Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

„IS Y í lí V I 1) É K.' ségek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz legkésőbb ez év szeptember hó 20-ig személyes felelősség terhe mellett jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1891. augusztus 18-án. Miklós László, alispán. 50548. sz. IV/7. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet a vármegyei törvényhatóságokhoz a posta s távíró, illetőleg postahivatalok székhelyén kivül lakó közönség postaküldeményének kézbesítése, illetőleg a czimzett felek személyazonosságának igazolása s névaláírásának hitelesítése tárgyában. A folyton felmerülő esetek egész sora bizonyittja, hogy a községi elöljáróságok a posta s táviró, illetve posta hivatalok székhelyén kivül lakó közönség postaküldeményeinek kézbetitése körül hanyagul járnak el, a kézbesítő okmányokon a czimzett személyazonosságának igazolását — anyagi szavatosságuk daczára is — felületesen teljesitik; a községi pecsétet záron kivül hevertetik úgy, hogy ezt bárki is visszaélésekre fölhasználhatja, s mindennek következménye azon sajnos állapot, hogy a posta és távirda hivatalok székhelyén kivül lakó közönség posta küldeményei majd a község-előlőljáróság által a személyazonosság téves igazolása folytán, majd pedig okirat hamisítás mellett idegen kezekbe jutnak. Hozzájárul még, hogy a postakézbesitő okmányokon a személyazonosság és névaláírás hitelesítését a községek egymástól eltérőleg gyakorolják, a hitelesítést igen gyakran, sőt túlnyomó részben a községi vagy körjegyzők, némely községben pedig a községi biró eszközli; a posta és távirda, illetve postahivatalok azonban teljesen tájékozatlanok arra nézve, hogy a községi elöljáróság részéről, ki van megbízva a személyazonosság hitelesítésével, mily névaláírása van a megbízottnak s minő a község pecsétje. Hogy a zavarok kutforrását képező ezen okok megszűnjenek, a hivatali elődöm által 43220/85. sz. alatt kibocsájtott körrendelettel kapcsolatban következőleg rendelkezem : A községi elöljárók szigorúan gondoskodjanak arról, hogy a szóban levő postaküldeményekről szóló, a •/• alatt csatolt .Értesítő s nyugta', mely az eddig alkalmazva volt „Értesítvény' helyébe lép, az illetékes czimnek kezébe jusson. A posta és távirda, illetőleg postahivatalok a kereskedelemügyi miniszter úr által oda utasitvák, hogy a küldeményről szóló „Értesítő és nyugtá"-n a czimzett személyazonosságának igazolását és névaláírásának hitelesítését oly esetekben kívánják meg, midőn a czimzett személye és névaláírása a posta és távirda, illetőleg postahivatal előtt ismeretlen, valamint oly esetekben is, midőn a czimzett személye és névaláírása a posta és távirda, illetőleg postahivatal előtt ismeretes ugyan, azonban a czimzett a küldeményt nem személyesen veszi át és a küldemény 20 frtnál nagyobb összegű pénzes-levél vagy posta-utalvány, avagy 200 frt értéket meghaladó csomag. Ellenben nein szükséges a községi elöljáróság által való igazolás, illetőleg hitelesítés akkor, ha a czimzett személye és névaláírása a posta és távirda, illetőleg postahivatal előtt ismeretes s czimzett a küldeményt személyesen veszi át, vagy ha nem veszi is át személyesen, de a küldemény ajánlott levél, továbbá 20 frt értéket meg nem haladó pénzes-levél vagy posta-utalvány, valamint 200 frt értékig terjedhető csomag. Azon felek, kik a fentebbiek szerint személyazonosságuk igazolására, illetőleg névaláírásuk hitelesítésére reá szorulnak, eziránt a hitelesítésre az alábbiak szerint jogosított és kötelezett községi elöljárónál jelentkezni s a hitelesítő a hitelesítést a jelentkező magánfelek kérelmére teljesíteni tartozik. A személyazonosság igazolására, illetőleg a névaláírás hitelesítésére a községi bírót (akadályoztatása esetén annak helyettesét) kötelezem, mint a ki tiszténél fogva különben is őre a község pecsétjének. Maga a hitelesítési eljárás a következő. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a hitelesítőnek személyes felelősség és kártérítés terhe alatt legszigorúbb kötelessége kétséget fenn nem hagyó meggyőződést szerezni a személyazonosságról. E tekintetben különben utalok az 1885. évi 43220. számú belügyminiszteri rendeletben foglaltakra. A személyazonosságról való meggyőződés után a hitelesítő, miután a czimzett fél az „Értesítőt és nyugtát" az arra szánt helyen előtte aláirta, az „Értesítőn és nyugtán" levő hitelesítési záradékot állásának jelzésével aláírja és azt a községi pecsét lenyomatával ellátja. A menynyiben a czimzett fél irni nem tud, akkor ennek nevét az illető helyre névirói minőségének kitüntetése mellett a hitelesítő írja oda, a czimzett pedig kézjegyét alkalmazza neve mellé. Például: Kiss Péter XXX, névirója Nagy János községi biró. Ha a hitelesítő nem tud irni, akkor az illető helyre kézjegyét alkalmazza, nevét pedig névirói minőségének kitüntetése mellett a jegyző írja oda. Például: (a hitelesítési záradék alatt) Nagy János községi biró XXX, névirója Fonó Dénes körjegyző; (más példa oly esetekre, rnidőn sem a czimzett, sem a hitelesítő nem tud irni, a mely esetben a czimzett nyugtája névaláírása következőleg megy végbe:) Cziflra Gábor XXX, névirója Nagy János XXX helyett Fonó Dénes körjegyző. Nehogy a községi pecsétek alkalmazásával visszaélések történhessenek, szigorán rendelem, hogy azok akkép őriztessenek, hogy illetéktelen kezek hozzáférhetése teljesen ki legyen zárva. Rendelem továbbá, hogy a községi pecsét tiszta lenyomata, valamint a személyazonosság s névaláírás hitelesítésére feljogosított községi biró s helyettese, nem különben ott, hol a hitelesítő írástudatlan, a jegyző névaláírása is, úgyszintén az e tekintetben beálló változások esetről-eselre azon posta és táviró, illetve postahivatallal közöltessenek, a melynek kerületébe az illető község tartozik. Ugy a fentebb emiitett összes aláírások, valamint a szóbanlevő pecsétek valódiságát az illetékes főszolgabírónak kell bizonyitnia. E fenti rendelkezések akként vitessenek keresztül, hogy a járási főszolgabírók utasítsák az említett birákat, helyettesseiket s a jegyzőket, hogy aláírásaikat záros haláridő alatt hozzá bemutassák, a község pecsétjének tiszta lenyomatával együtt. Ennek megtörténte után ezen aláírások és pecsétek valóságát a főszolgabíró saját aláírásával bizonyítja s ekként, hivatalos átirat kíséretében, az illetékes posta és táviró, illetve postahivatalnak küldi meg. Ugyanily módon hoz az illetékes főszolgabíró minden változást is az illetékes posta és táviró, illetve postahivatalok tudomására. Végül kijelentem, hogy a jelen rendeletemben megszabott teendők teljesítése leörül észlelt legcsekélyebb mulasztás is a fegyelmi törvények teljes szigorával fog megtör oltatni. s kártérítési felelősség kimondásának szolgálatid alapul. Jelen rendeletem hatályba lépte napjául f. év szeptember hó 10-ét állapítom meg. Felelőssé teszem a vármegye közönségét, hogy ezen napig az üsszes .posta és lá irda, illetőleg postahivatali székhelyet nem képező községekből a jelzett aláírások és pecsétlenyomatok az előirt uton az illetékes posta és távirda, illetőleg postahivatalhoz mnlhatlanul megküldessenek. Jelen rendeletem pontos végrehajtását és a posta és távirda, illetőleg postahivataloknak kellőleg megtörtént értesítését igazoló jelentését folyó évi szeptember hó 30-ig okvetlenül elvárom. Budapesten, 1891. évi augusztus hó 5-én. A miniszter helyeit: Szalavszky Gyula, államtitkár. Szabolcs vármegye alispánjától. Értesítő és nyugta. KI6U,,. (Teljes kiírandó) értssitletik, hogy restére (hoi) feladott (a küldemény megnevezése) : érkezett, melynek átvételéről. ...nap alatt gondoskodni szíveskedjék; ellenkezii esetben visszmküldetik. A küldeményért fizetendő: frt. .. .kr. utánvétel vagy megbízás szeriitt, " *r frt....kr. vámdíj utánvétel, ff; f| fel.... kr. porta, ~ * M frt... .kr. kézbesítési dij. Összesen . .. .frt... .kr. A postai megbízáshoz csatolva van : A czimzett nyugtája: Kzennel jogérvényes n elismerem, hegy a fent körülirt küldeményt átvettem. Kell IS . .hó ii. (a czimzett névaláírása) A czimzett személyazonosságát es névaláírásának valódiságát aláírásával és hivatalos pe< sétjével igaeolja a községi hivatal Kelt IS hó n. kuzséqi biró. 1 iiey elinr/tctcíi. Hátiip. 1. A czimzett tartozik a nyugtát sajátkezlílrg aláírni. 1 Ha a czimzett Irni uem tud, névaláírását a községi hivatal vezeti a nyugt,ra, » cxlm/rtt p dig kézji'nyct iilkalinazzt. 3. Ha a ciimZ'-it és névaláírása a pnstnh v ul előtt ismeretlen, tartozik n címzett a községi hivatalnál személyazonosság it igazulni és névaláírásának valódiságát hitelesíttet >i K hitelesítés dij- és illeték-mentes. 4 Ha a c/ímzett személye és névaláírása a postahivatal elótt ismeretes és kttldeméuyét sz'mélyesen veszi át, — névaláírásának hitelesítése elmar dhit. 5. Ha a czimzett személye és névaláírása a postahivatal elótt ismeret-s, de a küldeményt nem szemelyesen veszi át, akkor: ajánlott levél, továbbá 20 frt értéket meg nem haladj pénzes levél vagy utalvány, valamint 200 forint értékig terjpdó csomag a czimzett kílldöttjéuek a névaláírás hitelesítése nélkül kiadatik. Ellenben 20 frtnál nagyobb összegű pénzes leveleknel v.igy utalványoknál, valamint 20.) frt érteket meghaladó csomagoknál a névaláírás hitelesítése ízüksé^es. 6. A czimzett felhaUlmazhit más személyt ii a számára érkezó összes kllld-meuyeknok jogérvényes nyugtázására és átvételére. Kz esetben azonban köteles uz e czélra szolgáló postai nyomtatványon írásbeli mo^hatalmazást kiállítani. A meghatalmazást újy a meghatalmazó, mint a meg.iatalm izott aláírja; az aláírásokat — ha a postahivatal elótt ismeretlenek — hitelesíteni kell; a meghaUlmazás u postahivatalnál letéteményeztetik 7 A postahivatal a fentebbiek értelmében aláírt, illetve a községi hivatal által hitelesített „Nyuat < bemutatójának a kU

1deméuyt miuden további i/.avatolás nélkül kiszolgált itia E'.ért a f-lek érdekében áll, hogy az aliírt »Értesitó és inu«tát« gondosan őrizzék mn, mert mindon visszaélés csakis a czimzett kárára történik. 8 A községi elöljáróságok a czimzett névaláírásának Ilii élesítéséért felelősek ; ennélfogva a czimzett névaláírását csakis akkor hitelesítsék, ha a czímzettet isinerik, vagy ez személyazonosságát kellően igazolja. U. Porto-kUlö ibségtk a a küldetné yi terhelő követelések úgy a postahív .ital, mint a felek részéről egy éven belől érvényesíthetők. Szabolcsvármegye alispánjától. 8485. K. 1891. A főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Miután a szántó földeken, de különösen a legelőkön és utakon károsan tenyésző szerb tövis évenkénti kiirtásának ideje elérkezett, s miután azon körülményt, hogy a minden évben végrehajtott irtási munkálatok daczára, ezen növény a vármegye területén még mai nap is igen nagy területeket elfoglal, arra enged következtetést, liogy az irtás nem kellő módon és időben hajtutik végre: a községek elöljáróit és Nyíregyháza város polgármesterét ezennel oda utasítom, hogy a szerb tövis kiirtását a legnagyobb gondosággal azonnal vegyék folyamatba, még azon idő előtt, mig az magba menne, okvetlenül befejezzék, s arról, hogy a szerb tövis kiirtása, a község, illetve a város mely részein és mikor foganatosíttatott, egy kimutatást készítsenek, s a kimutatásokat a községi elöljárók illetékes járási főszolgabíróik, Nyíregyháza város polgármestere pedig hozzám legkésőbb folyó év szeptember 30 napjáig okvetlenül és sürgetés várása nélkül beterjeszszék. A járási főszolgabírókat pedig felhívom, hogy a községi elöljáróság által foganatosítandó irtási munkálatot kellően ellenőrizzék, s eljárásuk eredményéről a községi elöljárók által hozzájuk beküldendő kimutatások beterjesztése mellett, a fent kitett határidőre jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1891. augusztus 14. .Miklós László, alispán. 8317. K. 1891. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyíregyházán f. hó 8-án tartott hetivásáron egy Nyir-Bogdány községből behozott, csaknem teljesen értéktelen ló rühkór miatt kiirtatott. Nyíregyháza, 1891. évi augusztus 12-én Miklós László, alispán. ií,

J' Szabolcs vármegye alispánjától. 1 ö91. Értesítem, hogy Kállay Eleknének a Kálló-Semjén községhez tartozó tanyai birtokán f. évi julius havában előfordult lépfene betegülési esetek megszűntek s ez okból ezen tanya a zár alól leioldatott. Nyíregyháza 1891. évi augusztus 12-én. Miklós László, alispán. j'yjkk' Szabolcs vármegye alispánjától. A nagyváradi rn. kir. posta- és távirdaigazgatóság 8497. számú megkereséséből kifolyólag felhívom annak közhírré tételére, hogy a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 355 14/\'i-la. számú rendelete folytan Balkány községben az ottani postahivatallal egyesített távirdahivatal állíttatott fel, a mely működését már folyó hó 2-án megkezdette. Nyíregyházán, lo91. augusztus 9-én. Miklós László, alispán. 8308. K. < , , . ,• . ., Szabolcsvarmegye ahspanjatol. Értesíteni, hogy Nagy-Kálló községben f. hó 4-én egy drb sertés orbáncz betegségben elhullott. Nyíregyháza, 1891. augusztus 12. Miklós László, alispán. K- \ , . , . , j ( Szabolcsvarinegye ahspanjátol. Értesítem, hogy a Rakamaz községben f. hó 10-én tartott országos vasáron egy, Zemplénvármegye Harád községéből behozott ló takonykor miatt kiirtatott. Nyíregyháza, lo91. augusztus 12. Miklós László, alispán. 8307. K. " 7 - • .. Szabolcs varmegye ahspanjatol. Értesítem, hogy Hajdu-Náuáson f. hó 1-í-én egy darab ló, mely f. evi julius hó 30-án az Uj-Fehértó községhez tartozó „Kis-Szegegyhaza' pusztáról vitetett, takonykór miatt kiirtatott, s ez okból a nevezett pusztán levő lóállornány a takonykór fertőzésének gyanúja miatt megfigyelés alá vétetett. Nyíregyháza, 1891. augusztus hó 12. Miklós László, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 8362. K. 1891. Tudomásul vétel, illetve a közhírré tétel eszközlése czéljából értesítem, hogy a f. hó 8-án Nyíregyházán tartott hetivásáron egy, a Miló János hugyaji lakos tulajdonát képezett ló, mely a f. évi julius hó 25-én ugyancsak Nyíregyházán tartott hetivásáron Fintor Pál napkori lakostól vétetett, takonykór és bőrféreg betegség miatt letartóztatott s a városi dögtéren f. hó 9-én kiirtatott. Nyíregyháza, 1891. augusztus 13. Miklós László, alispán. Szabolesvármegye alispánjától. 8533. K. 189 r~ Abauj-Tornavármegye alispánja 11,45(5/891. számú megkeresésének másolatát tudomásul vétel és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1891. évi augusztus 19-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 11,456 91. a. i. Valamennyi főszolgabírónak, törvényhatósági állatorvosnak, és a vármegye valamennyi községének. A közigazgatási bizottság vonatkozó határozata folytán, a f. évi junius 13-án 9262 sz. a. kelt azon rendeletemet, melyszerint a sertés-orbáncz szempontjából a szikszói járás egész területét vészkerületnek nyilvánítottam, zárlat alá helyeztem, ezen járásban sertésvásárok, sertéskiállitások megtartását elvileg betiltottam, sertéseknek e járás területéről állatvásárokra való hajtását, e járáson való keresztülhajtását, e járásban egyik község határából a másikéba való hajtását e járás egész területén sertés jártatok kiadását betiltottam ezennel hatályon kivül helyezem, önként értetvén, hogy egyes községekben, melyekben az orbáncz fellép, vagy már föllépett, mindazon óvintézkedések megteendők, melyek törvényben s illetve felsőbb rendeletben megszabvák. Jelen rendeletem a vármegyében közzé teendő. Egyúttal értesítés képen mindazon hatóságoknak is megküldöm, a melyeket a f. evi 9262. sz. intézkedésemről értesítettem. Kassán, 1891. augusztus 12-én. Komáromy, s. k. kir. tanácsos, alispán. a"l89

1 ~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a házaló kereskedés korlátozása ügyében 45573/91. számú körrendeletét alkalmazkodás és közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1891. augusztus 11-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 45573/VI. sz. Valamennyi kereskedelmi és iparkamarának és valamennyi törvényhatóságnak. Gyöngyös r. t. városnak 1890. évi deczember 23-án tartott városi képviselőtestületi közgyűlésben 342/XXXII. sz. a. megállapított szabályrendeletét, mely által a házaló kereskedés a nevezett város területén a fennálló házalási szabályok 17. §-ában s az ezen g-t kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett, elliltalott; a fenti szám és kelet alatt jóváhagytam. Miről a czimet tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel czéljából ezennel értesítem. Budapest, 1891. julius hó 31. Baross.