizsgálat ki derítette, Yitál András 8 '/a éves fiu gondatlausága folytán keletkezett. A kis fiu maga is beösmerte, hogy gyufafejeket pattautgatott bicskával s egy szál gyufa ilyen modon följutott a háztetőre s a kiszáradt uádfödelet lángba borította. — A városi árvaszék. A vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén Lukács Ödön kérdést iutézett a vármegyei árvaszék elnökéhez az iránt: mi az oka annak, hogy a városi árvaszéki üluökök, ügyszám szerint megítélve, kétszer háromszor kevesebb ügydarabot dolgoznak föl havoukint, miut a vármegyei árvaszék ülnökei. A fölvetett kérdéshez többeu hozzá szólottak. A közigazgatási bizottság Bodnár István indítványára fölhívni határozta Nyíregyháza város polgármesterét, mint a városi árvaszék elnökét, hogy — tekintettel arra, miszerint még mult évi hátrálékok is vaunak — nagyobb eredmény éressék el a városi árvaszék munkálkodásában. — A vármegyei árvaszék ügyforgalma az elmúlt augusztus hóban a következő volt: julius hóról eliutézetlenül átjött augusztus hóra 027 ügydarab, ehhez érkezett augusztusban 1924, elintézendő volt tehát 2551, elintéztetett 1720, maradt hátralék augusztus végén 821. — A nagy lovas-laktanya építésének befejezésén lázasan dolgoznak. A huszár-ezred bevonulása, miut értesülüuk — a jövő hó 15-dikén fog megtörténni. A laktauya épületek átvétele pedig ugyan e hó 10 dikén veszi kezdetét. — Rab-statisztika. A nyíregyházi kir. törvényszéki fogházban augusztus hó végén a rab létszám 215 volt, még pedig 192 nő, 23 félti. A kisvárdai járásbíróságnál le volt tartóztatva 1 férfi, Nagy-Kállóbau 6 férfi, 2 nő, T. Lökön 1 férfi, Nyirbátorbau 5 férfi, 1 uó. — A nyírbátori betörések. Lapuuk legutóbbi számában jelentettük már, hogy Nyírbátorban, a piacz téren levő üzletek közül, e hó 1-én éjjel többet feltör tek. A betörők igen uagy ügyességgel végezték muukájokat, mert egy óra lefolyása alatt nem kevosebb miut kileucz boltot s egy magán lakást törtek fel, nevezetesen egy órás boltot, három más bolt helyiséget, egy korcsmát, egy pálinka kimérőt, egy fodrász üzletet, egy mészárszéket, egy hentesüzletet s egy magánlakást. Az elvégzett nagy munkához képest csekély zsákmáuynyal kellett megelégedniük, mert az ellopott holmik — ékszerek, szivarok, beretva, egy kosár zsemlye, hus stb. értéke — mindössze 232 forint. Az ügyes betörők megugrottak s most a csendőrség keresi őket. — Szabolcs vármegye földrajzát, Stoffan Lajos helybeli ág. ev. tanitó jeles tauköuyvét a helybeli ág. ev. népiskolák 3 dik és 4 dik osztályai számára valamiut a Kunike-féle leáuyueveló iutézetben is elfogadták. A könyv immár megjelent. Ismertető példányt a tanitó urakuak bérmentve küld Tarczali Dezső helybeli köuyvkereskedó. — A cséplőgép áldozata. E hó 4 dikéu Keékeu Csillag Márton szérüs kertjében a lovak által voulatott cséplőgép elkapta Kántor József 13 éves fiút s aunyira összetörte, hogy a szerencsétlen, mire orvosi segély érkezett, meghalt. — Jó fogást tett a rendőrség a legutóbbi — kisasszony napi országos vásár alkalmával. Nem kevesebb, miut harminczöt veszedelmes zsebmetszőt és vásári tolvajt tartóztattak le részben a vasútnál, részben pedig amint szekereu vagy gyalog igyekeztek ajvásár felé. A letartóztatottakat a vásár után szabadon bocsátották. Két miskolczi zsebmetsző is volt köztük, akiknél — bizonyosan igazságos osztalókképen — egyenkint 3 frt 60 krárt találtak. Volt a letartóztatottak közt több besenyőd! férfi és asszony is, szemmel tartott ós ismert vásári tolvajok. — UJ találmány. Málik István burgonyát és répát viz nélkül főző találmányára szabadalmat nyervén, találmánya több gazdaságban a legjobb sikerrel alkalmazta tott. Málik István ur az említett gép szállítására kész ségesen válalkozik, itt Nyíregyházán. — Pályázat. Alantirottnál egy a jegyzői pályára lépni kivánó fiatal egyén mint jegyző-segéd alkalmazást nyerhet. — Kik ezen pályázatra reflektálni kiváuuak, levélbeli megkeresésüket hozzám iutézzék Bogát, 1891. szeptember 12. Kéky László, jegyző. A közönség koréból.*) Egy leánynevelő intézet. Ilyen czim alatt e becses lapok hasábjain egy nagy terjedelmű czikk jelent meg B. T. aláírással, mely czikkben az illető szerző egy helybeli leánynevelő intézetet ajánl ugyancsak reklamszagosau a n. é. közönség figyelmébe. E lapok hasábjain csak uemrég olvashattunk czikkeket arról, hogy mily kívánatos volua, ha a városi felső leányiskola polgári leányiskolává bővittetuék ki s nem volnánk kénytelenek leányainkat, ha azok a felső leáuyiskola most fennálló két osztályát befejezték, tanulmá nyaik folytatása végett Miskolcz, Eperjes vagy Kassára küldeni. S ime, ha már most valaki a fentebb emiitett czikket olvassa, azt hiszi, miszerint a nyíregyháziak olyan telhetetlenek, hogy egy oly magasabb fokú leánynevelő intézettel a minő a Kunike-féle meg sem elégednek ; de nekiek polgári leáuyiskola is kell**) Vagy nem-e azt hiszi az, ki e czikket olvassa, hogy ez az intézet a „non plus ultrá„-ja a minta leánynevelő intézeteknek. Mert eltekintve attól, hogy a reklámhoz haszuált „tempó, ütem, trillák, egész a haugzatokig" *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk, a felelősség azonban a beküldőt illeti. **) A Kunike-féle leánynevelő-intézet, mint elemi iskola bir engedélylyel. (A szerk ) „IV Y í 1* V I £> É K." haugzatos kifejezések és válogatott dicséretek vaunak a ruhafoldozástól a rajzolás és festésen keresztül a hatásos spritz-munkák"-ig művészetként felsorolva ; a czikk végén igy kiált, fel a szerző: „Mily szerencsések a nyíregyháziak, hogy oly könnyű szerrel részesíthetik leányaikat ily sokoldalú kiképeztetésbeu, mert bizony e kitűnő uévelő intézet méltó arra, hogy pártfogoltassék és látogatassék." És csodálatos inégis, hogy mi boldug nyíregyháziak mily elégedetlenek vagyuuk s ily kitűnő leánynevelő intézet mellett is folyton csak azt óhajtjuk, vajha mielőbb kibővittetnék a városi felső leányiskola polgári iskolává. Tehát az az intézet, a melyet a város tart fenn á!do zatok árán s most ilyen minőségben is auuyira szépen tölti be hivatását, hogy hasábszámra menő reklám czikkre nem szorul. Részemről különben nem szándékszom a T. B. czikkének uymbusát lerombolni, mert végre is nézet dolga, ki mit tart szépnek, jónak ós practikusuak ; de azt már megengedi nekem a t. czikkiró, hogy egy leánynevelő intézet teendője nem csupán a zongorázás, ruha foldozás, festés, rajzolás, spritz-niuukák és rondirásokból áll. Már podig szerző e czikkébeu a látottak és hallót takból semmi egyebet nem közöl. Számtan, irás, olvasás, háztartástan, földrajz, történelem, magyar nyelvtan mind mind fontosabbak egy műveltségre igényt tartó leányra, mintáz: vájjon egy spricz munkát el tud e készíteni. Igaz, elismerem, hogy a kézimuuka a leányiskoláknak fontos tantárgya s ezt miuel jobban fejleszteni minden ily intézetnek dicséretére válik; de nem ám mis tantárgyak rovására. Mert ha valaki leáuyaiuk közöl magasabb ainbitiót érez magában a disz munkák elsajátítására; ott vau a helybeli nőegylet által fenntartott uőip iriskola, melynek jeles vezetése elleu még a legpedausabb bírálónak sem lehet kifogása. Ila a Kuuike féle leánynevelő intézet oly kiváló előszeretettel foglalkozik a művészeti ágak cultiválásával és idegen nyelvek tanításával, ugy ue leánynevelő iutézetuek neveztesse iskoláját; de „művészeti iskolá"-uak s akkor valóban büszkék leszünk, hogy náluuk ilyeu is vau; de csak akkor fogunk ezzel is dicsekedni, ha a városi polgári leáuyiskola már végezni fogja áldásos működésót. Részemről uem tulajdonítok a czikknek valami uagyohb fontosságot; szerintem csak azt czélozta, hogy most az iskolai év kezdetén a közönség figyelme ezen intézetre teleltessék, s ma a divat korát éljük, miudeuki szeret ha uem is ruhát foldozui, de zongorázni tanulni, ha uem is harisuyát kötni, de majolika festészetet és spritz munkát, ezek a művészeti dolgok gyors elsajátítása miudeu esetre vágygyal töli el azokat, a kik a külsőségeket szeretik, mert hisz „Feuu az ernyő uincsen kas, bársony ruhi üres has,' ez jellemzi a XIX ik század utólsó tizedét. De azért hál' Isteuuek sokkal többeu vaunak, a kik uem a látszatért éluek s ezeknek ajánlom figyelmébe az elmondottakat. Egy családapa. KÖZGAZDASÁG. Peronospora viticola! III. (Folytatás ) A nyári spórák fejlódise tudniillik termekenyités nélkül történik, mi az alsóbb rendű uövéuy- sót állat világbau sokszor megfigyelhető, ivarszervek, melyekkel a termékeny ités megtörténhetne, a couidium termő fonalakon uem fedezhetők fel, ősz felé pedig változik e kép, mert a levél belsejében működő mycelium végein egyszerre két különféle képződméuy fejlődik ki, mely egymáshoz mindjobbau közeledvén, utóljára egybe olvad és a beuue lévő folyadékot egymásba öuileszti. Ezen valóságos termékenyítés utáu sziulén spórák fejlődnek ott ki, melyek azonban a nyári spóráktól lényegesen kűlöubözuek. Háromszoros burkolattal körű véve, kepesek ezek a lehullott, elkorhadt levelekbeu a legerősebb téllel daczolni, holott a köuuyü szervezetű nyári spórák az első fagy beáll tával mcnthetlenűl elpusztulnak. Hogy történik tavaszszal a továbbfejlődése, ezen téli ugyuevezett alvó-spóráknak, az egy sötét pout, mely, mint már említettem, niucs még kellően magyarázva. Egy ueháuy tudós állítja, hogy ezeu téli spórák egyeuesen csőalaku foualakat eresztenek, melyekkel a friss szólőlevelekbe befúródnak, mint azt már a rajzó-spóráknál láttuk, de akkor hogy kerülnek ezek a földről a levelekre, midőn, a miut azt tudjuk, a fertőzés csak felülről történik; vagy — mint mások állítják — először conidiumtermó fonalakat eresztenek, a melyeknek végén a szél által köuuyeu lova vihető nyári spórák teremnek? Auuyi mindenesetre biztos, hogy az időjárás tavaszszal sokat h.itároz, bizouyos nedvesség, bizonyos hőfok szükségeltetik kifejlődésükhöz, de ha ebben a tekintetbeu biztosat tuduáuk, köuuyü volna proguosticout állítani, lesz-e az idén peronospora vagy nem és ez minálunk Magyarországou uagy foutossággal birua, már csak azért is, mert tavaszaink sokszor igeu különbözők ós sokkal uagyobb foutossággal, mint Frauc/.ia vagy Olaszországban, ahol a tavasz reudesen a gombának kedvező, miért is ott évről-évre miudeuki eunek fellépésére el vau készülve. Hogy mináluuk a viszouyok mások, kivehető azou körülményből, hogy 1884 óta nyoma sem volt a peronosporáuak, mig tavaly már erősen pusztított és az idén a Nyírben is megjelent. A peronospora, ámbár, miut az említve volt, a vesszőket és fürtöket is ellepi és azokbau közvetleuül tetemes károkat okozhat, mégis inkább közvetve árt azáltal, hogy a leveleket elpusztítja. Nézzüuk azután egy olyan levéluélküli szőlőtőkét és a rajta levő termést. Szembetűnik, hogy a fürtök zöld színűek, apró szeműek, egresek maradtak, fejlődésükben megállottak. E/, azért van, mert miudeu uövényuél a levélnek ép oly fontos szerepe jut miut a gyökérnek. A szőlőnél külöuöseu az a feladata van a levéluek, a fürtbeu a ezukrot fejlesztem és ha ebbeli működése ideje előtt megszűnik, a gyümölcs ólvezhetleu, savanyu marad, a belőle készült bor, savanyu, rósz, fanyar izü, nem tisztul meg soha, rosz szinü. Erre nézve a vegyelemzós igeu érdekes adatokkal szolgál. A sok példa közül csak egyet, a legszerabetüuőbbet akarom említeni. Fraucziaország egy hires szőlőjében, ahol a peronospora évről-évre szokott fellépni, ezt azonban az ezután leírandó védekezés által reudesen meggAUltlfc száudékosau egy néhány sort védtelenül hagytak, sót e^y tőkének fele vesszőjét megvédették, másik felét pedig nem a védtetlenül hagyott felét, valamint az említett néhány sort a perouospora csakhamar ellepte, holott a többi ment maradt. Szüretkor felhozott tókéuek védett és védtelenül maradt vesszőnek termését külön-külön szűrték és a mustot vegyelmeztók. Az előbbinek egy liter mustjában 175 gramm ezukor, az utóbbinak csak 39, gramm ezukor találtatott. Mikor a mult decenuium első felében a peronospora Franczia-Olaszország ós Tirolban mindinkább nagyobb mérveket öltött és szörnyű pusztításaival sok embert kinek vagyonát a gondosan művelt és épen akkor nagy áldozatok árán a Phylloxerától megmentett szőlője képezte, majdnem vagy egészen koldusbotra juttatott és daczára annak, hogy minden ország tudósai lázas sietséggel azon kérdés megoldásán dolgoztak, hogy lehetne ezen iszouyu csapást paralyzálni, anélkül azonban hogy egy alkalmas szert tudtak volna találni a peronospóra megsemmisítésére, nagy kétségbeesés fogta el a világ miuden szőlősgazdáját. Kiindulva abból, hogy a téli (alvó) spórái e gombának a lehullott levelekben telelnek és csak ezekből tavaszra egy uj geueratio nőhet ki, a franczia kormány rendeletet bocsátott ki, kogy ősszel a levelek gondosau összeszedendők és elégetendők. Dj a papirou sokat lehet tenni, ami a praxisban keresztülvihetetleq és ilyen volt ezeu rendelet is, mert ha egyik, másik előirt módra cselekedett is, uagyában mégsem volt ellenőrizhető és amint az előbb elmondottakból könnyű következtethetni, ennek csak akkor lett volna foganatja és eredménye, ha mindenki az egész országban e példát követte volua, mert a peronospóra iszonyú szaporaságáuál fogva, ha egy szőlőbeu egy—két ember nem ugy tesz vagy a helyett hogy alaposau dolgozna, e munkát elhamarkoduá, elég arra, hogy tavasszal az egész szőlőt újra inficálja, jólehet a többiek pontosan jártak el; tehát ezen rendelet czélszerütlensége vagy inkább keresztülvihetetlensége csak hamar kitűnt és el kellett tőle állani Tettek kísérletet a legkülönbözőbb szőlőfajtákkal, koráu érő fajtákkal, mint a milyen az Oportó, mert remélték, azáltal a peronosporát megelőzni, vagy olyan fajtára találni mely neki ellentállana. Vagy mivel a tapasztalat arra tauit, hogy a szőlőbeu ültetett fák alatt levó tőkék csekélyebb mértékben szenvednek a perono^porá.ól — mert az infectió felülről történvén, a fa védi az alatta levő szőlőt a spórahullástól — migas fákra futtatták fel a vesszőket sat., de az mind hiábavaló vagy általánosságban keresztülvihetetlen volt. Abban az időben, mikor már mindenki azon meggyőződésre jutott, hogy a peronospora ellen védekezni uem lehet, egyszerre egy örömhír érkezett Olaszországból és a szél szárnyain járta be az egész világot „A peronospora le van győzve!" Coneglianó és Tezze helyiségekbeu a Belussi fivérek szőlőjében először alkalmazták azou eijárást, amit azután az olasz eljárást szokták nevezni és ami egyszerűen abból állott, hogy mésztejet, az az vízben feloldott meszet a levelekre fecskendeztek, még pedig uem egyszer, de májustól egész szüretig 10—14 napi időközökben tehát 10—17-szer. Mit mondanának a mijszőlősgazdáink, ha tőlük ilyen munka kívántatnék, holott már a mostani még leírandó egyszerű eljárást isszonyu babrálásnak tartják és iukább örökké hagyják elpusztulni a szőlők, minthogy fejüket erre ráadnák. Máskép állott a dolog Olasz- és Francziaországban, mindenki szívesen vállalkozott ezen körülményes eljárás keresztülvitelére csak haszuálua és hogy használt, arról rövid idő alatt 1800 szólóbirtokos és szakember meggyőződött, a kik e czélból nevezett szőlőbe vándoroltak. Persze, hogy az egész szőlő oly fehér volt, mint a meszelt fal, mert ha a 3, 4, 10 sőt 20 %,-os mészoldatból a viz elpárolgott, a ínész utoljára vastag réteget képezvén, ott maradt a leveleken, de ez nem ártott ezekuek, a mész alatt gyönyörű zöld színüket megtartották és a termés egész pompájában ott csüngött mindenki szemelátára. Az eljárás hasznosságáról köuuyü volt meggyőződni, mert nemcsak hogy kivéve a mészszel fecskendez-tt szólőtáblákat az egész vidék a peronospora által tönkre volt téve, de a hol a fecskendezett táblák közepette imitt-amott egy tőkét száudékosau nem fecskendeztek az menthetetlenül a gonosz gomba áldozata lett. Azonban a milyen sikeres az olasz eljárás, oly körülményes is volt és nem megveteudő hátránya az, hogy a vastag mészlerakodmányoktól a fürtöket alig lehet megszabadítani, ami által a must, illetőleg a bor savtartalma tulságosau leköttetik és azon kivül a bor földes izt nyer. Mikor tehát Francziaországban egy ennél egyszerűbb ós ép oly biztos szert fölfedeztek, csakhamar az olasz maga is elpártolt. Ezen úgynevezett franczia eljárás azon alapszik, hogy a peronospóra-spóráit rézvegyületekkel lehet megölni és hogy egy rézgáliczoldattal befecskendezett szőlőlevél annyira edződik, hogy a gomba ezt áttörui képtelen. Ki felfedezője ezeu eljárásnak, uem tudni, de körülbelül ugy jöttek enuek uyomára, hogy Fraucziaország déli vidékein az utak mellett álló gyümölcsfákat és szőlőtőkéket egy rézgálicz-mészvegyülékkel azou czélból szokták befecskendezni, hogy az arra haladóknak tilos gyümölcsre étvágyuk ne támadjon Ezeu igy kezelt szőlőtőkék pedig sohasem lettek a peronospora által megtámadva, ha ez az egész környéket pusztította is. Konkrét adatokat szolgáltat azonban Millardet azon már többször emiitett franczia tudós. A perouospora spirai csírázását tanulmányozta ós észrevette, hogy a kísérlet alá vett spórák sohasem csíráztak ha olyau vizbe tette, a mely az ó kutjából származott, holott igen vígan fejlődtek, ha desztilált vagy más kútvizet használt Vegyelmezte tehát e vizet és kisült, miszerint ebbeu literenként 5 milligramm réz van feloldva, a mi a régi szerkeretü rézből készült szivattyúból eredt. Ezen vizet ő és egész családja már hat éve hogy élvezték, anélkül hogy a legkisebb bajuk lett volna tőle. Kiderítette azután, hogy a peronospora spórái sokkal kisebb menuyiségü réztől is elpusztulnak mert megfigyelései szerint 2—3 tizmilliomodrósz réz egy rész vizben, elég ahhoz, hogy a spórák elveszítsék csírázó képességüket. Enuek alapján ma a következő réztartalmu folyadékok használtatnak a perouospora ellen: _ _ i » - • FolytatAaa ii lőlapon,